Az elektronikus média jogforrásai

Az elektronikus média jogforrása a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (médiatörvény).

A műsorszolgáltatás, a műsorszolgáltató

A műsorszolgáltatás 1) a nyilvánosság számára vételre szánt rádió- és televízió-műsornak a műsorszolgáltató általi előállítása, 2) elektronikus jelek formájában történő megjelenítése és 3) a felhasználó vevőkészülékéhez történő továbbítása (bármely műsorelosztó és műsorterjesztő rendszeren).

 

A műsorszolgáltatást a műsorszolgáltatók végzik.

A műsorszolgáltató az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely pályázat útján műsorszolgáltatási jogosultságot szerzett.

A műsorszolgáltató feladatai:

 1) Megszerkeszti a műsorszámok sorozatát;

 2) Dönt arról, hogy a műsorban mely műsorszámok szerepeljenek;

 3) A műsort a nyilvánosság felé továbbítja vagy más vállalkozással továbbíttatja.

 

A műsorszolgáltatási jogosultság megszerzésének 1) alanyi és 2) tárgyi feltételei vannak.

 

Az alanyi feltételek értelmében 1) meghatározza a törvény, hogy ki nem lehet műsorszolgáltató, 2) meghatározza, hogy milyen szervezeti formában működhet országos és körzetű vételkörzeti televízió és országos vételkörzetű rádió.

 

Nem lehet műsorszolgáltató, például:

 1) Alkotmánybíró, ombudsman, államtitkár, bíró, ügyész, ORTT tagja;

 2) Párt vagy párt által létrehozott gazdasági társaság;

 3) Állami és közigazgatási szerv, olyan gazdasági társaság, amelyben az államnak befolyásoló részesedése van.

 

A negatív alanyi követelmények lényege, hogy a műsorszolgáltatás elkülöníthető legyen az állami és politikai hatalomtól.

 

Országos és körzeti vételkörzetű televízió, országos vételkörzetű rádió csak 1) kizárólag névre szóló részvényekkel rendelkező részvénytársaság vagy 2) helyi, területi, kisebbségi önkormányzatok tulajdonában álló közhasznú társaság lehet.

 

A tárgyi feltételek értelmében a törvény meghatározza, hogy egy időben, egy műsorszolgáltató a) 1 országos, b) 2 körzeti és 4 helyi vagy c) 12 helyi műsorszolgáltatást folytathat.

A tárgyi korlátozás célja, hogy megakadályozza, hogy egyes műsorszolgáltatók monopolhelyzetbe kerüljenek a műsorszolgáltatásban.

A műsorszolgáltatási pályázat

A pályázati eljárás központi szereplője az ORTT:

 

 A) Pályázati tervezetet készít

A pályázati tervet, annak indoklásával együtt közzéteszik a Művelődési Közlönyben. A tervezetre 15 napon belül bárki írásbeli észrevételt tehet és a megjelenéstől számított legkevesebb 20, legfeljebb 30 napon belül nyilvános meghallgatást tartanak, ahol az érdekeltek – szóban is – kifejthetik a tervezettel kapcsolatos álláspontjukat. Ezt követően dönt a testület a végleges pályázati feltételekről.

 

 B) Elkészíti a végleges Általános Pályázati Feltételeket

Az Általános Pályázati Feltételeket közzéteszi 1) a Művelődési Közlönyben, és 2) legalább 2 országos napilapban. Az Általános Pályázati Feltételek tartalmazza 1) a műsorszolgáltatási szerződés tartalmét és 2) a szerződés elbírálására vonatkozó feltételeket.

A pályázatok benyújtásának határideje 1) országos műsorszolgáltató esetén 60, 2) körzeti műsorszolgáltató esetén 40; 3) helyi műsorszolgáltató esetén 30 nap.

A pályázat benyújtásával egyidejűleg be kell fizetni a pályázati díjat. A pályázati díj mértéke a meghirdetett legkisebb évi műsorszolgáltatási díj 5%-a. A pályázati díj a műsorszolgáltatási alap bevétele.

 

 C) Elbírálja a pályázatokat

A pályázatok elbírálásának határideje 1) országos műsorszolgáltató esetén a pályázati határidő lejártától számított 90, 2) körzeti és helyi műsorszolgáltató esetén a pályázati határidő lejártától számított 60 nap. Ha valamelyik pályázó hiányosan nyújtotta be a pályázatát, akkor 15 napos jogvesztő határidővel hiánypótlásra szólítja fel.

Elutasítja a pályázatot:

 1) Ha a pályázat nem felel meg az Általános Pályázati Feltételeknek vagy a jogszabályi előírásoknak,

 2) Ha a műsorszolgáltató a pályázati díjat nem fizette meg,

 3) Ha a műsorszolgáltató nem tett eleget a hiánypótlásnak.

 

Ha a pályázatot elutasítják, a pályázati díj 80%-a visszajár a műsorszolgáltatónak.

 

 D) A megfelelő pályázatok közül kiválasztja azt a műsorszolgáltatót, akivel műsorszolgáltatási szerződést köt

A megfelelő pályázók közül az ORTT választja ki azt, aki a legmegfelelőbb a műsorszolgáltatási jog gyakorlására. A nyertes pályázó pályázati díjának 80%-a beszámít a pályázati díjba.

A műsorszolgáltatási szerződés alanyai

A műsorszolgáltatási szerződés alanyai 1) az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) és 2) a műsorszolgáltató.

 

Az ORTT az Országgyűlés felügyelete alá tartozó, önálló jogi személy, 1996-ban jött létre. Az önállóság 1) politikai, 2) gazdasági és 3) szakmai önállóságot jelent.

 

 A) A politikai önállóság (pontosabban kiegyensúlyozottság)

Tagjait az országgyűlési képviselőcsoportok jelülése alapján az Országgyűlés választja (a képviselők többségével). Tagjainak száma legalább 5 fő, a mandátum 4 évre szól. A testület csak akkor alakul meg, ha minden tagját megválasztották. Az ORTT elnökét a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen jelöli.

A testület a végrehajtó hatalomnak nincs alárendelve. A tagok csak a törvényeknek vannak alárendelve, tevékenységük körében nem utasíthatók.

 

 B) A gazdasági önállóság

Az ORTT számláit a Magyar Államkincstár vezeti, költségvetését az Országgyűlés hagyja jóvá, gazdálkodását pedig az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

 

 C) A szakmai önállóság

A tagokra a törvény szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg. A törvény által nem szabályozott kérdésekben az ORTT maga határozza meg ügyrendjét, amelyet a Magyar Közlönyben is közzétesz.

 

A műsorszolgáltató a pályázatban vállalt időtartamban és adásidőben, saját azonosító jelét használva jogosult a műsorsugárzásra.

A műsorszolgáltatók 1) közszolgálati műsorszolgáltatók, 2) közműsor-szolgáltatók és 3) kereskedelmi műsorszolgáltatók lehetnek.

 

 A) A közszolgálati műsorszolgáltató

A közszolgálati műsorszolgáltató a tevékenységét a közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat szerint végzi. A közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzatnak biztosítania kell például:

 1) A pároktól, politikai mozgalmaktól való függetlenséget,

 2) A hírek tárgyilagosságát, kiegyensúlyozottságát, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatását,

 3) Az anyanyelvi kultúra ápolását, a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának bemutatását,

 4) A kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokféleség tárgyilagos bemutatását,

 5) A közérdekű közlemények közzétételét,

 6) Az alkalmazottakra, műsorkészítőkre vonatkozó szabályok (az önállóságra, felelősségre, a szakmai követelményekre vonatkozó, illetve az összeférhetetlenségre és magatartásra vonatkozó szabályok),

 

A közszolgálati műsorszolgáltatónál a reklámozás az alábbi szabályok között lehetséges:

 1) Időtartama egyetlen (bármiként számított) műsorórában sem haladhatja meg a 6 percet;

 2)  A napi műsoridő átlagában számított, óránkénti reklám időtartama nem haladhatja meg az 5 percet (ebbe beleszámít a reklámtartalmú képernyőszöveg megjelenítése is);

 3) Reklám csak műsorszámok – összetett műsorszámokban az egyes műsorszámok – között tehető közzé, de sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között is közzétehető;

 4) Alkoholtartalmú ital nem reklámozható és a fő tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital előállítója és forgalmazója műsorszámot nem támogathat;

 5) A műsorszolgáltatónál rendszeresen szereplő belső és külső munkatársak sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg műsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben.

 

A reklámkorlátozások ellentételezését szolgálja, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatónak nem kell műsorszolgáltatási díjat fizetnie.

 

 B) A közműsor-szolgáltatók

A közműsor-szolgáltatóvá nyilvánítást a műsorszolgáltató kérheti a Testületnél, ha vállalja, hogy többségében közszolgálati műsorszámokat szolgáltat. A Testület a műsorszolgáltatási szabályzat elfogadásával nyilvánítja közműsor-szolgáltatóvá a műsorszolgáltatót. A közműsor-szolgáltatót a közszolgálati műsorszolgáltatóval azonos jogok és kötelezettségek illetik meg (így például ő is mentesül a műsorszolgáltatási díj fizetési kötelezettség alól).

 

 C) A nyereségorientált, kereskedelmi műsorszolgáltatók

A nyereségorientált, kereskedelmi műsorszolgáltatók műsorszolgáltatási díj fizetésére kötelesek, amely negyedévenként előre esedékes.

A közalapítványok, a kuratóriumok

A közszolgálati műsorszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére az Országgyűlés létrehozta 1) a Magyar Rádió Közalapítványt, 2) a Magyar Televízió Közalapítványt és 3) a Hungária Televízió Közalapítványt. A közalapítványok alapító okiratát az Országgyűlés a jelenlévő képviselők 2/3-os szavazatával fogadta el.

 

A közalapítványok kezelő szervei a kuratóriumok. A kuratóriumok 1) az Országgyűlés által választott, illetőleg 2) a médiatörvényben meghatározott társadalmi szervezetek által delegált tagokból áll.

 

Az Országgyűlés által választott tagok alkotják a kuratórium elnökségét. Az Országgyűlés mindhárom kuratóriumba külön-külön legalább 8 tagot választ a képviselők több mint felének szavazatával, egyenként. Az Országgyűlés által a kuratóriumba választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik úgy, hogy minden képviselőcsoport legalább egy jelöltjét meg kell választani. A kuratórium elnökségét 4 évi időtartamra választják.[1]

 

A kuratórium és egyben az elnökség elnökét a kormánypárti képviselőcsoportok, elnökhelyettesét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölése alapján az Országgyűlés választja, az elnökség tagjai közül.[2]

 

A társadalmi szervezetek delegálhatnak a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumába 21 tagot, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumába 21 tagot, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumába 23 tagot. A delegált kuratóriumi tagok megbízatása 1 évig tart.

 

A kuratóriumok negyedévente, az elnökség havonta ülésezik. A kuratórium 1) gyakorolja a részvénytársaságok közgyűlésének jogait, 2) javaslatot tesz az ORTT-nek az üzemben tartási díj növelése érdekében. Az elnökség gazdálkodik a közalapítvány vagyonával.

 

A kuratórium munkáját ellenőrző testület felügyeli, amely 1 elnökből és 2 tagból áll. Az elnököt és az egyik tagot az Országgyűlés ellenzéki képviselőcsoportjai, a másik tagot pedig a kormánypárti képviselőcsoportok jelölik. Az ellenőrző testület, jogellenes vagy a közalapítványok céljaival ellentétes döntések esetén értesítheti az Országgyűlés elnökét és az Állami Számvevőszéket

 

A kuratórium évente beszámol az Országgyűlésnek (amelyhez be kell szereznie az ellenőrző testület véleményét is).

 

A részvénytársaságok

A közalapítványok 1-1 részvénytársaságot hoznak létre: 1) Magyar Rádió Részvénytársaság, 2) Magyar Televízió Részvénytársaság, 3) Duna Televízió Részvénytársaság.

A részvénytársaságok alapítója a közalapítvány, így zárt formában működő, egyszemélyes részvénytársaságok, amelyek egyetlen részvénye névre szóló és forgalomképtelen.

A közgyűlés jogait a kuratórium gyakorolja, azonban jogkörei korlátozottak (például nem szüntetheti meg vagy alakíthatja át a részvénytársaságot, nem vonhatja el vagy oszthatja fel a nyereséget). A kuratórium legfontosabb feladatai:

 1) Megválasztja a részvénytársaság elnökét, kezdeményezheti az elnök visszahívását,

 2) Ellenőrzi a részvénytársaság gazdálkodását,

 3) Megválasztja a felügyelő-bizottság 2 tagját és a könyvvizsgálóját.

 

Az elnököt a kuratórium titkos szavazással, 4 évre választja meg. A megbízás további 4 évre meghosszabbítható. Az elnök a részvénytársaság egyszemélyes vezetője.

 

Az elnök legfontosabb feladatai:

 1) Dönt a műsorrendről,

 2) Megállapítja a szervezeti és működési szabályzatot,

 3) Gyakorolja a munkáltatói jogokat,

 4) Gondoskodik az éves gazdálkodási terv végrehajtásáról,

 5) Gyakorolja az igazgatótanács jogait (igazgatótanács nem működik).

 

A részvénytársaságoknál 3 tagú felügyelő-bizottság működik, amelynek 2 tagját a kuratórium, 1 tagját pedig a dolgozók választják.

A műsorszolgáltatási szerződés időtartama

A műsorszolgáltatási szerződés alapján a jogosultsági idő 1) televízió esetén 10 év, 2) rádió esetén 5 év. A jogosultság 5 évre meghosszabbítható kivétel, ha a szerződést ismételten vagy súlyosan megszegte.

A szerződés a felek közös akaratából módosítható, de nem tagadható meg a módosítás, ha a műsorszolgáltató vételkörzete helyiről körzetire vagy körzetiről országosra változik (és az ehhez szükséges feltételekkel egyébként rendelkezik).

A műsorszolgáltatás módja

A műsorszolgáltató jogosult a tartalom szabad megválasztására, az információk és vélemények szabad továbbítására (az alkotmányos rend, a törvények, az emberi, személyhez fűződő és etnikai-nemzetiségi jogok megsértése nélkül).

 

A műsorszolgáltatásra vonatkozó nevesített követelmények:

 

 A) A tárgyilagosság, a kiegyensúlyozottság követelménye

A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.

 

 B) A pártatlanság követelménye

A műsorszolgáltatásban közzétett műsorszámok összessége, illetőleg ezek bármely tartalom vagy műfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában.

 

 C) A műsorvezetői objektivitás

A műsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársak – a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül – műsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot – kivéve a hírmagyarázatot – nem fűzhetnek.

 

 D) A tények és vélemények elhatárolása

A műsorban közzétett hírekhez fűzött véleményt, értékelő magyarázatot e minőségének és szerzőjének megnevezésével, a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni.

 

 E) A szerzői jogok tiszteletben tartása

A műsorszolgáltató nem mutathat be filmalkotást a szerzői vagy szomszédos jogi jogosulttal kötött megállapodásban meghatározott időszakon kívül.

 

 F) A tájékoztatási kötelezettség

A vallási vagy hitbeli meggyőződést sértő, az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása előtt a közönség figyelmét erre a körülményre fel kell hívni. A vallási vagy világnézeti nevelésre szánt, illetve arra alkalmas műsorszámot e jellegének előzetes feltüntetésével lehet közzétenni.

 

 G) A kiskorúak védelme

A műsorszolgáltató köteles a műsorszámokat előzetesen a következő kategóriákba sorolni (a műsor-előzetes, a hírműsor, az időszerű eseményekkel foglalkozó műsor, a sportműsor valamint a reklám kivételével):

 

 1) I. kategória: Az a műsorszám, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető (bármikor közzétehető).

 2) II. kategória: Az a műsorszám, amely a 12 éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet (12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete mellett ajánlott).

 3) III. kategória: Az a műsorszám, amely alkalmas a 16 éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus (16 éven aluliak számára nem ajánlott; 21-05 óra között tehető közzé).

 4) IV. kategória: Az a műsorszám, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása (18 éven aluliak számára nem ajánlott; 22-05 óra között tehető közzé).

 5) V. kategória: Az a műsorszám, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz (nem tehető közzé).

 

Ha a műsorszolgáltató a műsorszolgáltatásra vonatkozó szabályokat megszegi, a Testület a következő szankciókat alkalmazza:

 1) Felhívja a műsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére;

 2) Írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést, és felhívja a műsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövőben tartózkodjon a jogsértéstől;

 3) Meghatározott időre, de legfeljebb 30 napra felfüggeszti a műsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását;

 4) érvényesíti a szerződésben megállapított kötbért,

 5) Bírságot szab ki (10 ezer – 1 millió forint között);

 6) Azonnali hatállyal felmondja a szerződést.

A panaszbizottság

A Panaszbizottságit az ORTT működteti. A Panaszbizottsághoz lehet fordulni:

 1) Ha a műsorszolgáltató tájékoztatása egyoldalú,

 2) Ha a műsorszolgáltató

 

A Panaszbizottság 3 tagú testületben jár el, amelynek legalább 1 tagja jogot végzett személy. A tagokat a Testület 5 évre bízza meg.

 

A panaszosnak először a műsorszolgáltatóhoz kell kifogást benyújtani (a közléstől számított 48 órán belül). A műsorszolgáltató (újabb) 48 órán belül eldönti, hogy a kért álláspontot közzéteszi vagy elutasítja.

A panaszbizottság 15 napon belül dönt.