A szerzői jogról

 

 

A szerzői jogra vonatkozó jogforrások

 

A PTK rögzíti a szerzői jogi védelem generálklauzuláját, amelyet a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályoz részletesen.

 

 

A jogi védelem tárgya

 

A törvény általános elvként rögzíti, hogy a szerzői jogi védelem tárgya 1) az irodalom, 2) a tudomány és 3) a művészet minden alkotása.

A törvény – ezt követően – példálózó felsorolást tartalmaz:

 

 1./  Irodalmi (például szépirodalmi, szakirodalmi, tudományos, publicisztikai) mű;

 

 2./  Nyilvánosan tartott beszéd;

 

 3./  A számítógépi programalkotás és a hozzá tartozó dokumentáció (szoftver) akár forráskódban, akár tárgykódban vagy bármilyen más formában rögzített minden fajtája, ideértve a felhasználói programot és az operációs rendszert is;

 

 4./  Színmű, zenés színmű, táncjáték és némajáték;

 

 5./  Zenemű, szöveggel vagy anélkül;

 

 6./  Rádió- és televíziójáték,

 

 7./  Filmalkotás és más audiovizuális mű;

 

 8./  Rajzolás, festés, szobrászat, metszés, kőnyomás útján vagy más hasonló módon létrehozott alkotás és annak terve,

 

 9./  Fotóművészeti alkotás;

 

10./  Térképmű és más térképészeti alkotás;

 

11./  Építészeti alkotás és annak terve, épületegyüttes, városépítészeti együttes terve;

 

12./  Műszaki létesítmény terve;

 

13./  Iparművészeti alkotás és annak terve;

 

14./  Jelmez- és díszletterv;

 

15./  Ipari tervezőművészeti alkotás;

 

16./  Gyűjteményes műnek minősülő adatbázis.

 

Nem tartoznak jogi védelem alá: 1) a jogszabályok, 2) az állami irányítás egyéb jogi eszközei, 3) a bírósági vagy hatósági határozatok, 4) a hivatalos közlemények 5) az ügyiratok, 6) a kötelező szabványok és rendelkezések, 5) a tények és a napi hírek, 6) a puszta ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet, 7) a folklór (de annak egyedi előadásmódja már védelem alá eshet).

 

Jogi védelem alá esnek 1) az előadóművészek, 2) a hangfelvétel-előállítók, 3) a rádió- és televízió-szervezetek, 4) a filmelőállítók, 5) az adatbázis-előállítók teljesítményei is.

 

Jogi védelem alá eshetnek az ún. másodlagos művek is (amelyek egy másik alkotáshoz kötődnek), ha azoknak egyéni, eredeti jellege van. Ide tartoznak 1) az átdolgozások, 2) a feldolgozások, 3) a fordítások. Ide sorolhatóak továbbá 4) a gyűjteményes művek.

 

 

A szerzői jog alapelvei

 

A szellemi alkotás kritériumai: 1) szellemi tevékenységen alapuljon, 2) egyéni, egyedi jellege legyen, 3) legalább minimálisan rögzített legyen.

 

A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.

 

A szerzői jogok nem függenek bejegyzéstől, bírósági vagy hatósági határozattól, azt a mű létrehozása önmagában megalapozza.

 

A szerzőnek 1) személyhez fűződő és 2) vagyoni jogai vannak.

 

A személyhez fűződő jogok (abszolút) forgalomképtelenek.

 

A szerző vagyoni jogai – főszabály szerint – forgalomképtelenek, azonban:

 

 1./  A szerző vagyoni jogai örökölhetők és a szerző halála esetére is rendelkezhet a vagyoni jogairól.

 

 2./  A szerző – a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel – átruházhatja vagyoni jogait (például egy erre irányuló szerződésben). A jogszerző – a felek eltérő kikötése hiányában – e vagyoni jogokkal a tovább rendelkezhet.

 

 

A szerző, a szerzőtársak és a társszerzők

 

A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).

 

Szerzőtársakról beszélünk, ha többen hoznak létre egy művet úgy, hogy a mű részei önállóan nem használhatók fel (együttesen létrehozott mű). A szerzőtársakat együttesen és ellenkező kikötés hiányában egyenlően illetik meg a szerzői jogok, a jogsértés ellen azonban bármelyikük önállóan is felléphet.

 

Társszerzőkről beszélünk, ha többen hoznak létre egy művet úgy, hogy a mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek). A társszerzők – saját részük tekintetében – a szerzői jogaikat önállóan is gyakorolhatják. Az összekapcsolt mű valamely részének más művel való összekapcsolásához minden társszerző hozzájárulása szükséges.

 

Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először nyilvánosságra hozta.

 

 

A szerző személyhez fűződő jogai

 

 A./  A nyilvánosságra hozatal joga. A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e. A nyilvánosságra hozatal előtt a mű lényeges tartalmáról csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni. Ha a szerző a műre felhasználási szerződést köt – a felek ellenkező kikötése hiányában – a szerző hozzájárulását megadottnak kell tekinteni ahhoz, hogy a felhasználó a mű tartalmáról – megfelelő módon – a nyilvánosság számára tájékoztatást adjon.

 

Ha a mű a szerző halála után kerül elő – a szerző vagy jogutódja ellenkező nyilatkozatának hiányában – az a vélelem, hogy a szerző azt nyilvánosságra kívánta hozni (ellenbizonyítás lehetséges).

 

 B./  A visszavonás joga. A szerző alapos okból, írásban 1) visszavonhatja a nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét, vagy 2) a már nyilvánosságra hozott mű további felhasználását megtilthatja.

A visszavonás jogának korlátjai: 1) a szerző köteles az ezzel okozott kárt megtéríteni, 2) ha a szerző a művet munkaviszony keretében alkotta vagy felhasználási szerződést kötött a visszavonás nem lesz hatályos a munkáltatóra és felhasználóra.

 

 C./  A névjog. A szerzőt megilleti a jog, hogy művén szerzőként feltüntessék. Fel kell tüntetni a szerző nevét: 1) a műre vonatkozó közleményen (annak terjedelmétől és jellegétől függően), 2) átvétel, idézés, ismertetés esetén, illetve 3) átdolgozás, feldolgozás, fordítás esetén az eredeti mű tekintetében.

A szerző felvett néven is nyilvánosságra hozhatja művét, lemondhat a névjogról, sőt úgy is rendelkezhet, hogy a művet a továbbiakban nevének feltüntetése nélkül használják fel.

 

 D./  Az integritáshoz való jog. A szerző személyhez fűződő jogát sértheti művének eltorzítása, megcsonkítása vagy megváltoztatása (ha az a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes).

 

 

A személyhez fűződő jogok gyakorlása

 

A személyhez fűződő jogok esetén a védelmi idő a szerző halálát követő év első napjától számított hetven év. Szerzőtársak esetén az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát kell figyelembe venni.

 

A személyhez fűződő jogok megsértése miatt – a védelmi időn belül – felléphet: 1) a szerző, továbbá – a szerző halála után – 2) az a személy akit a szerző irodalmi, tudományos vagy művészi hagyatékának gondozásával megbízott, ilyen hiányában pedig vagy ha az nem intézkedik 3) aki a szerzői vagyoni jogokat öröklési jogcímen megszerezte, illetve 4) az erre feljogosított felhasználó. A szerző emlékének megsértése miatt 5) a közös jogkezelő vagy szerzői érdek-képviseleti szervezetek is felléphetnek.

 

 

A szerző vagyoni jogai

 

A szerző – a vagyoni jogai alapján, kizárólagosan – jogosult 1) a mű felhasználására vagy 2) a mű felhasználásának, hasznosításának engedélyezésére. A szerző engedélye szükséges még a mű sajátos címének felhasználásához is.

 

A felhasználás engedélyezése szerződéssel (felhasználási szerződéssel) történhet. A törvény értelmében a felhasználási szerződés – a szerző kifejezett lemondó nyilatkozata hiányában – visszterhes. Az ellenértéknek arányosnak kell lennie a felhasználással elérhető bevétellel.

 

Az egyes vagyoni jogok:

 

 A./  A többszörözés joga.

 

 B./  A terjesztés joga. A terjesztés a mű eredeti vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tétele (forgalomba hozatallal vagy arra való felkínálással).

 

 C./  A nyilvános előadás joga. Előadásnak nevezzük, ha egy művet érzékelhetővé tesznek a jelenlévők számára.

 

 D./  A mű nyilvánossághoz való közvetítésének joga. Sugárzásnak nevezzük a mű érzékelhetővé tételét a távollévők számára.

 

 E./  Az átdolgozás joga. Átdolgozás a mű fordítása, színpadi, zenei feldolgozása, filmre való átdolgozása, a filmalkotás átdolgozása és a mű minden más olyan megváltoztatása is, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre.

 

 

A munkaviszonyban létrehozott műre vonatkozó szabályok

 

Munkaviszonyban (vagy más hasonló jogviszonyban) létrehozott a mű, ha annak elkészítése a szerzőnek munkaviszonyból folyó kötelessége.

A szerzőt a személyhez fűződő jogok megilletik, de 1) a mű az átadásával hozzájárul a nyilvánosságra hozatalhoz, 2) a visszavonás és az integritás joga helyett, a szerzőt – lényegében csak – az illeti meg, hogy neve feltüntetésének mellőzését kérje (az ilyen kérelmet tartalmazó nyilatkozatot írásba kell foglalni).

 

A szerző vagyoni jogai az átadással a munkáltatóra szállnak át, azonban szerzőt megfelelő díjazás illeti meg, ha a munkáltató a felhasználásra másnak engedélyt ad vagy a művel kapcsolatos vagyoni jogokat másra átruházza.