A személyhez fűződő jogok

A személyhez fűződő jogok védelmének generálklauzulája

A Ptk. 75. § (1) bekezdése értelmében „a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak”.

A személyhez fűződő jogok legfontosabb jellemzői:

 

A) A dologi jelleg

A személyhez fűződő jogviszonyok dologi jogviszonyok, amelyek jogosultja elsősorban a természetes személy, de jogosultja lehet jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is azon személyiségi jogok vonatkozásában, amelyek nem kizárólag a természetes személyekre értelmezhetők [Ptk. 75. § (2) bekezdés]. A jogviszony kötelezettje pedig „mindenki”.

 

 B) A törvényi védelem

A személyiségi jogok törvényi védelmet élveznek. A törvényi védelem nem zárja ki azonban a jogosult rendelkezési jogát, így nem sért személyhez fűződő jogot az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult. A hozzájárulás akkor zárja ki a jogellenességet, ha 1) kifejezett, 2) önkéntes 3) a következmények számbavételén alapul, továbbá 4) nem sért vagy veszélyeztet társadalmi érdeket [Ptk. 75. § (3) bekezdés].

A személyhez fűződő jogokat egyébként korlátozó szerződés vagy egyoldalú nyilatkozat semmis. Az ilyen szerződés vagy jognyilatkozat, nem egyenlő a hozzájáruló nyilatkozattal, ugyanis az csak konkrét magatartásra vonatkozhat.

 

 C) A személyes igényérvényesítés

A személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni. A korlátozottan cselekvőképes személy személyhez fűződő jogainak védelmében önállóan is felléphet, az ilyen perben teljes perbeli cselekvőképességgel rendelkezik (a per tárgyáról önállóan rendelkezhet). Ez nem igaz azonban a cselekvőképtelen személyre, aki helyett törvényes képviselője jár el, így a személyhez fűződő jogok védelme érdekében a törvényes képviselő léphet fel.

Az ismeretlen helyen távollevő személy jogainak védelmében hozzátartozója vagy gondnoka léphet fel.

A meghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat 1) a hozzátartozó, továbbá 2) az a személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. Ha a meghalt személy (megszűnt jogi személy) jó hírnevét sértő magatartás közérdekbe ütközik, a személyhez fűződő jog érvényesítésére az ügyész is jogosult.

Ha a jogsértést valószínűsítették, és a késedelem jóvá nem tehető kárral járhat, a bíróság ideiglenes intézkedést tehet, ennek során elrendelheti a jogsértés eszközének bírósági zár alá vételét is.

 

 

A nevesített személyhez fűződő jogok

 

 A) Az egyenlő bánásmód követelménye

Az egyenlő bánásmód követelménye személyhez fűződő jogok csoportja. Az egyenlő bánásmód követelményét sérti az a magatartás, amely a személyek között hátrányos megkülönböztetést tesz (például nem, faj (rassz), életkor alapján).

 

 B) A lelkiismereti és vallásszabadság

 

 C) A személyes szabadság

A személyes szabadság 1) a mozgás szabadságát, 2) a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztását jelenti. A személyes szabadság sérelme így e jogok jogellenes korlátozásával valósul meg.

 

 D) A testi épség és az egészség

A testi épség az emberi test sértetlenségét, az egészség pedig a szervek zavartalan működését jelenti.

 

 E) A becsület és az emberi méltóság

 

 F) A névjog

A név kettős funkciót tölt be a természetes személy életében:

 1) A személy azonosítására szolgál, és mint ilyen a személy identitását testesíti meg;

 2) Kifejezi a személy családhoz, nemzetiségi csoporthoz, nemzethet tartozását.

 

Ebből következően a névjog sérelmét jelenti:

 1) Ha a személy nem használhatja saját nevét;

 2) Ha a személy a nevét nem a saját nemzetiségi, nemzeti formájában használhatja;

 3) Ha valaki jogosulatlanul más nevét használja;

 4) Ha valaki jogosulatlanul máséhoz hasonló nevet használ.

 

A név védelme kiterjed 1) a felvett névre és 2) a jogi személyek cégnevére is.

Felvett névvel folytatható tudományos, irodalmi, művészi vagy egyéb közszerepléssel járó tevékenység. A felvett név megválasztása során is figyelemmel kell lenni mások jogaira és törvényes érdekeire.

Ha valaki közszerepléssel járó tevékenység folytatásába kezd, figyelemmel kell lennie arra, hogy a korábban már hasonló tevékenységet folytató személy nevétől megkülönböztethető neve legyen. A korábban már hasonló tevékenységet folytató személy kérelmére a közszereplést kezdő, e tevékenységének gyakorlása során nevét csak megkülönböztető toldással vagy elhagyással használhatja. Ez a szabály a saját névre is vonatkozik, így előfordulhat, hogy a saját névnek kell meghátrálnia a felvett névvel szemben.

A jogi személy nevének különböznie kell azoknak a korábban már nyilvántartásba vett jogi személyeknek a nevétől, amelyek hasonló működési körben és azonos területen tevékenykednek (ez a cégkizárólagosság elve). A cégkizárólagosság elvének azonban meg kell hátrálnia a saját név használatához való jog előtt, ugyanis a tag saját nevét korlátozás nélkül használhatja cégnévként.

 

 G) A jó hírnévhez való jog

A jó hírnév a személyről a társadalomban kialakult pozitív értékítélet. A jó hírnév sérelmét jelenti:

 1) Ha valaki a személyről sértő, valótlan tényt állít;

 2) Ha valaki a személyről sértő, valótlan tényt híresztel;

 3) Ha valaki a személyről valós tényeket, sértő, hamis színben tüntet fel.

 

A törvény csak a jó hírnevet védi, így azért nem támasztható polgári jogi igény vagy sajtó-helyreigazítási igény mert valakinek a rossz hírnevét cáfolja meg valaki.

A jó hírnév védelme kiterjed a jogi személyek goodwilljére is.

 

 H) A saját képmáshoz és hangfelvételhez való jog

A saját képmáshoz és hangfelvételhez való jog sérelmét jelenti ha más személy képmását vagy hangfelvételét a jogosult hozzájárulása nélkül használják fel vagy hozzák nyilvánosságra. Nem jogellenes a felhasználás, illetve a nyilvánosságra hozatal:

 1) Ha a jogosult közszereplő;

 2) Ha tömegfelvételek, nyilvános eseményekről való tudósítás során válik valaki felismerhetővé;

 3) Ha eltűnt vagy a súlyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személyről készült képmást, hangfelvételt nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből, a hatóság engedélyével tesznek közzé (az engedélyező hatóság az a hatóság, amely előtt az államigazgatási vagy a büntetőeljárás folyik).

 

 I) A magánközléshez való jog (a levéltitok védelme)

A magánközlés védelme azt jelenti, hogy a levélben (emailben) foglaltakat kizárólag a címzett ismerheti meg. A sérelmet pedig az jelenti, hogy valaki a levél tartalmát jogosulatlanul nyilvánosságra hozza.

A magánközlés védelmével egy tekintet alá esik 1) a magántitok, 2) a szakmai titok és 3) az üzleti titok is.

 

 J) A magánlakás sérthetetlenségéhez való jog

A magánlakás sérthetetlenségéhez való jog azt jelenti, hogy a jogosult határozhatja meg, ki tartózkodhat a lakásban. A sérelmet jelenti:

 1) Ha valaki a jogosult engedélye nélkül hatol be a magánlakásba;

 2) Ha valaki a jogosult kérelme ellenére nem hagyja el a magánlakást;

 3) Ha valaki a jogosultat nem engedi be a saját lakásába.

A magánlakással azonos védelmet élvez a jogi személy helyisége is.

 

 I) A személyes adatok védelméhez való jog

A személyhez fűződő jogok megsértése esetén érvényesíthető polgári jogi igények

A személyhez fűződő jogában megsértett jogosult a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:

Objektív igények (amelyek függetlenek a jogsértő magatartásának felróhatóságától):

 1) Követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;

 2) Követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;

 3) Követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;

 4) Követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;

Szubjektív igény (amelyet a jogsértő kimenthet, ha kimenti a felróhatóságát):

 5) Kártérítési igény.

A bíróság közérdekű célra fordítandó bírságot is kiszabhat a jogsértőre, ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával.

A sajtó-helyreigazítási igény és a sajtóper

Ha a jó hírnév sérelme sajtó (napilap, folyóirat, időszaki lap, rádió, televízió, filmhíradó, Internet) útján valósul meg, a jogosult a törvényben biztosított igényeken felül – többlet védelmi eszközként – sajtó-helyreigazítást is kérhet. A helyreigazítás lehet:

 1) Olyan közlemény, amelyből kitűnik, hogy a közlésnek mely tényállításai voltak valótlanok, mely tényeket tüntetett fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények;

 2) A jogosultnak a közléssel kapcsolatban megfogalmazott levele.

A helyreigazítás akkor megfelelő, ha az erre vonatkozó igény kézhezvételét követően 1) napilap, Internet esetén nyolc napon belül, 2) folyóirat, időszaki lap, filmhiradó esetén a következő számban, 3) rádió és televízió műsor esetén nyolc napon belül a sérelmes közléssel azonos napszakban lett közzétéve.

 

A sajtó-helyreigazítási igény esetén a legnagyobb figyelmet a határidők megtartására kell fordítani (mert a határidők jogvesztők). A jogvesztő határidő elteltével elenyészik a többlet védelmi igény lehetősége, de az általánosan támasztható polgári jogi igények nem (azok az általános elévülési időn belül érvényesíthetők). A sajtó-helyreigazítási eljárás többlet védelmi eszköz jellegéből kifolyólag a jogosult a sajtó-helyreigazítási igény támasztása mellett az általános polgári jogi igényeket is igénybe veheti.

A sajtó-helyreigazítást a közlemény megjelenésétől, illetőleg a közvetítéstől számított 30 napon belül lehet írásban kérni a sajtótól.

A sajtó-helyreigazítási igényt előterjesztheti:

 1) Az érintett;

 2) A cselekvőképtelen személy törvényes képviselője;

 3) A gondnokság alá helyezett személy gondnoka;

 4) Az elhunyt személy hozzátartozója és örököse;

 5) A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője (ha a minisztériumot, vagy ha az országos hatáskörű szervet érintő valótlan közlés közérdeket sért);

 6) Az Országgyűlés Elnöke ha a közlés az Országgyűlés tekintélyét sérti.

A sajtószerv akkor tagadhatja meg a helyreigazítás közzétételét:

 1) Ha a helyreigazítási igényben foglaltak nyomban megcáfolhatók;

 2) Ha a helyreigazítási igényt a határidőn túl terjesztették elő vagy azt nem a jogosult terjesztette elő.

 

A közzététel megtagadását sérelmező jogosult sajtópert indíthat. A keresetindításra nyitva álló határidő, a közlési kötelezettség utolsó napjától számított 15 nap (a határidő elmulasztása esetén igazolásnak van helye). A sajtóper felperese a jogosult, alperese a sajtószerv lesz (a lap szerkesztősége, a műsorszolgáltató illetőleg a Magyar Távirati Iroda). Az alperes sajtószerv e perben félként jár el akkor is, ha egyébként nincs perbeli jogképessége.

A kereset jellemzői:

 1) A sajtó-helyreigazításra irányuló keresetet más keresettel összekapcsolni vagy egyesíteni nem lehet;

 2) Napilap, folyóirat, időszaki lap esetén – amennyiben az rendelkezésre áll – csatolni kell a kifogásolt közleményt tartalmazó lappéldányt;

 3) Meg kell benne jelölni az igényelt helyreigazító nyilatkozat tartalmát;

 4) Igazolni kell, hogy a helyreigazítást a törvényes határidőn belül terjesztették elő;

 5) Az előtt a bíróság előtt kell előterjeszteni, amely illetékességi területén a szerkesztőség, a hírügynökség vagy a rádió-, illetve a televízió-társaság székhelye vagy helyi stúdiójának székhelye van (ez utóbbiak vagylagos illetékességet jelentenek).

 

A bíróság a sajtó-helyreigazítási perben soron kívül jár el. Az elnök legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított 8. napra kitűzi a tárgyalást (tehát a tárgyalási határnap a keresetlevél beérkezésétől számított 8. nap, és ugyanez a tárgyalási határidő is).

 

Az tárgyalás elmulasztására vonatkozó szabályok:

 1) Ha az első tárgyaláson a felperes nem jelentik meg és előzőleg nem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást a távollétében is tartsa meg, az alperes kérelmére a bíróság a pert megszünteti;

 2) Ha az első tárgyaláson az alperes nem jelenik meg, bírósági meghagyás kibocsátásának nincs helye [Pp. 345. § (1)];

 3) Ha az első egyik fél sem jelenik meg, az eljárást meg kell szüntetni;

 4) Ha a folytatólagos tárgyalást mindkét fél elmulasztja, az eljárás szünetelésének nincs helye.

A tárgyalás elmulasztása miatti igazolási kérelemnek sajtó-helyreigazítási perben nincs helye.

 

A bizonyítás szabályai:

 1) A sajtóperben csak olyan bizonyítási eszközöknek van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak és azok által hordozott bizonyítékok alkalmasak lehetnek arra, hogy a közlemény kifogásolt tényállításainak valóságát nyomban igazolják, vagy a keresetben előadottakat nyomban megcáfolják;

 2) Bizonyítás felvételének helye lehet a felperes által nyomban felajánlott bizonyítékokra is;

 3) A tárgyalást – legfeljebb 8 napra – csak akkor lehet elhalasztani, ha ezt a felperes kéri, vagy a már feltárt bizonyítékok a bizonyítás eredményességét valószínűsítik.

 

Ha a bíróság a keresetnek helyt ad, ítéletében az alperest határidő kitűzésével a bíróság által megállapított szövegű helyreigazítás közlésére és a felmerült költségek viselésére kötelezi.

A másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított 8 napon belül köteles tárgyalni. A sajtó-helyreigazítási perben hozott ítélet ellen perújításnak nincs helye.