Georg Hackl 39 �ves m�lt szeptemberben. � az egyetlen olyan sportol�, aki �t egym�st k�vet� olimpi�n is �rmet tudott szerezni ugyanabban a versenysz�mban. 11 �vesen kezdett el versenyezni �s 22 �vesen Calgaryban ez�st�rmet nyert a legend�s keletn�met versenyz�, Jens M�ller m�g�tt. Innent�l dat�lhatjuk Georg kir�ly uralkod�s�t. Az elk�vetkezend� tizenh�t �vben minden fontos vil�gversenyen dobog�ra �llhatott, nyert k�t vil�gkup�t, hat Eur�pa-bajnoks�got, t�z Vil�gbajnoks�got �s h�rom Olimpi�t. Ez m�r �nmag�ban utol�rhetetlennek l�tsz� teljes�tm�ny a Sz�guld� Virslit�l, � azonban m�g mindig nem tudott megnyugodni �s elindult a hatodik olimpi�j�n is. Lehet, hogy nem kellett volna…

Az el�jelek nem voltak t�l kedvez�ek, hiszen egy s�r�l�sekkel telet�zdelt szezon ut�n, a vil�gkup�ban mind�ssze a tizenkettedik lett, �gy, hogy m�g futamot sem siker�lt nyernie. Ez pedig m�r embereml�kezet �ta nem fordult el� a mesterrel. Ezek ut�n az Olimpia sem r�la sz�lt, hiszen xx hely�vel messze alatta maradt saj�t elv�r�sainak. Valamit el�re �rezhetett a bischofswiesen-i fenom�n, mert m�r az olimpia el�tt bejelentette visszavonul�s�t, az akt�v versenyz�st�l. Felmer�l a k�rd�s, hogy ki foglalhatja el a meg�resedett tr�nt a sz�nk�sportban, ki lehet az �j Hackl?

Megmondom. Az �j Hackl-t �gy h�vj�k, hogy Armin Z�ggeler, aki nem is annyira �j. Nem n�met – b�r a neve alapj�n lehetne -, hanem talj�n, V�llan-ban �l �s a „civil” foglalkoz�sa csend�rtiszt. Ezekn�l az adatokn�l fontosabb azonban, hogy 1982-ben kezdett versenyszer�en sz�nk�zni. Ekkor volt nyolc �ves. 1991-ben m�r olasz v�logatottnak mondhatta mag�t �s az els� olimpi�j�n, Lillehammer-ben bronz�rmet szerzett. K�vetkezett Nagano. M�sodik hely �s egy ez�st, nem mell�kesen Hackl m�g�tt. Salt Lake City-ben m�r megel�zte az uralkod�t �s bes�p�rte az aranyat, imm�ron a mestert is megel�zve. A napf�nyes It�lia �r�mm�morban �szott �s �nnepelte minden olasz Armin-j�t, aki letasz�totta az uralkod�t a tr�nj�r�l. Megnyerte a 2005-2006-os vil�gkupa sorozatot, �gy, hogy nyolc versenyb�l n�gyen, nem volt n�la gyorsabb senki.

Ilyen el�zm�nyek ut�n teh�t minden adott volt, hogy Z�ggeler fieszt�t rendezhessen a tifosiknak, Cesana Pariolban. � pedig nem rontotta el honfit�rsai �r�m�t. Az els� k�t futamot megnyerte Albert Demtschenko el�tt �s szerzett mag�nak 0,158 m�sodperc el�nyt a harmadik futamra. Vas�rnap az els� – �sszesen m�r a harmadik - futamban azonban az orosz tal�lt m�g n�h�ny ezredm�sodpercet a p�ly�n. 51,396 m�sodperces p�lyarekordot sz�guldott �s hozott egy keveset Z�ggeleren. A negyedik futam el�tt teh�t vezetett az olasz, de csak 0,124 m�sodperccel az orosz el�tt. A harmadik helyen, a lett, Martins Rubenisnek m�r nem maradt es�lye a gy�zelemre, hiszen 0,409 volt a h�tr�nya, ami ebben a sportban behozhatatlannak sz�m�t.

K�vetkezett a negyedik futam ezen a nagyon gyors p�ly�n, amelyen Tony Benshoof 139,1 km/h-val tartja a sebess�gi rekordot. Utols� el�ttik�nt indult az orosz �s ism�t meg tudta verni Z�ggelert, de nem el�gg� ahhoz, hogy elrontsa az olaszok boldogs�g�t. J�l osztotta be az els� napon megszerzett el�ny�t Z�ggeler �s megnyerte az els� olasz aranyat a 2006-os olimpi�n, Torin�ban. M�sodik helyen, az orosz, Albert Demtschenko fejezte be a versenyt, aki marad�ktalanul el�gedett lehet a m�sodik helyez�ssel �s az ez�st�remmel. A dobog� legals� fok�ra, a lett, Martins Rubenis �llhatott fel, akinek ez volt �lete els� olimpi�ja. A verseny kr�nik�j�hoz tartozik m�g, hogy Georg Hackl teljes�tette a versenyt �s a hetedik helyen v�gzett.

Ez volt teh�t a f�rfi egyesek versenye, de k�vetkeznek a h�lgyek �s a p�rosok is, �gy lesz izgulnival�ja a tov�bbiakban is a sz�nk�sport kedvel�inek