�j oszt�lyok (kisv�llalkoz�k �s a privatiz�ci�)

Megt�veszt� az �j oszt�ly fogalma. Nem keverend� �ssze az �j oszt�lyelm�letek kifejez�sben haszn�lt sz�kapcsolattal.

A m�sodik vil�gh�bor� ut�n megjelentek olyan oszt�lyok, amik eddig nem l�tezetek. Nem foglalkoztak ezekkel az oszt�lyokkal. Ez a kialakul�ban l�v� �j t�rsadalmi oszt�ly Nyugat-Eur�p�ban a manager r�teg volt. Kialakul�sukkal egy id�ben elm�letek sz�lettek arr�l, hogy melyik r�teg alkotja a t�rsadalmi elitet. A vita arr�l folyt, hogy a m�g mindig a burzso�zia �ll a t�rsadalmi piramis tetej�n, vagy a managerek �tvett�k t�l�k a vezet� szerepet. Mivel a managerek szak�rtelemmel rendelkeztek, �tvett�k a v�llalatok vetet�s�t, mert hozz��rt�s n�lk�l lehetetlenn� v�lt az ir�ny�t�s. A tulajdonosok ugyan a burzso�zia tagjai maradtak, de a hatalom kics�szott a kez�kb�l a managerek jav�ra.

Kelet-Eur�p�ban az �llamszocializmusra n�zve terjedtek el olyan �j oszt�lyelm�letek, amik azt vizsg�lt�k, hogy milyen az uralkod� r�teg �sszet�tele. Magyar�zat nem sz�letett arra, hogy mi�rt pont azok a vezet�k, akik, viszont nevet kapott ez a r�teg, �k lettek az elvt�rsak. Magyarorsz�gon is jelen volt egy a Nyugat-Eur�paihoz hasonl� manager r�teg, aki uralkod�v� v�lhatott volna a szocializmus idej�n.

A 80-as �vek v�g�n, mikor m�r l�tszott, hogy be fog k�vetkezni a rendszerv�lt�s, azzal kezdtek el foglalkozni, hogy az �j rendszerben ki� lesz a hatalom: a kor�bbi elit fog ir�ny�tani, vagy egy m�sik t�rsadalmi csoport. Arr�l is vitatkoztak, hogy mi a fontosabb a rendszerv�lt�s, vagy egy elitv�lt�s.

Hankiss Elem�r – Nagykoal�ci� te�ria: nem egy igazi szociol�giai elm�let, de j�l el tudta adni, amit kidolgozott. M�veit rengetegen olvast�k. Elm�let�nek l�nyege: a r�gi elitb�l lesz az �j elit. Azonban ezen elm�let kidolgoz�s�ban szem�lyes tapasztalatai j�tszottak szerepet, nem pedig egy tudom�nyos kutat�s eredm�nyek�nt alkotta azt meg. Elm�lete a rendszerv�lt�s ut�n csak f�lig igazol�dott be, mert az 1989 el�tti elit szinte teljesen elt�nt a s�llyeszt�ben.

Kolosi Tam�s (szociol�gus) – a nagykoal�ci� elm�let helyett az „oszt�lyvezet�-helyettesek forradalma” elm�letet vallotta helyesnek az elit meghat�roz�sakor. Szerinte nem az egyik elit ment �t a m�sikba, hanem az �j elit egy olyan r�tegb�l alakult ki, aki ott volt a t�zk�zelben a rendszerv�lt�s el�tt, de nem engedt�k akkor sz�hoz jutni. Ezek szakemberek voltak, �s rendelkeztek n�mi politikai t�k�vel.

A K�d�r-rendszer buk�s�nak egyik magyar�zata, hogy nem k�l�n�lt el a politikai �s a gazdas�gi elit, nem voltak igazi szakemberek az orsz�g vezet�s�ben.

Szel�nyi Istv�n (szociol�gus) – nemcsak a politikai, hanem a gazdas�gi elit �talakul�s�ra is felv�zolt te�ri�kat. Egyik k�nyv�ben azt �ll�totta, hogy a szocializmusban uralkod� oszt�ly az �rtelmis�g. Szerinte a p�rt is �rtelmis�giekb�l �llt, mert a marxizmust hirdette, ami alkalmas egy �j t�rsadalom fel�p�t�s�re. Szerinte csak a marxist�k rendelkeznek megfelel� tud�ssal. �gy l�tta, hogy a p�rtban egyre nagyobb szerepet kapnak a szakemberek, akik k�pesek legy�zni a marxista dogm�kkal takar�z� politikai r�tegeket, �s ha ez siker�l, akkor �k veszik �t a vezet� szerepet. Egy id� ut�n Szel�nyi bel�tta, hogy elm�lete nem igaz, ez�rt egy �jat alkotott, amit a kett�s gazdas�gra alapozott. K�t t�rsadalomr�l besz�l. L�tezik az �gy nevezett els� (�llamos�tott), �s m�sodik t�rsadalom. Az els� t�rsadalomnak mindenki tagja, a m�sodik t�rsadalomba azok tartoznak, akik dolgoznak a m�sodik gazdas�gban (ide tartoznak bizonyos fokig a m�sodik nyilv�noss�g k�pvisel�i is). Egy vegyes gazdas�gi rendszeren alapul� t�rsadalom van Magyarorsz�gon, amiben az emberek �gy alak�tott�k ki a kapitalista viszonyokat (a m�sodik gazdas�g megjelen�s�vel), hogy azok a legelviselhet�bben legyenek. A k�t t�rsadalmi piramis tetej�n �ll�k ellens�lyozz�k egym�st. Szel�nyi a nyolcvanas �vek v�g�n emigr�lt, �s mikor visszat�rt, megalkotta az „uralkod� oszt�ly az elit” elm�letet. L�nyege, hogy a politikusokat az elit tagjainak tartja. 1995-ben fel�ll�totta a manager-kapitalizmus t�zis�t. Az elm�let k�t l�nyeges pontja, hogy a gazdas�gi elitet a managerek adj�k, valamint, hogy Magyarorsz�gon soha nem lesz igazi gazdas�gi mag�ntulajdon. Foglalkoztatja az a k�rd�s, hogy lesz-e igazi kapitalizmus. Alapfelt�tel�nek a gazdas�gi rendszerv�lt�st tartja, de ez a folyamat nagyon lass�, ez�rt nem hiszi, hogy valaha is lesz kapitalizmus az orsz�gban.

Kornai J�nos szerint 1995-ig nem t�rt�nt meg a gazdas�gi rendszerv�lt�s. Haz�nkban (1968 �ta) gebines rendszer m�k�d�tt (�llami tulajdont b�rbe adtak).

1995: Bokros csomag – szak�tott a gebines rendszerrel, de igaz�b�l Zuhmann Tam�s t�rte meg a jeget.

Ma a magyar gazdas�gi �letet k�lf�ldiek ir�ny�tj�k: a multinacion�lis c�gek� a hatalom.

A nagy ell�t�rendszerek �talakul�sa

Hossz� folyamat, a v�g�t nem l�tjuk. Most van �talakul�ban az eg�szs�g�gy �s az oktat�s.

Az eg�szs�g�gyi-, �s a nyugd�jrendszer

Mind a k�t rendszer ell�t� rendszer �s biztos�t�si rendszer. Alapvet�en kock�zatkezel�sre lettek kital�lva. A rendszerhez val� csatlakoz�ssal bizonytalan esem�nyeket tudunk biztoss� tenni. (pl.: az�rt, hogy eg�szs�g�gyi ell�t�sban r�szes�lhess�nk b�rhol, �s b�rmikor el�re fizet�nk)

A bizalom sz� rokon a biztos�t�ssal, mert a bizalmat meg kell teremteni, mag�t�l nem l�tezik. A biztos�t�si rendszert is ki kell dolgozni, mert csak akkor m�k�dik, ha j�l szervezett int�zm�nye van. Er�s antikapitalista felfog�s ez, mert a K�d�r-rendszer egy bizonyos fajta biztons�got adott.

Mag�nbiztos�t�s: lehet lak�s, vagy g�pj�rm� biztos�t�s. A l�nyege, hogy k�r eset�n a biztos�t� megt�r�ti a vesztes�g egy bizonyos h�nyad�t.

Viszont biztos�t�s: az emberek egym�st biztos�tj�k, ehhez kell, hogy kialakuljon a bizalom. (Amit �n ma befizetek a nyugd�jp�nzt�rba, azt nem rakj�k el az �n nevemre, hanem megkapja egy nyugd�jas, �s �n is m�s p�nz�t fogom megkapni, ha nyugd�jas leszek – Angli�ban ezt „az egym�s v�ll�ra �llunk rendszernek” h�vj�k). Ez a biztos�t�s er�s �llampolg�ri k�z�ss�gtudatot felt�telez.

J�l m�k�d� rendszerekben nagy hangs�lyt ford�tanak az eg�szs�gbiztos�t�si rendszerre. A rendszer c�lja az, hogy az emberek jobban vigy�zzanak magukra �s m�sokra is.

Az amerikai eg�szs�g�gyi rendszer t�lt�mogatott.

A magyar eg�szs�g�gyi rendszer a j�rv�nyok felsz�mol�s�ra j�tt l�tre. M�ra feladata azonban megv�ltozott, m�s c�lt kell szolg�lnia. A mai megbeteged�sek �letm�df�gg�k, ez�rt a szeml�let k�z�ppontj�ban annak k�ne lenni, hogy hogyan lehet v�ltoztatni a magyarok �letvitel�n.

Nagyon neh�z felsz�molni a r�gi rendszert, mert az orvosok r� vannak szorulva a h�lap�nzre. Ahhoz viszont nincs el�g p�nze az �llamnak, hogy j�l megfizesse �ket, �s ezzel elt�r�lje a h�lap�nzes rendszert. (A h�lap�nz a K�d�r-rendszerben a m�sodik gazdas�gban szerzett j�vedelem volt)

Kornai szerint, a rendszer megreform�l�sa nem r�g kezd�d�tt meg, minderr�l az 1997-ben megjelent k�nyv�ben olvashatunk.

A nyugd�jrendszer �talak�t�sa: siker�lt egy olyan vegyes rendszert kialak�tani, ami m�k�dik. Az �talak�t�sra az�rt volt sz�ks�g, mert az �llam egyre kevesebb nyugd�jat tudott kifizetni. P�r �v m�lva a mag�n-nyugd�jp�nzt�rak leveszik a fizet�s terh�t az �llamkassz�r�l, �s a vegyes rendszerb�l egy egys�ges egyoldal� rendszer lesz.

A munkan�lk�lis�g �s az underlcass

A munkan�lk�lis�g ink�bb k�zgazdas�gi t�ma, de a szociol�gusok is foglalkoznak vele. Besz�lhet�nk srtuktur�lis �s frikci�s munkan�lk�lis�gr�l.

A munkan�lk�liek nem l�zadnak, mert nem tudnak megszervez�dni. A munkan�lk�lis�g egyenl� a szervezetb�l val� kies�ssel. A munkan�lk�liek vannak a legkiszolg�ltatottabb helyzetben, k�ptelenek uralni az �let�ket. Elvesz�tik a t�rsaikat, bar�taikat, vesztesnek �rtik magukat. Elszeg�nyednek, �s nem tudnak olyan �letet folytatni, mint amilyet eddig �ltek. Egyre t�bb f�li�juk lesz. R�gen sok f�rfi, aki elvesztette �ll�s�t, impotens lett.

A munkan�lk�li kihullik a t�rsadalomb�l, �s ez �talak�tja a t�rsadalom k�p�t. Ahol sok a munkan�lk�li, ott kett�szakadhat a t�rsadalom. Nyugaton egyre n� a munkan�lk�lis�g.

Underclass: a t�rsadalom kiszor�tottainak csoportja. A chicagoi egyetemen terjedt el ez a kifejez�s.

Munkan�lk�li az, akit annak nyilv�n�tanak. K�l�nb�z� hivatalok, k�l�nb�z� szempontok alapj�n mondj�k meg, ki munkan�lk�li �s ki nem. Szempont az, hogy ki mennyi ideje vesztette el a munk�j�t, keresett-e az�ta m�sik �ll�st, …stb. A munkan�lk�lieket regisztr�lj�k.

A 90-es �vek k�zep�n Magyarorsz�g �tvette az ILO m�dszer�t a munkan�lk�liek megsz�mol�s�ra. Ez azt jelentette, hogy szigor�tott�k azokat a szempontokat, amik szerint valakit munkan�lk�liv� nyilv�n�tanak. Egyre kevesebb juttat�s egyre kevesebb ideig j�r egy munkan�lk�linek.

Az 1996-97-es gazdas�gi fellend�l�s cs�kkentette a munkan�lk�lis�get az orsz�gban.

A 80-as �vek v�g�n sok gy�rat felsz�moltak, ez�rt sok embert bocs�tottak el. A 90-es �vek elej�n ez�rt rengetek volt a munkan�lk�li. M�r a rendszerv�lt�s el�tt is voltak munkan�lk�liek, de akkor ne ismert�k el l�tez�s�ket. A rendszerv�lt�s ut�n j�ttek r�, hogy a t�rsadalom ezen csoportj�val is foglalkozni kell. A 90-es �vek eleji drasztikus munkan�lk�lis�get az okozta, hogy a szovjet piac az egyik pillanatr�l a m�sikra �sszeomlott. Sokat foglalkozott ekkor a munkan�lk�liekkel a m�dia.

Inakt�vak: akik meg�rezt�k, hogy el fogj�k bocs�tani �ket, megkent�k az orvosokat, hogy lesz�zal�kolj�k �ket. Erre az�rt volt sz�ks�g, mert hosszabb ideig j�rt a rokkantnyugd�j, mint seg�ly.

Pl.: a p�szt�i cukorgy�r bez�r�sa ut�n az eg�sz k�zs�g munkan�lk�li lett, mert mindenki a cukorgy�rban dolgozott.

A munkan�lk�lis�g nem jelent egyet a szeg�nys�ggel, csak es�lyt jelent ahhoz, hogy elszeg�nyed�sre.

Sok�ig �ld�zt�k a munkan�lk�lieket, mert munkaker�l�nek tartott�k �ket.

A magyar dolgoz�k nem alkalmasak a kollekt�v megszervez�d�sre. Ez mind a K�d�r-rendszeri m�sodik gazdas�g miatt alakult �gy ki. AZ els� gazdas�g csak arra volt j�, hogy legyen �ll�sa az embereknek. P�nzt a m�sodik gazdas�g beli munk�b�l kaptak a dolgoz�k. ’56 bele�gette az emberekbe, hogy nem �rdemes kollekt�van �sszefogni, �s a rendszerrel szembesz�llni. Ki lehet vonulni, de tiltakozni nem �rdemes.

A munkan�lk�lis�g fenyeget�s�vel lehetett r�venni embereket arra, hogy �hb�r�rt is v�llaljanak munk�t.

T�m�r M�ty�s: rendszerv�lt�sos munkan�lk�lis�g-elm�lete szerint az eg�sz gazdas�gnak meg kellene gy�keresen v�ltozni ahhoz, hogy a munkan�lk�lis�g cs�kkenje.

Meg kell k�l�nb�ztetni az alkalmazhatatlans�got a munkan�lk�lis�gt�l. Az alkalmazhatatlans�g a k�pz�s hi�ny�t jelenti (ez ma �ri�si t�meget tesz ki Magyarorsz�gon). AZ ilyen emberek zs�kutc�ban vannak, mert �tk�pezhetetlenek. Az, hogy rengetek ilyen ember �l ma az orsz�gban, az az oktat�spolitika hib�ja. R�gen t�lfejlesztett volt a szakmunk�sk�pz�s. M�g ma is k�peznek ki olyan szakmunk�sokat, akikre nincs m�r sz�ks�g.

Nyugaton m�r tettek k�s�rletet arra, hogy �tk�pezz�k az elavult szakmunk�val rendelkez�ket. De elterjedtebb a szakmunk�sk�pz�s azon m�dja, hogy a c�gek maguk biztos�tj�k a sz�ks�ges munkaer�t (tanoncokat vesznek fel, �s k�pzik ki egy bizonyos munk�ra).

Magyarorsz�gon t�lk�pzettek a szakmunk�sok. Egy magyar szakmunk�s mindenhez �rtett. Egy szakm�t t�bbfel� bontottak, �s a k�l�nb�z� munkaf�zisok k�l�nb�z� szakm�kat jelentettek.

A Horthy-korszak t�rsadalma

Horthy rendszer kezdete politikailag ellentmond�sos volt. Volt egy er�s feh�rterror, megjelent a sz�ls�jobb, de jelentkeztek demokratikus tendenci�k is. 1920-ban demokratikus v�ltoz�s volt, demokratikus, titkos, �ltal�nos v�laszt�jogon alapul� szavaz�st tartottak, Kisgazda P�rt nyerte meg, paraszti demokr�ci�t akart. Parasztpolg�rosod�sban �lenj�r� kisbirtokosok p�rtja volt. Legf�bb polg�ri szabads�gjogok k�vetel�se is szerepelt programjukban. D�ni�hoz akart�k az orsz�got felfejleszteni. Modern mez�gazdas�gi orsz�g, �l�skamra volt akkor D�nia. Ez p�ldak�nt volt el�tt�nk. A skandin�v orsz�gokban a protestantizmussal �sszef�gg�sben elkezdt�k k�pezni, iskol�zni az embereket. Ez volt a skandin�v polg�rosod�s. Ez ink�bb szellemi, emberi t�k�t jelentett, mint term�szeti er�forr�sokat. Akkor m�g ez k�l�nleges volt. Ma m�r a k�pz�s, min�s�g, tud�s, informatika nagyon fejlett kell hogy legyen. Mo-nak is min�s�gi dolgokat kell mutatnia. Mo-on gyakran "csizm�s" k�pvisel�k ker�ltek be a parlamentbe, nem tudtak j�l politiz�lni, az �riemberek kicselezt�k �ket. Bethlen Istv�n r�gi - erd�lyi m�gn�s volt : ha le akarod gy�zni ellens�geidet, csatlakozz hozz�juk. A kisgazdap�rtot beolvasztotta, elk�z�mb�s�tette. Ez a Kisgazda P�rt is antiszemita volt. Tan�csk�zt�rsas�g - nagy r�sz�k zsid� volt azoknak, akik a p�rtba tartoztak. Gy�kereiket elv�gt�k, a polg�rs�got el�t�lt�k. Sok polg�ri �ldozat volt. 1920-ban a Horthy rendszer bevezette a Numerus Clausust - egyetemi r�szv�tel - a zsid� sz� nem szerepelt, hanem a kisebbs�gek szerepeltek. Els�sorban a zsid�s�got �rintette. Az �js�g�r�k, orvosok, stb. k�z�tt t�bb volt a zsid�, mint a nem zsid�. Trianon ut�n sok magyar hivatalnok maradt �ll�s n�lk�l. Mo-ra menek�ltek, de nem volt �ll�suk. Az �rtelmis�gi munkan�lk�lis�g miatt sok embernek kellett helyet biztos�tani - Numerus Clausus. Magyarorsz�g t�bbnemzetis�g� orsz�g volt, de a magyarok t�bben voltak. Zsid�k is magyarnak vallott�k magukat. Amikor a nemzetis�gek elszakadtak, Magyarorsz�g szinte egynemzetis�g�v� v�lt, de a zsid�s�g m�ss�ga valamelyest megmaradt. 1918 el�tt ez nem volt zavar�. 1920 ut�n a politik�ban a k�l�nbs�geket hangs�lyozz�k. Hivatalos antiszemitizmus. A monarchi�ban a polg�ri elit nem zsid�s�gb�l, a gazdas�gi elit zsid�kb�l �llt t�bbs�g�ben, j� kapcsolat volt, de megsz�nt. A zsid�k 1920 ut�n m�r nem asszimil�l�dtak annyira. Az �ll�stalan nemzsid� hivatalnokok a zsid�kat tal�lt�k b�nbaknak a trianoni s�relmeik miatt. Az�rt nem tudnak elhelyezkedni, mert sok a zsid�. 1918-19 miatt a zsid�kat haza�rul�nak min�s�tett�k. A Horthy-rendszerben nem lehetett meg�rtetni, hogy Mo-ot az antant-hatalmak �rdekei szabdalt�k sz�t.

�rtelmetlen az orsz�gon bel�l b�nbakot keresni. A Horthy-korszak hivatalos ideol�gi�ja a kereszt�ny kurzus volt. Bethlen hatalomra jut�sakor megsz�nt a feh�rterror. 1928-ban elvett�k a Numerus Clausus �l�t. Bethlenhez f�z�dik a konszolid�ci�, a gazdas�gi v�ls�gb�l kiker�lt�nk. A politika �s a polg�ri zsid�k k�z�tt kiegyens�lyozott� v�lt a viszony. A Bethlen-korszak restaur�lt sok olyan polg�ri v�vm�nyt, ami m�r a monarchi�ban megjelent. Higgadt, el�re tervezhet� munka, azt lehetett hinni, hogy visszaj�ttek a boldog b�keid�k. De ez a tisztes konzervat�v politika addig tartott, am�g ki nem robbant a gazdas�gi vil�gv�ls�g. A vil�gv�ls�g ut�n hatalomra jutott Hitler (kereszt�ny-kurzus) - rev�zi� - trianoni b�ke f�l�lvizsg�l�sa. A propagand�ban azt ism�telt�k, hogy csonka Magyarorsz�g nem orsz�g. Val�j�ban az er�szakos rev�zi�t soha nem propag�lt�k, ink�bb az etnikai rev�zi�ra t�rekedtek. A tiszt�n magyarlakta ter�letek elcsatol�sa �rthetetlen volt. A Horthy-rendszer volt az, amelyik al��rta a trianoni b�k�t. Ezzel azonban a tan�csk�zt�rsas�got pr�b�lt�k azonos�tani. A Bethlen-korszak viszonylag konszolid�lt �ra volt. A harmincas �vek elej�n v�get �rt. Hitler hatalomra jut�sa ut�n volt a G�mb�s-korszak (m�sodik nagy id�szaka a Horthy-korszaknak). Bethlen nem volt fasisztoid. G�mb�s �r�ban megindul a fasiz�l�d�s. Tisztvisel�k er�re kaptak, akik a Numerus Clausust t�mogatt�k. Az �ri oszt�lyt (politikai) le akart�k v�ltani. Dacos t�glahord�k - G�mb�s orsz�gl�sa alatt pr�b�ltak bejutni a polg�ri elitbe. F�ler�s�d�tt az antiszemitizmus. Katonailag egy�ttm�k�dt�nk N�meto-val. Magyar hadsereg gyeng�v� v�lt Trianon ut�n. Nem fegyverkezhett�nk, k�r�l�tt�nk ellens�ges orsz�gok voltak. Katonai elitv�lt�st is akartak a n�cizmus k�pvisel�i. Zsid�s�g ellen h�rom zsid� t�rv�nyt hoztak, az els� kett� nem faji alapon defini�lta a zsid�kat, hanem felekezeti alapon. A harmadik m�r rasszista m�dszer szerint hat�rozta meg a zsid�kat. 1942-ben f�ldreform - zsid�kt�l elvett�k a f�ldet. A sz�ls�s�ges er�k forradalminak nevezt�k magukat. Szinte mindenki forradalminak �lc�zta mag�t. M�gis a vezet�k ellenforradalminak vallott�k magukat. F�lparlamentarizmus volt ekkor. Balfel� akad�lyozt�k az ellenz�k m�k�d�s�t. Polg�ri demokr�ci�r�l nem lehet besz�lni ellenz�k n�lk�l. A Horthy-rendszer nem tudta megcsin�lni a szabad v�laszt�sokat. Nincs ellenz�k, nincs demokr�cia. Ha van ellenz�k, akkor lev�lthat� a korm�ny. Ha a demokr�cia csak �lca, az rosszabb, mintha felv�llalj�k az antidemokratikuss�got - az emberek csal�dnak a demokr�ci�ban. Hasonl� jelens�gek voltak a monarchi�ban �s a Horthy-rendszerben is. Horthy-rendszerben kaptak a n�k v�laszt�jogot - fejl�d�s. Nyugati demokr�ci�kkal val� l�p�start�s. A politik�ban a Horthy-rendszern�l azonban m�r kezd lemaradni. Nem lehetett egy�rtelm�en diktat�r�r�l besz�lni.

Horthy-korszak t�rsadalma

Erdei Ferenc: kett�s t�rsadalom te�ria - egy orsz�g, k�t t�rsadalom; modern polg�ri (kapitalista), t�rt�neti nemzeti t�rsadalom (feudalista). F�lsorolja mindk�t t�rsadalom r�tegeit (elit, k�z�p, kizs�km�nyolt). A feudalist�nak nincsen igaz�n kizs�km�nyolt oszt�lya. Hajnal Istv�n t�rt�n�szt�l is mer�tett, aki szociol�giai szemmel m�velte a t�rt�nelemtudom�nyt. Max Weber is hatott Erdeire. Erdein�l a nemzeti t�rt�nelmi az rendi t�rsadalom, a modern polg�ri pedig oszt�lyt�rsadalom - piaci siker vagy kudarc f�ggv�nye. a rendnek a fogyaszt�s alapj�n van k�ze a piachoz. A rend tagjainak azonos a preszt�zs�k, t�nyleges emberk�z�ss�g. Az oszt�lyn�l nincs t�nyleges k�z�ss�gi tudat, szoci�lis �rz�k, nincsenek k�z�s polg�ri cselekv�si mint�k. Rendbe belesz�letnek az emberek, �s a preszt�zsnek k�sz�nhet�en k�z�sen szocializ�l�dtak. Egym�s k�z�tt h�zasodnak, hasonl� az �letform�juk. Mindkett� kitesz egy eg�sz t�rsadalmat. K�l�nb�z� elvek alapj�n �l a k�tf�le t�rsadalom.

Rendi t�rsadalom:

w        Elit: nagybirtokos arisztokr�cia

w        K�z�p: hivatalnoki b�rokrata r�teg, r�szben szakszer� munk�j�nak k�sz�nhet�en �l meg. M�sik r�sz a polg�ri lojalit�snak k�sz�nhet�en. Vannak m�g itt r�tegek, akikre jellemz� a rendies magatart�s, de ink�bb polg�ri r�tegek. Ezeket Erdei �tsorolta a rendi t�rsadalomba (pl. altisztek). Sz�ls�jobb polg�ri nemzetiek miatt sorolta �t �ket.

w        Elnyomott: elvileg a paraszts�g, ki lehet-e jelenteni, hogy hova tartozik, elnyomott-e? A paraszts�g a t�rsadalmon k�v�li alatti. Rendi jelleg� a paraszts�g, k�z�s rangtudat jellemzi �ket, b�r ez a rendi paraszts�g boml�ban volt. A paraszts�g nem tudott integr�l�dni a polg�ri t�rsadalomba. A rendit�l m�r kifel� ment.

Modern polg�ri t�rsadalom:

w        Elit: zsid� nagypolg�rs�g

w        K�z�p: mag�ntisztvisel�i r�teg t�k�s bankokn�l, van polg�ri �rtelmis�g is, szemben egy egyh�zi �rtelmis�ggel. Szabadfoglalkoz�s�, piacon helyezkedik el (orvos, �gyv�d, stb.) Kispolg�rs�g. Elnyomott: munk�soszt�ly

Hogyan l�tezhet egym�s mellett k�tf�le t�rsadalom? Milyen az egym�shoz val� viszonyuk? A p�nz nem felt�tlen�l preszt�zs. K�z�pkorb�l fennmaradt st�tusztudat a domin�ns.

Erdei marxista lett k�zben. Az �ri r�teg k�pes blokkolni a polg�ri r�tegek fejl�d�s�t. �nmag�t t�l�lt t�rsadalom. Olyan er�re van sz�ks�g, ami nem polg�ri, se nem �ri.

K�s�bbi kutat�s: profibb m�dszerek alakultak ki. A marxi hegem�nia ut�n kezdt�k meg az empirikus vizsg�latokat.

Paraszts�g: Erdei a legnagyobb probl�m�nak a f�ldreform elmarad�s�t tartotta. Gy�mi egyet�rt ezzel, de probl�m�t jelentett, hogy a technika elmaradottabb volt. A nagybirtok sikeresebb volt, mint a kisbirtok. Nem volt �rdemes felosztani (ezek az �rvek m�sok �rvei)

Munk�ss�g: a harmincas �vekben elkezdett ki�p�lni egyfajta j�l�ti �llam. Megjelent egy rossz szoci�lis h�l� - a nyugati orsz�gok m�g�tt kullogva. Klebersberg K�n� (kultuszminiszter) sok iskol�t �p�tett pl. fegyverkez�sre nincs el�g p�nz - tanuljunk ink�bb. Als�bb n�poszt�lyb�l is beker�ltek egyetemekre.

Magyarorsz�g polg�ri orsz�g volt-e? Gy�mi ink�bb a k�zeled�sre teszi a hangs�lyt a k�t csoport k�z�tt (rendi, polg�ri).

Az �llamszocializmus Magyarorsz�gon

w        El�zm�nyek 1945-48: Hasonl�an a Horthy-rendszerhez f�l parlamentarizmus, f�l autoriter rendszer. Az 1945-48 k�z�tti korszak viszont baloldali ir�ny�t�s� volt. Koal�ci� 45-48. Nincs ellenz�k, ez�rt nincs igazi demokr�cia. Nincs szabad v�laszt�s. A f�l parlamentarizmus a diktat�r�val megsz�nt. 1918, �szir�zs�s forradalom, p�lda a demokr�cia kezdem�nyez�s�re, de kudarcba fullad. E sz�zadban 1989 el�tt nincs demokr�cia.

w      Egyp�rtrendszer. kommunista diktat�ra: 1948-49-t�l ’63-ig az �llamszocializmus totalit�rius korszaka. Els� id�szak. Kezdetben K�d�r is totalit�rius politik�t folytatott. 1949-53, legkem�nyebb diktat�rikus id�szak. 1953-56, Nagy Imre idej�n enyh�l. Az ’56 ut�ni megtorl�s enyh�bb volt, mint a 49-53-as id�szak. Kelet - Eur�pa szerte ez jellemz�.

w        Totalit�rius: Tot�lis uralomra val� t�rekv�s, (tot�lis uralom nem l�tezik).

w        N�cizmus: Szint�n totalit�rius. Bels� t�mogatotts�ga nagy, f�leg kifel� agressz�v. Jobboldali, racionalista, h�bor�s eszk�z�k. Saj�t t�rsadalmukban kip�c�zek egy kis csoportot, amelyet bels� ellens�gk�nt kezelnek.

w        Szt�linizmus: Legsz�ls� baloldali n�zetek ker�lnek hatalomra. Ny�ltan nem racionalista. Kisebb a t�meg t�mogatotts�ga. Mindig m�s-m�s csoportot �ld�znek. Els�sorban befel� agressz�v, saj�t lakoss�ga ellen visel hadat. Kifel� nem militarista annyira, oka, hogy nincs p�nze fegyverkezni. Az �llamszocializmus vezet�it nem lehet felel�ss�gre vonni. Hatalmukat �nk�nt adt�k �t, h�bor� n�lk�l, kiegyez�ssel. Lengyelorsz�g: nem volt olyan er�s a szt�linizmus, mint m�shol. Sok mindenben kil�gott a sorb�l. Hamar r�j�ttek, hogy mi az a szt�linizmus. Magyarorsz�g Speci�lis helyzet. Kegyetlen diktat�ra, oka, hogy utols� csatl�sk�nt ker�lt ki a II. vil�gh�bor�b�l. Gazdas�gpolitik�ja: preobrazsenszki. Oroszorsz�g: neh�zipar�t akarta fejleszteni. A fegyverkez�sre nincs p�nz. K�ls� gyarmat szerz�s�re nincs m�d. Bels� gyarmatos�t�s, paraszti f�ldbirtokok megsz�ntet�se. Kolhoz (ennek �rdek�ben ak�r ki is �heztett�k �ket).

w        Magyarorsz�gon is hasonl� szt�linista m�dszerekkel pr�b�lt�k az orsz�got a vas �s ac�l orsz�g�v� tenni, a c�l a fegyverkez�s volt. Bels� gyarmatos�t�s, c�lja a paraszts�g megt�r�se, ami azonban nem siker�lt. Minden termel�eszk�z �llamos�t�sa. Falun megmaradtak az �n�ll� mag�ntulajdonok. A kult�ra �s a mindennapi �let ter�let�n sem tudt�k �tform�lni a lakoss�got. Vezet�k, �rtelmis�giek teljes lecser�l�s�re t�rekedtek, amely kudarccal j�rt. Passz�v, csendes rezisztencia kialakul�sa. Kor�bbi �letform�hoz val� ragaszkod�s.

w        1953: Meghal Szt�lin. Sok minden megv�ltozik, enyh�l a terror, de m�g jelen van. Nagy Imre programja: enyh�teni pr�b�l a neh�ziparon �s a paraszts�g sors�n. A t�rt�nelem sor�n t�bb neh�ziparos�t�si k�s�rleti hull�m volt Magyarorsz�gon, az utols� 1985-ben volt.

w        1956: Forradalom. Ekkor Magyarorsz�gon senki nem akart kapitalizmust, ez�rt a forradalmat nem lehet polg�ri forradalomnak nevezni. K�tarc� forradalom: szocialista, ellenforradalom.

w        A k�t oldal: I. : Nagy Imre: reform-kommunista �rtelmis�giek. N�pi �r�k balsz�rny�nak programj�t: Szocialista forradalmak. C�l: jobb korl�toz�sa, nagy mag�ntulajdon, kapitalizmus restaur�l�djon. II. : Mindszenthy hercegpr�m�s csoportja. Horthysta ellenforradalm�rok.

w        Az 56- s forradalom ut�rezg�se 57 tavasz�ig. Munk�stan�csok kialakul�sa. Int�zm�nyes�lt anarchizmus (le az �llamhatalommal, el�g a t�rsadalmi �nszervez�s �ltali ir�ny�t�s). Harmadik utas megold�s (nem szocializmus �s nem kapitalizmus). �ltal�ban h�bor�s, sztr�jkos id�szakban, pl. : spanyol polg�rh�bor�. Sehol a vil�gon m�g nem tudott megval�sulni.

w        K�d�r-korszak �ltali megtorl�s. Nagy Imr�hez hasonl�an engedm�nyeket tesz, m�gis � az, aki kiv�gzi Nagy Imr�t. Lassan megsz�nik a terror. A K�d�r-rendszer csak a forradalm�rokat �ld�zte. Ez egy id� ut�n megsz�nt. Elfogadta a k�z�mb�ss�get, nem kellett azonosulni. R�kosival ez nem �gy volt. A k�z�mb�s is ellens�g volt, ez vitte ki az 56-s t�megeket is az utc�ra. Vesz�lyes ez a fajta elnyom�s. K�d�r r�d�bbent arra, hogy az 56-s forradalomnak nem szabad m�g egyszer megt�rt�nnie. Az �letsz�nvonal n�vel�s�vel pr�b�lt�k az embereket lecsit�tani. Erre �p�lt az eg�sz K�d�r-rendszer.

w        1956-63: k�zti l�p�sek totalit�rius tulajdons�g�ak (pl.: tsz-es�t�s). Hogyan siker�lt ez K�d�rnak? Az emberek belenyugodtak abba, hogy musz�j engedelmeskedni, nem �rdemes l�zadni. A Horthy-korszakban fontos volt a st�tusz szerepe. Az �riemberek megmaradtak �rnak, hi�ba vett�k el minden�ket. A Horthy-korszak nem �lvezett legitimit�st. V�rt�k hogy ez az ideiglenes �llapot vissza�ll. 1956 ut�n r�d�bbentek az �j fel�ll�sra. K�nytelenek voltak beilleszkedni, �s fejet hajtani a " munk�sigazgat�knak ". Sokan kezdtek tanulni esti iskol�kban, nincs id� a politik�val foglalkozni. 1957-ben fell�tt�k az els� Szputnyikot, ami tekint�lyt adott az addig len�zett oroszoknak. Kev�s er�szakkal, v�grehajtott�k a kollektiviz�l�st. Sok helyen ellen�lltak. A hangad�kat megf�leml�tett�k. M�r nem a szeg�nyparasztok megnyer�se a c�l, hanem a k�z�pparasztok�. Tekint�ly�k volt. TSZ eln�k�k lettek bel�l�k. A probl�ma: az emberek bel�ptek a TSZ-be; de nem dolgoztak. �h�ns�g fenyegetett.

w        1963 : Gazdas�gi reform kidolgoz�sa. Sok �rtelmis�git kiengedtek a b�rt�nb�l. Egyetemi felv�telin elt�r�lt�k a sz�rmaz�s szerinti megk�l�nb�ztet�st, mobilit�si lehet�s�g.

w        1963-68: A K�d�r-rendszer �gynevezett f�nykora.

w        1968: Gazdas�gi reform. H�zt�ji gazdas�gok fejl�d�se. Munka ut�n tov�bb dolgoztak otthon, a h�tr�nyukat pr�b�lt�k ledolgozni.

w        `70-es �vekben ez volt a m�sodik gazdas�g l�nyege. Bekapcsol�dtak m�s �gazatok is. �nkizs�km�nyol�s. A teljes�t�st visszafogt�k az els� gazdas�gban, tartal�kolva erej�ket a m�sodik gazdas�gra. Ez a megfesz�tett temp� eg�szs�groml�shoz, hal�loz�shoz vezetett. Sokan ing�ztak. Rossz k�zleked�s, kimer�t� �letm�d.

w        K�sleltetett v�rosfejl�d�s, megnehez�tett urbaniz�l�s, az iparosod�shoz k�pest. Ez  jellemezte az �llamszocializmust. Fels�oktat�sban is k�zpontilag visszafogott fejl�d�s. Magas szint, er�s sz�r�s. Ok: f�ltek az �rtelmis�gi munkan�lk�lis�gt�l, mert ez gyakran vezetett sz�ls�s�ges n�zetek kialakul�s�hoz. A szakemberk�pz�st t�mogatt�k els�sorban.

w        Lak�telepek: f�nyerem�nynek sz�m�tottak munk�sok, k�z�pr�tegek sz�m�ra, akik a v�rosokba j�ttek a falvakb�l. 30 �v m�lva t�nkremennek. Nem takar�kos. V�ltoztatni nem lehet.

w        Ez a gazdas�g homokra �p�lt. T�ves fejl�d�si �tvonal, zs�kutc�ba rohan�s. Cs�kken� hat�konys�g, pl.: eg�szs�g�gyben nem t�rt�nt m�g meg ma sem a rendszerv�lt�s, mert nehezen piacos�that�. Egyes gazdas�gi �gak szerencs�sebb helyzet�ek. Sokan a m�sodik gazdas�gb�l �ltek.

w        1973: Olajv�ls�g. A szocialista gazdas�g keretei kimer�ltek. K�lf�ldi hitelek, fogyaszt�sra k�lt�ttek. Innen m�r csak lefel� vezetett az �t. N�h�ny �vig m�g folytatt�k ezt a pazarl� politik�t.

w        70-es �vek v�ge: Ad�ss�g v�ls�g. Nagy beruh�z�sok le�ll�t�sa. Hat�ssal volt a politik�ra is. Kimondt�k, hogy a szocializmus alkalmatlan egy gazdas�gi rendszer m�k�dtet�s�re. A K�d�r-rendszer politikai n�zeteit nem adta fel, de gazdas�gpolitik�jukat megv�ltoztatt�k. R�j�ttek, hogy a politikai poz�ci�jukat sikeresen kamatoztathatj�k a m�sodik gazdas�gban. Nem tiltj�k m�r, hanem r�szt is vettek benne.

w        1982: jogilag is enged�lyezt�k a kisv�llalkoz�sokat. Gmk elterjed�se. Gebin: �llami tulajdonban l�v�, mag�nszem�lyek �ltal b�relt, �zemeltetett �zletek. A Gmk is �gy m�k�d�tt. Sok profitot hoz. H�tr�ny, hogy nem lehetett mag�ntulajdont l�trehozni. "Kapitalizmus restaur�l�sa ". Csak kicsiben enged�lyezt�k, �gy nem alakult ki igazi verseny. Mindenki maszekolt a munk�ja mellett. Nincs kock�zat. A rendszerv�lt�s ut�n kellett megtanulni, hogy vesz�teni is lehet, kem�nyen kell dolgozni, munkan�lk�lis�g vesz�lye, nagy k�l�nbs�gek. Van-e harmadik �t? Nincs. Az igazi kapitalizmusr�l nem sok fogalmuk volt az embereknek. A m�sodik gazdas�g nem volt el�g arra, hogy megismerj�k az igazi kapitalizmust. Sehol m�shol Kelet-Eur�p�ban nem engedt�k ilyen m�rt�kben a m�sodik gazdas�g m�k�d�s�t.

w        �jszer� nacionalizmus kialakul�sa a K�d�r-rendszerben, �letforma nacionalizmus. Len�zt�k a t�bbi kelet-eur�pai orsz�got.

w        M�sodik nyilv�noss�g: Szamizdat.

w        Puha diktat�ra: M�sodik nyilv�noss�g, gyenge demokratikus ellenz�k m�k�d�s�nek enged�lyez�se. Oka, hogy nyugat fel� tekintettek. M�r nem csak a vars�i szerz�d�st�l f�gg az orsz�g.

w        1982: �jabb hitel felv�tele, amely 1987-re �jabb ad�ss�gv�ls�g k�vetett. �remelked�sek.

w        1987: MDF l�trej�tte. V�vm�nyai: vil�g�tlev�l, t�rsas�gi t�rv�ny megsz�let�se. Megsz�nt a " legvid�mabb barakk " szindr�ma. Az emberek megl�tt�k milyen Nyugat-Eur�pa.

w        Rendszerv�lt�s: Glob�lpolitikai kiegyez�s. Oka, hogy az oroszok r�j�ttek, hogy elvesz�tett�k a hidegh�bor�t. Csernobil felrobban�sa. A rendszerv�lt�sokat Kelet-Eur�p�ban nem a bels� er�k v�ltott�k ki. A Szovjetuni� nem l�pett k�zbe, �gy a gyenge bels� er�k is elegend�ek voltak a rendszerv�lt�s v�ghezvitel�hez. Magyarorsz�gon nem �sszeomlott a kommunista rendszer, hanem korrod�l�dott. Ink�bb evol�ci�, mint revol�ci� Magyarorsz�gon.

A nemek viszonya

A szociol�gi�n bel�l az egyik legfelkapottabb t�ma lett a feminizmusnak k�sz�nhet�en. T�rsadalmi nem: az�rt t�rsadalmi, mert nem biol�giai. Az alapja a megk�l�nb�ztet�snek az, hogy vannak olyan emberek, akikn�l a nemi identit�s nem egyezik a biol�giai identit�ssal. Sokszor a nem egy kultur�lis produktum is. A t�rsadalmi nem fogalma m�st is jelent. Azt fejezi ki, hogy a nemis�g mint�it emberek hozt�k l�tre, ahogy ezeket l�trehozt�k, �gy ezeket meg is lehet sz�ntetni. K�telkedni lehet benn�k. A t�rsadalomban t�rt�ntek olyan v�ltoz�sok, melyek a f�rfiak �s a n�k er�egyens�lyait megv�ltoztatt�k. Ezt k�vette a tudom�ny. A nemek k�zti viszony az egyik utols� terepe az eur�pai �llamokban a feudalizmusnak (�r, szolga viszony). Ez manaps�g meginog. Elvileg egyenl�s�g lesz. Azonban lehet, hogy t�bb v�ls�got �s rombol�st okoz, mintha nem lenne. Ennek oka, hogy a f�rfiak �s n�k k�z�tti viszony, kommunik�ci� �vsz�zadok alatt alakult ki. Ha valaki ezt le akarja v�ltani, akkor tudni kell, hogy mit tesz a hely�be. Az�rt feud�lis a viszony, mert egyenl�tlen. A feudalizmusban a szolg�knak is voltak garant�lt jogaik, teh�t az al�vetett f�lnek is voltak bizonyos jogai �s hatalma. Nem voltak abszol�t kiszolg�ltatottak. Azok, akik megszokt�k ezt az egyenl�tlen helyzetet �s haszon�lvez�i, nem felt�tlen�l f�rfiak. A n�k is sokszor antifeminist�k. Kev�s a szimpatiz�ns azokban a r�tegekben, amelyeket f�l akarnak emelni. Az ismer�st, a megszokottat nem akarj�k f�ladni (melyik helyzetben hogyan kell viselkedni, kommunik�lni, hogyan lehet a konfliktusokat megoldani, elker�lni, stb., ill. garant�l bizonyos jogokat is). A n�i kisebbs�gi mozgalomnak ez az alapdilemm�ja. Az�rt t�ma m�gis, mert sok m�s ter�leten ez a feudalizmus m�g nem sz�mol�dott f�l. A t�rsadalom m�s szf�r�iban megindul� moderniz�ci� ezeket a v�ltoz�sokat is el�seg�tette. Az ipari t�rsadalom sz�ks�gess� tette a n�i munkav�llal�st (f�rfiak a fronton, n�k a gy�rakban). Mihelyt a f�rfiak visszaj�ttek, a n�k visszaker�ltek (�tmenetileg) a fakan�l mell�. L�trej�tt egy majdnem teljes foglalkoztatotts�g, a n�k is elmehettek dolgozni. A n�k jogi egyenl�tlens�ge kezdett enyh�lni (v�l�s liberaliz�l�sa - a vil�gh�bor� olyan nagym�rt�kben szak�tott sz�t csal�dokat, hogy m�r t�nyk�rd�s volt a v�l�s, pl. az�rt, mert a feles�g azt hitte, hogy az ura meghalt �s �jra megh�zasodott…) Elvileg a leveg�ben l�g annak lehet�s�ge, hogy a kor�bban elnyomott kisebbs�gek „beny�jtj�k a sz�ml�t”. A demokratikus orsz�gokban a kisebbs�geket nem lehet �gy elnyomni, ez�rt a demokr�ci�k ezen a t�ren fejl�d�sre vannak �t�lve. Id� k�rd�se, hogy az elnyomottak mikor �brednek �ntudatra. A harmadik pont az volt, hogy f�lfedezt�k a fogamz�sg�tl�st. A kett�s m�rce az erk�lcsben megsz�nt (csak a n� szem�lye biztos a gyerekn�l, musz�j kontroll�lni). A csal�dok kett� szakadtak, a n�k �nrendelkez�st kaptak a test�k f�l�tt (fogamz�sg�tl�s, abortusz), elindult egy t�nyleges emancip�ci�, egyenjog�sod�s lassan �s fokozatosan, ett�l hiteless� v�lt (val�ban a n�k harcolt�k ki). Magyarorsz�gon fel�lr�l adt�k olyanoknak, akik nem is ig�nyelt�k. Elvileg m�sok seg�thetnek, de nem harcolhatnak helyett�k (azok helyett, akiknek sz�ks�ge van az auton�mi�ra).

A nyugati t�rsadalmakban k�t l�pcs� volt:

1.   Fogamz�sg�tl�s elterjed�se, 1968-as di�kl�zad�sok, hippik, stb. A csal�d fellaz�t�sa volt a c�l �s nem a f�rfi n� viszony megv�ltoztat�sa. Kommun�kban akartak �lni. A polg�ri �letform�t akart�k f�lv�ltani (monog�mi�t). 68-ban szerencse volt, hogy nem ker�ltek a di�kok hatalomra. Nagyon sok m�s ter�let�n a t�rsadalomnak n�velni tudt�k a befoly�sukat (indirekt m�don elterjesztett�k a kultur�lis mint�kat, k�nyszer n�lk�l - ha hatalomra ker�ltek volna, esetleg k�nyszerrel). A szexu�lis forradalom igaz�b�l nem szenvedett veres�get. Ez az�rt nem k�rd�jelezte meg az egyenl�tlens�get, mert a kommun�kban a f�rfiak voltak a „vez�r�r�k”, a forradalm�rok.

2.   A n�k is elkezdtek karriert csin�lni. Ez a fogamz�sg�tl�snak k�sz�nhet�. Ha van gyereke, akkor m�r nehezen veszik f�l, vagy ha van munkahelye, �s gyereke sz�letik, akkor nem veszik vissza. Alacsonyabb emiatt a b�rez�s�k is. A gyereknevel�st a munka ter�n a n�k megs�nylik. Azt �gy tudj�k kisz�rni, hogy nem sz�lnek gyereket, csak mikor m�r befutottak. A n�k nem csak elv�lhatnak, hanem anyagilag is f�ggetlenedhetnek. Ez a n�ket szexu�lisan is f�ggetlen�tette. Kezd megsz�nni a kett�s mor�l. A n�k ezt ki is k�vetelik maguknak. Megsz�nik az is, hogy a n�knek szexu�lis kapcsolataikban szem�rmesnek kell lennie, ill. hogy a n� passz�v, vagy a f�rfi akt�v. Ennek a k�rvallottjai a f�rfiak. Am�g rendszeresek voltak a h�bor�k, addig az er�s f�rfi v�dte a csal�dot. Ma m�r nincsenek h�bor�k, teh�t elveszett ez a szerep. Az ipari t�rsadalomban a munk�k fizikai er�t ig�nyeltek - a f�rfiakat prefer�lt�k. Amikor ebb�l m�r kev�sb� lehetett meg�lni �s egyre ink�bb a szellemi munk�b�l lehet meg�lni, akkor a f�rfiak egy tradicion�lis el�nye semmiv� foszlott. A hagyom�nyos n�i k�szs�gekre v�ltozatlanul sz�ks�g van (tan�t�n�, �v�n�, stb.). �gy t�nt azonban, hogy a helyzet konzerv�l�dott (tov�bbra is k�v�t f�znek…). M�ra fordult a helyzet. Sok �j munkak�r jelent meg (rekl�m, PR, stb.), ami a n�knek kedvez, a f�rfiaknak nem annyira. A kor�bbi domin�ns f�rfi szerep olyan, mint egy elszeg�nyedett dzsentri… Ma m�r egyre ink�bb a p�nz, �s nem a rang sz�m�t. A f�rfiak privil�giumait a n�k egyre sikeresebben t�madj�k. A K�d�r-rendszer a m�sodik gazdas�gnak k�sz�nhet�en konzerv�lta a hagyom�nyos n�, f�rfi viszonyt, amit egy�bk�nt az �llamszocializmus megpr�b�lt f�lbontani (teljes foglalkoztatotts�g a n�knek is).

Etnicit�s �s faj

�sszefoglal�s