Diktat�r�k

„Minden t�rsadalmat a t�rt�nelm�b�l lehet megismerni.”

Totalit�rius diktat�ra

Tot�lis, totalit�s: a dikt�tor �s csoportja t�k�letes t�rsadalom l�trehoz�s�ra t�rekszik. Azonban t�k�letes t�rsadalom nincs, csak jav�tani lehet a hib�in. Ez egy r�vid id� alatt v�gbemen� folyamat. Tot�lis �talakul�son nem mehet v�gbe a t�rsadalom.

w        az �talakul�sokat er�szakkal hajtja v�gre

w        egy z�rt falusi t�rsadalom is totalit�rius, mert mindent szab�lyoz, azonban nem ismeri az er�szakot

w        a totalit�rius diktat�ra fel�lr�l, er�szakkal ir�ny�t

w        fontos az ellens�gk�p

w        nem legitim rendszer

w        saj�t magukat forradalminak �ll�tj�k be

w        �lland� polg�rh�bor�s pszich�zist sz�tanak

w        bels� vagy k�ls� vesz�lyre hivatkoznak, ez�rt nem engedhet�, hogy form�lisan megszervez�dj�n a pluralizmus (a pluralit�s �s a totalit�s ellent�tek)

w        a totalit�s homogeniz�l�dik

w        nem tudja, �s nem is akarja kezelni a konfliktusokat

w        nem hajland� meghallani a rossz h�reket

w        minden negat�vumot a k�ls� vagy bels� okokra h�r�t, mert saj�t t�rsadalm�t t�k�letesnek hiszi

w        a totalit�rius diktat�ra tudom�nyos vil�gn�zetekre �p�l, ez biztos�tja a t�k�letes t�rsadalom alapj�t

w        vil�gn�zete azonban nem tudom�nyos, csak felhaszn�lja a tudom�nyt, mert nem ismeri be, hogy elm�letei megc�folhat�k

w        nem v�llalj�k fel, hogy szubjekt�ven meggy�zni akarj�k a polg�rokat egy-egy t�mak�rben

w        erre a meggy�z�sre a tudom�nyt haszn�lj�k fel, azt mondj�k, hogy n�zeteik tudom�nyosan be vannak bizony�tva

w        tudom�nyos vil�gn�zet a marxizmus �s a fajelm�let

K�t f� totalit�rius diktat�ra l�tezett:

w        a n�cizmus

w        a szt�linizmus

Mindkett�nek volt totalit�rius id�szaka, de a legt�bb orsz�gban autoriter diktat�r�t alak�tottak ki.

Az autoriter diktat�ra nem t�zi ki c�lul a t�rsadalom 100%-os ellen�rz�s�t (nem terjed ki az ellen�rz�s a mag�n�letre). Ad egy kis mozg�steret a polg�roknak kompenz�l�sk�nt az�rt, ami�rt egyes ter�leteket er�sen korl�toz.

A n�cizmus �s a szt�linizmus k�z�s von�sai:

w        100%-os kontroll al� vonja a polg�rokat (m�g a mag�n�letre is kiterjed)

w        rendszerv�lt�sok ut�n alakulnak ki

w        legitimit�s v�ls�got okoznak

w        a kir�lys�gok uralm�t igyekszik felv�ltani a n�puralommal

w        demokratikus ig�nyekkel l�p fel

w        r�gi elit lev�lt�sa, hely�re a n�pszuverenit�st helyezi �gy, hogy minden szabads�gjogot betilt

w        sokszor nagy m�rt�k� mobilit�st biztos�t (felemelked�s lehet�s�ge – er�szakos szem�lycser�k sor�n es�lyt kapnak a „kis” emberek is)

w        k�pesek saj�t programjaiknak megfelelni (a n�p embereit nagy t�megben k�pesek vezet� poz�ci�kba juttatni)

w        ellens�g keres�se

w        h�bor�s pszich�zis sz�t�sa

A k�t rendszer k�zti k�l�nbs�gek:

A diktat�r�k bizonyos moderniz�ci�s feladatokat k�pesek voltak nagyon gyorsan megval�s�tani.

Fegyverkez�si program: azt v�rt�k, hogy kit�r a harmadik vil�gh�bor�, ez�rt a felhalmoz�st r�szes�tett�k el�nyben, �s a neh�zipar fejleszt�s�re ford�tottak nagy �sszegeket.

A totalit�rius diktat�r�k k�zti k�l�nbs�gek nem olyan nagyok, hogy nem lehessen ilyen diktat�r�kr�l �ltal�ban besz�lni.

Konvergencia-elm�let: Hruscsov nev�hez f�z�dik. Azt vallotta, hogy a k�t vil�g k�pes b�k�s �ton k�zeledni egym�shoz. Detant politika (enyh�l�s).

A Szt�linizmus egy egyed�l�ll� rendszert hozott l�tre azzal, hogy nem engedte a mag�ntulajdont. Az els� spont�n privatiz�ci� volt az els� l�p�s a fel�, hogy a szt�linizmus megd�lj�n.

A Szt�linizmus k�t ciklusra oszthat�: fellend�l�s �s v�lls�g id�szakok v�ltogatt�k egym�st. Ungv�rszki �gnes szerint a fellend�l�s id�szaka nem gazdas�gi, hanem politikai ciklus. Mindk�t ciklust politikai akarat hozza l�tre. Az er�s iparos�t�s ut�n egy visszaes�s tapasztalhat�, �s k�nytelenek t�bbet ford�tani a mez�gazdas�gra �s a k�nny�iparra. Majd, ha valamennyire rendez�d�tt az egyens�ly, �jra az ipart fejlesztik.

A Szt�linizmus parasztellenes volt, de mindegyik orsz�g, ahol hatalomra ker�lt, parasztgazd�lkod�s� orsz�gok voltak, nagy gazdas�gokkal �s paraszti mag�nbirtokokkal.

Preobrazsenszkij-dokrtina: az iparos�t�shoz �s a fegyverkez�shez sz�ks�ges t�k�t a paraszts�g kizs�km�nyol�s�val kell megteremteni.

Autoriter rendszer:

w        tekint�lyelv� rendszer

w        nem mindig diktat�ra

Tekint�ly:

w        a baloldali trad�ci�val nem igen tud mit kezdeni

w        el��t�letekkel l�p fel: a tekint�lyt negat�v, el�t�lend� dolognak fogja fel

w        �sszeegyeztethetetlen a szabads�g�rt�kekkel

Theodor Adorno az autoriter rendszert nem, mint politikai rendszert, hanem mint pszichol�giai attit�d�t vizsg�lta. Ezzel meg akarta kontr�zni a n�cizmust. Nemzetkateg�ri�kat hozott l�tre. Felsorolta, hogy egyes nemzetekre mi jellemz�. A bizonyos nemzett�pusok benne vannak az egyes emberekben, ezeket nem lehet megv�ltoztatni.

Adorno szerint a tekint�lyelv� szem�lyis�g:

w        a hatalom akar�sa ak�r saj�t magunknak, ak�r egy f�l�tt�k �ll� szem�lynek (� az, aki helyett�nk d�nt)

w        nehezen t�ri a kritik�t, �s nem sz�vesen kritiz�l m�sokat

w        megal�zkodik a f�l�tte l�v� el�tt, �s megal�zkod�sra k�nyszer�ti az alatta l�v�ket (f�lfele nyal, lefele tapos)

w        vannak dogm�k, amiben hisz, sosem k�telkedik semmiben

w        nem toler�lja a m�ss�got

w        t�lbuzg� konformizmus jellemzi

w        ker�li a k�l�nlegess�get

w        kedveli a katonas�got, a fegyelmet

w        nem szereti azokat, akik sokat okoskodnak

w        azt vallja, hogy a tettek ember�nek kell lenni

Ez a szem�lyis�g nagyon gyenge, f�l a kih�v�sokt�l. Minden f�l� helyezi a biztons�got. Tele van f�lelmekkel: f�l a k�lvil�gt�l, az �jt�l, a m�st�l. F�l att�l, hogy kider�l, hogy milyen gyenge, hogy f�l.

A tekint�lyelv�s�g egy marxista eredet� elm�let. Dogma akar lenni ott, ahol az emberek eleget tesznek a k�teless�g�knek.

Tekint�ly fenntart�sa demokr�ci�ban: Ferrero foglalkozott ezzel. Szerinte, ha a tekint�ly �s a legitimit�s tal�lkozik, akkor fenntarthat� a tekint�ly. A legitimit�snak alulr�l, a tekint�lynek fel�lr�l kell j�nnie.

R�gen az�rt nem volt tekint�lye a rendszereknek, mert nem volt er�s elit. A republik�nusok er�s elit kialak�t�s�ra t�rekednek, hogy tekint�lye lehessen a rendszernek.

Jap�n: a munk�sok �gy tisztelik a f�n�k�t, mint az apjukat. Azt alattval� sok mindenbe belesz�lhat, de d�nteni nem d�nthet. Az er�fesz�t�sek �sszegz�dnek �s egy ir�nyba hatnak. Azonban az ilyen ipari t�rsadalmakban nem demokratikus a tekint�ly.

Tekint�lyuralmi rendszerek:

w        kv�zi legitimit�sok (n�pszuverenit�s �s kor�bbi szuverenit�s) – Horthy-rendszer

w        legitimit�s n�lk�li rendszer – K�d�r-rendszer

Mindegyikre jellemz�, hogy az alattval�k sz�m�ra hagynak mozg�steret. Mindegyik komoly gazdas�gi sikereket �r el. Ezek puha diktat�r�k, vagy nem mondhat�k diktat�r�knak, mert megvan a jog�llamis�g n�h�ny int�zm�nye. A politik�ban azonban nincsenek szabad v�laszt�sok. Egyes p�rtok be vannak tiltva, korl�tozva vannak. Nincs ellenz�k. Az uralkod� p�rtnak �gymond b�rlete van a hatalomra.

1848/49 – 1919

A reformkor:

A forradalom elbukott, de ezzel nem bukott meg az eszmerendszer, amit akkor k�pviseltek (a forradalomnak nem volt akkora jelent�s�ge, mint amekkor�t tulajdon�tottak neki).

El�zm�nye a magyar k�z�pkor, ami r�nyomta b�lyeg�t az �jkorra is. A k�z�pkorban nem alakult ki a nyugati t�pus� h�b�ri t�rsadalom, �s a jobb�gys�g is m�s volt, mint nyugaton.

A fejl�d�s ugyanabba az ir�nyba haladt, mint nyugaton, de megk�sve k�vetkezett be. Nem alakultak ki azok a form�k, amikkel a kisember meg tudta volna v�deni mag�t a naggyal szemben.

A fejl�d�st nagym�rt�kben megt�rte a t�r�k h�d�t�s, ez a mai napig megl�tszik, mert m�s vil�g van az orsz�g azon ter�let�n, ahol ott j�rt a t�rt�k (kelet Magyarorsz�g), �s m�s, ahol nem (nyugat Magyarorsz�g) (nyugaton civil polg�ri t�rsadalom van, kevesebb az er�szak)

A reformkorban saj�tos polg�rosod�s ment v�gbe: a nemesekb�l lettek a polg�rok, azonban �k �nmagukban kevesen voltak ahhoz, hogy �talak�ts�k az orsz�got (a weberi protest�ns etika nem volt meg benn�k – nem gy�jt�tt�k a p�nzt, s�t sokkal t�bbet k�lt�ttek, mint amennyij�k volt).

A polg�ri �talakul�s m�r az 1848/49-es forradalom el�tt elkezd�d�tt, ut�na folytat�dott az orsz�g kapitaliz�l�d�sa. Nagyt�k�s a nem magyar eredet�ekb�l, f�leg zsid�kb�l lett, nem pedig a magyar arisztokrat�kb�l, nemesekb�l (a zsid�knak volt p�nze). A magyar nemesek beh�zasodtak a zsid� csal�dokba, t�rsult a t�ke �s a politika, a polg�ri t�rsadalom etnikai asszimil�ci�val j�tt l�tre.

A kiegyez�s ut�n az orsz�g �ri�si fejl�d�snek indult, azt a szintet �rte el, amilyen a t�r�k h�d�t�s el�tt volt (ebben az id�ben sokkal k�zelebb �lltunk a legfejlettebbekhez, mint ma). Egy olyan polg�rosod�s, civiliz�ci�s folyamat ment v�gbe, ami a mai napig p�ratlan.

Kleinstaaterei: az Osztr�k-Magyar-Monarchia �s a szomsz�dos orsz�gai egy �ri�si Kelet-Eur�pai gazdas�gi piacot alkottak (m�g nem l�tezzek azok a nemzet�llamok, amik az els� vil�gh�bor� ut�n j�ttek l�tre).

A kiegyez�ssel a parlamentarizmus fejl�d�se lassul, �s egy „sz�gyenl�s egyp�rtrendszer” alakul ki. A kiegyez�st gy�zelemk�nt akart�k eladni, azt mondt�k, hogy ezzel mindent megnyert�nk, amit 1848/49-ben elvesztett�nk, azt hirdette, hogy Magyarorsz�g nemzet�llam lett, pedig sem had�gyi, sem k�l�gyi k�rd�sben nem d�nthett�nk. A kiegyez�st k�vet�en csak nagy auton�mi�t �lvezhett�nk a Monarchi�n bel�l.

A dualizmusban nincsenek meg azok a tulajdons�gok, amik a demokr�ci�t jellemzik.

Kialakult egy er�s nagypolg�rs�g, meger�s�d�tt a kis-, �s k�z�ppolg�rs�g is. A kiegyez�s sok embernek lehet�s�get adott arra, hogy felemelkedjen.

A nemzetis�gi k�rd�s lett a Monarchia s�r�s�ja: a nemzetis�giek asszimil�ci�j�t k�s�relt�k meg, megpr�b�lt�k elmagyaros�tani �ket, azonban az asszimil�ci� felem�s m�don val�sult meg (olyan volt, mintha meg sem pr�b�lta volna), a buk�st az okozta, hogy a politika nem volt k�pes a nemzetis�gi t�rekv�seket kord�ban tartani.

A helyzet, amiben Magyarorsz�g volt (f�lig nemzet�llam, f�lig egy birodalom r�sze) nem tarthat� sok�ig fenn

1919 – 1944

A k�t vil�gh�bor� �s a gazdas�gi vil�gv�ls�g okolhat� az�rt, hogy a liberalizmus ennyire visszaszorult a XX. sz�zad v�g�re. Egyszerre nem lehet er�snek lenni a politik�ban �s a nyilv�noss�gban. A liber�lis p�rt mindig a nyilv�noss�gban volt er�s. A hossz� 19. sz�zad egy antiliber�lis sz�zad volt, ez�rt nem becs�lik a liberalizmust annyira a XX. sz�zadban. A XX. sz�zadban a politik�ban a szabads�g ellent�t�t l�tt�k.

�szir�zs�s forradalom: a polg�ri Magyarorsz�got teremtette volna meg, ha nem bizonyul ennyire gyeng�nek, �s nem bukik el olyan hamar. Antantp�rti forradalom bolt. Buk�s�t az okozta, hogy nagyon k�s�n vette �szre a k�lf�ldi politik�t. A Monarchia idej�n nagy k�zponti �llam voltunk, ebb�l az �talakul�s sor�n kis nemzet�llam lett�nk. Ez nemzeti szempontb�l a legrosszabbat jelentette. M�g m�s orsz�gokban a demokratikus �s a nemzeti szuverenit�s l�trehozta a n�pszuverenit�st, addig a kett� Magyarorsz�gon ellent�tes ir�nyba haladt.

Tan�csk�zt�rsas�g: mindenf�le szabads�gjogot felsz�molt, v�res diktat�ra volt. A technikai lehet�s�gek miatt nagy volt a terror. 133 napig tartott. Nagy f�lelmet keltett, ami kb. 4 �vtizeden kereszt�l fennmaradt. A t�rsadalmat teljesen felforgatta. Kommunista �s szoci�ldemokrata uralom volt. Ez magyar�zza a Horthy-rendszert is: demokratikusan kezd�d�tt, �gy t�nt, hogy az �szir�zs�s forradalom �rt�kei nem vesztek el, �s Magyarorsz�gon l�trej�het egy paraszti demokr�cia.

Az 1920-as v�laszt�sokat a Kisgazd�k nyert�k, akik a paraszti demokr�cia h�vei voltak. D�ni�t akartak csin�lni az orsz�gb�l.

Bethleni konszolid�ci�: sokat tett az�rt, hogy a fejl�d�s �jra az eur�pai fel� k�zel�tsen. Rendezte a magyar arisztokrat�k �s zsid�k k�zti helyzetet. Numerus clausus – a zsid�kat korl�tozt�k az egyetemekre val� beker�l�s�be, mert sok �rtelmis�git szor�tottak ki a munkahelyekr�l. A politika fejl�d�se azonban m�g jobban leszakadt az eur�pait�l, mert er�sen h�tt�rbe szorult a demokr�cia.

A Horthy-rendszer tekint�lyuralmi rendszer volt, nem pedig diktat�ra. Megvolt a t�bbp�rtrendszer, �s a parlamenti demokr�cia. �gy tett, mintha lenne t�nyleges v�laszt�si lehet�s�g, de minden el�re el volt d�ntve. Bal fel� z�r� rendszer volt. A baloldal a rendszer gyenge ellenfele/ellenz�ke volt. A politika �thelyez�d�tt a nyilv�noss�gra. Kialakult a n�pies mozgalom. Ez t�bb frakci�b�l �llt. Volt jobb-, baloldala �s centruma.

A gazdas�gi fejl�d�st nagym�rt�kben nehez�tette a Trianoni-b�keszerz�d�s. A vas�tvonal a Monarchi�ra volt tervezve, nem pedig arra, hogy orsz�ghat�r szeli kett�. A fejl�d�s lelassul, de nem es�nk ki teljesen Eur�p�b�l.

G�mb�s-id�szak: �gy nevezett �rs�gv�lt�s megy v�gbe: az �llamigazgat�sban dolgoz� �riembereket lecser�lik a kereszt�ny k�z�poszt�ly tagjaira (alulr�l felemelkedett hivatalnokok, katon�k). Szak�t a bethleni �r�val, t�madta a konszolid�ci�t. Fel akarta mondani az arisztokrat�k �s zsid�k k�zti sz�vets�get. Az alulr�l val� felemelked�snek egyetlen �tj�t l�tta: el kell venni a zsid�kt�l, amily�k van. Ez egy bels� polg�rh�bor�s logika. („Az elveszem m�st�l” a mai napig a karriercsin�l�s mint�ja.)

1944 – 1990

A fasizmus rombol� rendszer volt – a feud�lis maradv�nyokat is eltakar�totta az �tb�l. A zsid� elit a magyar ipar nagy r�sz�t eladta a n�meteknek.

1945 – 48: koal�ci�s id�szak. Horthy-rendszer baloldali ellentettje. Az eg�sz rezsim bal fel� z�rt a Horthy-rendszerben. A baloldalt ellen�rizte, elfojtotta. Nem voltak szabad v�laszt�sok, nem volt ellenz�k. A koal�ci�s id�szakban ugyanez �llt fenn, de ez egy jobboldal fel� z�r� rendszer volt.

1947: K�kc�dul�s v�laszt�sok – nyilv�nval� csal�sok. Megsz�nt az egyp�rtrendszer, amely addig jellemezte a magyar politik�t, de ellenz�k ekkor m�g nem volt. A 4 p�rt form�lisan korm�nyp�rt volt. Az ellenz�kis�g a korm�nyon bel�l jelentkezett a kommunist�k �s a kisgazd�k k�z�tt.

A f� s�ly nem a k�zpontra esett, a k�t sz�ls� p�lus volt a leger�sebb, �s ezek nem tudtak egym�ssal megegyezni. V�g�l a baloldal jav�ra d�lt el az ellent�t a k�kc�dul�s v�laszt�sok ut�n.

R�kosi rendszer: ebben az id�ben nem k�sz�lhettek szociol�giai munk�k. Magyarorsz�gon a termel�eszk�z�k tov�bbra nagy r�sze tov�bbra is mag�ntulajdonban volt, pedig a R�kosi rendszer szocialista vonalat akart bej�rni. A Marxista n�zetekhez nem tudott igazodni, mert a paraszts�g ellen�llt a kolhozok l�trehoz�s�nak. Csak kizs�km�nyolni tudta �ket, �ld�zte e legn�pesebb r�teget, t�l�k pr�b�lt�k elvenni a javaikat. �ri�si t�megeket k�nyszermunk�ra k�nyszer�tett, mert k�vett�l a 3. Vil�gh�bor� ideol�gi�j�t �s mindent ennek rendeltek al�, a gazdas�g rov�s�ra.

1953-ig, Szt�lin hal�l�ig tartott ez a politika. A magyar gazdas�g az 1938-as �v sz�nvonal�ra s�llyedt emiatt a politika miatt. 1938-ban fellend�l� gazd�lkod�s ment v�gbe. A h�bor� els� �veiben az emberek jobban �ltek, mint el�tte.

1953-ban Nagy Imre el�sz�r kapott jelent�s politikai szerepet Magyarorsz�gon. A h�tk�znapi emberek sz�m�ra ez nagyon nagy v�ltoz�st hozott. Enyh�lt a terror, visszafogt�k a fegyverkez�st, sok ember j�tt ki a b�rt�nb�l. Megsz�nt az �hez�s, az �lelmiszerhi�ny.

R�kosin�l, 1955-ben azonban visszazuhant a gazdas�g kor�bbi �llapot�ba.

1956 – forradalom: a szociol�giai tud�s err�l meglehet�sen csek�ly. Egyesek szerint a forradalom jellege baloldali szocialista, m�sok szerint ink�bb jobboldali arculata volt er�s. A vita arr�l sz�lt, hogy a forradalom f� mozgat�ja Nagy Imre, vagy Mindszenthy volt-e. A kapitalizmust nem akart�k restaur�lni. A politik�hoz t�bbp�rtrendszert akartak bevezetni. A m�sik ir�nyzat a kisgazdap�rt politik�j�hoz t�rt volna vissza.

1956-ban nem jelent meg politikai er� egyik oldalon sem, akik azt mondt�k volna, hogy adj�k vissza a gy�rakat a kapitalist�knak.

Munk�stan�cs, k�zigazgat�s k�rd�se – baloldali vonal. Ekkor Magyarorsz�gon anarchista eszm�k is megjelentek. A t�rt�nelemben csak nagyon ritk�n volt ilyesmire p�lda. Az 1936-39-es spanyol polg�rh�bor� p�ld�ul ilyen volt. A t�rsadalomban nem voltak uralmi g�cok. Ezek az anarchista ideol�gi�k annyiban igazolt�k magukat, hogy nem t�rt ki k�osz, felfordul�s.

A munk�stan�csok l�tez�si ideje nem volt elegend� ahhoz, hogy letesztelhess�k az �letk�pess�g�t. A k�osz megvolt eredetileg, m�g ha az anarchist�k ezt nem is s�lyosb�tott�k. Nagyon hamar betiltott�k �ket.

Az 1956-os forradalom 2 szakasza:

w        November 4-ig terjed� id�szak

w        A szovjet intervenci�t k�vet� id�szak

Ekkor kezdtek el tev�kenykedni az els� munk�stan�csok.

K�d�r-rendszer: az els� 7 �vben m�g nem igaz�n volt K�d�rizmus. Tov�bb �lt az el�z� rendszer.

1968 volt az az �v, amikor a p�rt r�sz�nta mag�t a ’68-as gazdas�gi reform kidolgoz�s�ra. Ett�l kezdve kezdt�k el emlegetni nyugaton is a K�d�rizmust. Ennek el�jelei m�r ’56-ban is megjelentek, pl. megsz�ntett�k a padl�ss�pr�st stb. A terror kisebb volt, mint a R�kosi-rendszer idej�n. Sz�rmaz�si alapon m�r embereket nem �ld�ztek. A terrort egy id� ut�n abbahagyt�k. A lakoss�g sz�m�ra �rthet�v� tett�k, hogy aki nem sz�ll szembe a rendszerrel, az m�r vel�k van. Az embereknek felaj�nlotta a k�z�mb�ss�get, engedte a mag�n�letet.

A magyar hadsereg ’56-ban a szovjet rendszer szem�ben lej�ratta mag�t, mivel �t�llt a felkel�k oldal�ra. Ett�l kezdve Magyarorsz�gon fegyverkez�si befektet�s nem volt, �sszehasonl�tva m�s orsz�gokkal.

Az ’56-’63 k�z�tti id�szakban is volt szt�linista fordulat: TSZ-es�t�s. A K�d�r-rendszer ezt meg tudta tenni – a SZU �s K�na k�zti ellent�t ekkor t�rt ki (nemzetk�zi ok). Kolhozos�t�si program indult, t�bbek k�z�tt Magyarorsz�gon is.

1957-ben fell�tt�k az els� Szputnyikot. Megmaradt a ’44 el�tti �llapot: ki �j ember �s ki nem? A R�kosi-rendszer nem volt k�pes kialak�tani egy olyan t�rsadalmi hierarchi�t, amely v�gzett volna az el�z�vel. Semmif�le v�ltoz�st nem tudtak el�rni, mivel az er�szaknak nem volt hat�sa, csak m�g er�sebb lett az ellen�ll�s. Az �ri vil�gb�l �t�r�kl�tt magatart�sokat, attit�d�ket tov�bb haszn�lt�k. Az er�szak teh�t majdhogynem bumer�ng-hat�st v�ltott ki.

A K�d�r-rendszer ebben a tekintetben v�ltoz�st hozott. Az emberek kezdtek berendezkedni arra, hogy karriert csin�ljanak, beilleszkedjenek. A TSZ-ekbe mindenkinek be kellett l�pni. Magyarorsz�gon az�rt t�rtek �t a totalit�rius diktat�r�r�l az autorit�rius diktat�r�ra, mert megijedtek a saj�t n�p�kt�l. 1945-ben nagy paraszt r�tegek jutottak f�ldh�z. Mikor be kellett l�pni�k a TSZ-be, munkacs�kkent�ssel v�laszoltak. 1963-ban ebb�l k�vetkez�en �lelmiszerhi�ny l�pett fel, Amerik�b�l kellett gabon�t v�s�rolni. Ekkor r�j�tt