Mi a szociol�gia?

Egy a t�rsadalomtudom�nyok k�z�l, de ha sz� szerint ford�tjuk, akkor is t�rsadalomtudom�nyt jelent.

A t�bbi t�rsadalomtudom�nyt szellemi vagy hum�n tudom�nynak nevezik.

A szociol�gi�t az 50-es �vekben betiltott�k.

A szociol�gia a t�rsas viszonyokat vizsg�lja mikro �s makro m�retben.

A szociol�gia fejletlen tudom�ny volt, mert a R�kosi-korszak (nem volt betiltva) el�tt nem t�mogatt�k. Nem tudott Magyarorsz�gon �rv�nyes�lni ez a tudom�ny�g, nem professzio-naliz�l�dott.

A tudom�nyos int�zm�nyekben csak r�szben foglalkoztak szociol�gi�val, b�r l�tezett egy foly�irat T�rsadalomtudom�ny c�men, ami szociol�giai foly�iratnak vallotta mag�t, de sok volt benne a nem tudom�nyos �r�s. A lapot a T�rsadalomtudom�nyi T�rsas�g m�k�dtette. A t�rsas�g tagjai nem k�pzett szakemberekb�l �lltak, ez�rt ink�bb m�kedvel� �sszej�veteleket tartott, mint tudom�nyos konferenci�kat.

1942. a P�zm�ny P�ter Tudom�nyos Egyetem t�rsadalomelm�leti tansz�ket alap�t, ami k�zel �ll ahhoz, hogy tudom�nyosan m�velje a szociol�gi�t.

Emberi szociol�gia – a Horthy rendszerben �s kor�bban is nem szociol�gus v�gzetts�g�, hanem m�s, hum�n v�gzetts�g� emberek, sokszor �r�k, �js�g�r�k m�velt�k.

A preszociol�gia els� magyar m�hely�t polg�ri radik�lis gondolkod�k hozt�k l�tre. �k a magyar t�rsadalmat vizsg�lt�k.

A szociol�gia modern polg�ri tudom�ny. Kb. 150 �ves. Egy tradicion�lis t�rsadalomban (pl. Feudalizmus) nem volt ig�ny arra, hogy a t�rsadalmi folyamatokat empirikusan vizsg�lj�k, rendszerezz�k, te�ri�kat �ll�tsanak fel.

A k�z�pkorban szorosan �sszeolvadt a vall�ssal. �sszekapcsol�dott az, ami van, azzal, aminek lennie kellene. Keveredtek a t�nyek �s a v�lem�nyek arr�l, hogy mi lenne a helyes. A katolikus egyh�z nem ad arr�l �tfog� k�pet, hogy mi a helye a t�rsadalomban. Ez a szekulariz�ci�ig tartott.

A k�l�nb�z� eur�pai t�rsadalmak k�l�nb�z� gyorsas�ggal �s k�l�nb�z� m�rt�kben moderniz�ci�n mentek kereszt�l - kialakult a modern t�rsadalom. Ezzel megsz�nik az egyh�z (a vall�s hatalm�val uralkod�k) �s a f�ldesurak hatalma. Nem emberfeletti t�nyez�k uralkodnak, hanem elfogadott t�nyeken alapulva biztos�tj�k be a hatalmon l�v�k jogos uralkod�sukat.

Ez az �talakul�s forradalmakkal j�rt Eur�pa szerte. Pl.: a francia forradalom felszabad�totta Franciaorsz�got, de nem volt k�pes b�k�t teremteni, teh�t nem egy�rtelm�en pozit�v eredm�ny�. V�ls�gjelens�gek sora mutatkozik a politik�ban. „Amit nyertek a r�ven, elvesztett�k a v�mon.”

A t�rsadalomban is v�ltoz�sokat hozott a moderniz�ci�. Ipari forradalom: eddig trad�ci�kra t�maszkodva a d�nt�en falusi jelleg� t�rsadalom volt a jellemz�. Min�s�gi egyenl�tlens�g volt az emberek k�z�tt, aszerint, hogy ki melyik t�rsadalmi r�teghez tartozik, de volt egyfajta szabads�g. Az elnyomottaknak is voltak garant�lt jogaik (szerz�d�sek). Auton�mi�k ter�leti alapon. Az ipari forradalom ezt a biztons�gban �l� t�rsadalmat felbontotta. A v�rosok hirtelen felduzzadtak. Az emberek kiszakadtak a megszokott k�rnyezet�kb�l. A kor�bbi �rt�krend m�r nem volt �rv�nyes. Sokan nem tal�lt�k hely�ket az �j t�rsadalomban, �s f�ld�nfut�k vagy alkoholist�k lettek – teh�t devianci�t okozott.

A modern polg�ri �llam monopoliz�lta a hatalom gyakorl�s�t. Az igazgat�si feladatok kisz�lesedtek. Az infrastrukt�ra sz�ks�gess� tette, hogy a t�rsadalom fel�lr�l �ttekinthet� legyen. Ehhez arra volt sz�ks�g, hogy tanulm�nyozz�k a t�rsadalmat: szab�lyszer�s�geket �ll�tsanak fel r�. Aki megismeri a t�rsadalom szab�lyszer�s�geit, az, ha hatalomra ker�l, k�pes lesz uralkodni felette.

A szociol�gia els� �r�i franci�k voltak. Franciaorsz�gban int�zm�nyes�lt el�sz�r a szociol�gia, mint tudom�ny. Az els� szociol�giai egyetemi tansz�k is Franciaorsz�gban alakult.

A t�rsadalomnak nincsenek t�rv�nyszer�s�gei.

R�gebben �gy gondolt�k, hogy a t�rsadalom egy darab term�szet, aminek t�rv�nyszer�s�gei vannak, �s az oks�g uralja. Azonban a mai felfog�s azt mondja, hogy a t�rsadalom olyan darabja a term�szetnek, amit az olyan ember alak�t, aki rendelkezik �rzelmekkel, attit�d�kkel, intellektussal, mentalit�ssal. Ez a felismer�s n�met szociol�gusokt�l sz�rmazik.

Akikkel foglalkozunk, azoknak is van kialakult n�zet�k a t�rsadalomr�l.

Ha egy t�rsadalomban gond van, akkor meg kell reform�lni. A szociol�gia is reformelm�letnek sz�m�tott, mikor a franci�k elkezdtek vele tudom�ny szinten foglalkozni. Reformprogramokkal el�be mehet�nk azoknak a v�ltoz�soknak, amik kibontakoz�ban vannak. Franciaorsz�gban a szociol�gia v�ls�gtudom�ny volt.

A szociol�gia f�nykora a j�ll�ti �llam f�nykor�hoz k�thet�.

A szociol�gia gyakorl�s�hoz polg�ri t�rsadalom sz�ks�ges: demokr�cia, szabads�g, az �llampolg�rok �rdeke, hogy r�sz vegyen a reformokban. Az �llampolg�rt, mint �rtelmes partnert kell kezelni, sz�ks�ge van arra, hogy r�l�sson a t�rsadalmi folyamatokra. Az egy�n a saj�t sors�nak a gazd�ja. Jelent�s a piac szerepe, mert az ember a piacon fogyaszt�k�nt viselkedik. Meg kell �rtenie, pl. hogy mi�rt emelik a benzin �r�t stb.

Nem kedvez a szociol�gi�nak (ilyenkor nincs r� sz�ks�g):

w        Diktat�ra

w        K�z�pkori t�rsadalmi rendszer

w        Magyarorsz�gon a R�kosi- �s a K�d�r rendszer

w        Demokr�cia – de csak abban az esetben, ha az �llam szerepe cs�kken, ha nincs el�g befoly�sa.

Az igazs�gtalans�g cs�kkent�s�hez is hozz�j�rul a szociol�gia.

Vannak tudom�ny�gak, amik a szociol�gi�r�l v�ltak le:

w        piackutat�s

w        k�zv�lem�ny-kutat�s

w        HR

w        PR

T�rsadalmi r�tegz�d�s

„a szociol�gia kir�lyi r�sze”

A t�rsadalmi egyenl�tlens�gekkel foglalkozik. A t�rsadalmi egyenl�tlens�g a t�rsadalmi k�l�nbs�gek k�z� tartozik. Vannak olyan k�l�nbs�gek, amik nem egyenl�tlens�gek.

A k�l�nbs�gek nem fel�rendelt, hanem mell�rendelt viszonyokat fejeznek ki. Pl. m�ss�g: etnikai, faji, vall�si stb.

Az egyenl�tlens�g: szeg�nyek �s gazdagok.

A t�rsadalmi egyenl�tlens�g j�, vagy nem j�?

Elit – k�z�poszt�ly – szeg�nyek

Mechanizmusok elosztj�k a j� �s a kev�sb� j� poz�ci�kat, ezek hozz�k l�tre az egyenl�tlens�get.

Egyenl�tlens�g:

w        Helytelen (az egyik n�z�pont szerint)

w        K�v�natos (bizonyos m�rt�kben, mert nem jelent igazs�gtalans�got) – vannak, akik meg�rdemlik a jobbat. Bizonyos m�rt�kben helyes �s j�. Akik az egyenl�tlens�gek haszon�lvez�i, azok ezt pozit�v dolognak tartj�k. A szeg�nyek k�z�tt is vannak, akik jogosnak v�lik helyzet�ket.

J� poz�ci�, el�ny – n�z�pont k�rd�se: akik el akarnak szakadni a nagyv�rosok zaj�t�l, a civiliz�ci� v�vm�nyait�l, azok falura mennek pihenni, erre �p�t a falusi turizmus.

A szociol�gus m�s �rt�kel�s�vel foglalkozik, saj�t �rt�k�t�let�t f�lreteszi, kiv�ve r�tegz�d�s-kutat�s eset�n.

A szociol�gusok t�bb�-kev�sb� baloldaliak, a legt�bb t�mad�st jobboldalr�l kapj�k.

A r�tegz�d�s sz� a geogr�fi�b�l sz�rmazik. A r�gez�d�st a szociol�gia a t�rsadalmi szerkezet strukt�r�j�val kapcsolatban haszn�lja. Azt vizsg�lja, hogy hogyan m�k�dik a t�rsadalom. A r�tegz�d�s mondja meg, hogy kik a nyertesek �s kik a vesztesek. Ma egyre nagyobb szerepe van a piackutat�snak.

A jog a m�v�szet, a vall�s, a politika mind t�rsadalmi alrendszerek.

A t�rsadalmi r�tegz�d�st k�l�nb�z� st�tuszok alapj�n jellemezhetj�k.

K�l�nb�z� dimenzi�kb�l vizsg�lhatjuk:

w        j�vedelem

w        tud�s (k�pzetts�g)

w        telep�l�s, lak�hely

w        hatalmi helyzet

w        �rdekek �rv�nyes�t�se

A st�tuszok hatalomf�gg�k

Legel�ny�sebb r�teg: az elit – nagyon sz�k r�teg, kevesen vannak, neh�z ide bejutni.

K�z�poszt�ly – neh�z hat�rt h�zni, vagy er�s �s nagy l�tsz�m� r�teg, vagy alig van, esetleg nincs is.

Az elitet szakad�k v�lasztja el az egyszer� emberekt�l.

A k�z�poszt�ly v�logathat, nemcsak fizikai sz�ks�gleteit tudja kiel�g�teni, j�rtas a kult�r�ban, ez a r�teg legkev�sb� hajlamos a sz�ls�s�gekre. A k�z�poszt�ly kifejez�s polg�rt jelent, nyugaton (ahol m�r posztmodern �s posztindusztri�lis t�rsadalmak vannak) a polg�r sz�t haszn�lj�k k�z�poszt�ly helyett.

Tisztes polg�ri j�l�t (a lakoss�g 2/3-a polg�r) volt a j�l�ti �llam f�nykor�ban. Az eur�pai t�rt�nelem a polg�rosod�s folyamat�nak is felfoghat�. Eur�p�n k�v�l a szabads�g t�rsadalmon k�v�li t�nyez�. Szabads�g: a t�rsadalmon k�v�li dolgok, a polg�roknak bele kell t�r�dni�k a sorsukba.

Z�rt t�rsadalom: pl.: kasztrendszer, nem lehetett r�teget v�ltani.

Ny�lt t�rsadalom: mindenki a saj�t tehets�ge, tud�sa alapj�n boldogulhat.

A kapott st�tusz �r�kl�dik: nem az vagyok, akinek tartom magam, hanem akinek tartanak – megb�lyegz�s (etnikai konfliktushoz is vezethet).

Ide�lis ny�lt t�rsadalom: a saj�t �rdemek d�ntik el, ki hova tartozik. Meritokr�cia: mindenki olyan helyre jusson, amilyet meg�rdemel. Es�lyegyenl�s�g van.

Az iskolarendszert az�rt hozt�k l�tre, hogy lek�zdj�k az otthonr�l hozott egyenl�tlens�geket.

Ma az egyenl�tlens�g cs�kken�s��rt harcolnak, de az egyre ink�bb n�.

Karl Marx

w        nem volt szociol�gus

w        a szociol�gia alap�t�i k�z� sorolj�k

w        k�zgazd�sz, filoz�fus volt, de kihagyhatatlan a nagy szociol�gusok sor�b�l

w        sikertelen, bukott polg�r volt

w        �lete v�g�ig boh�m �letet �lt, nem tudott beilleszkedni a t�rsadalomba, k�v�lr�l, ellens�gesen n�zte a polg�ri t�rsadalmat

w        Hegel k�vet�je volt (Hegel dialektik�j�t alkalmazta – egy dolog lehet egyszerre �nmaga �s �nmaga ellent�te is)

w        materialista filoz�fi�t alak�totta ki

Form�ci�-elm�let: a form�ci�k (t�rsadalom t�pusok) id�rendben sz�ks�gszer�en k�vetik egym�st. Meghat�roz� a termel�s, a gazdas�g, termel�k �s az �ltaluk megtermelt �rt�kt�bblet k�z�tti ellent�t (kizs�km�nyol�k – kizs�km�nyoltak). Ilyen ellentmond�sok a form�ci�kon bel�l a fejl�d�s f� t�nyez�i

Rendszer-elm�let: az egys�g harm�ni�j�t hangs�lyozza, minden egyes r�sz k�l�n funkci�t t�lt be, de a k�l�nb�z� r�szek t�k�letes egys�get alkotnak, a konfliktusok h�tt�rbe szorulnak, a hangs�ly az egy�ttm�k�d�sen van

Konfliktus-elm�let: Marx a konfliktus-elm�let h�ve, a rendszer-elm�lettel �ll�tja szembe, a konfliktusokat hangs�lyozza, de nem tud v�laszt adni arra, hogy egyes t�rsadalmak mi�rt k�pesek hossz� ideig konfliktusok n�lk�l m�k�dni

1.       Prekapitalista termel�si m�d

2.       Modern termel�si m�d                            forradalom

1.       A k�t f�l kib�k�thetetlen

2.       A modern felfog�s szerint a termel� �s a kizs�km�nyol� k�z�tt megsz�nik az ellent�t, de ez csak forradalmi �ton k�vetkezhet be.

A marxizmus

A mai napig az egyik legnagyobb hat�s� elm�let, amivel a nyugati t�rsadalmakat magyar�zt�k. Kritikai elm�let, mert a polg�ri t�rsadalmat kritiz�lja. �tfog� elm�let, mert mindent meg tud magyar�zni. Kiel�g�ti az emberek tud�sv�gy�t. A sok r�szlet egy teljes eg�ssz� �llhat �ssze, ha megismerik a marxizmus elm�let�t. Nem tudom�nyos elm�let, hanem vall�si ig�nyeket el�g�t ki. A marxizmus jelent�s r�sze tudom�nyosan nem igazolhat�, de nem is c�folhat�. Tudom�nynak �ll�tj�k be, ami szubjekt�v v�lem�ny, hit. Ez�rt v�lhatott diktat�r�k vezet� ideol�gi�j�v�. A tudom�ny a politik�ban legitim�ci�s eszk�zz� v�lt.

A marxizmus annak k�sz�nheti siker�t, hogy olyan t�meges lelki ig�nyeket el�g�t ki, amelyek �siek, a biztons�gra, �s a lelki harm�ni�ra ir�nyulnak.

Kelet Eur�p�ban a szocializmus ideol�gi�ja volt, az iskol�ban tan�tott�k, nem lehetett kritiz�lni, ez�rt ezeken a ter�leteken megbukott, mint uralkod� ideol�gia. Nyugaton a mai napig szellemi potenci�l, mert ott nem volt hivatalos ideol�gia. Volt kritik�ja a fenn�ll� rendszernek. �m mindezek ellen�re nyugaton is el�rte v�ls�gid�szak�t. Egyik oka a t�rsadalmi mobilit�s, a m�sik a munkan�lk�lis�g.

w        T�rsadalmi mobilit�s: soha nem tudott mit kezdeni ezzel a k�rd�ssel, mert a t�rsadalmi �tr�tegz�d�si folyamatot nem vette figyelembe. Z�rt t�rsadalomn�l kicsi, nyitott t�rsadalomn�l nagy a t�rsadalmi mobilit�s. A marxizmus forradalom centrikus elm�let, a t�rsadalmi mobilit�s pedig forradalom ellenes (csak azok k�pesek forradalmat kirobbantani, akik nincstelenek), ez�rt nem tudott v�laszt adni a k�rd�sre. Azonban l�tezik t�rsadalmi mobilit�s, mert a munk�soszt�ly nem a burzso�zia ellen fordul, hanem maga is burzso�zia tagj�v� v�lik. �gy megd�l a marxizmus elm�lete (megd�l a kapitalizmus fejl�d�s�re tett j�slata).

w        Munkan�lk�lis�g: nem tal�lt r� megold�st. Szerinte, aki munkan�lk�li, azt nem lehet kizs�km�nyolni, �gy nem is tekinti olyan r�tegnek, akivel foglalkozni k�ne.

M�r az 1938-as gazdas�gi vil�gv�ls�g idej�n kider�lt, hogy a marxizmus meg fog d�lni. T�bb orsz�gban a fasizmus gy�z�tt, mert a munkan�lk�li nem l�zadt, mert nem tudta megszervezni mag�t. A munkan�lk�li nem konfliktusk�pes. A munkan�lk�lis�g dezintegr�l�d�st jelent: a munkan�lk�liek kiesnek a t�rsadalomb�l. Nem k�pesek kollekt�v cselekv�sre, csak devi�ns jelens�geket tudnak produk�lni (b�ncselekm�nyeket k�vetnek el, alkoholist�k lesznek). Vesztes r�teget alkotnak. Aminek �k a k�rvallottai, azt nem lehet megbesz�lni.

A marxizmus a globaliz�ci�val kapcsolatos k�rd�sekkel is foglalkozik:

w        kiemelik a munka �s a t�ke k�zti ellent�tet, �s vil�gm�ret� probl�mak�nt kezelik

w        nemzeti t�rsadalmakkal foglalkoz� tudom�ny, de a glob�lis probl�m�kkal is foglalkozott

w        �tl�pte a szociol�gia szabta hat�rokat

w        a vil�g k�l�nb�z� t�rs�gekre oszlik, ezek k�z�tt vannak domin�nsak, akik mindig

w        nyertesek orsz�gok zs�km�nyolnak ki m�s orsz�gokat

Ezeket a szempontokat Wallerstein t�rt�neti modellj�nek h�vjuk.

A marxizmust emiatt nem lehet figyelmen k�v�l hagyni, de befoly�sa egyre ink�bb cs�kken.

�mile Durkheim

A szociol�gia alap�t�atyja. A k�l�nb�z� szociol�giai elm�leteket csoportos�tja.

Csoportos�t�si szempontok:

w        vit�kat is jeleznek

w        hogyan �p�thet� fel egy t�rsadalom a te�ri�kban

w        a t�rsadalmak milyen alkot�elemekb�l �llnak, �s mi a kapcsolat k�zt�k

w        mi a fontosabb, az egy�n vagy a k�z�ss�g

w        mi a fontosabb, amit emberek maguk gondolnak vagy vannak valamilyen szem�lyen f�l�tti int�zm�nyi szab�lyok, amik fontosabban az egy�ni gondolatokn�l.

Ki a f�szerepl�je a t�rsadalomnak?

Az egy�n vagy a k�z�ss�g?

Durkheim, mint m�dszertani objektivista:

Legjobb munk�ja kult�r-antropol�gia jelleg�: Az oszt�lyoz�s elemi form�ja c�met kapta.

Oszt�lyoz�s: a minket k�r�lvev� esem�nyek logikai besorol�sa. Hogy milyen szempontok szerint csoportos�tunk, az t�rsadalmank�nt elt�r�.

Az ismert viszonyok szerint osztj�k be a k�rnyezeti t�nyez�ket a term�szeti t�rsadalmak – ezt szociomorfizmusnak h�vjuk (a t�rsadalomhoz hasonl�, alkati hasonl�s�g)

 ez m�rvad� az eg�sz vil�g megform�l�s�ban

Az �ngyilkoss�g:

Durkheim volt az els� nagy deviancia-kutat�. Mivel az �ngyilkoss�got is a devianci�k k�z� sorolja, ezt is vizsg�lta.

Deviancia: devi�ns az, ami az �tlagt�l elt�r (ma m�r nem �gy van).

Egy-egy t�rsadalmi jelens�gben a t�pust kell keresni, ez az �tlagban foghat� meg. Relev�ns, ami egy�n f�l�tti, ami t�rgyiasul (pl. statisztikai adatok), ami kollektiv�l�dik.

Durkheim adatokb�l pr�b�lt meg egy�nre lebontott adatokat fel�ll�tani. A k�rnyezettel magyar�zhatjuk a dolgot. Ezt szociologizmusnak nevezte. Hangs�lyozta, hogy a szociol�gia egy k�l�n tudom�ny�g, aminek saj�t vizsg�lati ter�lete van. � az els� szociol�giai tansz�k megalap�t�ja.

Az �ngyilkoss�g jelens�ge:

Egy ter�let �tlagos �ngyilkoss�gait vetette �ssze. Azt vizsg�lta, hogy egyik helyen mi�rt t�bb, m�sikon mi�rt kevesebb az �ngyilkoss�g.

Szerinte az �ngyilkoss�g egy konstrukci�. Az �ngyilkoss�g az, amit egyesek annak tartanak (pl. a statisztikusok). Hogy a statisztikusok mit neveznek �ngyilkoss�gnak, az kult�raf�gg� (pl. a vall�s el�t�li).

Valahol az�rt van t�bb �ngyilkoss�g, mert a statisztika hamarabb fejl�d�tt, jobban, hamarabb fel tudt�k m�rni a t�rsadalmat (pl.: N�metorsz�g, Osztr�k – Magyar Monarchia). Azonban csup�n az �ngyilkoss�gi ok-statisztik�kkal nem megy�nk semmire (ez nem magyar�zza, hogy mi�rt j�tt l�tre az �ngyilkoss�g). Egy�nre lebontva okokat nem lehet megmondani.

Foglalkoztatta az a k�rd�s, hogy mi�rt lesznek hamarabb �ngyilkosok a protest�nsok, mint a katolikusok. A protest�ns vall�s ink�bb egyed�l hagyja az embert, �gy az elmag�nyosodik, minden cselekedet��rt � felel.

3 fajta �ngyilkoss�g l�tezik:

1.      Altruista / �nfel�ldoz�

M�g nem moderniz�ci�s term�k. Kollekt�v rendben, szil�rd k�z�ss�gben �l� emberek. Egy�rtelm� szab�lyok. Az egy�n felold�dik a k�z�ss�gben. A megsz�gyen�l�st�l val� f�lelem hajtja az embereket az �ngyilkoss�gba. Ha megsz�gyen�l az egy�n, akkor a sz�gyen �th�rul a rokons�gra is. Ha nincs k�z�ss�g, �n sem vagyok.

2.      Egoista

Ellent�te az altruist�nak. Ez m�r moderniz�ci�s term�k. Az�rt lesz �ngyilkos az ember, mert saj�t �let�ben nem �rte el c�ljait, �s nem tal�lja hely�t a k�z�ss�gben. A t�rsadalom �ltal felk�n�lt c�lok nem jelentenek neki semmit. Az individualiz�ci� keltette �letre.

3.      An�mi�s

A "nomos" g�r�g sz�, jelent�se t�rv�ny. Nincsenek norm�k, nem lehet devianci�r�l besz�lni, nem lehet megmondani, hogy mi mit�l t�r el. K�v�l sz�p, de bel�l nem lehet �tl�tni az �rtel�t. �rt�k�res t�r, nincsenek fog�dz�i. Nem lehet mi alapj�n d�nteni.

B�ntet�jog

w        b�ncselekm�ny

w        b�n�ss�g

A b�n�z�s maga norm�lis. A b�ntett, a b�ncselekm�ny a deviancia. A b�n�z�s hozz� tartozik a t�rsadalom m�k�d�s�hez. A b�n�z�s nem az�rt �t�lj�k el, mert rossz, hanem az�rt rossz, mert el�t�lj�k.

Defin�ci� k�rd�se, hogy mi hat�rozza meg, mi devi�ns.

Kollektivista: A k�z�ss�g d�nti el, hogy ki tartozik oda, hol h�zza meg a hat�rt. A j� �s rossz k�zti k�l�nbs�g a k�z�ss�gi koh�zi�t n�veli. Ha k�l�nbs�get tudunk tenni j� �s rossz k�z�tt, van r� es�ly, hogy fennmaradnak a norm�k, a vil�gk�pek, amik a k�z�ss�g �jrateremt�s�t biztos�tj�k.

Azt vizsg�lta, ha van hal�lb�ntet�s, cs�kken-e a hal�lb�ntet�ssel j�r� b�ncselekm�nyek sz�ma. Vizsg�lata sor�n azt az eredm�nyt kapta, hogy a hal�lb�ntet�s megl�te nem befoly�solja a b�ncselekm�nyek elk�vet�it. Ez�rt nincs �rtelem a hal�lb�ntet�snek. Ha egy b�ntett vagy egy b�ncselekm�ny nem oszt �s nem szoroz, akkor nincs statisztikailag megform�lhat� hat�sa. A b�nte