A riport

A tud�s�t�sb�l n�tt ki. A riport angol sz� (a latin „reportare”, „reporto” sz�b�l sz�rmazik), jelent�se „visszaad.” Megpr�b�lja az eredeti �lm�nyt val�s�gh�en visszaadni. A riport komplex m�faj. Szinte minden m�s �js�g�r�i �s sz�pirodalmi m�faj elemeit, eszk�zeit felhaszn�lja, a h�rt�l az interj�n �t az essz�ig. Huzamosabb ideje az egyik legmagasabb preszt�zs� m�faj a sajt�ban a publicisztika mellett. Ennek t�bb oka van.

Az �js�g�r�s �s a sz�pirodalom k�z�tt a riport az �tj�r�. A szakm�ban �ltal�ban ezen irodalmi riportot �rt�nk. A sz�pirodalom ig�ny�vel �s eszk�zeivel k�sz�tik el. A legjobb riporterekb�l sz�p�r�k lesznek, lehetnek. Hemingwaynek vannak fantasztikus riportjai, a Toronto Star p�rizsi tud�s�t�ja volt.

A tud�s�t�s �s a riport k�z�tt a legfontosabb k�l�nbs�g, hogy a tud�s�t� a helysz�ni esem�nyek megfigyel�je, k�v�l�ll�k�nt adatokat regisztr�l, a k�z�ns�get k�pviseli, rekonstru�lni pr�b�lja az esem�nyeket, a riporter pedig benne van az esem�nyekben, testk�zelb�l, gyakran r�sztvev�k�nt sz�mol be. A riport t�kr�t tart a t�rsadalom el�.

G�nther Wallraf a XX. sz�zad egyik legnagyobb riportere, az oknyomoz�, t�nyfelt�r� �js�g�r�s feltal�l�ja. H�res k�nyvei: �n�k ott fenn, mi itt lenn, Legalul. H�res riportk�nyveket �rt Norman Mailer (A h�h�r dala), Truman Capote (Hidegv�rrel), �s Scott Fitzgerald (A nagy Gatsby). Tom Wolfe a Capote, Mailer ut�ni �jhull�m alakja.

A riport hat�rm�faj a novell�val �s a hozz� k�zel �ll� glossza �s t�rca n�h�ny elem�t is felhaszn�lja. A novella nem tartalmaz konkr�t inform�ci�kat, neveket, a fikci� talaj�n �ll. A riportnak mindenben t�nyszer�nek �s val�s�gh�nek kell lennie. A vil�got magyar�z� m�fajok k�z�l az essz� �ll a cs�cson – a tudom�nyoss�g ig�ny�vel foglalkozik a k�lvil�g jelens�geivel, a riport f� c�lja pedig az �br�zol�s. A riport a szociol�gia eszk�zeivel t�rsadalmi jelens�geket mutat be �s ehhez p�ros�tja a sz�pirodalom elemeit. A riportban jelen van dial�gus, cselekm�ny, mili�fest�s, fordulat, fesz�lts�gkelt�s, k�sleltet�s stb. A riport n�lk�l�zhetetlen eleme a sztori, nemcsak esem�nyt jelent, hanem dr�mais�got, fesz�lts�get, atmoszf�r�t. A val�s�g egy szelet�t mutatja be, be akarja avatni az olvas�t. Az �js�g�r� megosztja ismereteit az olvas�val.

A riport�r�s m�v�szete abban �ll, hogy a val�s�got sz�tszedi apr� darabokra majd ism�t �sszerakja. A j� riporter a r�szletekb�l �p�tkezik, �s sosem magyar�z. A riport sosem arr�l sz�l, hogy „mi lehetne,” hanem arr�l, hogy „mi van.”

Az �tle�r�s �s a riport k�z�tt az a k�l�nbs�g, hogy az �tle�r�s statikus, a riport pedig mozog, teljess�ge apr� r�szletekben mutatkozhat meg. A riport megragadja a val�s�g egy r�szlet�t. A riport c�lja a beavat�s, az �lm�ny �tad�sa. A riport k�zvet�t�s�vel az �js�g�r�s is r�sze lesz a hangulatnak. A novella c�lja az elfogad�s, a j� riport a felfedez�s �lm�ny�t mutatja.

A riport mik�zben a val�s�g legfontosabb elemeit magyar�zza, �nmag�ban ez nem el�g. A riport bemutatja a jelens�g t�rsadalmi h�tter�t, az �sszef�gg�seket, a motiv�ci�t.

Darvas J�zsef: A r�gi Magyarorsz�g felfedez�s�t�l az �jig c. cikk�ben a k�vetkez�ket �rja: A rabs�g megismer�s�nek, felfedez�s�nek, �s t�kr�z�s�nek m�s az �r�i �s m�s a tudom�nyos m�dszere. A szociol�gia �s a szociogr�fia a val�s�got a tudom�ny szem�veg�n �t mutatja be. A riport ezzel szemben szubjekt�v, impresszionist�nak is nevezhet�. M�s sz�r�n �t mutatja be a val�s�got. A riport l�that�v� teszi, ami a h�tk�znapi ember sz�m�ra l�thatatlan. A riport legink�bb �li meg szakm�j�t hivat�sk�nt, nem tesz k�l�nbs�get civil �s szakmai �lete k�z�tt, szenved�lyesen keresi a t�m�t.

H�res riporterek:

w        John Reed – A p�terv�ri forradalomr�l sz�molt be egy krimi izgalm�val.

w        Ernest Hemingway – spanyol h�bor�s riportjait a hiteless�g, elk�telezetts�g miatt �rt�kelt�k.

w        Oriana Fallaci – vietnami h�bor�r�l �rt k�nyveket, a meg�rt�s domin�l benne. N�.

w        G�nther Wallraf – � k�pviseli a legkock�zatosabb riporteri magatart�st: m�s emberek b�r�be �lt�zik, elmer�lve �gy a val�s�gban.

w        Richard Kapuscsinszki – riporter, mik�zben vil�gh�r� �s gazdag. Ezt kevesen tudj�k megtenni. Az esem�nyeket meg�li �s hitelesen tud�s�t. Szereti a magyarokat. A t�rt�nelmi jelent�s�g� esem�nyek kr�nik�sa. Ma m�r politol�gusk�nt avat be az esem�nyekbe.

Magyarorsz�gon az �n. n�pi �r�k a m�faj klasszikusai. M�ricz Zsigmond, Nagy Lajos �rt�k az els� szociografikus riportokat.

T�nyfelt�r� vagy oknyomoz� riport

A t�nyfelt�r� riport alapja a k�tely, h�tha nem �gy mennek a dolgok, ahogy mi tudjuk, nek�nk be�ll�tj�k, h�tha nek�nk kevesebbr�l sz�molnak be, mint amennyi elv�rhat� volna.

A m�dia a Watergate-�gy kapcs�n d�bbent r� korl�tlan hatalm�ra. A Washington Post, �s �js�g�r�i (Bernstein, Woodward) n�lk�l sosem ker�lt volna napvil�gra az �gy. Az USA-ban „investigation”-nek nevezik a nyomoz� riportot. Ez a klasszikus �js�g�r�s, ett�l a magyar �js�g�r�s m�g messze van.

�js�g�r�s – t�j�koztat�s, melynek feladat�t az �js�g�r� v�llalja mag�ra a t�rsadalom �rdek�ben �s annak t�mogat�s�ra. Az egy�n k�ptelen az int�zm�nyes�tett hatalmat ellen�rizni, �s ezt a feladatot v�llalja a m�dia, mert rendelkezik p�nzzel, hatalommal, preszt�zzsel.

L�nyeg�ben nincs k�l�nbs�g az �js�g�r�s �s az oknyomoz� �js�g�r�s k�z�tt. Az �rintettek �ltal�ban nem hajland�ak inform�ci�val szolg�lni, az �js�g�r� dolga ezek kider�t�se. Minden inform�ci�t legal�bb k�t f�ggetlen forr�sb�l kell ellen�rizni. A Watergate-�gyben eleinte n�vtelen forr�sokb�l sz�rmaztak az inform�ci�k. A korm�ny ekkor rosszindulat� k�zl�seknek nyilv�n�totta Bernstein�k inform�ci�it. A cikkek eleinte eldugva jelentek meg a lapokban, k�s�bb c�mlapsztoriv� v�ltak.

B�rmennyire is demokratikus egy �llami berendezked�s, a hatalom sosem szereti, ha a sajt� v�gzi a dolg�t �s a korm�nyzattal szemben kritikus. Ahol m�k�dnek a demokratikus jog�llam int�zm�nyei, ott hat�sa van a le�rt sz�nak. A t�nyfelt�r� riport hat�ereje az a hit, hogy Magyarorsz�gon is hosszabb t�von megv�ltoznak a viszonyok �s a magyar sajt� k�pes lesz elj�tszani azt a szerepet, amelyet a demokr�cia megszabott neki.

Mi �s hogyan t�rt�nt – ez a f� k�rd�s. A sajt�viszonyok kritik�ja az, amikor az �js�g�r�s �s az oknyomoz� �js�g�r�s sz�t van v�lasztva. Sajnos Magyarorsz�gon is ez a helyzet.

H�rsztori – els�k�nt megkapni azt az inform�ci�t, amelyet sz�nd�kunkt�l f�ggetlen�l is elmondan�nak. Magyarorsz�gon ma ez�rt folyik a verseny.

T�nyfelt�r� sztori – Az angolsz�sz �js�g�r�sban ez a legfontosabb. Els�k�nt k�z�lni azt az inform�ci�t, amit el akarnak hallgatni.

A t�nyfelt�r� riporter alap�ll�sa

w        �rk�d�s – a k�zmegegyez�sen alapul� elvekt�l �s gyakorlatt�l val� elt�r�s felt�r�sa.

w        Figyel�s – �llapot. �lland� k�szenl�ti �llapot, az esem�nyek figyel�se, az �sszef�gg�sek felfedez�se.

w        Oppon�l�s – felt�rni az ellentmond�sokat, szemben �llni. Ez az, amit a hatalom v�gk�pp nem tud elviselni. A t�nyfelt�r� riporter nem fogadja el olyannak a t�nyeket, amilyennek l�tszanak, felt�rja mindazon �sszef�gg�seket �s inform�ci�kat, melyek ugyanazon jelens�get �j �s igazabb megvil�g�t�sba helyezik.

w        A t�nyfelt�r� riport kataliz�tora az igazs�goss�gba �s progresszi�ba vetett hit, a dolgoknak rendben kell lenni�k, �s ha nem �gy megy, arr�l az �llampolg�roknak felt�tlen�l tudni kell, teh�t a nyilv�noss�g kontrollj�nak �rv�nyes�lni kell.

w        Az inform�ci�t a forr�s hiteles�ti. Az inform�tor �s az �js�g�r� k�z�tt bizalmas viszony j�n l�tre, amelyet a k�lcs�n�sen elfogadott j�t�kszab�lyok teremtenek meg. El�re kell tiszt�zni az inform�ci� kezel�s�t, biztos�tunk-e anonimit�st stb.

A t�nyfelt�r� riport k�sz�t�s�nek menete

w        Az a jelens�g, amellyel foglalkozunk, term�szetesen �sszhangban van-e a mindennapok bevett gyakorlat�val, a k�zmegegyez�sen alapul� etikai k�vetelm�nyekkel, van-e elt�r�s a szerepl�t�l elv�rhat� magatart�s �s a val�di magatart�s k�z�tt.

w        Az inform�ci� val�s�gtartalm�nak ellen�rz�se: meg kell keresni, fel kell kutatni a forr�sokat. Tiszt�zni kell a k�r�lm�nyeket. A felt�rt inform�ci�kb�l �s k�r�lm�nyekb�l rekonstru�lni kell a val�di esem�nyt (nyomozati szakasz). Meg kell �llap�tani, hogy a rekonstru�lt esem�ny mennyiben t�r el az elv�rhat�t�l. V�g�l tiszt�zni kell a saj�t v�lem�ny�nket az �gyr�l.

w        Adatfelv�tel vagy t�nyfelv�tel: interj�k, bizony�t�kok, vallom�sok, meger�s�tett �ll�t�sok felsorakoztat�sa (a hiteless�g szem el�tt tart�s�val).

w        �sszegz�s – a „v�dirat” megfogalmaz�sa. D�nt� pont: az �gy f�szerepl�j�t szembes�tj�k a t�nyekkel, de csak a legv�g�n. (Mert el�tte megfenyegethetik a tan�kat, elt�ntethetik a bizony�t�kokat.)

w        Szembes�t�s – el�re megtervezett taktika szerint, c�l a beismer�s.

w        A riport meg�r�sa a kimenetelt�l f�gg�en, szerkeszt�s.

w        A riport strukt�r�j�nak fel�p�t�se. A kulcssz� a fejl�d�s: hogyan fejl�dik a cselekm�ny. Meg kell tal�lni az inform�ci�k logikus sorrendj�t. Ilyenkor a gerinc �rdekel, nem a terjedelem. A v�g�n „megh�zzuk” az anyagot. Minden kimarad, ami n�lk�l �nmag�ban m�g meg�ll az anyag. A jelz�ket kih�zzuk.

Feature

Az angolsz�sz �js�g�r�sban legink�bb elterjedt m�faj. Jelent�se „magazincikk,” magazin�r�s. „A feature olyan �br�zol�si forma, amelyben a csek�ly sz�m� dramatikus helyzet a jellemz� von�sok kiemel�s�vel v�lik �letszer�v�, �rdekess�.” /Klaudia Mast/ A feature teh�t egy esem�ny legjellemz�bb ismertet�jegyeit emeli ki, a konkr�tb�l �ltal�nos�t. �sszef�gg�seket konkretiz�l �s szeml�ltet, vagyis p�ldaszer�en bemutat. A feature a legkorszer�bb m�faj, de sajnos Magyarorsz�gon szinte senki sem �r feature-t.

A riport �s a feature k�z�tti k�l�nbs�g

M�g a riport az esem�nyek r�szes�v� teszi olvas�j�t, addig a feature elvont t�nyeket szeml�ltet, szerkezeteket tesz l�that�v�. A feature-ben minden tov�bbi n�lk�l megengedett a fikt�v jelenetek haszn�lata, ami a riportban azonban megengedhetetlen. A feature tipiz�lja, vagyis nem vonatkoztatja egy�nekre az �br�zolt jelenetet, az olvas�ban tudatos�tja a felcser�lhet�s�get. Ezzel szemben a le�r� riport felcser�lhetetlen, egyszeri esetr�l sz�l.

A jelens�get kell el�sz�r megtal�lni. Pl. a jelens�g a computeres gener�ci�, aki m�r eg�szen kicsi kora �ta tudja kezelni a sz�m�t�g�pet. A feature megszem�lyes�t. Amikor a kis G�z�r�l �rok, akkor � egy eg�sz gener�ci�t k�pvisel.

A riportban teh�t a szerepek nem cser�lhet�k fel, ennek ellen�re a riport �s a feature k�z�tt elmos�dnak az �tmenetek. A feature akkor j�, ha val�di, autentikus �lm�nyekben r�szes�l a k�z�ns�g. A feature nyelvezet�t alig lehet megk�l�nb�ztetni a riportt�l. A feature nemcsak konkretiz�lja az absztrakt dolgokat, hanem a sz�raz h�ranyagot is laza, �rdekes le�r�ss� v�ltoztatja, vagyis a befogad�kat a prezent�ci� mik�ntje sz�rakoztatja.

Infotainment – Klaudia Mast �gy hat�rozta meg a feature-t. Ez az inform�ci� �s a sz�rakoztat�s �sszevon�s�t jelenti. A feature l�nyeg�t abban lehet a legjobban megragadni, mint mikor a sz�ps�gkir�lyn� mondja el az id�j�r�s-jelent�st.

K�t f�le feature l�tezik:

w        T�rt�netfeature vagy sztorifeature – a l�nyeg az inform�ci�, amin�l a komolys�got a csomagol�s laz�tja fel. (Pl. a sz�ps�gkir�lyn� mondja el az id�j�r�s-jelent�st.)

w        Tud�s�t�sfeature – a riporthoz �ll k�zelebb. Mast szerint inform�ci�s t�rsadalmunkban a lok�lis napi politika egyre elvontabb �s az olvas� sz�m�ra egyre �rthetetlenebb. A feature st�lusform�ja alkalmas arra, hogy le tudj�k �rni a t�rsadalom eg�sz�t.

Gyakori t�vutak, hib�k a feature-n�l

w        Hiba az elej�n sz�mokkal �s t�nyekkel let�madni az olvas�t.

w        Nem szabad hossz� id�zetekkel oper�lni. Blokkszer�en, �s nem egybe kell becs�sztatni az id�zeteket.

w        A j� kezdet ut�n a sz�veg elsz�rk�l, mert t�lzs�folj�k t�nyekkel.

w        A legfontosabb hiba: mik�zben megengedhet�k a fikt�v r�szletek, nem terjeszkedhet�nk t�l a val�s inform�ci�kon.

Feature a r�di�ban �s a telev�zi�ban

K�t eleme van: a dokumentumjellegnek van egy eredeti �s egy atmoszf�ra hangja. A k�l�nb�z� nyelvi st�lusok sz�nes�tik a feature-t. A szeml�letess�g a TV-ben k�pi nyelvet jelent. A TV-s feature fontos eleme az elj�tszott k�pi cselekm�ny, lehetnek megrendezett jelenetek. Ezek �s az autentikus dokumentumfilmek elk�l�n�tend�k. A TV-s feature meghat�roz� eleme a k�pmetafora. �llapotokat, hangulatokat �br�zolhatunk vele. Pl. az elm�l�st �rz�keltethetj�k hull� falevelekkel vagy id�s emberekkel. A k�pmetafor�t els�sorban akkor haszn�ljuk, ha val�s k�pekkel nem tudjuk vagy nem akarjuk lefesteni a val�s�got. Meg kell pr�b�lni olyan k�peket haszn�lni, amelyeknek szimbolikus jelent�se van �s re�lis jelent�s�k�n t�l m�g tov�bbi kifejez� er�vel b�rnak. A j�l megv�lasztott k�pi metafora t�bbet mond, mint 10 mondat. A feature feladata meg�rtetni a vil�got �ltal�ban �s a konkr�t probl�m�t mag�ban.

A feature k�sz�t�se

A legfontosabb, hogy egy k�v�ncsis�got felkelt� dramaturgiai keretet kell tal�lnunk a t�m�hoz. Az, hogy mi t�rt�nt, m�g nem jelenti, hogy teljes eg�sz t�rt�net birtok�ban vagyunk.

V�lem�nyk�zl� m�fajcsal�d

A t�nyk�zl� �s a v�lem�nyk�zl� m�fajcsal�d k�zti k�l�nbs�g

w        A t�nyk�zl� m�fajcsal�dban az inform�ci�kat dolgozz�k fel �s objektivit�sra t�rekednek. Val�s�gh� t�j�koztat�s a c�l.

w        A v�lem�nyk�zl� m�fajcsal�dban �rt�kelnek, elemeznek, v�lem�nyt nyilv�n�tanak �s e tekintetben szubjekt�vek.

A v�lem�nyk�zl� m�fajcsal�d tagjai: komment�r, vez�rcikk, jegyzet, glossza, karcolat, kroki, humoreszk, pamflet, publicisztika, t�rca, kritika, essz�

A v�lem�nyk�zl� m�fajcsal�dban el�t�rbe ker�l a szerz� szem�lye. (A t�nyk�zl� m�fajcsal�dn�l ilyen a riport �s a tud�s�t�s)

A v�lem�nyk�zl� m�fajok, mik�zben t�m�kat k�n�lnak az olvas�nak (ezek is az inform�ci�hoz kapcsol�dnak), gondolkod�sra �s egy�ni v�lem�nyform�l�sra is �szt�nzik �ket. Kiv�tel: a jegyzet. Van r�di�s �s t�v�s v�lfaja is. �rveket sorakoztatnak fel, a k�z�ns�get megismertetik az �js�g�r� �ll�spontj�val.

A Gutenberg el�tti kor m�r ismerte a v�lem�nyk�zl� m�fajokat, annak ellen�re, hogy nem l�teztek �js�gok. Az �korban is fontosnak tartott�k a v�lem�nynyilv�n�t�st, akkor is, ha csak sz�k k�rben ismertett�k. Pl. Marcus Aurelius Elm�lked�sei iu. 160-b�l. Ez volt az els� komolyabb publicisztikai gy�jtem�ny. Az 1600-as �vekben jelent meg Montaigne-t�l az Essz�k. Glossz�kat �rt a klasszikus m�vek marg�j�ra. A m�v�szet ide�ja lebegett a szeme el�tt. B�lint Gy�rgy a XX. sz�zad egyik legnagyobb publicist�ja. H�res k�tete A torony�r visszapillant.

Komment�r

Hat�rm�faj a t�nyk�zl� �s a v�lem�nyk�zl� m�fajcsal�d k�z�tt. Az �js�g�r�nak a v�gletekig ragaszkodnia kell a t�nyekhez, adatokhoz, ek�zben azonban a t�nyek �s adatok k�zti �sszef�gg�seket a saj�t felfog�sa szerint �llap�thatja meg, befoly�smentesen mutathatja be a h�tteret, az okokat �s a c�lokat. A saj�t v�lem�ny��rt � �ll helyt. A komment�r fogalm�t gyakran haszn�lj�k szinonimak�nt a v�lem�nyk�zl� m�fajokra.

A komment�r az az egy�ni v�lem�nyeket hordoz� �r�s, amely a nyomtatott �s elektronikus m�di�ban a h�rhez kapcsol�dik, de att�l j�l el van k�l�n�tve. A komment�r speci�lis v�lfajai a vez�rcikk �s a kolumna.

A komment�rral az �js�g�r� �ll�st foglal egy aktu�lis esem�nnyel vagy t�m�val kapcsolatban. Megvil�g�tja a t�ma fontoss�g�t, elemzi, hogy milyen szempontok teszik fontoss� azt a t�m�t, v�g�l �sszehasonl�tja �s m�rlegeli a nyilv�noss�gban k�pviselt k�l�nb�z� v�lem�nyeket, felfog�sokat.

A komment�r a k�z�ns�gnek seg�t abban, hogy kiismerje mag�t az inform�ci�k �z�n�ben, hogy val�s k�pet nyerjen egy esem�nyr�l, egy fejlem�nyr�l. C�lja nem felt�tlen�l az, hogy egy t�m�t lez�rjon, �rt�kel�st adjon. Ilyenkor k�z�lni kell, hogy nincs m�d abszol�t igazs�gra, v�gk�vetkeztet�sre. �ppen az �gy bonyolults�g�t kell bemutatni. A leggyakoribb manipul�ci�, hogy leegyszer�s�tik a bonyolultat �s k�zben elv�sz a l�nyeg.

�rvelni kell azzal a c�llal, hogy a k�z�ns�g k�pes legyen saj�t k�vetkeztet�st levonni. �rvelni vil�gosan �s k�vetkezetesen kell. Azokat az �rveket kell felsorakoztatni, amik ellent mondanak a komment�r�r� �rveinek. Ha kihagyja az ellen�rveket, manipul�l. A komment�r �r�j�nak feladata, hogy �tbaigaz�tson �s rendszerezze a t�nyeket. Az az �js�g�r�, aki nem ezt teszi, elveszti hiteless�g�t. Ha a h�tt�rmagyar�zat mank�, akkor a komment�r ir�nyt� a k�z�ns�g sz�m�ra. Fontos, hogy a komment�r szerz�je �n�ll� gondolkod�sra k�sztesse a k�z�ns�get.

A komment�rt a nyomtatott sajt�ban egy�rtelm� nyomdai jelekkel, t�rdel�sekkel kell elv�lasztani a h�rt�l, tud�s�t�st�l, h�tt�rmagyar�zatt�l. A r�di�ban csak a szerz� olvashatja fel, a TV-ben meg kell jelennie a szerz�nek. A vez�rcikk viszont mindig az adott org�num v�lem�nye. Manipul�ci�, ha a komment�rt h�tt�rmagyar�zatk�nt, �sszek�t�sz�vegk�nt vagy felvezet�sk�nt adj�k el�. A komment�r�r�s az egyik legjobban prefer�lt m�faj. A komment�r�r�k szak�js�g�r�k. Egy adott ter�letet j�l ismernek, �ltal�ban szaktudom�nyi v�gzetts�ggel rendelkeznek az �js�g�r�i diploma mellett.

A komment�r abban k�l�nb�zik minden m�s v�lem�nyk�zl� m�fajt�l, hogy a szerz� azt hiszi, hogy neki van igaza. Komment�rt mindig magas h�r�rt�k� inform�ci�hoz f�z�nk.

Vez�rcikk

Az �rott sajt� k�l�nleges m�faja. Magas h�r�rt�k� inform�ci�hoz kapcsol�dik. A komment�rb�l n�tt ki, ennek klasszikus megjelen�si form�ja. Kor�bban a c�moldalon foglalt helyet, de m�ra kiszor�tott�k a cikkek �s a fot�k. A v�lem�nyk�zl� rovatban el�kel� helyen van.

Bels� vez�rcikk: egyszerre komment�r �s jegyzet. Pl. a N�pszabads�gban a 3. oldalon kett� van egym�s alatt. A bels� vez�rcikk az �js�g kvintesszenci�ja, l�nyege. Megfelel a lap ideol�giai ir�nyvonal�nak.

A klasszikus vez�rcikket gyakran al� sem �rj�k. Ez a lap v�lem�nye, vagy m�s n�ven szerkeszt�s�gi v�lem�ny. Abban is k�l�nb�zik a komment�rt�l, hogy kev�ss� keresi a kompromisszumokat, sz�nt kell vallani.

Kolumna: Egy eg�sz oldal a lapban. Az angolsz�sz �js�g�r�sban a vez�rcikket v�ltotta fel.

A kolumnist�k nagy preszt�zzsel rendelkez�, jelent�s k�z�leti szem�lyis�gek. Egy eg�sz oldalt kapnak a lapban, k�tszer-h�romszor nagyobb a fizet�s�k, mint a t�bbi �js�g�r�nak �s azt csin�lnak, amit akarnak. Van, hogy h�napokig nem �rnak semmit, mert k�sz�lnek egy nagy anyagra. N�gy-�t seg�dj�k is lehet, akik gy�jtik az anyagokat.

Jegyzet

Hat�rm�faj a sz�pirodalom �s az �js�g�r�s k�z�tt, nem ig�nyel nagy m�velts�get, nagy olvasotts�got. A m�faj felmen�i k�z�tt ott van a pamflet, karcolat, kisessz�, lev�l, napl�. (Ezek nem �n�ll� m�fajok!) A hazai jegyzet�r�k k�z�l �rdemes megeml�teni Kosztol�nyit, M�rait, B�lint Gy�rgy�t, Sz�p Ern�t.

A jegyzet terjedelmileg szer�ny, r�vid �r�s, amely a magyar �js�g�r�sban kiemelt m�fajnak sz�m�t, mert a legjobb sz�p�r�k gyakorolt�k, �s mert a legszem�lyesebb megsz�lal�sra ad lehet�s�get. Bodor P�l defin�ci�ja: „Jegyzetnek nevezz�k azt a r�vid, maximum egy, m�sf�l g�pelt oldalnyi, �ltal�ban egyetlen h�rre, esem�nyre, gondolatra kihegyezett, stilisztikailag �s hangulatilag mark�nsan megfogalmazott medit�l�-magyar�z�-megk�rd�jelez� csattan�s �r�st, amely mindig �rzelmi t�lt�s�.” Lehet ironikus, l�rai, megrend�lt, el�rz�keny�lt, inger�lt stb., l�nyeg, hogy �ze legyen a dolognak. /Havas/

A j� jegyzet egyszerre oldott �s feszes. J�l meg van szerkesztve. A j� jegyzet olyan, mint egy vicc: semmi felesleges gesztus, minden a hely�n van. A jegyzetn�l a locsog�s b�n. Bodor P�l szerint „a j� jegyzet egyetlen lend�letes szellemi piruett, nem pedig egy eg�sz est�t bet�lt� balettkompoz�ci�.”

A jegyzetn�l a kiindul�pontul szolg�l� esem�ny csak aprop�, amelyben a szerz� valamely t�rsadalmi folyamat jellemz� t�net�t v�li felfedezni. Nagyon fontos, hogy b�r a jegyzet szubjekt�v m�faj, a t�nyeknek rendk�v�l nagy a jelent�s�g�k. Ha valaki t�ves adatb�l indul ki, eg�sz gondolatmenete rossz lehet. A jegyzet�r� gyakran t�rsadalmi, erk�lcsi, politikai k�rd�seket vil�g�t meg, illusztr�l egy k�znapi p�ld�zattal. �szj�r�s, �zl�s, vil�gk�p dolga, hogy ki mit tart jegyzet�r�sra �rdemes t�m�nak.

A jegyzet�r�s legfontosabb mozzanata a gondolat. „A t�ma az utc�n hever” kifejez�s a jegyzetre vonatkozik. A jegyzet�r� els�sorban gondolkodik, a n�gy fal k�z�tt is k�pes dolgozni, hiszen a jegyzet a vil�ghoz val� akt�v viszonyul�s szellemi term�ke. A jegyzet gyakran �l a groteszk fordulatok el�nyeivel, m�s �js�g�r�i m�fajokkal ellent�tben teret kaphat benne a fikci�, k�pzelet, novellisztikus elemek. Ez az egyetlen m�faj, ahol az olvas� nem annyira a t�nybelis�get, mint ink�bb a gondolat vagy �rzelem hiteless�g�t k�ri sz�mon. A jegyzet gy�jt�fogalom. Lehet l�rai, epikus, elbesz�l� jelleg�, de lehet monol�g vagy p�rbesz�d is. K�t ellent�tes vagy rokon h�r egym�s mell� szerkeszt�se az �js�gban m�r �nmag�ban jegyzet.

R�di�s �s TV-s jegyzet

A r�di�ban az �r�nak kell felolvasni, a TV-ben szem�lyesen meg kell jelenni. A r�di�s jegyzet a f�lnek k�sz�l, egyszeri �lm�nyt ny�jt, azonnali hat�st kell el�rni. E korl�tokat mindig figyelembe kell venni. Meg kell tal�lni a kell� �sszhangot a sz�veg mondand�ja �s a k�pi hat�s k�z�tt, mindk�t hat�s ugyanannyira fontos. A TV-s jegyzet k�zel �ll a TV-s feature-h�z. A TV-s jegyzet egyre ink�bb h�tt�rbe szorul. Kiv�l� m�vel�i R. Sz�kely Julianna, Verebes Istv�n, Nagy Band� Andr�s. L�nyege a szem�lyess�g, a legmer�szebb m�fajok egyike.

Glossza

M�r az �kori g�r�g kult�r�ban volt hagyom�nya. G�r�g eredet� sz�, jelent�se sz�ljegyzet, megjegyz�s, magyar�zat. Eredetileg klasszikus szerz�k m�veinek marg�j�ra �rt lapsz�li jegyzet. Reag�l�s a mindennapi �let t�rt�n�seire, elvonatkoztat�s, valamif�le k�vetkeztet�s levon�sa.

A mai k�zmegegyez�s szerint a r�vid, t�m�r, gyakran b�r�l�, cs�p�s hang�, els�sorban ironikus h�rlapi cikk a glossza. A jegyzet�r�hoz hasonl�an a glossza�r�nak az egy�ni st�lus, gondolat, saj�tos l�t�sm�d a fontos, a h�r�rt�k szinte l�nyegtelen. Jegyzet �s glossza: A jegyzet egyfajta komolys�got, logikai k�vetkezetess�get felt�telez (ami persze nem z�rja ki az ir�ni�t), addig a glossz�t kifejezetten ironikus hangv�tel jellemzi.

A glossza olyan r�vid (max. f�l flekk) csattan�s, ironikus hangv�tel� publicisztikai m�faj, mely els�sorban a konfliktusos helyzeteket, eseteket dolgozza fel �s �r�ja a maga szem�lyess�g�vel akar eljutni az olvas�hoz, akinek a gondolataira, �rzelmeire egyar�nt hatni k�v�n. A glossza cs�p�s, szellemes vitam�faj, olyan, mint a k�lt�szetben az  epigramma. A magyar �js�g�r�sban a glossza�r�k �lnevet, monogramot vagy m�s bet�jelet haszn�ltak �s haszn�lnak az anonimit�s v�delm�ben, ma m�r a hagyom�nyok tisztelet�re. A legt�bb glossza az �let �s irodalomban a p�ratlan oldalon jelenik meg.

A glossza szerkeszt�si k�t�tts�gei

w        Hat�rozott gondolatmenet, szigor� stilisztika. Egy ir�nyba kell haladni, nincs sz�ks�g felesleges jelz�kre.

w        Egyetlen t�m�ra kell koncentr�lni, nincs mell�kv�g�ny, kit�r�. Mindig egy konkr�t esettel szabad foglalkozni. Aki �ltal�nos�t, az gy�va.

w        Szem�lyess�g. Bodor P�l: „A gondolatot nem lehet k�lcs�nvenni, humor, vil�gn�zet, saj�tos filoz�fia n�lk�l nem sz�lethet sem jegyzet, sem glossza.”

w        Kritikai �l. Ez b�tors�g k�rd�se. Aki a fenn�ll� politikai hatalmat akarja szolg�lni, nem �rhat j� glossz�t. Kr�dy: „�n mindig ellenz�ki voltam. Puszt�n j� �zl�sb�l.”

w        Higgadts�g: m�g a leg�lesebb szitu�ci� meg�t�l�sekor sem szabad acsarkodni. Bodor P�l: „A c�l nem a v�ront�s, hanem a gy�zelem.” „Nem tud kicsalni az olvas� szem�b�l k�nnyeket az, aki maga is zokog.”

A glossza formai elemei

w        Terjedelem: r�vid, t�m�r

w        Expoz�ci�: a t�m�t jel�l�m meg az els� bevezet� mondatban. Ez m�r el�k�sz�ti a csattan�t. Az expoz�ci� nem lehet sz�jbar�g�s.

w        Kifejt�s. Az expoz�ci� �s a csattan� k�z�tt az a logikai sor, amely annyira egy�nre szabott, egy�ni �zl�s �s tehets�g k�rd�se, hogy arra nincsenek el��r�sok.

w        Csattan�: nem vicc, po�n, hanem a gondolati csavar.

w        A glossza logikai m�dszere az indukci�: az egyedib�l k�vetkeztet�nk az �ltal�nosra. (A dedukci� �js�g�r�s eset�n csak a diktat�r�kban m�k�dik.)

w        Az olvas� �t�ljen. A glossza �s a jegyzet �tt�telesen kell, hogy hasson a k�z�ns�gre.

w        Konfliktus: a jegyzet �s a glossza legfontosabb eleme. A szerz� akkor sz�m�that sikerre, ha a legjelent�ktelenebb konfliktust �gy dolgozza fel, hogy el�re vet�t egy komolyabb konfliktust.

Karcolat

Amikor a glossza ironikus hangv�tele a humorba csap �t, az a karcolat. N�h�ny von�ssal teremt portr�t, �lethelyzetet, epiz�dot. A novell�val szemben nem t�rekszik �sszef�gg� t�rt�net, jellem vagy �lethelyzet bemutat�s�ra, csup�n kiragadott jellemek, helyzetek �br�zol�s�t adja az olvas�nak. Tal�n a leggyakrabban �p�t a fikci�ra, szerkeszt�se, logik�ja laz�bb, a po�nra kihegyezett m�faj. H�res karcolat�r�k: J�kai, Miksz�th, M�ricz, M�ra Ferenc, Kr�dy, Kosztol�nyi, Heltai Jen�.

Kroki

Eredeti �r�sm�dja: Crocquis, a franci�b�l vett�k �t. A rajzban kroki, ha n�h�ny von�ssal felv�zolok valamit. A kroki a t�rca egyik v�ltozata, a karcolattal rokon. Der�s hangulata olykor g�nyos, szatirikus �l�. A kroki egy helyzet, hangulat felv�zol�sa. Jeles k�pvisel�i Miksz�th, Karinthy, Zelk Zolt�n, ma az �S-ben Eszterh�zy P�ter, esetleg Orb�n Ott�.

Humoreszk

A sz�pirodalomban, k�lt�szetben �s a zen�ben is van megfelel�je. Az �js�g�r�sban nevettet�, karcolatszer� pr�za. Elbesz�l�, novellisztikus jelleg� ugyan�gy lehet, mint elm�lked� publicisztikai �r�s. Jeles k�pvisel�i Karinthy, Kell�r Dezs�, Tabi L�szl�. Legn�pszer�bb megjelen�si form�ja a kabar�. A Ludas Matyi elt�n�s�vel megsz�ntek a humoreszket tartalmaz� vicclapok.

Pamflet

Az ir�nia, humor gyilkos g�nyba csap �t. Nem leleplezni, hanem megsemmis�teni akar az adott t�m�ban. Ami az olvas�hoz val� viszonyt jelenti, nem annyira a gondolatra, sokkal ink�bb az �rzelemre akar hatni. Az �t�letet sem b�zza a k�z�ns�gre, maga hirdeti ki. A pamflet szerz�je ny�ltan v�llalja elfogults�g�t. C�lja a megh�kkent�s, d�h, gy�l�let, megvet�s kiv�lt�sa a k�z�ns�gb�l. Nincs benne elegancia, sz�pirodalmi, stilisztikai min�s�g, kifejez�sm�dja nyers, durva. Hat�rm�faj a politikai vitairattal. Legjelent�sebb m�vel�je Csurka Istv�n, aki korszer�s�tette a magyar k�z�r�st, �rt a hat�skelt�shez.

Publicisztika

Az egyik legfelkapottabb, legn�pszer�bb, az olvas�k �ltal legkedveltebb �s legkeresettebb m�faj. A 80-as �vekb�l sz�rmazik, a rendszerv�lt�s m�faja. A publicist�knak nagy szerepe volt a tudatform�l�sban, a publicisztika a legt�bb lehet�s�get hordozta a puha diktat�r�ban. A szocializmusban a riport volt a legkedveltebb m�faj. A 70-es �s 80-as �vek nagy riporterei a mai publicist�k.

Fordulat �s Reform – k�zgazdas�gi tanulm�ny, amely kimondta, hogy a szocializmus, mint moderniz�ci�s k�s�rlet megbukott, tartal�kai lemer�ltek, �letk�ptelenn� v�lt.

Helsinki �rtekezlet – kimondta, hogy Eur�pa hat�rai megv�ltoztathatatlanok. Helsinki kos�r: a r�sztvev�k v�llalj�k az eszm�k szabad �raml�s�nak lehet�s�g�t. Nem korl�tozz�k a sajt�t, a m�sk�pp gondolkod�kat szabadon bocs�tj�k.

Magyarorsz�gra be�ramlott az USA emberi jogi kamp�nya. Elj�tt az id�, hogy a legm�lyrehat�bb v�ltoz�sokat k�vetelje az �rtelmis�g. A 80-as �vek v�g�n l�trej�ttek a v�rosv�d� egyes�letek, civil szervezetek, �s z�ld mozgalmak. Az �zeneteket k�dolt sz�vegekben juttatt�k el a k�z�ns�ghez, a sorok k�z�tt kellett olvasni. A hatalom m�ig nem tudott vissza�tni, de az �rtelmis�g m�g nem tudta ny�ltan v�llalni ezt a szerepet. Abban az id�ben volt n�pszer� a Mikroszk�p sz�npad, Hofi G�za. A t�rsadalmi fesz�lts�get pr�b�lt�k meg levezetni.

A publicisztika speci�lis funkci�ja a mozg�s�t�s. Seg�t meg�rteni, eligazodni, mit v�lassz, mit t�mogass. A h�tk�znapi magatart�st a legjobban befoly�sol� m�faj. A publicisztika a propaganda eszk�ze, az a dolga, hogy mozg�s�tson, j�kedvet, optimizmust sug�rozzon.

Magyarorsz�gon jog�llami keretek k�zt (N�meth Mikl�s alatt) b�k�sen v�gbement a rendszerv�lt�s. N�metorsz�gban, Csehszlov�ki�ban nem �gy v�gbe, ott sok �rtelmis�git kir�gtak. Itthon sokan �tment�dtek. 1990-91 k�rny�k�n nem t�rt�ntek nagy tisztogat�sok. P�r embert lev�ltottak. Az MDF k�t f� ideol�gusa, Csengery D�nes �s Csurka Istv�n azt akarta, hogy olyan ar�nyban ossz�k fel a m�di�t, amilyen ar�nyban eld�ltek a v�laszt�sok. A m�diah�bor�t a publicisztika eszk�zeivel v�vt�k meg. Szavakkal (kiv�tel a taxisblok�d). A publicisztika ma is err�l sz�l. Nagyobb r�szt alacsony sz�nvonal� �r�sok, jellemz�j�k a felh�borod�s, hev�let, elk�telezetts�g.

A publicisztika a latin publicus (nyilv�noss�g) sz�b�l ered. Jelent�se: k�zz�teszek, nyilv�noss�gra hozok valamit. Az antikvit�sban a k�zbesz�d volt: a hivat�sos sz�nokok az agor�n k�z�gyekr�l nyilv�nosan fejthett�k ki v�lem�ny�ket. A publicisztika a k�z�gyekkel, a t�rsadalmat legm�lyebben �rint� probl�m�kkal foglalkozik. A publicisztika nyilv�nos k�zbesz�d. K�zvetlen felmen�je a sz�noklat. Tacitus: „Sz�nokokra akkor van sz�ks�g, ha a t�rsadalom beteg.”

N�metorsz�gban a publicista a sajt�tudom�ny m�vel�je. Minden olyan szerz�, aki nyilv�nosan gyakorol szellemi tev�kenys�get �s c�lja a meggy�z�s, a k�z�ns�g tudat�nak alak�t�sa, az l�nyeg�ben publicista.

A publicisztika t�m�ja mindig valamely t�rsadalmi jelens�g, amely a szerz� sz�m�ra kiindul�pontul szolg�l. A publicisztika �r�ja valahol a jegyzet�r� �s a komment�r�r� k�z�tt �ll. Legal�bb annyira szubjekt�v, mint a jegyzet�r� (a v�lem�nyform�l�s annyira szabad), de felk�sz�lts�g�ben �s az �sszef�gg�sekben legal�bb annyira szak�js�g�r�, mint a komment�r�r�. A publicista egy adott �gy kapcs�n fejti ki a v�lem�ny�t, egyedi gondolatait, igyekszik elhelyezni a t�rt�n�st (sztorit) a megfelel� t�rsadalmi, gazdas�gi, politikai kontextusban. Az �sszef�gg�sek felismer�se a publicisztika legfontosabb jellemz�je, apr�bb �gyekben is �szrevenni a konfliktus lehet�s�g�t, a k�z�let barom�terek�nt m�k�dik.

A publicisztika az ellentmond�sokat, a hazugs�gokat, a vissz�ss�gokat keresi, hogy felmutassa �ket. Az igaz�n demokratikus t�rsadalom transzparens (�tl�that�). Ezt az �tl�that�s�got a gyakorlatban val�ra v�ltja a publicista. A val�di publicista nem titkoltan szembesz�ll a hatalommal, ugyanakkor ha kell, k�m�letlen�l szembesz�ll a k�z�ns�ggel is.

A publicista nincs tekintettel senkire �s semmire. A hatalom megpr�b�lja a publicist�t sarokba szor�tani. Publicist�nak lenni feddhetetlens�get, er�nyeket felt�telez, k�l�nben nincs joga, hogy m�sokat �t�ljen �s meg�t�ljen. A publicista id�nk�nt k�nytelen az �t�l�b�r� szerep�t is elj�tszani �s ez �ri�si felel�ss�g. Ha elfogadjuk, hogy a m�dia napjainkban negyedik hatalmi �gk�nt funkcion�l, akkor korunk b�r�ja �s �gy�sze egy szem�lyben a publicista. Neves publicist�k: Megyesi Guszt�v, R. Sz�kely Julianna, Tam�s G�sp�r Mikl�s, Cso�ri S�ndor (jobb oldal), L�ffler Tibor (Magyar Nemzet).

A j� publicista ism�rvei

w        A t�m�k ir�nt �rz�keny

w        J� �r�sk�szs�ge van

w     &