�kor (lapel�k):

R�ma: Acta Diurna: a szen�tus rendeleteit tartalmazta, de csak sz�k publicit�sr�l besz�lhet�nk.

K�na: Pao: a hivatalnokoknak sz�lt, 1300 �ven kereszt�l jelent meg. 1711-ben sz�nt meg.

K�z�pkor:

Az els� sajt�term�keket megel�z� lapterm�keket �js�gleveleknek nevezz�k. Ez eg�sz Eur�p�ra jellemz� volt. A lapokat f�k�nt az arisztokrat�k �s a felt�rekv� polg�rs�g akarta, term�szetesen ezeket csak azok tudt�k megfizetni, akik nagy vagyonnal rendelkeztek.

     Az arisztokrat�kat t�j�koztatt�k, egy r�szt arr�l, hogy mi t�rt�nik a v�rosban, am�g � t�vol van, m�sr�szt, hogy mi t�rt�nik azokon a ter�leteken, ahol neki �rdekelts�ge van. Kezdetben a postamesterek szerkesztett�k, m�solt�k �s sokszoros�tott�k.

17. sz�zad:

N�metorsz�g: 1618-1645 k�z�tt a 30 �ves h�bor�t v�vta, emiatt k�zponti szerepe cs�kkent.

Hollandia: szellemi, gazdas�gi k�zpont. Az �r�stud�k ide menek�lnek, mert haz�jukban �ld�zik �ket. Az �r�saikat visszajuttatj�k haz�jukba. (Pl. Descartes - Franciaorsz�g). Hollandi�ban jelent meg Anglia els� lapja 1621-ben.

Anglia: Az 1640-es �vekben minden p�rt saj�t lapot alap�t. Ezek m�g mindig refer�l� lapok. 1695-ben megsz�nik az el�zetes cenz�ra.

1702-ben jelent meg a vil�g els� napilapja. A The Times m�r a XVII. sz�zad v�g�n megjelent.

18. sz�zad:

N�metorsz�g: a XVIII. sz�zadban �j lapt�pus: mor�lis lap. Ezek a vall�st terjesztett�k ki, de r�fizet�sesek voltak.

 Poroszorsz�gban csak hirdet�si �js�gok jelenhettek meg.

Hollandia: a XVIII. sz�zadra visszaszorul a lapok sz�ma, mert a nagy gondolkod�k visszat�rtek haz�jukba.

Anglia: ekkor m�r k�zel 200 mor�lis lap jelenik meg, t�bbek k�z�tt Defoe �s Swift �r�sait is k�z�lte. A sajt�ra ad�kat vetnek ki, ez�rt nem nagyon terjednek.

Franciaorsz�g: a XVIII. sz�zadra m�r sajt�vit�k is kialakulnak. Ebben az id�ben 30 mor�lis lap jelenik meg, de a forradalom �v�ben ez a sz�m 300-ra emelkedik. (pl. munkat�rsak: Robespierre, Marat). A forradalom lever�se ut�n viszont cs�kken a sz�muk.

Egyes�lt �llamok: a XVIII. sz�zadban indul be a sajt��let. Ekkor az �llam m�g alacsonyabb fejletts�gi szinten volt, mint Anglia

 Az egyik legjobb szerz�: Franklin Benjamin, � m�r elt�volodik a vall�st�l. Lapot csin�l, melynek nyomd�sza �s �js�g�r�ja is.

19. sz�zad:

Franciaorsz�g: a XIX. sz�zadban Nap�leon megalkotja a Code Civilt, mely a r�mai jogrendszerre �p�lt. Ennek a sajt�ra vonatkoz� egyik pontja a megint�si rendszer: nincs cenz�ra, de a harmadik megint�sn�l a teljes betilt�s k�vetkezik.

N�metorsz�g: a XIX. sz�zadban �ld�zik a munk�slapokat (Marxnak ez�rt kellett elmenek�lnie N�metorsz�gb�l).

Anglia: a XIX. sz�zadban cs�kkentett�k az ad�kat, �gy elterjedtek a f�l pennybe ker�l� lapok. (Nord Cliff lapja el�rte az egymilli�s p�ld�nysz�mot is.)

Egyes�lt �llamok: A lapok kiszolg�ltatotts�ga annak nagys�g�t�l is f�gg, min�l t�bben t�mogatj�k, ann�l kev�sb� kiszolg�ltatott a lap.

Magyarorsz�g: 1843-1848 k�z�tt jelenik meg a Honder�, ez foglalkozik divattal, m�v�szettel, irodalommal. Sok szerz� a t�rc�k �r�s�b�l �l meg. A szerz�k t�bb mint fele arisztokrata, 1/3-a polg�ri sz�rmaz�s� volt. Ebben az id�szakban egy eg�szs�ges polg�rosod�s indul meg.

9. A nyilv�noss�g szintjei, jellemz�i, t�rt�nete. J�rgen Habermas elm�lete a nyilv�noss�g szerkezetv�lt�s�r�l

A nyilv�noss�g szintjeit t�bb dolog hat�rozza meg:

·         Emberek sz�ma

·         A t�rsas�g mekkora k�zv�lem�nyt �s/vagy preszt�zst k�pvisel.

Min�l nagyobb st�tusszal rendelkez� emberek el�tt besz�l�nk, min�l t�bb ember sz�m�ra, ann�l magasabb a nyilv�noss�g szintje. A m�di�ban a n�zetts�g vagy a hallgatotts�g �nmag�ban nem el�g a nyilv�noss�g szintj�nek meghat�roz�skor, figyelembe kell venni a m�dia preszt�zs�t is. A nyilv�noss�g magas szintje legink�bb az emberek befoly�s�nak es�ly�t jelenti.

A nyilv�noss�g szerkezet�nek t�rt�nete.

Habermas arra kereste a v�laszt, hogy hogyan j�tt l�tre a nyilv�noss�g. Szerinte a nyilv�noss�got a XVIII. sz�zad auton�m egy�nei hozt�k l�tre a mag�n �s a k�z�ss�gi inform�ci� �tad�s k�zt. Ez a szf�ra a XIX. sz�zad sor�n kib�v�lt. A modern iparosod� t�rsadalom gyarmatos�tja a nyilv�noss�got, melyben ny�ltan manipul�ci�s strat�gi�kkal pr�b�lj�k r�nk er�szakolni a politikai n�zeteket, a ponyvairodalmat, �s mindent, amit rekl�mozni lehet. Habermas szerint visszat�r�nk a nyilv�noss�g feud�lis m�dj�ba, ahol a reprezentat�v funkci�k (szem�lyi jelk�pek, st�tusz ismertet�jegyei) ker�lnek el�t�rbe. Z�rts�g �s egyir�ny�s�g v�lik a modernkor jellemz�j�v� is. A nyilv�noss�g alatt a mag�nemberek „rendszert” ellen�rz� �s befoly�sol� vil�g�t �rti. A nyilv�noss�g krit�riuma a hozz�f�r�s szabads�ga. Ezt m�ra elvesztette, mert a sajt� a politika befoly�sa al� ker�lt. �m a nagy preszt�zs� m�di�k bepillant�st engednek a politika vil�g�ba, a bulv�rsajt� pedig a nyilv�noss�g szintj�re emeli a mag�nszf�r�t. Az Internet elterjed�se �jabb nyilv�noss�gi szintet hozott l�tre. A nyilv�noss�g besz�k�l�s�r�l az�rt besz�lhet�nk, mert m�g a rekl�mok �s a sz�rakoztat� m�sorok egyre nagyobb sz�mban vannak m�soron, addig a nyilv�noss�g nem n�vekedett. A nyilv�noss�gnak csup�n a szerepe v�ltozott meg, reprezent�l� szerepe lett.

10. K�zv�lem�ny, k�zhangulat, n�p�rz�let, l�tens k�zv�lem�ny

K�zv�lem�ny: A m�dia a k�zv�lem�nyhez igazodik. Az ut�bbi �vekben bizalmatlans�g kezdett kialakulni a m�di�k ir�nt, m�g a szocialista rendszerben a m�dia a k�z�ns�g bizalm�t �lvezte, s ezt annak k�sz�nheti, hogy el akart szakadni a politik�t�l. A m�dia a preszt�zs�b�l sokat vesztett a rendszerv�lt�s ut�n, mert sokan azt gondolj�k, az�ta a m�dia a politika sz�cs�v�v� v�lt. A nyugati orsz�gokban a m�dia preszt�zscs�kken�se a piac kisz�lesed�s�vel indult meg. A mag�ncsatorn�k elszaporod�s�val megindult a m�di�k k�zti harc. A k�zv�lem�nynek tart�ss�ga van. Ez k�pes h�napokig is fenn�llni.  Jellemz� r� a v�lem�nyek 70-80%-os volta. A k�zv�lem�ny pozit�v volta, hogy vannak dolgok, amiket jogilag nem k�pes befoly�solni, viszont erk�lcsi nyom�st k�pes r� gyakorolni. Negat�v volta pedig az, hogy uniformiz�lni akar (�lt�zk�d�s, hajviselet). A k�zv�lem�ny ma a PR-t, az im�zsteremt�st, a k�zv�lem�ny-kutat�st jelenti. A k�zv�lem�ny kiszolg�ltatott helyzetben van. 

K�zhangulat: homog�n, er�teljes, de r�vid megnyilv�nul�s� viselked�s, ami b�rmely korban �s t�rsadalomban l�tezhet.

N�p�rz�let: tart�s, ak�r nemzed�keken is �t�vel� �rt�kegy�ttes.

A l�tens k�zv�lem�ny: k�zv�lem�ny csak ott van, ahol nyilv�noss�g is van. Az inform�ci�k horizont�lis �s vertik�lis ir�nyba is �ramlanak. A horizont�lis �raml�s az azonos st�tusz�ak k�z�tti inform�ci�cser�t jeleni, m�g a vertik�lis �raml�snak t�rsadalmi elterjedts�ge van. E m�g�tt azonban sokszor megb�jik a megnyilatkoz�st�l val� f�lelem; a l�tens k�zv�lem�ny. Ez azt jelenti, hogy m�sk�pp besz�lhet�nk otthon, mint a nyilv�noss�g el�tt, �s azt a konformit�s (meg akarunk felelni) v�ltja ki bel�l�nk.

11. A professzionalit�s krit�riumai

Az els� professzion�lis �js�g�r�k akkor jelentek meg, amikor csup�n ebb�l a munk�b�l k�pesek voltak eltartani csal�djukat.

Harold l. Wilensky szerint a professzion�lis �js�g�r�s felt�telei a teljes munkaid�, az ut�np�tl�s biztos�t�sa, a k�pz�st biztos�t� iskol�k l�trehoz�sa, a politika melletti agit�ci�.

Ma a professzion�lis �js�g�r� legal�bb h�rom dolgot jelent: egzisztenci�lis f�ggetlens�get, a m�di�n bel�li szakmai differenci�l�d�st, azoknak a norm�knak �s �rt�keknek a letisztul�sa, amelyek a modern professzion�lis m�diaetika megk�vetel.

Pokol B�la szerint akkor besz�lhet�nk professzi�r�l, ha kialakult vmilyen �rt�kdu�lja, ami k�r� szervez�dnek a k�rd�sek, �s ehhez egy int�zm�nynek is ki kell alakulnia. (Van h�r�rt�ke, nincs h�r�rt�ke)

Miller a k�vetkez� szempontokat tartja a legfontosabbnak:

·         Elm�lettud�son alapul� k�pess�gek

·         A k�pzetts�g �s az iskol�zotts�g elismer�se

·         A tagok kompetenci�j�nak kapcsolata

·         A szervezet

·         A szakmai viselked�sk�dok betart�sa

·         �nzetlen, szolg�latjelleg� munk�lkod�s

H�rom jelens�g kiemelhet�:

·         F�ggetlens�g m�s professzi�kt�l- az irodalmi �s az �rtelmis�gi tev�kenys�g ne mos�djon bele az �js�g�r�sba.

·         A szakm�n bel�li differenci�l�d�s- lehet a munka fajt�j�hoz �s a m�faji megk�l�nb�ztet�shez k�tni.

·         Az etikai szempontok kialakul�sa- ez alatt �rtelmezhetj�k a hivat�studatot.

A m�s professzi�kt�l val� f�ggetlens�g fontos eleme a politik�t�l val� f�ggetlens�g. A f�ggetlens�g kiv�v�sa hossz� folyamat.

A szalm�n bel�li elk�l�n�l�s eredetei k�z�l besz�lhet�nk t�v� �s r�di� riporterr�l szerkeszt�r�l, rendez�r�l, operat�rr�l, �s a legk�l�nb�z�bb technikai �s menedzseri feladatokat ell�t�kr�l.

Etikai k�vetelm�nyeket, amik ink�bb mor�lis k�vetelm�nyek, mint jogi szab�lyok, be kell tartani az �js�g�r�nak. Szakmai �s etikai tan�csok: szakmai lobbykt�l t�vol kell tartani magunkat; a n�pszer�s�g keres�s�r�l le kell mondani; elfogulatlanul kell b�r�lni; felk�sz�ltnek kell lenni; ne akarjuk a kritika t�rgy�t a f�ldbe tiporni.

12. A h�r�rt�k tartalmi �s formai krit�riumai

Lutz Erbring

1. Az esem�ny aktualit�sa �s meglep�ereje. Aktu�lis: a lehet� legfrissebb; min�l meglep�bb az esem�ny, ann�l nagyobb a h�r�rt�ke.

2. Az esem�nynek a m�r megszokott tematikai keretbe helyezhet�s�ge. Amelyik h�rnek m�r van el�zm�nye annak nagyobb a h�r�rt�ke.

3. Az esem�nyben szerepl�k ismerts�ge �s befoly�sa. Az ismerts�g �s/vagy befoly�s n�veli a h�r�rt�ket.

4. Az esem�ny �ltal okozott konfliktus k�r vagy normas�rt�s foka.

5. Geogr�fiai �s kultur�lis k�l�nbs�g. Annak az inform�ci�nak nagyobb a h�r�rt�ke, ami a k�zelben t�rt�nt, vagy magyar vonatkoz�sa van.

A h�r�rt�ket formailag �gy lehet n�velni, hogy olyan im�zst alak�tunk ki, amivel n�velni lehet a magb�zhat�s�g l�tszat�t, ez a szenz�ci�ker�l�, t�rgyilagos el�ad�sm�d.

Lehet ny�ltan befoly�sol� sz�nd�k� (p�rtszimpatiz�ns lapok).

A komment�r mennyis�ge.

A h�r�rt�ket n�vel� st�lus ink�bb t�j�koztat�, szenz�ci�ker�l�, �s kev�s komment�rral �l. �gy lehet az objektivit�s l�tszat�t n�velni, �s a magas preszt�zst megnyerni.

A h�rrel szemben t�masztott elv�r�s a pontoss�g, az igazs�g, �s az objektivit�s.

H�rnek az olyan objektivit�s l�tszat�val rendelkez� aktu�lis, �jdons�got tartalmaz� inform�ci�kat nevezz�k, ami sokakat �rdekel �s/vagy sokak �let�ben v�ltoz�st okozhat.

14. A p�rtfejl�d�si t�pusok �s a sajt�t�rt�net �sszef�gg�sei

P�rtt�pusok:

·         Honor�ci�p�rtok- a 18. sz�zadra volt jellemz�. A politikus maga az �js�g�r�, az �js�g�r� maga a politikus volt. A mor�l�js�g�r�s volt a jellemz� (Robespier, Defoe, Kossuth). A vezet� k�r� szervez�d�tt a p�rt.

·         T�megp�rtok- A II. Vh. v�g�ig l�teztek. Elterjedt a t�megsajt�. A m�di�t nagyban befoly�solt�k a p�rtok. P�rtlapok voltak jellemz�ek a nyomtatott sajt�ra. A p�rtok c�lja a min�l nagyobb p�rttags�g begy�jt�se volt, mert a tagok mind a p�rtra szavaztak.

·         Konvetit�v n�pp�rtok- egym�ssal versenyz� p�rtok. Fizetett hirdet�s �tj�n jutnak el a f�ggetlen sajt�ban a v�laszt�khoz. Nem �rdemes p�rtlapot fenntartani, mert fontos a p�rttags�g, hanem az, hogy r� szavazzanak. Erre az id�szakra m�r a modern, f�ggetlens�gre t�rekv� �js�g�r�s a jellemz�.

A II. Vh. ut�n kezd kialakulni a hivat�studat, a politikus �s az �js�g�r� k�z�tti kapcsolatban fejl�d�s indul meg. A politikusoknak meg kell tanulni, b�nni a sajt�val.

A r�di� �s a telev�zi� eset�n az elk�l�n�l�s lassabb folyamat, azok sok�ig �llami monop�liumok voltak, �gy a hatalom csak cs�kkentette a hatalm�t a r�di� �s a telev�zi� felett. �m a kereskedelmi m�dia megjelen�s�vel az elk�l�n�l�s �j f�zisba �rkezett.

15. Jogi �rt�krangsor, �sszef�rhetetlens�gi szab�lyoz�s

Halmai G�bor n�gy r�szre osztja a m�di�val szembeni v�dend� �rt�keket:

·         Az �llam v�delme

·         K�zerk�lcs/k�zrend

·         T�rsadalmi kapcsolatok v�delme

·         Szem�lyis�gi jogok

A fontoss�gi sorrend orsz�gonk�nt v�ltozik. Amerik�ban a 80-as �vekt�l a kisebbs�gek, a faji, meni megk�l�nb�ztetettek is v�delem al�, ker�lnek. Kialakul egy nemzetk�zi jog, ami kimondja m�sok jogainak tiszteletben tart�s�t, a nemzetbiztons�g, a k�zrend, a k�zeg�szs�g, az erk�lcs v�delm�t. 

Az �sszef�rhetetlens�g szab�lyoz�s�ra azut�n ker�lt sor, miut�n a legnagyobb olasz kereskedelmi m�diah�l�zattal rendelkez� Berlusconi minisztereln�k lett, majd megbukott. A k�zhivatalnok �s a mag�ntulajdonhoz val� jog �tk�zik egym�ssal.

H�rom korl�toz�si m�dszert ismer�nk:

Amerika „blind trust”, a vak bizalom m�dszer, mely szerint, ha egy szem�ly politikai p�ly�ra l�p �t kell adni a c�g�t egy idegennek, mindaddig, am�g a st�tusza tart.

Franciaorsz�gban a politikusnak lehet v�llalkoz�sa, de a nagys�g�nak fels� korl�tot szabtak. Ha ezt a korl�tot meghaladja, el kell adni a t�bbletet.

Anglia szigor� szab�lyoz�si rendszert vezetett be. Nem engedi a k�zszolg�lati szf�ra, hogy b�rkinek is v�llalkoz�sa legyen.

15. Jogi esetek �s a m�dia

A New York Times szab�ly- Amerik�ban sajt�perek eset�n a k�ztisztvisel�knek igazolnia kell, hogy jogs�rt�st k�vetett el a m�dia, mag�nszem�lyek eset�n elegend� a hanyags�g bebizony�t�sa.

Diszn�-�b�l v�ls�g- Kennedy eln�ks�ge alatt az USA-ban az oda emigr�lt kubaiakat �sszegy�jt�tt�k, hogy egy Castro elleni t�mad�sra haszn�lja fel �ket. Ez titkos �gynek sz�m�tott, de a Times meg�rta. A terv megbukott, de az eln�k n�pszer�s�ge n�tt. Ez az eset �ta, ha az eln�k katonai akci�ra k�sz�l, el�sz�r meg kell nyernie a n�pet.

Pentagon Pap�rok- a v�delmi miniszter �ltal �ssze�ll�tott pap�rok, ami azt az �rdeket szolg�lta, hogy az emberek sz�vesen l�pjenek be a Vietn�m elleni h�bor�ba megjelent a N. Y. T.-ban. Az eln�k beperelte �ket, de a b�r�s�g �gy �t�lte meg, hogy k�z�lhetik a t�bbi pap�rt is, mert a pap�rokban megpr�b�lnak f�lelmet kelteni a kommunizmus ellen.

Watergate-�gy- a v�laszt�sok el�tt bet�rtek Washingtonban a demokrat�k korm�nysz�khely�be. Az egyik bet�r� a CIA tagja volt, akin�l megtal�lt�k a Feh�r-h�z telefonsz�m�t. Kider�lt, hogy Nixon is benne volt a bet�r�sben. Az eg�szet az�rt csin�lt�k, hogy lej�rass�k az ellenz�ket. Az �gy sor�n kider�lt, hogy Nixonnak van egy titkos alapja a k�vetkez� kamp�nyhoz. A sajt� r�bizony�totta Nixonra, hogy hazudott, ez�rt le kellett mondania.

N�met jogi esetek- a ZDF k�sz�tett egy dokumentumfilmet, melyben egy, a b�ntet�s�t m�r le�l� katona nev�t nyilv�noss�gra hozta. Az illet� beperelte a t�v�t�rsas�got, mert ez az �lete �jrakezd�s�t megnehez�tette. A ZDF pert vesztett.

Valaki a katonas�got „potenci�lis gyilkosnak” nevezte, de pert vesztett, mert a b�r�s�g �gy �t�lte meg, hogy v�lem�nye kifejt�s�hez nem kellett volna ezt a kifejez�st haszn�lnia. Egy m�sik esetben viszont, mikor egy jugoszl�v csal�dra �jszaka r�t�rtek, �s kitoloncolt�k �ket az orsz�gb�l, majd �k �gy fogalmaztak, hogy „gestapo m�dszereket” alkalmaztak, nem vont�k �ket felel�s�gre. Azzal indokolt�k, hogy ez egy nyilv�noss�got �rint� szabadkritika volt.