Jap�n

Ter�lete: 372 000 km² �s 3000 km hosszan ny�lik el; a hideg �ghajlati �vt�l a szubtr�pusi �vig (a 30. sz�less�gi fokig kb.)

Lakosainak sz�ma: 126 054 000 f� (1997)

N�ps�r�s�ge: 336 f�/km²

GDP: 31 450 doll�r/f�

Jap�n f�ldrajzi tulajdons�gai

Hat�rai:

w        �szakon: Kuril-szigetek

w        D�len: Tajvan

w        Nyugaton: Jap�n- tenger; Kelet- k�nai- tenger

w        Keleten: Csendes-�ce�n

Jap�n r�szei: 4 nagy �s 3900 kis szigetb�l �ll.

A 4 nagy sziget:

w        Honshu – a legnagyobb, 230 841 km², �ghajlata: mediterr�n, Hokkaid�t�l a Tsugaru- szoros v�lasztja el �s a Seikan- alag�t (53 km) k�ti �ssze; Fossa Magna perem�n emelkedik a Fuji-San (3776 m); legnagyobb s�ks�ga Jap�nnak a Kanto Alf�ld; a legnagyobb foly� a Tone; a Jap�n Alpok r�szei: Hida-, Kiso-, Akashi-hegys�g; a legnagyobb t� Biwa- t�

w        Hokkaido – 178 515 km², k�zep�n 1500- 2000 m Kitami- �s Hidaka-hegys�gek, v�zes�ses, szurdokos, h�forr�sokban gazdag ter�let

w        Kyushu – 42 051 km², a Kammon- szoros v�lasztja el Honshut�l; ter�let�t a Medi�n-vonal kett� v�gja; akt�v vulk�njai vannak

w        Shikoku – a legkisebb, 17 807 km²

A kis szigetek k�z�l a legnagyobb Okinava (d�len), akkora, mint Luxemburg – 2245 km², a leg�rdekesebb sziget pedig Yaku, mert az �ves csapad�k mennyis�ge 8100 mm (Magyarorsz�gon ez 500 mm); az egy nap alatt lehullott legnagyobb csapad�k mennyis�g 1114 mm volt.

Szerkezete:

h�rom lemez �tk�zik itt:

w        �szakkeleten: Pacifikus

w        D�lkeleten: Filippin� v. F�l�p

w        Eur�zsiai

A Csendes-�ce�nban fekszik egy Pacifikus-lemez, a Filippino-lemez �s az Eur�zsiai-lemez. Ezek egym�s fel� �sznak, �s ha el�rik egym�st, akkor az egyik al�bukik a m�sik al� ® f�ldreng�sek, vulk�nok. Ez a h�rom lemez alak�tja Jap�n �let�t. Kb. 60 m�k�d� vulk�n van.

Pacifikus- �s F�l�p-lemez al�bukik az Eur�zsiainak ® f�ldreng�sek, vulk�ni tev�kenys�g.

H�rom lemez tal�lkoz�s�n�l alakult ki a Fossa Magna (nagy �rok), r� mer�leges a Medi�n- �rok ® naponta sok reng�st �szlelnek; 4-5 �venk�nt nagy reng�s; 80- 100 �vente katasztrof�lis.

Tsunami (cunami): tengeri ter�letre es�, nagy intenzit�s� f�ldreng�sek, amik id�nk�nt sz�k��rakat keltenek.

Jap�n n�pess�ge

w        1/3 lakhat� az orsz�gnak, a lakoss�g 8 helyre koncentr�l�dik

w        A sz�let�skor v�rhat� �lettartam: f�rfiakn�l 76,6 �v, n�kn�l 83 �v – a leghosszabb �lettartam a F�ld�n.

w        Toki�, Nagoya, Osaka: a n�pess�g 44 %-�t t�m�r�ti, - 3000-6000 f�/km” n�ps�r�s�ge, orsz�gos �tlagn�l 25-70 % magasabb a j�vedelm�k.

w        Nagy mobilit�s� a jap�n n�p – falvakb�l a v�rosokba �ramlanak, ezzel egy�tt mez�gazdas�gb�l az iparba �ramlik a munkaer�.

w        A n�pess�g jelent�s h�nyada a v�rosokba k�lt�z�tt.

w        1878-ban: 99 v�ros; a v�rosi n�pess�g 3,4 %

w        1920-ban: 232 v�ros

w        1985-ben: 2500 v�ros; a v�rosi n�pess�g 76 %

Jap�n telep�l�st�pusok (telep�l�s kateg�ri�k):

w        Shi: a legnagyobb telep�l�sek; legal�bb 50 000 f�; ezekhez a k�zponti telep�l�sekhez csatolj�k a machi-t.(190-r�l 1975-re n�tt a sz�muk).

w        Machi (cho): kisv�rosok; 25-30 ezer lakos (1365-r�l 1999-re n�tt a sz�muk).

w        Mura (son): faluk (10 756-r�l 745-re cs�kkent a sz�muk).

A v�rosok jelent�s h�nyad�t, 50 %-�t a daim�k adj�k, 25 % az utak ment�n, 14 % a kik�t�kb�l, 5 % templom �s kegyhely, 6 % iparosod�s.

Az ipar �ri�si koncentr�ci�ja figyelhet� meg, ami egyben a n�pess�g koncentr�ci�ja is.

Metropolit�n t�rs�g (Toki� �s a k�zel�ben lev� ipari ter�letek – k�zpontok):

1.       Kehin (Toki� – 12.000, Kawasaki – 1200, Yokohama – 3300, kb. �sszesen: 30 milli� lakossal)

2.       Chukyo (Nagoya – 2170, – 8,4 milli� ember �l itt)

3.       Hanshin (Osaka – 2600, Kobe – 1520, Kyoto – 1500; �sszesen: 6,2 milli� lakos)

4.       Kitakjus�

5.       Beltengeri iparvid�k

6.       Tokaid�- megalopolis: Toki�, Nagoya, Osaka, Kobe

Mindegyik Jap�n homlok�n van.

Toki�val szemben fekv� ter�let: Hokuryku

Did: telep�l�s-egy�ttes; a n�ps�r�s�g ut�n jel�lik ki.

Jap�n �ghajlata

Hideg m�rs�keltt�l a tr�pusi �vig terjed, de hideg �vk�nt viselkedik az Oya-shio �ramlat miatt; �zsiai kontinens is hideget �raszt.

A t�li �s a ny�ri monszun egyar�nt es�t hoz. (A sz�razf�ld �s a tenger fajh�je k�l�nb�z�, ez�rt a tenger lassabban h�l �s melegszik, mint a sz�razf�ld. A magasabb nyom�s� leveg� az alacsonyabb fel� sz�ll.

Ny�ron: a tenger hidegebb, mint a sz�razf�ld (jobban tartja a h�v�set). T�len leh�l a leveg� a Jap�n tengeren �t.

Teh�t Jap�n rendk�v�l csapad�kos, �szakon �vi 800 mm, d�len �vi 1800-3000 mm �tlagosan a csapad�k mennyis�ge.

Monszun �ghajlati ter�letbe tart az eg�sz sziget. Monszun: eg�sz �vben ez a sz�l hat�rozza meg a magas csapad�k mennyis�g�t.

T�jfun: tr�pusi ciklonok

Jap�n �ghajlati adotts�gai:

w        J� h�m�rs�kleti, csapad�k viszonyok

w        80 % hegyvid�k, s�ks�gait foly�k �s tenger t�lt�tte f�l

w        Foly�i r�videk, zuhatagosak

w        Kev�s mez�gazdas�gi ter�let

w        2/3-�t erd� bor�tja

w        Holland mez�gazdas�ghoz hasonl�t a mez�gazdas�guk intenzit�sa

w        �sv�nyi nyersanyagokkal nem rendelkezik

Jap�n gazdas�ga

A Jap�n csoda:

w        A II. vil�gh�bor� ut�n r�j�nnek, hogy lemaradtak

w        Elmentek az USA-ba tanulni

w        A tanultakat otthon megval�s�tott�k – Jap�n- tenger; Kelet- k�nai- tenger

w        Tov�bbfejlesztett�k

w        �jat tal�ltak ki

Egyre gyorsabban �s korszer�bben termel. A l�tfontoss�g� forr�sokat visszap�tolja (fontos, mert akkor lehet csak fejl�dni). Mindezt Jap�n megteszi.

A modern Jap�n megteremt�se:

Meidzsi- dinasztia

w        Legfejlettebb oktat�si rendszer bevezet�se, k�telez� tanul�s

w        Modern p�nz�gyi bank rendszer, fejl�d�s finansz�roz�sa

w        �j k�zigazgat�si ter�letek: 46 prefekt�ra, parasztok kez�ben a f�ld, szabad �ru- �s szem�ly�raml�s

w        Nyugati technol�gia befogad�sa �s fejleszt�se;

A k�t vil�gh�bor� k�z�tt gyors n�veked�s- K�na jelent�s r�szeit elfoglalt�k, neh�zipari telepeket hoztak ott l�tre

A vil�gh�bor� ut�n: elvesztett�k a ter�leteiket, nem volt iparuk

Ma a vil�g termel�s�nek 1/6-�t �ll�tj�k el�; a mez�gazdas�gb�l �l 2,5 %, iparb�l 36 % , szolg�ltat�sb�l 62 %

A beruh�z�s szakaszai:

1.       Nyersanyag- �s energiasz�ll�t�st c�lozza meg

2.       Importkorl�tok / v�mfalak megker�l�s�re ir�nyul

3.       Olcs� munkaer�re �p�l

4.       D�lkelet-�zsiai orsz�gokban bank, kereskedelmi, szolg�ltat�si h�l�zatok �p�t�se

Jap�n ipar�nak szakaszai:

w        Villamos �ram n�vekv� termel�se alapozta meg

w        Alapanyaggy�rt�s

w        Fogyaszt�si cikkek kibontakoz�sa

Legfontosabb elem�k a g�pgy�rt�s. Az ipar a Csendes-�ce�ni ter�letre koncentr�l�dik. Tengert�l t�volabb a feldolgoz�ipar jelent�s.

A neh�zipar vezet�je: Toki�- Yokohama- Kawasaki

Kehin: ipari termel�s 27 %-a, szolg�ltat�si funkci�k koncentr�ci�ja; Toki� a t�rs�g p�nz�gyi k�zpontja

Chukyo iparvid�k: termel�s 16 %; Nagoya k�r� �p�l, koh�szat�r�l �s g�pkocsi-ipar�r�l ismert Toyota; Yokkaichi �s Gifu textil- �s ker�miaipar.

Hanshin: termel�s 18 %; vegyipari k�zpont.

Osaka, Nara �s Kyoto: brok�t, selyem, ker�mia k�zpont.

Jap�n ipari k�zpontja D�lkelet- �zsia fel� mozdult el; �j strat�gia: fel kell oldani a nagy ipari koncentr�ci�t ® technopolis program: tudom�nyok v�rosait �p�tik fel k�s�rlet c�lj�b�l, majd a fejl�d�sb�l kimaradt t�rs�gekbe telep�tik.

Jap�n mez�gazdas�ga

Mivel ter�let�nek 2/3-�t hegys�g, erd� bor�tja, a 3 lemez miatt, valamint az�rt, mert csak a kisebb-nagyobb medenc�k (kb. a ter�let 10 %-a) alkalmasak csak a f�ldm�vel�sre �s itt pedig v�rosok, ipari �vezetek t�m�r�lnek (mert s�ks�g), egyre kevesebb a mez�gazdas�gra alkalmas ter�let.

Fokozatosan cs�kken a jelent�s�ge, t�rsadalmi term�k 2 %-�t adja, 5 % foglalkoztat; viszonylag t�ln�pesedett, felsz�n�nek 13 %-�t m�velik: a t�bbs�g saj�t birtok�t, kev�s b�rmunk�s �s b�rl�; t�rpebirtokra �p�l a mez�gazdas�g.

Magas t�ke �s �l�munka r�ford�t�s jellemzi, el�regedett, eln�iesedett szakma.

Az �lelmiszer-�nell�t�st c�lozt�k meg.

Hollandia mellett Jap�n mez�gazdas�ga a legintenz�vebb, de 5,5 milli� hekt�ron m�velnek. Ebb�l 80 % sz�nt� (amib�l 39 %-on rizst termelnek), 10 % a r�t �s 10 % a gy�m�lcs�s.

A mez�gazdas�gi �zem t�pusai:

w        Sengi� – a gazda f�ldm�vel�sb�l �l, csak azzal foglalkozik.

w        Kengio – a gazd�nak m�s j�vedelme is van

A) A gazda nagyobb j�vedelm�t a mez�gazdas�gb�l nyeri, a m�sik kieg�sz�ti azt

B) A m�sik tev�kenys�g adja a nagyobb j�vedelmet, a mez�gazdas�g a kieg�sz�t� kereset

sengio farm; kengi� farm

A mez�gazdas�g f� term�kei:

w        Rizs (felesleget is termel)

w        Mandarin

w        Narancs

w        Gesztenye

w        Cseresznye

�llatteny�szt�s:

w        Szarvasmarha

w        Sert�s

w        Baromfi

w        Selyemherny�-teny�szt�s

Jelent�s a fakitermel�s

Hal�szat:

w        Makr�la

w        Szard�nia

w        Tonhal

w        T�kehal

w        B�lna�llom�ny megtizedel�s�ben nagy szerepe volt

K�zleked�s Jap�nban

w        Haj�z�s

w        Sz�razf�ldi k�zleked�s

w        Hossz� k�z�th�l�zat

w        Vas�th�l�zat – express Shinkansen-vonalak

*****

K�na

Ter�letileg a harmadik legnagyobb orsz�g. (1. Oroszorsz�g, 2. Kanada, 3. K�na)

Ter�lete: 9.6 milli� km²

N�pess�g: 1.228.700.000 f�

N�ps�r�s�g: 130 f�/km²;

K�nai- alf�ld- 1000 f�/km², Tibet- 2 f�/km²

GDP: 738 doll�r/f�

K�na Hat�rai: 14 orsz�ggal hat�ros, 22800 km sz�razf�ldi, 18000 km tengeri hat�r.

5000 szigete van.

K�nai Nagy Fal: 6700 km hossz�, 25 000 tornya van, 11 m magas, 7,5 m�ter vastag.

Selyem�t: Dzsung�ri�n �t vezetett – karav�n-�t.

Sokf�le n�p, nemzetis�g, mindenhol m�s nyelven, m�s t�jsz�l�ssal besz�lnek. Hivatalosnak a cs�sz�rs�g hivatalos nyelv�t fogadj�k el. �r�suk jel�r�s (az �tlagember 5000 jelet ismer �s haszn�l, a m�velt 8000-et).

A legnagyobb t�rsadalmi probl�m�juk a berendezked�s. T�rsadalmi halad�s volt a szocializmus (elvileg) + Mao Ce Tung elind�totta a kultur�lis forradalmat, amib�l rombol�s lett.

1949-ben K�nai N�pk�zt�rsas�g lett, ez�ltal az �h�ns�g megsz�nt, ezut�n rohamosan fejl�d�tt az �p�t�szet, majd j�tt a nagy ugr�s (=shi), �s ez visszavetette a termel�st, a gazdas�gi n�veked�st, megint �h�ns�g, 30 milli�an �hen haltak.

Ma a leggyorsabban fejl�d� orsz�g. T�z �v alatt megdupl�z�dott a gazdas�ga. Ha �gy halad, �tveszi Jap�nt�l a vezet� szerepet.

Bels�- �s Kelet �zsia

w        �: Mongol-alt�j

w        �-�k: Nagy-Hszing�n hegys�g