Benelux �llamok (Belgium, Hollandia, Luxemburg)

�sszter�lete: 66 900 km²

�sszn�pess�ge: 25,5 milli� f� (1992)

�tlagos n�ps�r�s�ge: 380 f�/km²

Az �sszes v�zter�let, ami nincs besz�m�tva a ter�letbe: 7 300 km²

F�ldrajzi helyzet�k el�ny�s, a 3 vezet� eur�pai hatalom (N�metorsz�g, Franciaorsz�g �s Nagy-Britannia) k�z� �kel�d�tt t�rs�gben fekszik. az eur�pai megalopolisz centruma.

A szer�ny term�szeti er�forr�sok �s a sz�k bels� piac miatt 1922-ben Belgium �s Luxemburg gazdas�gi uni�ra l�pett, majd 1944-ben Hollandia csatlakozott az uni�hoz. Megkezd�d�tt a 3 orsz�got �sszefog� integr�ci� ki�p�t�se. 1948-1960 k�z�tt a Benelux �llamok tagjai lebontott�k egym�s k�z�tt a v�mhat�rokat, szabadd� tett�k az �ruk, a t�ke �s a munkaer� mozg�s�t, �sszehangolt�k szoci�lis int�zked�seiket �s gazdas�gpolitik�jukat (a tervezett p�nz�gyi uni� megteremt�s�hez azonban nem jutottak el). A legfontosabb k�z�s piaci int�zm�nyek sz�khelye Br�sszel �s Luxemburg.

Kontinens�nk legmagasabb sz�nvonal�, legbelterjesebb mez�gazdas�g�val b�szk�lkedhetnek.

A 3 orsz�g �sszevont r�szesed�se a vil�gkereskedelemb�l meghaladja a 7 %-ot, �s ezt csak az USA, N�metorsz�g �s Jap�n m�lja fel�l.

„Eur�pa kapuja”, mert k�zleked�s�k fejlett, vas�t- �s k�z�th�l�zatuk vil�gviszonylatban a legs�r�bb.

Hollandia

Ter�lete: 33 800 km²

N�pess�ge: 15,1 milli� f� (1992)

N�ps�r�s�ge: 440 f�/km²

Hollandia saj�ts�gos f�ldrajzi tulajdons�gai

F�ldj�nek t�lnyom� r�sze 100 m-n�l alacsonyabb s�ks�g.

Ter�let�nek egynegyede m�lyf�ld.

Keleti fel�t dombos geest-vid�k (geest: hull�mos, mocs�rral, l�ppal fedett, j�g �ltal csiszolt, mor�n�val felt�lt�tt vid�k; A Rajn�t�l �szakra id�s, homokos, agyagos mor�na, d�lre folyami hordal�k �p�ti fel) alkotja, nyugati fel�n marsch-f�ldek (t�zegr�teggel tagolt finom folyami �s tengeri �led�k; kiv�l� min�s�g� term�talaj – intenz�v termel�s) tal�lhat�k.

Az �ce�ni �ghajlat miatt enyhe a t�l, de h�v�s a ny�r is, ez meghat�rozza a n�v�nyzetet.

A holland partvid�k �vsz�zadonk�nt 12-20 cm-t s�llyed

A tenger el�renyomul�sa (transzgresszi�) �lland� vesz�lyt jelent (az orsz�g f�ldj�nek majdnem 2/3-�t fenyegeti). V�dekez�s: sz�les parti d�nesor (d�ne: felhalmozott homok, tulajdonk�ppen nagy g�t) �s mesters�ges g�tak.

Ter�let�t polderes�t�ssel (a tenger lecsapol�sa; polder: a tengert�l elh�d�tott, annak szintj�n�l m�lyebben fekv�, lecsapolt �s g�takkal v�dett, mez�gazdas�gi m�vel�s al� vont ter�let) n�veli, a f�ld term�v� t�tele 8-10 �vet vesz ig�nybe:

w        K�r�lfognak egy r�szt az Ijssel-t�b�l

w        Kiszivatty�zz�k a vizet

w        N�dat vetnek a term�ketlen iszapba

w        2-3 �v ut�n fel�getik a n�dat

w        Alagcs�veket fektetnek le a talajv�zszint biztos�t�s�ra

w        Repc�t termelnek, majd b�z�t �s �rp�t

w        Az �llam kiparcell�zza (30-60 ha) a term�keny ter�letet, �s haszn�latba adja

R�gebben a polderek mez�gazdas�gi c�lt szolg�ltak, de ma m�r a t�ln�pesedett v�rosok tehermentes�t�s�t, �j bolyg�v�rosok �s v�zparti �d�l�helyek l�trehoz�s�t is.

Delta-terv (1958): a megl�v� term�ter�let v�delm�t szolg�lja, a torkolatokat g�t-, �s zsiliprendszerrel z�rt�k le, hogy a tengerv�z benyomul�s�t megakad�lyozz�k. Mostanra csak Rotterdamnak �s Antwerpennek van k�zvetlen �sszek�ttet�se a tengerrel.

Hollandia t�rsadalmi saj�toss�gai

w        Lakoss�ga etnikailag egys�ges

w        Magas term�szetes szaporod�si ar�ny, ez�rt kicsi a vend�gmunk�sok ar�nya

w        T�rt�nelmileg szoros k�t�d�s alakult ki gazdas�gilag, �s politikailag a t�bbi Benelux �llammal.

Hollandia mez�gazdas�ga

Mez�gazdas�gi term�kekb�l export�r.

A b�s�ges csapad�knak k�sz�nhet�en igen j�k a legel�i, ez�rt az �llattart�s nagy m�reteket �lt. Hatalmas a szarvasmarha �llom�nya, tejterm�kek exportj�b�l els� a vil�gon (6000 l a tejhozam). Sert�s-, �s baromfiteny�szt�se sz�mottev� h�s �s toj�s kivitelt tesz lehet�v�. A juhteny�szt�snek �s a heringhal�szatnak kisebb a jelent�s�ge.

N�v�nytermeszt�se, f�leg a d�li tartom�nyokban zajlik: b�za (hekt�ronk�nt 7 t), rozs, zab, burgonya (export�lja is), cukorr�pa, repce. Kertgazd�lkod�sa, z�lds�g �s vir�gkert�szete vil�gh�r�. Itt haszn�lj�k a vil�gon a legt�bb m�tr�gy�t.

Sajtk�zpontok: Gonda, Edam �s Limburg megye.

Hollandia ipara

Ipari termel�se els� hely�n a f�mfeldolgoz�s �ll, amit az �lelmiszeripar, majd a vegyipar k�vet B�ny�szat �s koh�szat is termel�keny. J�vedelmez� a kik�t�iben lebonyol�tott tranzitforgalom is. Energiagazdas�ga hatalmas f�ldg�zvagyonra �p�l, melyet Groningen k�rny�k�n �s az �szaki-tengerben b�ny�sznak. A f�ldg�z kivitele fedezi a k�olaj �s a k�sz�n behozatal�t.

Randstad

Az iparosod�s �s a v�rosod�s az orsz�g k�z�ps� r�sz�re �sszpontosult, itt alakult ki a patk� alak� urbaniz�lt r�gi�: a RANDSTAD, amely t�bb egym�st�l f�ggetlen, elt�r� szerepk�r� agglomer�ci�b�l tev�dik �ssze, amelyek peremv�rosaikkal �sszekapcsol�dnak, �s 6 milli� embert t�m�r�tenek. K�zpontj�ban egy intenz�v mez�gazdas�gi ter�lettel: a z�ld sz�vvel.

A Randstad v�rosai:

w        Amszterdam: komplex feldolgoz�, nagykereskedelmi �s p�nz�gyi funkci�i vannak, g�pipar �s �lelmiszer feldolgoz�s, konfekci�, divat�ru, nyomda- �s gy�gyszeripar, gy�m�ntcsiszol�s

w        H�ga: a f�v�ros, b�r kicsi, �s nincs kik�t�je, de a kir�lyn�, a parlament, �s a korm�ny sz�khelye.

w        Rotterdam: tranzitforgalom, k�olaj-finom�t�k, petrolk�miai �zemek, haj�jav�t� �s �p�t� �zemek, �lelmiszer-ipari �zemek.

w        Utrecht: �t �s vas�th�l�zat csom�pontja, vas�tij�rm�-gy�rt�s, egyetemi v�ros

Randstad ellenp�lusai:

w        Groningen: ker�kp�rgy�rt�s, f�ldg�zvegy�szet

w        Arnhem: textilipar, m�sz�l, gumigy�rt�s, sz�nesf�mkoh�szat, haj��p�t�s

w        Nijmegen: chip-gy�rt�s, szil�cium

w        Maastricht: vegyipar, idegenforgalom

w        Eindhoven: Philips �s a DAF sz�khelye, ac�lhengerm� �s gyufagy�rt�s

w        Vlissingen: komphaj�forgalom, atomer�m�, kik�t�i ipar

A holland Szil�cium-v�lgy: Nijmegen, Eindhoven, Tilburg

A k�zpontok kialakul�sa 6 sz�g� rendszerben megy v�gbe. 10 szint van, a legals� a falu. A k�zponti ter�let a be nem �p�thet� ter�let.

Belgium

Ter�lete: 30 500 km²

N�pess�ge:10 milli� f� (1992)

N�ps�r�s�ge: 528 f�/km²

Belgium f�ldrajzi saj�toss�gai

S�kvid�k �s r�gvid�k hat�r�n fekszik, felsz�ne nyugatr�l d�lre l�pcs�zetesen emelkedik. A tengerpartot �sszef�gg� d�nesor v�di. Flandriai s�ks�g a Schelde foly�ig tart, ut�na keletebbre a Brabanti-dombs�g tal�lhat�, eg�szen keleten pedig az Ardennek.

Belgium t�rsadalmi saj�toss�gai

w        Etnikailag k�t r�szre oszlik: �szakon flamandok (Flandria; 57 % a flamand; flamandul ill. hollandul besz�lnek), d�len Vall�nia (vallonok lakj�k, a lakoss�g 32 %-a; franci�ul besz�lnek)

w        A nyelvi hat�r nyugati ir�nyban kett�szeli az orsz�got, az ellent�t felold�sa �rdek�ben az orsz�got h�rom nyelvter�letre osztott�k, mely tartom�nyok sz�lesk�r� auton�mi�val rendelkeznek.

w        Br�sszel k�tnyelv� k�rzet (10 %)

w        A vallon lakoss�g fogy, m�g a flamand lakosok sz�ma folyamatosan n�vekszik.

w        �sszlakoss�ga alig n�

w        Szoros sz�lak f�zik a m�sik k�t Benelux �llamhoz

Belgium gazdas�ga

w        Gabona behozatal�ra szorul

w        1992-re megsz�nt a sz�nb�ny�szat

w        Az elektromos �ram termel�s�t atomer�m�vek v�gzik

w        Ipar�nak legfontosabb �ga a f�mfeldolgoz�s

w        M�sodik helyen a textil- �s ruh�zati ipar �ll, harmadik a vegyipar

w        Kobalt termel�s�ben vil�gels�

w        Tranzitforgalma jelent�s, de nem versenyezhet Hollandi��val

Vall�nia:

w        Hatalmas neh�zipari �vezet, alapj�t a feketek�sz�n telepek k�pezt�k, de ezeket m�r bez�rt�k.

w        A vaskoh�szat az Ardennekben fejl�d�tt ki, az egy f�re jut� nyersvas �s ac�ltermel�sben els� helyen �ll Belgium.

w        �p�t�ipara helyi nyersanyagb�zisra t�maszkodhat: Ardennek: �p�t�k�vek, m�szk� �s m�rga, cementgy�rt�s.

w        Vil�gh�r� az �vegipara.

w        A fegyvergy�rt�sban m�r a 15. sz�zad �ta h�res.

w        Megjelentek az ipari parkok, melyek a koh�szat, a vegyipar, a g�pgy�rt�s nagy gy�rait fogj�k �ssze.

w        Mez�gazdas�ga: elt�rp�l, b�z�t, cukorr�p�t, gy�m�lcs�ket, termesztenek, szarvasmarha teny�szt�s �s tejtermel�s honosodott m�g meg.

w        V�rosai:

w        Li�ge: neh�zipar, vas �s sz�nesf�mkoh�szat, hadfelszerel�s, fegyvergy�rt�s, vas�ti j�rm�gy�rt�s, �vegipar – a neh�zipar fellegv�ra

w        Charleroi: vegyipar, �veggy�r

w        Namur: porcel�n, �veg, pap�rgy�rt�s

w        Mons �s La Louvi�re: �j ipar�gak: t�vk�zl�s, elektronika, gy�gyszergy�rt�s

w        Verviers: textilipar, fakitermel�s

Charleroi, Namur, Mons – neh�zipari �vezet

Flandria:

w        Mez�gazdas�gi ter�let, jelent�s az ipari n�v�nyek r�szesed�se: len, cukorr�pa, cik�ria, s�r�rpa, koml�, doh�ny, gy�m�lcs�k (alma), z�lds�g �s vir�g�ltetv�nyek.

w        Ipara f�leg textilipar, sz�nyegsz�v�sben �s kivitelben els� Eur�p�ban.

w        V�rosai:

w        Antwerpen: k�olaj-finom�t�s, vegyipar, gy�gyszer �s fotok�mia (AGFA), sz�nesf�m-koh�szat, gy�m�nt csiszol�s, �lelmiszeripar, g�pipar

w        Gent: gyapj�sz�v�s, gyapot- �s lenfeldolgoz�s, idegenforgalom, vegyipar, k�olaj-finom�t�s, t�rt�nelmi v�ros

w        Oostende: hal�szat, idegenforgalom, komphaj�z�s

w        Brugge: idegenforgalom

w        Kortrijk: juta, len, m�sz�lfeldolgoz�s

w        Genk: ipai park, ahol a Ford, �s sz�mos textilipari �s vegyipari gy�r van

w        Br�sszel: csipkever�s, f�mfeldolgoz�s, divat�ru �s nyomdaipar. A kir�ly, a parlament �s a korm�ny sz�khelye, �llamigazgat�si �s kereskedelmi, p�nz�gyi funkci�i vannak. NATO �s az Eur�pai Uni� Bizotts�g�nak a k�zpontja.

Luxemburg

Ter�lete: 2 600 km²

N�pess�ge:390 000 f� (1992)

N�ps�r�s�ge: 150 f�/km²

Luxemburg f�ldrajzi elhelyezked�se

w        Nagyhercegs�g Belgium, N�metorsz�g, �s Franciaorsz�g k�z�tt.

w        �szaki r�sz�n az Ardennek, d�li r�sze dombos.

Luxemburg t�rsadalmi saj�ts�gai

w        Falvaiban n�met�l, v�rosaiban franci�ul besz�lnek.

w        Itt tal�lhat� az Eur�pai Parlament titk�rs�ga, az Uni� bankja �s p�nz�gyi int�zm�nyei. Bankok �s biztos�t�k fellegv�ra.

Luxemburg gazdas�ga

w        Vaskoh�szat, de import�lt alapanyagokb�l.

w        Cementgy�rak, h�er�m�vek.

w        Szarvasmarhatart�s, gabona �s burgonyatermeszt�s.

Hollandia �s Belgium �sszehasonl�t�sa