tescos12ab
Men

kpek

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
zifal
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Mikor menjnk bulizni?
Lezrt szavazsok
 
Hov menjnk bulizni?
Lezrt szavazsok
 
Rescue links
 
BMI-s jegyzetek
 
I.ves anyagok
I.ves anyagok : Gazdasgfldrajz

Gazdasgfldrajz

bors  2005.10.18. 10:24

Dr. Becsei Jzsef folytkv V. ( II.flv)

Integrci Eurpban

Integrci = nemzeti egyesls

A teljes integrcit nem lehet megvalstani, mert a nemzeti integrcinl az orszg sajt dntsi jogait fel kell adnia. Kzs gazdasgpolitikt kell kialaktani. A gazdasgi egyttmkds adja az igazi integrcit. Ezrt az EU-ban a gazdasgi integrci jtszotta a meghatroz szerepet. (1992. maastrichti egyezmny)

A dntseknl tkzhet a nemzeti rdek a kzssgi rdekekkel, ilyenkor az adott tagorszg vtt emelhet. A dntshez minstett tbbsg szksges.

1950. mjus 9-n Schuman francia klgyminiszter tett javaslatot az Eurpai Szn- s Aclkzssg megalaktsra (ez a nap az Eurpa-nap), jjjn ltre Nmetorszg s Franciaorszg kztt egy integrcis egyttmkds. Ehhez csatlakozott Olaszorszg s a Benelux llamok.

Az EU-hoz val csatlakozst npszavazssal erstik meg. Kizrsi lehetsget az EU nem tartalmaz, de az alkotmnyban biztostani kell a kilpsi lehetsget. Az orszg sajt alkotmnyban ki kell, hogy mondja: tagja az uninak, s ezltal sajt szuverenitst korltozza.

Az EU tagorszgok minden vben orszgjelentst ksztenek (120-130 oldalas sszefoglals) a bels piactl kezdve a bnldzsig. Az EU ezen mri, hol tart az adott orszg.

Az integrcit sztnz tnyezk:

w        USA gazdasgi hegemnijnak ellenslyozsa

w        Szovjet katonai fenyegets

w        Felrtkeldtt bels gazdasgi s politikai kapcsolatok

w        Tudomnyos-technikai forradalom

w        A megnvekedett kutatsra s fejlesztsre fordtott forrsok, s mamut vllalatok meglte, nemzetkzi tkemozgsok

w        Szolgltatsi szfra integrcija

Az integrci folyamata – trtneti ttekints:

w        1946. Churchill felveti a francia-nmet kibklsen alapul „Eurpai Egyeslt llamok” gondolatt.

w        1947. Marshall-terv Eurpa jjptsre; a Szovjetuni elutastja maga s csatlsai szmra.

w        1948. letbe lp a vmunirl kttt egyezmny Belgium, Hollandia s Luxemburg kztt (mr 1944-ben alrtk). Ez az els sikeres gazdasgi trsuls.

w        1948. A brsszeli egyezmny alrsa, amely kormnykzi „gazdasgi, szocilis s kulturlis egyttmkdst” intzmnyest, s kiterjed a katonai vdelemre is. Franciaorszg, Nagy-Britannia s a Benelux llamok.

w        1949: NATO (szak-atlanti Szerzds Szervezete):- USA, Kanada, Anglia, Franciaorszg, Benelux llamok, Dnia, Norvgia, Izland, Olaszorszg, Portuglia- az amerikai hader eurpai jelenltvel biztostja Nyugat-Eurpa vdelmt az esetleges szovjet terjeszkedssel szemben.

w        1949. Eurpa Tancs megalakul 10 nyugat-eurpai orszg rszvtelvel: Franciaorszg, Nagy-Britannia, rorszg, Dnia, Norvgia, Svdorszg, Olaszorszg s a Benelux llamok. A jogllamisg garanciinak erstsben hasznosnak bizonyult, de nem vltotta be a hozzfztt remnyeket az integrci tekintetben.

w        1951. Montnuni (Eurpai Szn- s Aclkzssg - ESZAK): 6 orszg – Benelux llamok, NSZK, Franciaorszg, Olaszorszg – ez nemzetek fltti intzmnyekre ruhzza a szn- s aclipari termels, a gazdasgban akkor meghatroz szerepet betlt nehzipar llami irnytsi jogkrt.

w        1957. Rmai szerzdsek alrsa – az ESZAK 6 tagorszga alrja a EGK-t (Eurpai Gazdasgi Kzssg – vmunira pl „kzs piac”) s az Euratom-ot (Eurpa Atomenergiai Kzssg).

w        1960. Eurpai Szabadkereskedelmi Trsuls (EFTA): Nagy-Britannia, Ausztria, Dnia, Izland, Norvgia, Portuglia, Svjc s Svdorszg alaktja meg; a tagok az ipari vmokat egyms kztt leptik, de nincs kzs vmhatruk a kvlllkkal szemben.

w        1961. Csatlakozsi krelmet nyjt be Nagy-Britannia, rorszg s Dnia.

w        1962. Csatlakozsi krelmet nyjt be Norvgia.

w        1965. Eurpai Kzssg (EK) – a 3 kzssg – EKG, ESZAK, Euratom – irnyt testleteit egyestik; egyetlen Miniszteri Tancs s egyetlen kzs Bizottsg mkdik, az EK clja: ltrehozni az egysges eurpai piacot. Olyan jogszablyokat dolgoztak ki, amelyek mind a 6 orszgra rvnyesek voltak, mivel ezt az egysges eurpai piac megkveteli. Ebbl fejldtt ki azutn az eurpai kzssgi jog.

w        1967. Svdorszg csatlakozsi krelmet nyjt be.

w        1968. Teljess vlik a Kzs Piac – befejezdik a bels vmhatrok teljes lebontsa s letbe lp a kzs kls vmhatr. Szabad a munkaer-ramls a tagorszgok kztt.

w        1972. Alrjk a csatlakozsi szerzdseket: Nagy-Britannia, rorszg, Dnia (9 tag az EGK) – ez a Kzs Piac.

w        1975. Az Eurpai Tancs els lse.

w        1979. Az Eurpa Parlament els kzvetlen s ltalnos vlasztsa. Els lse Strassbourgban volt.

w        1981. dli kibvls: Grgorszg (10. tagllam).

w        1984. Az Eurpa Parlament msodik kzvetlen vlasztsa.

w        1985. Az els Schengeni Egyezmny – Fehr Knyv a piacegysgestsrl. A hatrellenrzsek egyms kztti fokozatos megszntetse – Nmetorszg, Franciaorszg s a Benelux llamok.

w        1986. dli kibvls: Spanyolorszg, Portuglia (a tagorszgok szma: 12) – elssorban a politikai rdekek dominlnak

w        1986. Eurpai Egysges Okmny alrsa Hgban s Luxemburgban. (Az EK alapszerzdst els zben mdost megllapodssal j terleteket vonnak be az integrci krbe: a mszaki fejlesztst-, kutatst s a krnyezetvdelmet.

w        1986. mjus 29. Az Eurpai Bizottsg szkhza eltt els zben vonjk fel az EK kk-srga csillagos lobogjt, s hangzik fel az EK himnuszaknt Beethoven IX. szimfnijbl az rmda.

w        1987. letbe lp az Eurpai Egysges Okmny.

w        1989. Az Eurpa Parlament harmadik vlasztsa.

w        1989. Delors-terv elfogadsa az Eurpa Tancs rszrl – Az Eurpai Pnzgyi Uni hrom szakaszban trtn kialaktsa

w        1990. A msodik Schengeni Egyezmny alrsa.

w        1991. Az Eurpa Tancs elfogadta az Eurpai Uni Szerzdst, az EK elnevezse Eurpai Unira vltozik. Fordulpont az eurpai integrci trtnetben.

w        1992. Alrjk Maastrichtban (Hollandia) a maastrichti szerzdst a tagorszgok.

Az Eurpai Uni hrom pillren nyugv jogi ptmny:

1.    pillr: Eurpai Kzssg – az eddigi politikk mell pnzgyi unival is bvl, ahol ezentl mindenben tbbsgi dntshozatal rvnyesl – nemzetek fltti hatskr.

2.    pillr: Kzs kl- s biztonsgpolitika (CFSP), amelynek mdszere tovbbra is a kormnykzi egyeztets marad.

3.    pillr: Bel- s igazsggyi egyttmkds (BJE), ahol szintn a kormnykzi egyeztets mdszere rvnyesl.

A 3 pillrt az Eurpai Tancs, az llam- s kormnyfk rendszeres lsei fogjk ssze, hatskre mindhrom pillrre kiterjed.

Terv: 1999-re egysges valuta s kzs jegybank (EC)

w        1994. Az Eurpa Parlament negyedik vlasztsa.

w        1994. Magyarorszg csatlakozsi krelmet nyjt be (utna mg 8 kzp- s kelet-eurpai orszg).

w        1995. Az EU tagja lett: Ausztria, Finnorszg s Svdorszg (15 tagllam)

w        1995. Megkezdi mkdst az Eurpai Bizottsg.

w        1995. Az EB elfogadja a Fehr Knyvet, amely a jogharmonizcis programot tartalmazza.

w        1995. letbe lp a Schengeni Egyezmny Nmetorszg, Franciaorszg, Benelux llamok, Spanyolorszg, Portuglia, majd Ausztria s Olaszorszg kztt is.

w        1998. Eurocorps (1993-ban fellltott eurpai kzs hader) – az els bkefenntart szerep Boszniban.

w        1998. Hivatalosan is megkezdi mkdst az Europol (a tagorszgok rendrsgeinek munkjt sszehangol szervezet – szkhelye: Hga)

w        1999. Az Eurpai Parlament tdik vlasztsa.

w        1999. letbe lp az Amszterdami Szerzds: az Eurpa Parlament szmos j terleten kzs dntsi jogkrt kap a miniszteri tanccsal, gy szksges a jvhagysa az Eurpai Bizottsg elnknek kinevezshez. A maastrichti szerzds fellvizsglata keretben j szerzdsbe foglaljk a 2. s 3. pillrt. A 3. pillrt csak a rendri ill. a bngyi terletek alkotjk, a tbbi a kzssgibe kerl.

Az uni intzmnyrendszere

Eurpai Uni Bizottsga

w        Ez az EU „kormnya”; vgrehajt szerv

w        Brsszeli bizottsg

w        Politikai dntshoz szerv

w        Tagjai az llam- s kormnyfk

w        vente 2-szer, 3-szor rtekeznek

w        Itt szletnek a legfontosabb stratgiai dntsek

w        Nagykvetekkel kpviselteti magt a tagorszgoknl

w        Minden llam egy-egy kormnybiztost nevez ki.

w     Ebbl kvetkezik a kzssgi jog ltrejtte – az uni alkotmnya

w     Elsdleges joganyag – a kzssgi jog (pl. Rmai szerzds, Amszterdami szerzds)

w     Msodlagos joganyag: rendeletek, irnyelvek

w     sajtsgos joganyag, amely lefedi a tagllamok viszonyt, azt, amely a piacgazdasghoz kapcsoldik. Felttlen rvnyeslst kvn. A tagorszgok nemzeti jogszablya csak msodlagos, amennyiben a kzssgi jog tartalmaz arra jogi szablyt.

Eurpai Tancs

w        Miniszteri Tancs

w        A legfbb szerv

w        Tagjai a klgyminiszterek, szakminiszterek

Eurpai Parlament

w        5 vre vlasztjk tagjait

w        626 tag a parlamenti testlet

w        Szerkezete az Amszterdami Szerzds hatsra mdosult

Eurpai Brsg

w        szkhelye Luxemburg

w        jogalkots, jogalkalmazs a feladata

Eurpai Szmvevszk

Eurpai Beruhzsi Bank

Gazdasgi s Szocilis Bizottsg

Az Eurpai Uni tagllamai

 

Fvros

Terlet

Npessg

(milli f)

Szavazatok arnya a Miniszteri Tancsban

GDP/f

Csatlakozs

Ausztria

Bcs

83859

7,9

4

23616

1995

Belgium

Brsszel

30528

10

5

21991

1958

Dnia

 
Linkek
 
Link EE
 
Tli Olimpia,2006
 
Horoszkp
 
Hnyan jttetek ma?
Induls: 2005-05-08
 
Fa-Time
 
Kalendrium
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!