A F�ld ter�lete: 510 220 000 km²

Sz�razf�ld ter�lete: 149 160 000 km²

Eur�zsia ter�lete: 54 915 000 km²

Eur�pa ter�lete: 10 508 000 km²

Eur�pa

Eur�pa elhelyezked�se

Az eur�zsiai f�ldr�szen, geol�giailag nem v�laszthat� le r�la. Az Ural hegys�gig terjed, de csak politikailag jel�lhet� meg a keleti hat�ra. K�l�n f�ldr�sznek csak saj�tos kult�r�ja �s t�rt�nelmi szerepe miatt tekintj�k.

Eur�pa hat�rai:

w        D�lr�l: a F�ldk�zi-tenger,

w        Nyugatr�l: az Atlanti-�ce�n, illetve Nagy-Britannia,

w        �szakr�l: a Jeges-tenger.

A 60. �s 35. sz�less�gi fokok k�z�tt helyezkedik el, a legkedvez�bb m�rs�kel �vben, a nyugati szelek �v�ben – ezek hozz�k a csapad�kot (mg). �ghajlata nagyon j�.(A kontinensek k�z�l Amerika fekszik m�g a nyugati szelek �v�ben, de ott a hegyek lez�rj�k a sz�l csapad�kos �tj�t.)

Golf-�raml�s (meleg, szabadon �ramlik), �szak-atlanti �raml�s

H�m�rs�kleti anom�lia: Az azon a sz�less�gi k�r�n fekv�k �tlagh�m�rs�kleteinek �tlag�t�l val� elt�r�s. Pl. Norv�gi�ban semmi nem fagy be, mert + h�m�rs�kleti anom�lia van; Bp. +2,5 fok elt�r�s - pozit�v h�m�rs�kleti anom�lia

Eur�pa 84 %-a 500 m alatt van (a t�k�letes s�ks�g: 200 m alatt - m�rce a tengerszint)

Eur�pa szerkezete

w        Balti-pajzs

w        (r�g)hegys�grendszerek

w        Eur�zsiai-l�nchegys�g

w        S�ks�gi ter�letek

F�ldt�rt�neti �ttekint�s

�sid� (prekambrium) – f�ldt�rt�neti �skor:

w        Balti-pajzs (nem gy�r�dik, ink�bb t�rik; t�bb milli� �v alatt lekopott; hull�mos felsz�n�)

w        Orosz-t�bla (Fennoszarm�cia) – Eur�pa keleti fele, v�zszintesen fekszik; a felsz�nform�l� er�k nem b�ntott�k; nyugalomban van, egy helyen t�rik �ssze, az Uralban; a por lerak�dott (l�sz alakj�ban), �s j� min�s�g� term�talaj keletkezett. Kiv�ve, ahol a j�g maga m�g�tt hagyta nyomait: l�p, mocs�r

w        Pod�liai-massz�vum

�id� (paleozoikum) – f�ldt�rt�neti �kor:

w        Armorikai-hegys�grendszer

w        Kaled�niai-hegys�grendszer

w        Variszkuszi-hegys�grendszer

Hegys�grendszerek - a k�ls� er�k lepuszt�tott�k k�z�phegys�gg� – r�ghegys�gek

Az �rcek a felsz�nhez k�zel ker�ltek - k�sz�n, k�lis�, k�s�

K�z�pid� (mezozoikum) - f�ldt�rt�neti k�z�pkor:

Eur�zsiai-l�nchegys�g: Az �led�k felgy�r�d�s�vel �s kit�remked�s�vel sz�letett. Tagjai: Atlasz – R�v – Bettikai kordiler�k – Pireneusok – Alpok – K�rp�tok – Din�ri – Balk�n – Pam�r (A Pam�rban egyes�l, legd�libb l�nca a Himal�ja) Legmagasabb cs�cs: Mont Blanc.

A legmagasabb r�szeket a v�z, sz�l, j�g, es�, fagy puszt�tja �s form�lja – apr�z�d�s, m�ll�s.

A j�gkorszakban a gleccserek munk�ja �ltal tavak keletkeztek (Garda-t�).

A fiatal l�nchegys�gekben k�nny� f�mek tal�lhat�k, de az ehhez val� hozz�f�r�s igen neh�z. Van: barna k�sz�n, t�zeg, k�olaj

Kiemelkednek ma is, pl. a Transzhimal�ja, de s�llyednek is, pl. Hollandia. (transz-, regre-;)

�jid� (kainozoikum):

S�ks�gi ter�letek, melyeket hordal�k t�lt�tt fel.

A foly�k illetve tengerek �ltali lecsiszol�ssal vagy felt�lt�d�ssel keletkeztek (P�-s�ks�g, Alf�ld, Kisalf�ld, Rom�n-, N�met-, Lengyel-alf�ld.

Az alf�ldeket finom hordal�k bor�tja, ez mez�gazdas�gi m�vel�sre alkalmass� teszi.

Mor�na: a gleccsert�l sz�ll�tott �s lerakott k�zett�rmel�k. Fajt�i:

w        Homlok mor�na: a j�g maga el�tt halmozza fel a t�rmel�ket

w        Oldal mor�na: a j�g oldalra halmozza fel a t�rmel�ket

w        Fen�k mor�na: a j�g maga alatt halmozza fel a t�rmel�ket

A F�ld �szak fel� „lejt”, ez�rt a foly�k foly�s�nak ir�nya: el�sz�r �szaknak tart, majd nyugatra, majd megint �szakra stb. A jegek leszakadtak l�s tavak keletkeztek – t�vid�kek.

A j�gkorszak

w        Glaci�lis (a j�gt�l l�trehozott; j�gkorszakbeli) – j�ggel bor�totts�g

w        Interglaci�lis (a k�t eljegesed�si korszak k�z� es� melegebb id�szak

Az utols�k egyik�ben a kelet fel�l �rkez� szelek port raktak le, ez a l�sz. A legjobb l�sztalaj, a csernozjom – fekete f�ld. L�sz – agyag – homok. A n�v�nyek felhalmoz�dtak �s v�z al� ker�ltek - t�zeg – t�zegl�p.

Eur�pa �ghajlati adotts�gai

A nyugati szelek �v�ben fekszik, �s mivel nem akad�lyozza semmi, ez�rt az enyhe �ce�ni leveg� a kontinens belsej�be is behatol, csapad�kot �s enyhe leveg�t sz�ll�tva.

A Golf-�ramlat kelet fel� meleget sz�ll�t, ez�rt Murmanszkig nem fagy be a v�z, �gy eg�sz �vben haj�zhat�, �s a mez�gazdas�gnak is kedvez.

Eur�pa ben�pes�l�se

K�t ir�nyb�l t�rt�nt:

w        Afrika fel�l: 200 ezer �vvel ezel�tt

w        �zsia fel�l: 80 ezer �vvel ezel�tt

Ezek az ide�rkez� n�pcsoportok �sszeolvadtak, de 5 alapvet� embertani t�pust elk�l�n�t�nk:

1.       Mediterr�n t�pus: d�lr�l �rkezett, f�leg Olaszorsz�gban, a Rivi�r�n, �s az Ib�riai-f�lsziget nagy r�sz�n telep�lt le.

2.       Alpi t�pus: keletr�l j�tt, a Balk�n-f�lszigeten, a K�rp�tokban, az Alpok �vezet�ben, Franciaorsz�g �s N�metorsz�g d�li r�sz�n, �s az Ib�riai-f�lsziget �szaki perem�n �l.

3.       Din�ri t�pus: Alpok keleti fel�n, Balk�n-f�lszigeten, Lengyelorsz�g d�li perem�n �l.

4.       �szaki t�pus: Skandin�vi�ban, N�met-s�ks�gon, Hollandi�ban �s Belgiumban �l.

5.       Kelet-balti t�pus: �szakkelet-, �s Kelet-Eur�p�ban �l.

Nyelvcsal�dok Eur�p�ban (indoeur�pai):

w        �rm�ny-indo-ir�ni-hell�n-alb�n - latin nyelvek; 27 %

w        Balti-szl�v-germ�n – 38 %

w        Kelta-it�liai

w        Finnugor – 3 %

Nyelvek Eur�p�ban, sz�zal�kos megoszl�sban:

w        Szl�v: 34 %

w        Germ�n: 30 %

w        Latin: 27 %

w        Finnugor: 3 %

w        T�r�k: 2 %

Besz�lt nyelvek sz�m szerinti ar�nya:

w        Orosz: 118 milli�

w        N�met: 94 milli�

w        Angol: 61 milli�

w        Francia: 59 milli�

w        Olasz: 58 milli�

w        Ukr�n: 44 milli�

w        Lengyel: 37 milli�

w        Spanyol: 30 milli�

w        Rom�n: 23 milli�

w        Holland-flamand: 21 milli�

w        Magyar: 14 milli�