A szerz�d�s biztos�t�kai

A jogosult biztos�tja a helyzetet arra az esetre, ha a k�telezett nem teljes�tene. Ezzel �szt�nzi is a k�telezettet a teljes�t�sre. A biztos�t�koknak k�t csoportja van:

�         Meger�s�t� biztos�t�kok – csak �szt�nzik a k�telezettet a teljes�t�sre. Fajt�i: foglal�, k�tb�r, jogveszt�s kik�t�se.

�         A szerz�d�ses �rdek kiel�g�t�s�t biztos�t� eszk�z�k – a jogosult mindenk�ppen megkapja a maga k�vetel�s�t. Fajt�i: kezess�g (szem�lyi biztos�t�k), z�logjog, �vad�k (dologi biztos�t�k)

A szerz�d�st meger�s�t� biztos�t�kok:

w  Foglal�:

A szerz�d�s megk�t�sekor, annak jelek�nt �tadott p�nz�sszeg vagy m�s dolog. A szerz�d�sk�t�s el�tt �tadott dolgot a szerz�d�sk�t�s pillanat�ban �t lehet min�s�teni foglal�v�, a k�s�bb �tadott �sszeget nem.

T�rgya: nemcsak p�nz lehet, hanem b�rmilyen m�s dolog (ker�kp�r, t�v�, aut�, ak�r egy ingatlan is)

Form�ja: nincs k�telez� forma kik�tve, de aj�nlatos �r�sba foglalni.

El�leg �s foglal� k�zti k�l�nbs�g:

Az el�legnek nincs biztos�t�ki funkci�ja, m�g a foglal�nak van. Ha egy szerz�d�s meghi�sul, az el�leget vissza kell adni, a foglal�t nem.

�         Amennyiben nem mondjuk ki egy szerz�d�s k�t�sekor, hogy foglal�t adok sz�ban vagy �r�sban, akkor az az �sszeg vagy m�s dolog csak el�legnek sz�m�t.

�         Ha egy szerz�d�sben mind a k�t fogalom szerepel, akkor az �sszeg nagys�ga d�nti el, hogy el�leg-e vagy foglal�. Ha a teljes �rhoz k�pest kevesebb, mint 20%, akkor el�leg, ha t�bb 20%, akkor foglal�.

A foglal� biztos�t�ki funkci�ja:

�         Ha annak a f�lnek a hib�j�b�l hi�sult meg a szerz�d�s, aki a foglal�t adta, akkor elveszti a foglal�t.

�         Ha a m�sik f�l hib�j�b�l nem k�tik meg a szerz�d�st, akkor a foglal� k�tszeres�t kell visszafizetni (ha dolgot adtam �t, akkor visszakapom a dolgot �s kifizetik nekem az �rt�k�t). A foglal�nak van minimum �tal�ny k�rt�r�t�si funkci�ja is: a foglal� abban az estben is j�r, ha a jogosultnak nincs k�ra, vagy kevesebb a k�ra, mint a foglal� m�rt�ke. Ha magasabb a k�ra, mint a foglal� m�rt�ke, akkor a foglal� feletti r�szt bizony�tani kell.

A t�lzott m�rt�k� foglal�t a b�r�s�g m�rs�kelheti.

w  K�tb�r:

A szerz�d�s k�telezettje arra az esetre, ha a szerz�d�st nem teljes�ten�, vagy nem szerz�d�sszer�en teljes�ten�, meghat�rozott �sszeg fizet�s�re k�telezi mag�t (a megk�t�skor csak k�telezetts�gv�llal�s t�rt�nik).

T�rgya: p�nz�sszeg

Form�ja: csak �r�sban j�het l�tre

Esetei:

�         k�sedelem                       a k�tb�r mellett k�rhetem

�         hib�s teljes�t�s                 a teljes�t�st is

�         nem teljes�t�s

Minimum �tal�ny k�rt�r�t�si funkci�:

Akkor is j�r, ha a jogosultnak nincs k�ra, vagy kevesebb a k�ra, mint a k�tb�r m�rt�ke. Ha magasabb a k�ra, mint a k�tb�r m�rt�ke, akkor a k�tb�r feletti r�szt bizony�tani kell. A b�r�s�g a t�lzott m�rt�k� k�tb�rt m�rs�kelheti.

w  A jogveszt�s kik�t�se:

A szerz�d�sszeg� f�l elveszt egy olyan jogosults�got, amely �t a szerz�d�sb�l kifoly�lag megilletn� (pl.: r�szletfizet�si kedvezm�ny megvon�sa)

A szerz�d�ses �rdek kiel�g�t�s�t biztos�t� eszk�z�k:

w  Kezess�g:

A k�telezett helyett egy harmadik szem�ly v�llalja azt, hogy amennyiben az nem teljes�t, akkor � fog teljes�teni a jogosultnak.

Alanya: kezes �s a jogosult (k�zt�k j�n l�tre a szerz�d�s)

Form�ja: kezess�get v�llalni �rv�nyesen csak �r�sban lehet, elfogadni sz�ban, �r�sban, de ak�r r�utal� magatart�ssal is

Fajt�i:

�         egyszer� kezess�g – �lhet a sortart�s kifog�s�val

Sortart�s kifog�sa: amennyiben a jogosult r�gt�n a kezeshez fordul a teljes�t�s�rt, akkor a kezes tiltakozhat, mondv�n, hogy el�sz�r a k�telezettet, illetve az el�tte kezess�get v�llalt szem�lyekt�l hajts�k be a tartoz�st.

�         k�szfizet� kezess�g – nem �lhet a sorstart�s kifog�s�val, egy sorban van a k�telezettel

Esetei:

�         ha a felek �gy �llapodnak meg

�         ha a bank v�llalja a kezess�get

�         a k�r megt�r�t�s�re v�llalja a kezess�get

A kezess�g j�rul�kos jelleg� k�telezetts�g: ha az alapjogviszony megsz�nik, akkor a kezess�g is megsz�nik.

w  Z�logjog:

A felek meghat�rozott dolgot lek�tnek arra az esetre, ha a k�telezett nem teljes�t, �s ebb�l a jogosult kiel�g�t�st kereshet.

Esetei:

�         k�zi z�log (�tadj�k)

�         jelz�log (nem adj�k �t)

�         k�vetel�sen l�trehozott z�logjog

Ing�n l�trehozott z�logjog:

�         Ha jelz�logot hozok l�tre, akkor k�zjegyz�i okiratba kell foglalni azt, �s fel kell vetetni az Orsz�gos K�zjegyz�i Kamara nyilv�ntart�s�ba (ugyan�gy lehet jelz�logot l�trehozni vagyonon is).

�         Ha k�zi z�logot akarok l�trehozni, akkor meg kell �llapodni, �s �t kell adni a dolgot.

Ingatlanon l�trehozott z�logjog:

�         Jelz�log eset�n �r�sba kell foglalni a szerz�d�st, �s fel kell vetetni az ingatlan nyilv�ntart�sba a jelz�logjogot.

�         K�zi z�log eset�n gyakorlati jelent�s�ge nincs. Amennyiben l�trej�n, ugyan �gy kell elj�rni, mint jelz�log eset�n.

K�vetel�sen l�trehozott z�logjog:

P�lda: X �s Y k�z�tt l�trej�tt egy k�lcs�nszerz�d�s. X tartozik Y-nak.

Z �s X k�z�tt is l�trej�tt egy szerz�d�s. Z tartozik X-nek.

Y-nak z�logjog k�ne, de X-nek nincs mit elz�logos�tania. Ilyen esetben Y elz�logos�thatja X Z-n alapul� k�vetel�s�t. Ezt �r�sba kell foglalni.

�         Ha a z�logjoggal biztos�tott k�vetel�s, teh�t az X �s Y k�zti szerz�d�s j�r le hamarabb, akkor a lej�rat id�pontj�t�l Y lesz a jogosult, �s Z Y-nak fog teljes�teni, miut�n a k�zte �s X k�zti szerz�d�s is lej�r. Ilyenkor X nem k�vetelhet.

�         Ha X �s Z k�zti szerz�d�s j�r le hamarabb, akkor Z-nek kell hamarabb X-nek teljes�teni. Ilyenkor a szerz�d�s lej�rtakor egy�ttesen kell teljes�teni a z�logk�telezett X �s a z�logjogosult Y fel�. Ez al�l kiv�tel:

�         ha dologgal kell teljes�teni – ha a z�logjogosult �s a z�logk�telezett (X �s Z) �gy �llapodott meg, hogy a szerz�d�s lej�rta ut�n Y mag�n�l tartja a dolgot, akkor Z csak Y-nak, a z�logjogosultnak teljes�thet.

�         p�nztartoz�s eset�n – nem kell a p�nzt egy�ttesen �tadni, ha valamelyik f�l azt k�ri, hogy b�r�s�gi let�tbe helyezze az �sszeget.

w  �vad�k:

Ugyanazok a szab�lyok vonatkoznak r�, mint a z�logjogra, csak kisebb elt�r�sekkel.

T�rgya: csak p�nz, �rt�kpap�r, takar�kbet�tk�nyv lehet. (ha m�st adok �t, az z�logt�rgy lesz)

A jogosult az �vad�k t�rgy�b�l k�zvetlen�l megkapja a k�vetel�s�t.

Szerz�d�sszeg�s

5 esete van:

�         K�telezett k�sedelme

�         Jogosult k�sedelme

�         Hib�s teljes�t�s

�         Lehetetlenn� v�l�s

�         A teljes�t�s megtagad�sa

A k�telezett k�sedelme:

A k�telezett k�sedelembe esik

�         ha a meghat�rozott id�pontban vagy id�tartam alatt nem teljes�t

�         ha nem volt konkr�t id�pont vagy id�tartam kijel�lve �s a jogosult felsz�l�t�s�ra nem teljes�t

A k�telezetti k�sedelem k�vetkezm�nyei:

Szubjekt�v k�vetkezm�nyek:

�         Szubjekt�v a k�vetkezm�ny, ha csak felr�hat�s�g eset�n alkalmazhat� – nem �gy j�r el, ahogy az adott helyzetben �ltal�ban elv�rhat�

�         A k�rt�r�t�s (de van kiment�si lehet�s�g)

Objekt�v k�vetkezm�nyek:

�         Ha nem vizsg�ljuk a felr�hat�s�got, a k�sedelem t�nye megalapozza a jogk�vetkezm�ny alkalmaz�s�t

�         A jogosult tov�bbra is k�rheti a teljes�t�st

�         Ha m�r nem �ll �rdek�ben a teljes�t�s, akkor el�llhat a szerz�d�st�l

�         K�sedelmi kamatot k�vetelhet p�nztartoz�s eset�n. M�rt�ke f�gg att�l, hogy volt-e �gyleti kamat kik�tve. Ha volt, akkor a k�sedelmi kamat az �gyleti kamat + 4% (min. 12%), ha nem volt kik�tve, akkor 12% lesz.

A jogosult k�sedelme:

A jogosult k�sedelembe esik:

�         ha a k�telezett felaj�nlja a szerz�d�sszer� teljes�t�st �s ezt a jogosult nem fogadja el

�         ha elmulaszt megtenni olyan int�zked�seket, amelyek sz�ks�gesek ahhoz, hogy a k�telezett teljes�teni tudjon

�         ha nyugt�t nem �ll�t ki, vagy az �rt�kpap�rt nem adja vissza (pl. �vad�kk�nt adta oda)

A jogosult k�sedelm�nek k�vetkezm�nyei:

�         Szubjekt�v k�vetkezm�ny: k�rt�r�t�s

�         Objekt�v k�vetkezm�nyek:

�         A jogosult k�sedelme kiz�rja a k�telezett egyidej� k�sedelm�t

�         Meg kell t�r�teni a k�telezettnek a dolog �rz�s�vel kapcsolatban felmer�lt k�lts�geket

�         K�rvesz�ly visel�s: ha b�rmilyen k�r bek�vetkezik a dologban, ami�rt senki sem hib�ztathat�, akkor ezt a k�rt neki kell viselnie

�         K�sedelmi kamatot erre az id�szakra nem k�vetelhet.

Hib�s teljes�t�s:

A k�telezett nem a jogszab�lynak �s a szerz�d�snek megfelel�en teljes�t. Fajt�i:

�         Jogszavatoss�g: A k�telezett felel�s az�rt, hogy a jogosult szerz�d�s�t senki ne korl�tozza �s akad�lyozza

�         Kell�kszavatoss�g: A dologban van fizikai hiba, ami elt�r a szerz�d�sben vagy jogszab�lyban le�rtakt�l. A k�telezett ez�rt is felel�ss�ggel tartozik. 4 dolgot tehet:

�         K�rheti a dolog kijav�t�s�t

�         K�rhet �rlesz�ll�t�st

�         K�rhet cser�t

�         Legv�gs� esetben el�llhat a szerz�d�st�l

Meddig �lhet ezekkel a jogokkal?

A kell�kszavatoss�g 6 h�napos el�v�l�si hat�rid�. Ehhez kapcsol�dik egy 1 �ves jogveszt� hat�rid� (ami tart�s fogyaszt�si cikkekn�l 3 �ves). Ha az 1 �ves hat�rid� el�tt �szreveszem a hib�t, akkor m�g plusz 3 h�nap. Mindig 3 h�nappal meghosszabbodhatna az el�v�l�si hat�rid�, ez�rt kellett bevezetni a jogveszt� hat�rid�t, hogy ennek hat�rt szabjanak.

Ellehetetlen�l�s:

A szerz�d�sk�t�s ut�n lehetetlen a szerz�d�st teljes�teni. El kell hat�rolni a lehetetlens�gt�l, ami a szerz�d�sk�t�s pillanat�ban �ll fenn, ez egy semmiss�gi ok. A lehetetlenn� v�l�s a szerz�d�s ut�n �rv�nyes�l.

A lehetetlenn� v�l�s esetei:

�         Egyik f�l sem felel�s ez�rt, mert lehetetlenn� v�lik a teljes�t�s. Ekkor megsz�nik a szerz�d�s. Aki viszont lehetetlenn� v�l�sr�l tudom�st szerez, halad�ktalanul k�teles err�l a m�sikat �rtes�teni. Ha ezt elmulasztja, �s ezzel k�rt okoz a m�siknak, meg kell t�r�tenie ezt a k�rt.

�         A k�telezettnek felr�hat� az ellehetetlen�l�s. Ekkor a k�telezett k�rt�r�t�ssel tartozik.

�         Ha a jogosult a felel�s, akkor a k�telezetts�g al�l szabadul a k�telezett �s ha k�r mer�l fel, akkor k�rheti ennek megt�r�t�s�t.

A teljes�t�s jogos ok n�lk�li megtagad�sa:

Nincs saj�tos egyedi jogk�vetkezm�nye. A jogosult v�laszthat az ellehetetlen�l�s vagy a k�telezett k�sedelm�nek jogk�vetkezm�nyei k�z�tt. Az alapj�n fog d�nteni, hogy tart-e ig�nyt m�g a teljes�t�sre.

�         Ha igen – k�telezetti k�sedelmet v�lasztja

�         Ha nem – ellehetetlen�l�st v�lasztja

A szerz�d�s megsz�n�se

�         Rendes megsz�n�s = szab�lyszer� teljes�t�s.

�         Rendk�v�li megsz�n�si esetek:

�         A felek k�z�s akarat�b�l sz�nik meg a szerz�d�s. 2 esete van:

�         Megsz�ntet�s: mostant�l sz�nik meg a szerz�d�s, eddig volt �rv�nyben. Az eddig ny�jtott szolg�ltat�s�rt ellenszolg�ltat�s j�r.

�         Felbont�s: visszamen�leges hat�llyal sz�nik meg, mintha l�tre sem j�tt volna a szerz�d�s, teh�t vissza kell �ll�tani az eredeti �llapotot.

�         Egyoldal� nyilatkozat – ennek is 2 esete van:

�         El�ll�s: visszamen�leges hat�llyal sz�ntet meg (l�sd felbont�s)

�         Felmond�s: mostant�l sz�ntetj�k meg (l�sd megsz�ntet�s)

�         �sszeolvad�s vagy egyes�l�s: a jogosulti �s a k�telezetti oldal �sszeolvad, pl. meg�r�k�ltem a saj�t k�vetel�semet.

�         Hal�l: f�szab�ly szerint nem sz�nteti meg a szerz�d�st, kiv�ve akkor, ha

�         a k�telezett oldal�n k�vetkezik be a hal�l, kifejezetten csak � tudta volna teljes�teni (pl. a fest� meghal)

�         A jogosult hal�la: akkor ha csak a jogosult tud teljes�teni (pl. tart�s, gondoz�s)

�         Mindk�t oldalon megsz�ntet� t�nyez�, ha bizalmi kapcsolatra �p�lt a szerz�d�s.

�         Ellehetetlen�l�s azon esete, ha egyik f�l sem hib�s

Alanyv�ltoz�s a szerz�d�sben

Vagy a jogosulti, vagy a k�telezetti poz�ci�ba m�s szem�ly ker�l. Mindez a felek akarat�b�l, meg�llapod�s�b�l k�vetkezik.

Engedm�nyez�s:

A jogosult a saj�t k�vetel�s�t szerz�d�ssel m�sra �truh�zza. A k�telezettet err�l csak �rtes�teni kell, de nem kell hozz�j�rulnia.

�         Ha az engedm�nyez� �rtes�ti, az �j jogosultnak teljes�thet, de csak az �rtes�t�s ut�n.