Jogi szem�lyek

Szervek, szervezetek, amelyeket a term�szetes szem�lyekre jellemz� tulajdons�gokkal ruh�znak fel, vagyis ugyan olyan jogalanyk�nt jelennek meg a gazdas�gi, �s t�rsadalmi viszonyokban, mint a term�szetes szem�lyek.

Jellemz�j�k:

�         van tart�s, meghat�rozott c�ljuk

�         a tagok vagyon�t�l elk�l�n�lt vagyon

�         a tagok vagyon�t�l elk�l�n�lt vagyoni felel�ss�g

�         bels� szervezettel rendelkeznek

�         �llamilag elismertek

Jogi szem�lyek:

�         alap�tv�ny

�         sz�vetkezet

�         k�zhaszn� t�rsas�g

�         egyes�let

�         k�ztest�let

�         k�zalap�tv�ny

�         jogi szem�lyis�g� gazdas�gi t�rsas�g (Kft., Rt., K�z�s v�llat)

TULAJDONJOG

Abszol�t szerkezet� (csak a tulajdonos van meghat�rozva), negat�v tartalm� (passz�v magatart�s) jogviszony (tulajdonosi jogviszony: a tulajdonossal szemben mindenki t�rni k�teles azt, hogy a jog�t (jogait) szabadon gyakorolhatja, �s mindenki tart�zkodni k�teles att�l, hogy ebben megakad�lyozza.).

A tulajdonos jogai

�         birtokl�s joga

�         haszn�lat, hasznok szed�s�nek joga

�         rendelkez�si jog: a tulajdonos a birtokl�s, a haszn�lat �s hasznok szed�s�nek jog�t m�snak �tengedheti, biztos�t�kul adhatja, vagy m�s m�don megterhelheti, �truh�zhatja �s felhagyhat tulajdonjog�val, kiv�tel ingatlan eset�n.

Ezt a h�rom jogot egy�ttesen a tulajdonosi tri�sznak h�vjuk.

Haszn�lat, hasznok szed�s�nek joga:

A haszn�lat �s hasznok szed�s�nek jog�t a szomsz�djog korl�tozza.

Szomsz�djog: a tulajdonos dolga haszn�lata sor�n k�teles tart�zkodni minden olyan magatart�st�l, amellyel m�sokat – k�l�n�sen szomsz�dj�t – sz�ks�gtelen�l zavarn�.

Speci�lis szomsz�djogi szab�lyok:

�         F�ldt�masz: nem foszthatom meg a szomsz�dos ingatlant a sz�ks�ges f�ldt�maszt�l. Ha m�gis megt�rt�nt, akkor megfelel� t�maszt�kr�l gondoskodni kell.

�         Szomsz�d ter�let�re �tl�g� gy�m�lcs: amennyiben a tulajdonos nem szedi �ssze, abban az esetben a szomsz�d�.

�         Bel�p�s joga: bizonyos esetekben meg kell engedni, a bel�p�st (gy�m�lcs �sszeszed�se).

�         Szomsz�d elk�borolt �llata: ha k�rt okozott nekem, visszatarthatom az �llatot addig, m�g nem t�r�tik meg nekem a k�rt.

�         T�l�p�t�s: az �p�tkez� szem�ly nem tartja be a telekhat�rt, �s t�l is �p�t.

�         Ha j�hiszem� a t�l�p�t�:

�         a t�l�p�t�vel szemben k�rtalan�t�st lehet k�rni az �rt�kcs�kken�s fej�ben, illetve a t�l�p�tett r�sz haszn�lat��rt

�         k�rni lehet a t�l�p�t�t, hogy a t�l�p�tett r�szt vegye meg, ha a telek oszthat�

�         k�rni lehet arra, hogy az eg�sz f�ldemet vegye meg, ha bizony�tani tudom, hogy ingatlanom jelent�s �rt�kcs�kken�st szenvedett, �s nem tudom folytatni ott a tev�kenys�gemet

�         Ha rosszhiszem� a t�l�p�t� (vagy a szomsz�d m�g idej�ben tiltakozott a t�l�p�t�s ellen, �s ez akkor t�rt�nt, amikor m�g le�llhatott volna az �p�tkez�s):

az el�z� h�rom ponton k�v�l m�g k�t dolgot lehet k�vetelni:

�         a t�l�p�t� adja el nekem a telk�t

�         a t�l�p�t� bontsa le az �p�letet.

Tulajdonszerz�s

K�t m�dja van:

�         eredeti tulajdonszerz�s: a tulajdonjog szerz�s�re egy teljesen �j tulajdonjog j�n l�tre, ami f�ggetlen a kor�bbi tulajdonos tulajdonjogait�l, vagy m�g nem volt tulajdon az adott dolgon

�         sz�rmaz�kos tulajdonszerz�s: az �j tulajdonos tov�bbviszi az el�z� tulajdonos tulajdonjog�t (�r�kl�s, �truh�z�s)

Sz�rmaz�kos tulajdonszerz�s – pl. �truh�z�s:

Tov�bbviszi az el�z� tulajdonos tulajdonjog�t.

Felt�telei (mikor lehet �gy tulajdonjogot szerezni):

�         �truh�z�sra ir�nyul� akarat

�         �rv�nyes jogc�m (ad�s-v�teli szerz�d�s aj�nd�koz�si szerz�d�s, stb.)

�         �t kell a dolgot adni (jelk�pes is lehet egy nyerem�ny eset�n, ingatlan eset�n be kell jegyeztetni a nyilv�ntart�sba)

�         az �truh�z�nak tulajdonosnak kell lennie (senki nem ruh�zhat �t t�bb jogot, mint amennyivel � maga rendelkezik), kiv�ve a nem tulajdonost�l val� tulajdonszerz�s esetei:

�         kereskedelmi forgalomban a j�hiszem�en �s ellen�rt�k fej�ben szerz� f�l tulajdonjogot szerez a dolgon abban az esetben is, ha az elad� nem volt tulajdonos (ha az elad� keresked�)

�         kereskedelmi forgalmon k�v�l a j�hiszem�en �s ellen�rt�k fej�ben szerz� f�l tulajdonjogot szerez a dolgon, abban az esetben is, ha olyan szem�lyt�l szerzi meg, akire a tulajdonos r�b�zta. Saj�t dolga visszav�s�rl�s�nak joga megilleti a tulajdonost az els� szerz�st�l sz�m�tott 1 �ven bel�l. Ilyenkor a m�sik f�l, akin�l van a dolog, k�teles eladni. Beperelheti azt, akire r�b�zta �s k�vetelheti t�le az �sszeget, ami�rt visszav�s�rolta.

�         akire p�nzt vagy bemutat�ra sz�l� �rt�kpap�rt b�znak r�, az tulajdonjogot szerez rajta.

Birtokkal meger�s�tett jogc�m v�delme:

Ha a tulajdonos t�bbsz�r eladja ingatlan�t, minden oldalon �rv�nyes ad�s-v�teli szerz�d�ssel. Mivel csak egy tulajdonos lehet, az� lesz az ingatlan, aki el�sz�r j�hiszem�en birtokba veszi. Amennyiben ez alapj�n nem lehet eld�nteni, hogy ki a tulajdonos, akkor az� lesz az ingatlan, aki el�sz�r bejegyeztette a nyilv�ntart�sba, ha nincs ilyen szem�ly, akkor az els� szerz� lesz a tulajdonos.

Eredeti tulajdonszerz�s – pl. elbirtokl�s

Ha valaki m�s tulajdon�t 10 �ven kereszt�l szakadatlanul saj�tjak�nt birtokolja, akkor azon tulajdonjogot szerez.

Nem lehet elbirtokolni:

�         ami kiz�r�lag �llami tulajdonban van

�         a b�ncselekm�nnyel vagy egy�b alattomos �ton szerzett dolgot

�         ingatlan egy meghat�rozott h�nyad�t, ha nem oszthat� meg az ingatlan

Saj�tjak�nt birtokolja: objekt�v �s szubjekt�v m�don lehet eld�nteni, hogy valaki saj�tjak�nt kezelte-e a dolgot.

�         Objekt�v m�d: a k�lvil�g sz�m�ra �gy kell t�nni, hogy saj�tjak�nt kezeli a dolgot.

�         Szubjekt�v m�d: � maga is �gy gondolja, hogy a birtokl�si folyamatban senki sem szak�thatja meg.

Szakadatlanul: ak�r k�zvetve, ak�r k�zvetlen�l van n�lam a dolog (ha a 10 �v alatt b�rbe adom, akkor is elbirtokolhatom)

Az elbirtokl�si hat�rid� 10 �v: a hat�rid� letelte jogot sz�ntet, �s keletkeztet egyszerre. Ahhoz, hogy tulajdonos legyen valaki, nem kell a nyilv�ntart�sba bejegyeztetni, de c�lszer� megtenni. Ha nem jegyeztetj�k be, akkor nyilv�ntart�son k�v�li birtokszerz�sr�l besz�l�nk.

�         Ha valaki a 10 �v letelte ut�n a bejegyzett tulajdonost�l j�hiszem�en �s ellen�rt�k fej�ben megszerzi a dolgot, akkor az elbirtokl� el�l megszerzi a tulajdonjogot.

�         A jogel�d birtokl�si idej�t a jogut�d a saj�t birtokl�si idej�hez hozz�sz�m�thatja.

�         Az elbirtokl�s nyugv�sa – ha a jogosult menthet� okb�l kifoly�lag nem tudta ig�ny�t �rv�nyes�teni, akkor a ment� ok megsz�n�s�t�l sz�m�tott egy �vig a jogait m�g akkor is gyakorolhatja, ha az elbirtokl�si id� letelt, vagy egy �vn�l kevesebb van h�tra bel�le.

�         Az elbirtokl�s megszakad�sa – �jb�l kezd�dik az elbirtokl�si id� sz�m�t�sa, ha:

�         a tulajdonos �r�sban felsz�l�tja a birtokost, hogy adja ki a dolgot, vagy ebb�l a c�lb�l b�r�s�ghoz fordul

�         ha a tulajdonos rendelkezik a dologgal

�         ha a birtokos kiker�l a dolog birtok�b�l �s azt egy �ven bel�l nem szerzi vissza, illetve nem fordul a visszaszerz�s �rdek�ben b�r�s�ghoz.

A tulajdonszerz�s m�djai:

�         �r�kl�s: hal�l eset�n, sz�rmaz�kosnak min�s�l, mert az �r�k�s/�k megszerzi/k az �r�khagy� jogait �s k�telezetts�geit, azaz az akt�v �s passz�v vagyont.

�         Be�p�t�s: ha valaki saj�t f�ldj�re idegen anyaggal �p�t, megszerzi a be�p�tett anyag tulajdonjog�t. Azonban az anyag �rt�k�t ki kell fizetnie a tulajdonos�nak.

�         R��p�t�s: Ha idegen telekre �p�tek saj�t anyagommal. F�szab�ly szerint a f�ld tulajdonosa szerzi meg az �p�let tulajdonjog�t, de ki kell fizetnie az �p�let �rt�k�t, amivel jog n�lk�l meggazdagodott.

�         A f�ld tulajdonosa azonban k�rheti, hogy a r��p�t� vegye meg t�le a f�ldje eg�sz�t vagy a f�ld egy r�sz�t, ha az megoszthat�.

�         Speci�lis eset, ha az �p�let �rt�ke meghaladja a f�ld �rt�k�t. Ilyenkor az �p�let tulajdonosa szerzi meg a tulajdonjogot a f�ld felett, de ki kell fizetnie a f�ld �rt�k�t. Ebben az esetben a f�ld tulajdonos�t megilleti az a jog, hogy k�rje azt, hogy a r��p�t� csak az �p�let tulajdonjog�t szerezze meg, �s a f�ld�n csak f�ldhaszn�lati joga legyen.

�         Ha a f�ld tulajdonjog�t a r��p�t� szerzi meg, ki kell fizetnie a f�ld forgalmi �rt�k�t. Ha oszthat� a f�ld, akkor csak az �rintett r�sz �rt�k�t kell megt�r�teni.

�         Ha f�ldhaszn�lati jogot kapott az ingatlanon, akkor az ingatlanr�sz haszn�lat��rt �s a fennmarad� r�sz �rt�kcs�kken�s��rt k�rtalan�t�st kell fizetni a f�ldtulajdonosnak.

K�z�s tulajdon

K�z�s tulajdonr�l akkor besz�l�nk, ha egy adott dolgon t�bb szem�ly tulajdonjoga eszmei h�nyadr�sz alapj�n oszlik meg. (csak elm�letben van megosztva.) A tulajdon h�nyada lehet k�l�nb�z� m�rt�k�, ha nincs meghat�rozva, akkor egyenl�.

Bels� viszony:

�         Birtokl�s haszn�lat k�rd�se: mindegyik tulajdonost�rs haszn�lhatja �s birtokolhatja az eg�sz tulajdont, de csak �gy, hogy a t�bbi tulajdonost�rsnak ne okozzon jogs�relmet. (A felek �ltal�ban megosztj�k a birtokot �s a haszn�lat�t.) A birtokl�si �s a haszn�lati h�nyadnak nem felt�tlen�l kell egyenl�nek lennie. Ha nagyobb a haszn�lati h�nyad, mint a birtokl�si, akkor a haszn�lat�rt k�rhetnek ellenszolg�ltat�st. A birtok haszn�lat�t lehet rendezni id�ben �s t�rben is. Ha a tulajdonost�rsak nem tudnak megegyezni valamiben, akkor fordulhatnak b�r�s�ghoz, aki d�nt�st hoz a k�rd�sben, egy�bk�nt sz�t�bbs�ggel hoznak d�nt�st. A kisebbs�g abban az esetben, ha �gy �rzi r� n�zve s�relmes a d�nt�s, b�r�s�ghoz fordulhat.

�         Hasznok szed�se, terhek visel�se: minden tulajdonost�rsat tulajdoni h�nyad�ban illetik meg a hasznok, �s ugyan ilyen m�rt�kben viselik a terheket is.

K�lts�gek �s kiad�sok:

�         Az �llag meg�v�s�hoz sz�ks�ges kiad�s: b�rmelyik tulajdonost�rs elv�gezheti a munk�t, fizetheti a k�lts�geket, azonban �rtes�tenie kell a t�bbieket, �s a k�lts�gek megoszlanak a tulajdoni h�nyadnak megfelel�en

�         hasznos k�lts�g – csak az �rt�k�t n�veli a dolognak, sz�t�bbs�ggel d�ntenek

�         f�ny�z� kiad�s – egyhang� hat�rozat sz�ks�ges hozz�

K�ls� viszony:

�         Rendelkez�si jog:

�         Minden tulajdonos saj�t tulajdoni h�nyad�val rendelkezik.

�         Ha el akarom adni a tulajdonr�szemet, akkor a tulajdonost�rsaknak el�v�s�rl�si joguk van. Ha a tulajdonos kap egy k�ls� v�teli aj�nlatot, akkor azt teljes terjedelm�ben k�z�lni kell az el�v�s�rl�si jog jogosultjaival. Ha �lni akar valamelyik ezzel a joggal, akkor vel�k kell szerz�d�st k�tni. Ha senki nem �l ezzel a joggal, akkor lemond� nyilatkozatot kell err�l adniuk. Ha nem h�vt�k fel a figyelm�t egy tulajdonost�rs el�v�s�rl�si jog�ra, akkor b�r�s�ghoz fordulhat, de ott bizony�tania kell az el�v�s�rl�s sz�nd�k�t, �s hogy k�pes a felt�tek mellett megvenni a tulajdonh�nyadot.

�         El�v�s�rl�si jog sorrendje:

�         m�s jogszab�lyban biztos�tott el�v�s�rl�si jog

�         tulajdonost�rs el�v�s�rl�si joga

�         ha t�bb t�rs van - megvehetik megosztva

�         t�bben vannak �s mindegyik az eg�szet akarja, akkor a tulajdonos v�laszt.

�         szerz�d�ses el�v�s�rl�si jog

�         Eg�sszel val� rendelkez�s: b�rbead�s vagy elad�s eset�n egyhang� hat�rozat kell hozz�.

�         Tulajdonv�delem: b�rmelyik tulajdonost�rsat megilleti a tulajdonv�delem, b�rmely eszk�zzel fell�phet a tulajdonv�delem �rdek�ben.

K�z�s tulajdon megsz�ntet�se:

B�rmelyik t�rs k�rheti a b�r�s�gt�l a k�z�s tulajdon megsz�ntet�s�t, ha ebben a k�rd�sben nem tudnak megegyezni.

A megsz�n�s esetei:

�         Megvizsg�lj�k, hogy term�szetben megoszthat�-e a k�z�s tulajdon

�         megv�lt�s (nem oszthat� meg a tulajdon), ilyen esetben valamelyik t�rs megveheti a t�bbiek tulajdoni h�nyad�t

�         �rver�si �rt�kes�t�s – az �sszeget a tulajdoni h�nyadban osztj�k meg egym�s k�z�tt T�rsash�z tulajdonn� alak�t�s - ingatlan eset�n: bizonyos r�szek k�l�n tulajdonba ker�lnek, bizonyos r�szek k�z�s tulajdonban maradnak.

A b�r�s�g nem hozhat olyan hat�rozatot, ami ellen mindegyik f�l tiltakozik.