Polg�ri jogi jogviszonyok

A h�tk�znapi �letben a t�rsadalmi viszonyok onnant�l kezdve, hogy jogi szab�lyoz�st nyernek, a jog szempontj�b�l jogviszonynak min�s�lnek.

A polg�ri jogi jogviszonyok szerkezet�ket tekintve lehetnek:

�      Abszol�t szerkezet�ek: ha csak a jogosult van konkr�tan neves�tve, meghat�rozva, �s mindenki m�s vele szemben k�telezett.

�      Relat�v szerkezet�ek: a jogosulti �s a k�telezetti oldal is konkr�tan neves�tve van.

A polg�ri jogi jogviszonyok tartalom szerint lehetnek:

�      Pozit�v tartalm�ak: ha akt�v magatart�st kell kifejteni.

�      Negat�v tartalm�ak: ha passz�v magatart�s, t�r�s, tart�zkod�s.

Abszol�t szerkezet – Negat�v tartalom

Tulajdonosi jogviszony: a tulajdonossal szemben mindenki t�rni k�teles azt, hogy a jog�t (jogait) szabadon gyakorolhatja, �s mindenki tart�zkodni k�teles att�l, hogy ebben megakad�lyozza.

Relat�v szerkezet - Pozit�v tartalom

K�telmijogi szerz�d�sek.

A polg�ri jogviszony alanya

l�sd k�s�bb a szem�lyek r�szn�l

A polg�ri jogviszony t�rgya

�         k�zvetlen: valamilyen emberi magatart�s

�         k�zvetett: valamilyen birtokba vehet� dolog.

A dolgokat csoportokba sorolhatjuk:

�         ing� – ingatlan: ingatlan a f�ld �s mindaz, ami vele tart�san egyes�tve van, minden egy�b ing�nak sz�m�t

�         oszthat� – oszthatatlan: az oszthat� �llags�relem, �rt�kcs�kken�s illetve megsemmis�l�s n�lk�l r�szekre bonthat�, az oszthatatlan nem bonthat� ezen felt�telek mellett r�szekre

�         tartoz�k: a dolog rendeltet�sszer� haszn�lat�t seg�ti el�, annak elv�laszt�sa semmilyen �rt�kcs�kken�ssel vagy rong�l�ssal nem j�r (pl. az aut� pump�ja)

�         alkot�r�sz: oly m�don van egyes�tve a dologgal, hogy az, jelent�s �rt�kcs�kken�s vagy a dolog elpusztul�sa n�lk�l nem v�laszthat� le, vagy a dolgot haszn�lhatatlann� tenn� (pl. az aut� kereke)

A polg�ri jogviszony tartalma

Jogok �s k�telezetts�gek �sszess�ge.

SZEM�LYEK

A polg�ri jogi jogviszony alany�t t�rgyalja.

Alanyok:

�         �llam

�         jogi szem�lyek

�         term�szetes szem�lyek

�         jogi szem�lyis�g n�lk�li gazdas�gi t�rsas�gok

Jogk�pess�g

A jogk�pess�g azt jelenti, hogy valaki jogok �s k�telezetts�gek alanya lehet. Ez minden alanyra jellemz�.

A jogk�pess�g jellemz�i:

�         �ltal�nos (mindenkire kiterjed)

�         egyenl� (ugyan olyan m�rt�kben jogk�pes mindenki)

�         felt�tlen (a jogk�pess�g nem k�thet� felt�telekhez)

A jogk�pess�g kezdete:

Term�szetes szem�lyekn�l a fogamz�ssal kezd�dik. A fogamz�st�l a sz�l�sig egy f�gg� jogi helyzet �ll el�, mert ahhoz, hogy azt mondjuk, hogy valaki a fogamz�st�l jogk�pes, �lve kell sz�letni (a jog csak ebben az egy esetben lehet f�gg�). Ha a gyerek nem �lve sz�letik, akkor soha nem volt jogk�pes. (Ez az egyetlen eset, amikor a jogk�pess�g felt�telhez k�t�tt.)

Jogi szem�lyek eset�n a jogk�pess�g kezdete a jogi szem�ly l�trehoz�s�nak ideje.

Fogamz�si v�lelem: ha nem lehet meg�llap�tani, hogy mikor fogant a gyerek, akkor a sz�let�st�l sz�m�tott 300. nap visszafele a fogantat�s napja. Ez megd�nthet� v�lelem, hiszen meg lehet vizsg�lni, hogy pontosan mikor sz�letett. Ez az�rt fontos, mert az is �r�k�lhet, aki megfogant.

A jogk�pess�g v�ge:

�         Term�szetes szem�lyekn�l a hal�l.

�         Jogi szem�lyekn�l a jogi szem�ly megsz�n�s�nek ideje.

Mesters�ges hal�l:

�         Holtt� nyilv�n�t�s – ha valaki elt�nt �s 5 �vig nem ad mag�r�l �letjelet, a b�r�s�g holtt� nyilv�n�tja.

A hal�l meg�llap�t�s�nak id�pontja vagy

�         m�rlegel�s �tj�n t�rt�nik (egy k�ls� k�r�lm�nyhez k�tik, pl.: term�szeti katasztr�fa),

�          ha nem lehet ilyesmihez k�tni, akkor a hal�l id�pontja az elt�n�st k�vet� h�nap 15. napja lesz.

�         Ha a holtt� nyilv�n�t�s ut�n el�ker�l valamilyen adat, ami c�folja a hal�l meg�llap�tott id�pontj�t, akkor

�         ha fenn�ll az 5 �v, m�dos�tj�k az id�pontot,

�         ha nem, hat�lyon k�v�l helyezik a holtt� nyilv�n�t� hat�rozatot.

�         Ha el�ker�l a holtt� nyilv�n�tott, minden, a holtt� nyilv�n�t�sb�l sz�rmaz� jogk�vetkezm�ny megsz�nik, kiv�ve az �jabb h�zass�gk�t�s. (Van olyan, hogy a hal�l t�ny�nek b�r�i meg�llap�t�sa, de ez nem ide tartozik, hanem azt jelenti, hogy tudjuk, hogy meghalt az illet�, de nincs anyak�nyvi kivonata, teh�t elmaradt az adminisztr�ci�.)

Cselekv�k�pess�g

Cselekv�k�pes az, aki k�pes arra, hogy jogokat szerezzen �s k�telezetts�geket v�llaljon. A term�szetes szem�lyekre jellemz�, akiket h�rom kateg�ri�ba sorolunk:

�         cselekv�k�pes

�         korl�tozottan cselekv�k�pes

�         cselekv�k�ptelen.

Cselekv�k�pes:

A 18. �let�v�t bet�lt�tte, nincs gondnoks�g hat�lya alatt, �s az adott pillanatban is rendelkezik bel�t�si k�pess�ggel.

Korl�tozottan cselekv�k�pes:

Az, aki 14-18 �v k�z�tt van, �s akit cselekv�k�pess�get korl�toz� hat�ly al� helyezett a b�r�s�g.

�         Az helyezhet� cselekv�k�pess�get korl�toz� gondnoks�g al�, akinek �gyei vitel�hez sz�ks�ges bel�t�si k�pess�ge tart�san vagy id�szakosan nagym�rt�kben cs�kken.

�         Korl�tozott bel�t�si k�pess�g oka: k�ros szenved�ly (alkohol, drog), elmebeli �llapot, szellemi fogyat�koss�g.

�         Az ilyen emberek �gy tehetnek jognyilatkozatot, hogy a t�rv�nyes k�pvisel� el�re beleegyezik, vagy ut�lagosan hozz�j�rul a nyilatkozathoz. (T�rv�nyes k�pvisel� kiskor� eset�ben a sz�l� vagy a gy�m, nagykor� eset�ben a gondnok.)

�         Vannak olyan esetek, amikor �n�ll�an is tehetnek jognyilatkozatot:

�         legszem�lyesebb jelleg� nyilatkozat (h�zass�g, a 16. �let�vt�l)

�         a mindennapi �let sz�ks�gleteit kiel�g�t� �gyletek (v�s�rl�s)

�         saj�t keresm�ny�vel szabadon rendelkezhet

�         megk�thet minden olyan �gyletet, amib�l csak el�nye sz�rmazik (pl. aj�nd�k elfogad�sa – a t�rv�nyes k�pvisel� visszautas�thatja, de csak gy�mhat�s�gi enged�llyel)

Cselekv�k�ptelen:

Aki 14 �ven aluli, akit cselekv�k�pess�get kiz�r� gondnoks�g hat�lya al� helyezett a b�r�s�g, �s aki �llapot cselekv�k�ptelen.

�         Cselekv�k�pess�get kiz�r� gondnoks�g al� azt helyezi a b�r�s�g, akinek �gyei vitel�hez sz�ks�ges bel�t�si k�pess�ge �lland� jelleggel, v�glegesen hi�nyzik (elmebeli �llapot, szellemi fogyat�koss�g).

�         �llapot cselekv�k�ptelen az a nagykor� szem�ly, aki nincs gondnoks�g al� helyezve, de az adott �gy vonatkoz�s�ban, az adott pillanatban nem rendelkezik a sz�ks�ges bel�t�si k�pess�ggel. (Egy adott esetre vizsg�lj�k.)

�         A cselekv�k�ptelenek helyett jognyilatkozatot a t�rv�nyes k�pvisel� tesz, kiv�ve, ha a mindennapi �letben t�megesen el�fordul�, k�l�n�sebb megfontol�st nem ig�nyl�, kisebb jelent�s�g� �gyr�l van sz�, amit azonnal teljes�teni lehet (pl. v�s�rl�s). �llapot cselekv�k�ptelen eset�ben, ha bebizony�that�, hogy cselekv�k�pesen is megtette volna a jognyilatkozatot, akkor �rv�nyes a jognyilatkozata.

K�z�s szab�lyok a jognyilatkozat megt�tel�re a korl�tozottan cselekv�k�pes �s a cselekv�k�ptelenek eset�ben:

�         Csak gy�mhat�s�gi j�v�hagy�ssal �rv�nyes:

�         tart�sukra vonatkoz� nyilatkozatok

�         �r�k�s�d�sre vonatkoz� nyilatkozatok

�         jogszab�ly �ltal meghat�rozott szerz�d�sek (ingatlan)

�         Gy�mhat�s�gi j�v�hagy�ssal sem �rv�nyes:

�         aj�nd�koz�s

�         jogr�l ellen�rt�k n�lk�l nem mondhat le

�         idegen k�telezetts�g�rt ellen�rt�k n�lk�l felel�ss�get nem v�llalhat (kiv�tel: szok�sos m�ret� aj�nd�k, saj�t keresm�ny�vel maga rendelkezhet)

Szem�lyis�gi jogok

�         H�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s tilalma

Nem lehet ezt tenni nemre, fajra, felekezetre, �s nemzetis�gre k�l�n�s tekintettel.

�         Senkit sem szabad a szabads�gjog�ban korl�tozni

Biztos�tani kell mindenki sz�m�ra a szabad cselekv�s, �s a szabad d�nt�s lehet�s�g�t.

T�g kateg�ria, sok minden ide sorolhat� (lak�hely megv�laszt�sa, iskola megv�laszt�sa)

Ha korl�tozz�k (b�rt�n, k�rh�z), akkor annak jogi alapja van.

�         Lelkiismereti szabads�g

Vall�sa miatt nem lehet el�t�lni senkit.

�         Testi �ps�g – eg�szs�g v�delme

Senkinek sem szabad a testi �ps�g�t vagy az eg�szs�g�t s�rteni.

Testi �ps�g: a test eg�sz�n nincs s�r�l�s

Eg�szs�g: a szervezet megfelel�en m�k�dik.

�         N�vhez val� jog

Mindenkit megillet az a jog, hogy saj�t nev�t haszn�lja. M�s nev�t jogosulatlanul haszn�lni tilos. Ha valaki irodalmi, tudom�nyos, vagy m�v�szeti ter�leten tev�kenykedik, akkor m�k�dhet felvett n�vvel, de ez nem s�rtheti senki szem�lyis�gi jogait.

Saj�t n�v korl�toz�sa: ha irodalmi, m�v�szeti vagy tudom�nyos ter�leten m�r egy adott n�ven ismert� v�lt valaki, akkor k�rheti, hogy m�s a nev�t csak megk�l�nb�ztet� told�ssal vagy elhagy�ssal haszn�lja.

�         J� h�rn�vhez val� jog

Senkir�l sem szabad val�tlant �ll�tani vagy val�s t�nyt hamis sz�nben felt�ntetni. (Ehhez kapcsol�dik a sajt�-helyreigaz�t�s.)

�         K�pm�shoz �s hangfelv�telhez val� jog

Az illet� hozz�j�rul�sa n�lk�l senkir�l nem k�sz�thet� k�p ill. hangfelv�tel, azonban ha bizony�t�kk�nt (nem mutatom meg m�snak, csak a b�r�s�gnak) haszn�lom, nem k�vetek el szem�lyis�gjogi s�relmet.

Nem kell hozz�j�rul�st k�rni:

�         T�megfelv�tel eset�n (ha nem egyedies�tenek egyes szem�lyeket, de nem s�rti a jogot az egyedies�t�s, ha az egy�n tudta, hogy felv�tel fog r�la k�sz�lni.)

�         K�zszerepl�s eset�n (ha az illet� k�zszerepl�s eset�n j�r el)

�         Mag�n�rdekb�l a hat�s�g k�zz�teheti valakinek a k�pm�s�t (elt�nt szem�ly keres�se eset�n)

�         Nyom�s k�z�rdekb�l a hat�s�g k�zz�teheti valakinek a k�pm�s�t (k�r�z�s)

�         Titokhoz val� jog

A titoknak k�l�nb�z� fajt�i vannak: lev�ltitok, mag�ntitok, banktitok, �zleti titok, stb.

Aki a titkot kezeli, az a titok ura.

Lev�ltitok eset�n 2 titok�r van: a k�ld� �s a c�mzett. Ketten d�ntenek arr�l, hogy a lev�l tartalm�t nyilv�noss�gra hozz�k-e.

�         Mag�nlak�s s�rthetetlens�ge

Megs�rti az, aki

�         a jogosultat nem engedi be a lak�sba,

�         jogosulatlanul bemegy m�s lak�s�ba,

�         jogosulatlanul benntart�zkodik m�s lak�s�ban.

Kiterjesztve �rtelmezik adott esetben egy b�rlem�nyre, s�torra, lak�kocsira, apartmanra.

�         Adatv�delem

Adatainkat csak hozz�j�rul�ssal lehet felhaszn�lni.

Szem�lyis�gi jogok �rv�nyes�t�se:

�         csak szem�lyesen lehet ilyen �gyben elj�rni

�         a korl�tozottan cselekv�k�pes is elj�rhat szem�lyesen ilyen esetekben

�         a cselekv�k�ptelen helyett t�rv�nyes k�pvisel�je j�r el

�         elhunyt szem�lyek eset�n a hozz�tartoz�, vagy a v�grendeleti juttat�sban r�szes�tett szem�ly j�r el. Ha a s�relem k�z�rdekbe is �tk�zik, akkor az �gy�sz is fell�phet.