SZOCI�LPSZICHOL�GIA I.

A szoci�lpszichol�gia alapk�rd�sei

I. Mi a szoci�lpszichol�gia?

A szoci�lpszichol�gia a t�rsas viselked�s tudom�nya. Azzal foglalkozik, hogy hogyan befoly�solj�k az emberek egym�s v�leked�seit, �rzelmeit �s viselked�s�t, hogyan befoly�sol az egy�n m�sokat �s hogyan befoly�solj�k �t m�sok, bele�rtve a t�rsadalom hat�s�t, mely meghat�rozza, hogy hogyan l�tjuk a vil�got. A szoci�lpszichol�gia egyik legnagyobb tanuls�ga, hogy a k�r�lm�nyeknek �s f�leg a t�rsas t�nyez�knek meghat�roz� szerep�k van az ember viselked�s�ben (ld. Milgram k�s�rlete).
Az egyik els� szoci�lpszichol�giai k�s�rletet Triplett v�gezte, melyben laborat�riumi k�r�lm�nyek k�z�tt vizsg�lta a t�rsas serkent�st. K�zel egyid�ben vele Ringelmann a k�s�bb t�rsas lazs�l�sk�nt ismert jelens�get bizony�totta be.

II. T�rsas megismer�s

Az�rt is neh�z m�sokat megismerni, mert bels� tulajdons�gaik t�bbnyire rejtve maradnak �s csak k�vetkeztetni lehet r�juk. A megismer�s pontoss�g�t sok t�nyez� befoly�solja, sokszor alkalmazunk el�zetes sztereot�pi�kat, �gy elvesznek a szem�ly egyedi tulajdons�gai. A pontos �szlel�s t�bb, egym�st�l f�ggetlen k�pess�gb�l tev�dik �ssze: p�ld�ul Cronbach le�rta a sztereot�piapontoss�got (mennyire pontosan tud valaki m�sokat egy adott kateg�ri�ba besorolni) �s a differenci�lis pontoss�got (megk�l�nb�ztet� pontoss�g, vagyis k�pesek vagyunk-e a csoporton bel�li szem�lyek egyedi, �ket a t�bbi csoporttagt�l megk�l�nb�ztet� tulajdons�gait felismerni). Az emberek �rzelmeinek felismer�se fontos r�sze a t�rsas �rintkez�snek, az alapvet� �rzelmek azonos�t�sa k�l�nb�z� kult�r�kb�l �rkez� emberek sz�m�ra is k�nny� feladat.

1. Benyom�sszervez�d�s
   Asch a Gestalt ir�nyzatot k�pviselte, �s �gy gondolta, hogy annak ir�nyelvei a szem�ly�szlel�sre is alkalmazhat�k, vagyis az egy�nr�l �gy alakulhat ki viszonylag egys�ges benyom�s, ha az inform�ci�k egym�s jelent�s�t is befoly�solj�k. Ha sok inform�ci�val rendelkez�nk, akkor azok nem egyforma jelent�s�ggel fognak a v�gs� benyom�sban szerepelni.
   Felt�telezte, hogy a kapott inform�ci�k, tulajdons�gok dinamikusan szervez�dnek, jelent�sm�dosul�s j�n l�tre k�zt�k: egy-egy k�zponti tulajdons�g kiemelkedik, nagyobb s�llyal esik latba, m�g a t�bbi periferikus jellemz�v� v�lik. (Kelley bemutatta, hogy a centr�lis-perif�rikus elrendez�d�s a val�s�gban, �l� emberek eset�ben is m�k�dik, �s form�lja a r�la val� benyom�st.) Asch szerint az els�nek be�rkezett inform�ci� megszab egy ir�nyt �s az ezt k�vet� tulajdons�gok �s inform�ci�k ennek az ir�nynak megfelel�en rendez�dnek a k�s�bbiek folyam�n, a jelens�get jelent�sasszimil�ci�nak nevezte el. Az els�k�nt kapott tulajdons�g, vagy inform�ci� benyom�salak�t� k�pess�g�t els�bbs�gi hat�snak nevezz�k.
   Az elementarista felfog�s szerint (Asch ezt kritiz�lta) a benyom�salakl�sban az inform�ci�r�szletek egyszer�en �sszegz�dnek. Anderson szerint a r�szinform�ci�k �tlagol�s�val, Fishbein �s Hunter szerint pedig �sszead�suk eredm�nyek�ppen form�l�dik a benyom�s.
   Az implik�lt (burkolt) szem�lyis�gelm�let szerint (Bruner �s Tagiuri) a k�l�nb�z� felt�telez�sek naiv n�zetrendszereket alak�tanak ki arr�l, hogy hogyan kapcsol�dnak egym�ssal a k�l�nb�z� szem�lyis�gvon�sok, maga a folyamat spont�n �s automatikus m�don zajlik le.
   Szem�ly�szlel�s k�zben az emberek �rt�kel�si konzisztenci�ra t�rekednek, ezt holdudvar hat�snak nevezz�k (ha valakir�l egy pozit�v inform�ci�juk van, hajlamosak m�s pozit�v jellemz�t is tulajdon�tani neki (pl egy vonz� emberr�l azt gondolj�k, hogy kedves, okos, �s aranyos) - �s ford�tva). Furcsa tendencia a pozitivit�si torz�t�s: az emberek jobban �rzik magukat, ha pozit�v dolgok veszik �ket k�r�l, jobban eml�keznek a pozit�v szavakra �s a kult�r�kban jobban elterjedtek a pozit�v, mint a negat�v szavak. Szem�lyek �rt�kel�s�nel ez k�l�n�sen szembe�tl�: az egy�neket pozit�vabban �t�lik meg, mint a csoportokat, vagy az �lettelen t�rgyakat. Sz�molni kell azonban a negativit�si hat�ssal is: mivel a negat�v inform�ci�k ritk�bbak, jobban megragadj�k figyelm�nket, kiemelkednek a h�tt�rb�l, �gy nagyobb s�lyt kapva befoly�solj�k az �sszbenyom�st, informat�vabbnak tekintj�k �ket.
2. S�m�k, sztereot�pi�k
• Sztereot�pi�k: k�l�nb�z� csoportokr�l kialak�tott k�pek, s�m�k.
• Autosztereot�pi�k: saj�t csoportunkr�l kialak�tott sztereot�pi�ink.
• S�m�k: az �szlel�s �s a gondolkod�s eredm�nyei, emberek, t�rgyak, helyzetek stb. oszt�lyainak ment�lis reprezent�ci�i, seg�ts�g�kkel egyszer�s�thetj�k �s rendszerezhetj�k a benn�nket �r� nagy mennyis�g� inform�ci�t.
• Szem�lys�m�k: egyes emberekr�l, embert�pusokr�l rakt�rozott ismeretegy�ttesek.
• �ns�m�k: �nmagunkr�l val� s�m�ink.

A s�m�kra alapozott feldolgoz�s sokszor pontatlan �s k�l�nb�z� torz�t�soknak van kit�ve, eml�kezet�nket is befoly�solj�k (�ltal�ban az adott s�m�nak megfelel� inform�ci�t h�vjuk el�). A s�m�k tart�san fennmaradnak, mivel a s�m�nak ellentmond� inform�ci�ra gyakran nem eml�ksz�nk, �s olyan adatokat gy�jt�nk, melyek s�m�inkat tov�bb er�s�tik (meger�s�t� hipot�zis ellen�rz�s). Az �nbeteljes�t� j�slatk�nt (Pygmalion effektus) ismert jelens�g (ld. Rosenthal �s Jacobson vizsg�lat�t), valamint a Hamilton-f�le l�tszatkorrel�ci� (ha van el�zetes v�rakoz�sunk arr�l, hogy milyenek egy adott csoport tagjai, akkor akkor is l�tni v�lj�k a csoporttags�g �s a tulajdons�g egy�ttj�r�s�t, mikor val�j�ban nincs is) szint�n el�seg�ti a s�m�k tart�s fennmarad�s�t.

III. Oktulajdon�t�s: a viselked�s magyar�zata

M�sok cselekedeteib�l azok okaira k�vetkeztet�nk. Saj�t tetteink eset�ben vil�gosabban l�tjuk a k�ls� okokat, m�g m�sok viselked�s�b�l gyakrabban k�vetkeztet�nk bels� ind�t�kokra.
Heider (Gestalt szeml�let�) szerint a h�tk�znapi emberek az�rt keresik m�sok viselked�s�nek az okait, hogy koherens k�pet alak�thassanak ki a vil�gr�l. Bels� (diszpoz�ci�s) �s k�ls� (szitu�ci�s) okot k�l�nb�ztet meg: a bels� okokhoz tartozik a k�pess�g �s a sz�nd�k, ezek nagyobb s�lyt kapnak, m�g a k�ls� okokat elhanyagoljuk. Ross ezt alapvet� attrib�ci�s hib�nak nevezte el. Miller vizsg�latai szerint ez els�sorban Amerik�ban �s Eur�p�ban mutathat� ki, mivel a nyugati kult�r�kat az individualizmus (egy�nk�zpont�s�g) jellemzi, m�g a kollektivista szem�let� kult�r�kban a csoport �rdekei vannak a k�z�ppontban.
Sokkal ink�bb keress�k m�sok viselked�s�nek ok�t, ha a cselekv�se szoktatlan �s ellentmond a t�rsadalom norm�inak, m�g az ennek megfelel� viselked�s eset�n nem k�vetkeztet�nk bels� tulajdons�gokra.
Jones �s Davis korrespond�l� k�vetkeztet�si elm�lete szerint akkor k�vetkeztet�nk az egy�n viselked�s�b�l bels� von�sokra, ha a szoci�lis norm�knak �s az egy�n szerep�nek nem megfelel�en viselkedik, de biztosnak kell lenn�nk abban, hogy szabad akarat�b�l tett �gy.
Kelley kovari�ci�s modellje szerint a h�tk�znapi emberek naiv tud�sk�nt figyelik az ok �s a hat�s k�zti kapcsolatot a k�l�nb�z� helyzetekben, �s ilyenkor szisztematikusan kombin�lj�k az inform�ci�kat. H�rom inform�ci�t kell egyszerre figyelembe venni:

1. mennyire megk�l�nb�ztetett az adott viselked�s (m�skor is el�fordul-e)
2. mennyire konzisztens, �lland� ez a jelens�g
3. mennyire konszenzu�lis (az adott helyzetben mindenki ezt teszi, vagy csak a figyelt egy�n)

ezek a modellek t�bbnyire racion�lis folyamatk�nt �rj�k le az attrib�ci�t, holott sz�mos torz�t�s lehets�ges, pl. az �nkiszolg�l� torz�t�s, vagyis a sikert �s a kudarcot m�shogy magyar�zzuk akkor, ha saj�t siker�nkr�l (bels� er�fesz�t�seinknek tulajdon�tjuk) �s kudarcunkr�l (k�ls� t�nyez�kre h�r�tjuk), vagy m�sok�r�l van sz�. A bajba ker�lt embereket sokszor tartj�k felel�snek saj�t sorsuk�rt, mert �gy megmarad az az ill�zi�, hogy mi nem ker�lhetn�nk ilyen helyzetbe. Ez az igazs�gos vil�gba vetett hit (Lerner).
Bem �n�szlel�si elm�lete szerint ugyanazok a mechanizmusok vez�rlik �nmagunk megismer�s�t �s cselekedeteink �rtelmez�s�t, mint m�sok megismer�s�t.
Az egy�n attrib�ci�s st�lusa szorosan �sszef�gg az illet� �ltal�nos hangulat�val, eg�szs�gi �llapot�val, stb. A depressz�v attrib�ci�s st�lus� emberek a negat�v esem�nyeket bels�, stabil, �ltal�nos okoknak tulajdon�tj�k, m�g a pozit�vakat k�ls�, instabil �s specifikus okoknak (az optimist�k pont ford�tva). Tr�ninggel lehet arra tan�tani az embereket, hogy adj�k fel pesszimista hozz��ll�sukat.

1. Attit�d�k
   Az attit�d �rt�kel� viszonyul�st jelent, t�rgyai lehetnek m�s emberek, embercsoportok, t�rgyak, ideol�gi�k, mozgalmak, stb. Kifejez�dhet �rzelmekben, v�leked�sekben �s viselked�sben: ezek az attit�d affekt�v, kognit�v �s viselked�sbeli komponensei.
2. Konzisztenciaelm�letek
   Alapgondolatuk, hogy az emberek t�rekednek egyfajta �sszhangot teremteni k�l�nb�z� attit�djeik k�z�tt, �s ha ez nem siker�l, �s az elemek nem felelnek meg egym�snak, fesz�lts�get �reznek.
   Festinger kognit�v disszonaciaelm�let�ben kifejti, hogy k�t tudattartalom k�z�tt a viszony h�romf�le lehet: irrelev�ns (nincs k�z�k egym�shoz), konszon�ns (egyik meg�llap�t�sb�l k�vetkezik a m�sik) �s disszon�ns (ha a k�t tudattartam egym�snak ellentmond - ekkor fesz�lts�g keletkezik). A fesz�lts�g arra k�szteti az egy�nt, hogy megpr�b�lja azt cs�kkenteni (mint a drive-redukci�n�l l�ttuk). Festinger �s Carlsmith a kiv�ltott engedelmess�gi k�s�rlet�vel demonstr�lta ezt a jelens�get (a r�szletes le�r�st a tank�nyvben tal�lj�tok!): eredm�nyei szerint a kis jutalom nagyobb hat�ssal volt a k�s�rleti szem�lyek v�lem�ny�re, mint a nagy jutalom. Azzal magyar�zhat� ez az eredm�ny, hogy a kev�s p�nzt kapott szem�lyek disszonanci�t �ltek �t a feladat ir�nti attit�dj�k (unalmas volt) �s a viselked�s�k (azt kellett mondaniuk, hogy �rdekes volt) k�z�tt �s a fesz�lts�get csak �gy oldhatt�k fel, ha megv�ltoztatt�k attit�dj�ket. Teh�t az attit�ddel ellent�tes viselked�s meg tudja v�ltoztatni az attit�d�t, ha a viselked�s�rt �ppen el�gs�ges, de minim�lis jutalmat kap az egy�n, ugyanezen elv miatt a minim�lis b�ntet�s hat�konyabb lehet, mint egy szigor�. A k�s�rletek eredm�nyeire sok alternat�v magyar�zat is sz�letett, p�ld�ul a neobehaviourista Bem �n�szlel�si elm�lete (Ha �rdekesnek nevezik a feladatot az ez�rt alacsony jutalmat kap�k �nmaguknak is felteszik a k�rd�st, hogy mi�rt mondt�k ezt. �s mivel kev�s p�nzt kaptak, arra k�vetkeztetnek, hogy biztos nagyon �lvezt�k a feladatot, m�g aki sok p�nzt kapott, az k�ls� t�nyez�nek tulajdon�tja viselked�s�t.).
   Festinger szerint v�s�rl�skor, mikor sok hasonl� min�s�g� �ru k�z�l kell v�lasztanunk egyet, szint�n disszonanci�t �rz�nk, amit a d�nt�s okozott. A disszonancia cs�kkent�s�re ez�rt fel�rt�kelj�k a v�lasztott �s le�rt�kelj�k a t�bbi, mell�z�tt alternat�v�t.
   Heider egyens�lyelm�lete is a konzisztenciaelm�letek k�z� tartozik: tri�dokban vizsg�lta a viszonyul�sokat (szem�ly (P), m�sik szem�ly (O) �s egy t�rgy (X) k�z�tt). Ha a h�rom viszony szorzata pozit�v (vagyis mindh�rom pozit�v, vagy kett� negat�v �s egy pozit�v), akkor a helyzet kiegyens�lyozott, m�g ha a szorzat negat�v (h�rom negat�v, vagy k�t pozit�v �s egy negat�v), akkor kiegyens�lyozatlan, kellemetlen helyzet �ll el�.
3. Attit�d �s viselked�s
   Mennyire hat�rozza meg az attit�d a viselked�st (LaPierre vizsg�lat�t l�sd a k�nyvben!) - a viselked�s �s az attit�d gyakran lehet inkonzisztens, b�r �jabb vizsg�latok szerint ink�bb nagyobb fokban megfelelnek egym�snak �s az attit�d�n k�v�l sok m�s t�nyez� is meghat�rozza a viselked�st - p�ld�ul a t�rsas szitu�ci� hat�sa. Az attit�d �s a viselked�s k�zti kapcsolat er�ss�g�t k�l�nb�z� t�nyez�k hat�rozz�k meg, nagyon fontos az attit�d konzisztenci�ja �s er�ss�ge. A konzisztens attit�d�k jobban befoly�solj�k a viselked�st, m�g az ambivalencia egyik oka lehet a k�l�nb�z� vonatkoztat�si csoportok �ltal gyakorolt nyom�s, illetve az ambivalencia lehet mag�ban az attit�dben is: ha kognit�v �s affekt�v komponensei egym�ssal inkonzisztensek. Min�l er�sebb egy attit�d, ann�l jobban befoly�solja a viselked�st. A szem�lyes �rdekelts�g is er�s�ti az attit�d�t �s egyben nagyobb fok� attit�d-viselked�s konzisztenci�hoz vezet. A k�zvetlen tapasztalaton alapul� attit�d er�sebb, �s nagyobb konzisztenci�t mutat a viselked�ssel, tov�bb� fontos t�nyez� az attit�d �s a viselked�s specifikuss�gi szintje. Az id� szerepe is fontos abban a tekintetben, hogy mennyire jelzi el�re az attit�d a viselked�st.
   Az attit�d �s a viselked�s kapcsolata a viselked�s fel�l is megk�zel�thet�: a megt�rt�nt viselked�s befoly�solhatja az attit�d�t. Nem igaz az a n�zet, hogy el�sz�r mindig meg kell gy�zni az embereket �rzelmileg �s intellektu�lisan ahhoz, hogy megv�ltoztassuk �ket, mert ha siker�l viselked�sv�ltoz�st el�rni, az attit�dv�ltoz�shoz is vezethet.
4. Az attit�d funkcion�lis megk�zel�t�se
   Az attit�d�k k�l�nb�z� pszichol�giai sz�ks�gleteket el�g�tenek ki. Att�l f�gg�en, hogy milyen funkci�t l�tnak el, m�s m�don lehet �ket megv�ltoztatni.
   Smith, Bruner �s White a k�vetkez� funkci�kat azonos�totta:
4. Instrument�lis, vagy utilit�rius funkci� (c�l a jutalmak elnyer�se �s a b�ntet�sek elker�l�se)
5. Ismeretfunkci� (referenciakeret ny�jt�sa, hogy ismereteinket �rtelmesen tudjuk szervezni - az ilyen attit�d s�mak�nt m�k�dik)
6. �rt�kkifejez� funkci� (c�l, hogy kifejezze az egy�n �rt�krendj�t �s meggy�z�d�seit)
7. �nv�d� funkci� (c�l, hogy megv�dje az egy�nt saj�t, elfogadhatatlan impulzusait�l - Adorno tekint�lyelv� szem�lyis�gr�l sz�l� kutat�sa)
8. Szoci�lis igazod�si funkci� (c�l, hogy a csoporthoz val� taroz�st kifejezze �s er�s�tse)

IV. T�rsak ir�nti ig�ny

Az emberek nagyon nehezen viselik a t�rsakt�l val� elszigetelts�get, �s az any�val val� kapcsolat mint�ja lesz az �sszes k�s�bb kialakul� kapcsolatnak. A k�t�d�s min�s�ge meghat�rozza, hogy a k�s�bbi kapcsolatokban mennyire �rzi mag�t biztons�gban az ember, ugyanakkor fontos szerepet t�lt be a t�l�l�sben is. A korai k�t�d�sb�l sz�rmazik az ig�ny�nk arra, hogy tart�s kapcsolatunk legyen valakivel. Az Ainsworth �ltal le�rt gyermekkori k�t�d�si st�lusok a feln�ttkorban is megfigyelhet�k �s a k�t�d�selm�letek szerint a sz�l�kh�z val� korai k�t�d�s meghat�rozza a feln�ttkori kapcsolatok jelleg�t.
T�rsak jelenl�t�ben cs�kken a szorong�sunk, f�lelm�nk. Schachter felt�telezte, hogy az emberek jobban keresik m�sok t�rsas�g�t, ha szoronganak, vagy bizonytalanok �s felt�telez�s�t k�s�rleti �ton be is bizony�totta (a le�r�s�t l�sd a k�nyvben). Ezt a jelens�get azzal lehet magyar�zni, hogy ilyenkor a t�bbiek elvonj�k a figyelmet a fenyeget� helyzetr�l �s ilyenkor nem az a fontos, hogy konkr�tan ki is a m�sik jelenlev�. Egy m�sik megk�zel�t�s szerint viszont f�leg azok t�rsas�g�ra v�gyunk a f�lelemkelt� helyzetekben, akik hozz�nk hasonl� helyzetben vannak, mert ilyenkor a t�bbiek viselked�se mint�t ny�jt arra, hogy hogyan viselkedj�nk az adott szitu�ci�ban. T�rsas kapcsolataink min�s�ge befoly�solja az �n�rt�kel�st �s a testi-lelki j�ll�tet egyar�nt.

V. A vonzalom

A kapcsolatok l�trej�tt�ben fontos szerepe van a fizikai vonzer�nek �s egy�b szem�lyes jellemz�knek, p�ld�ul a k�zels�gnek, hasonl�s�gnak �s ismer�ss�gnek. Vizsg�latok szerint a fizikai vonzer�nek volt a legnagyobb szerepe a kapcsolatok kialakul�s�ban (Dion vizsg�latai a k�nyvben), amit a holdudvarhat�s jelens�ge�vel magyar�ztak a kutat�k. �rdekes az is, hogy kimutatt�k, hogy m�sok felt�telez�sei val�ban befoly�solj�k az emberek viselked�s�t �s a sz�pnek mondott emberek val�ban kedvesebben �s term�szetesebben viselkednek. Symons eredm�nyei szerint az sz�m�t sz�pnek, aki nem t�r el nagyon az �tlagt�l, tov�bb� a n�kn�l fontosak azok a jellemz�k, amelyek a fiatals�gra �s �retlens�gre utalnak, viszont f�rfiakn�l az �retts�g �s a dominancia jegyei a nyer�k. Buss megk�zel�t�se szerint a n�kn�l a fiatal �s eg�szs�ges k�ls� a reproduktivit�st jelzi, m�g a f�rfiak eset�ben az ut�dok felnevel�s�re val� k�pess�get kell szem el�tt tartani, ez�rt tal�ljuk vonz�nak a dominancia k�ls� megjelen�si form�it hordoz� f�rfiakat.
A k�ls� mellett Anderson szerint a t�bbi legpozit�vabbnak �t�lt von�s a szavahihet�s�g, melegs�g �s a kompetencia. Fontos tov�bb� a k�zels�g is, mivel akik p�ld�ul k�zel laknak egym�shoz, azoknak t�bb alkalmuk van egym�s megismer�s�re, besz�lget�sre �s val�sz�n�leg hasonl� t�rsadalmi r�teghez is tartoznak. A k�zels�g azzal is hat a vonzalomra, hogy n�veli az ismer�ss�get �s ez m�r �nmag�ban is vonzalmat eredm�nyezhet (ismer�ss�gi hat�s - Zajonc vizsg�latai).
Tov�bbi vizsg�latok igazolt�k, hogy a vall�s, az etnikum, �letkor, t�rsadalmi r�teg, szem�lyis�gjegyek szerinti hasonl�s�g is d�nt� jelent�s�ggel b�r a vonzalom kialakul�s�nak szempontj�b�l, m�gis az egyik legfontosabb t�nyez� a v�lem�nyekben val� hasonl�s�g. Term�szetesen a kapcsolat k�l�nb�z� szakaszaiban az itt eml�tett tulajdons�gok m�s �s m�s hangs�llyal kapnak szerepet.

T�rsas befoly�sol�s
M�sok jelenl�t�ben viselked�s�nk megv�ltozik, p�ld�ul teljes�tm�ny�nk javulhat, ezt t�rsas serkent�snek nevezz�k (Triplett), de az is el�fordul, hogy a teljes�tm�ny romlik (Zajonc szerint a t�rsak jelenl�te n�veli az �ltal�nos izgalmi szintet - az arousalt - , ami a domin�ns v�laszokat er�s�ti: k�nny�, begyakorolt feladatok eset�n a domin�ns v�lasz a j� v�lasz, teh�t a teljes�tm�ny n�ni fog, m�g bonyolult, vagy frissen tanul viselked�sek eset�n az uralkod� v�lasz a rossz v�lasz, ami a teljes�tm�nyroml�st fogja eredm�nyezni), amit t�rsas g�tl�snak h�vunk.
Cotrell alternat�v magyar�zata szerint a t�rsakra mint potenci�lis meg�t�l�kre tekint�nk �s ez emeli meg izgalmi szint�nket, Baron szerint m�sok jelenl�te figyelmi konfliktust okoz, Bond n�zetei szerint pedig m�sok jelenl�te arra k�sztet benn�nket, hogy el�ny�s benyom�st alak�tsunk ki magunkr�l.
T�rsas lazs�l�sr�l akkor besz�lhet�nk, amikor az egy�nek cs�kkentik az er�fesz�t�s�ket egy k�z�s feladaton dolgozva �s nem m�rhet�, hogy ki mennyiben j�rult hozz� a k�z�s teljes�tm�nyhez. Magyar�zat�ban kulcst�nyez� a t�rsas �rt�kel�s - mivel nem lehet felel�ss�gre vonni az egy�neket a teljes�tm�ny�k�rt, cs�kken az er�fesz�t�s (megjelen�se egyszer�bb feladatokn�l a val�sz�n�bb).

VI. Egy�nis�gveszt�s a t�megben

Le Bon a T�megek l�lektana c�m� k�nyv�ben arr�l �r, hogy t�megben az embernek elv�sz a mor�lis �rz�ke, �nkontrollja �s csak az indulat �s a felfokozott �rzelmek uralkodnak, a sz�ls�s�gek j�rv�nyszer�en terjednek sz�t benne, felold�dnak a g�tl�sok, stb.
Dezindividu�ci�r�l akkor besz�l�nk, ha bizonyos k�r�lm�nyek k�z�tt az emberek szinte felold�dnak a csoportban �s elvesztik szem�lyes azonoss�gtudatukat. Az egy�nis�gveszt�s egyik felt�tele az anonimit�s (Zimbardo k�s�rletei) - ugyanakkor sok vizsg�lat kimutatta, hogy egyenruha visel�sekor ink�bb az egyenruha sugallta szerepviselked�s er�s�dik fel.

Seg�ts�gad�s elmarad�sa m�sok jelenl�t�ben
Az emberek, f�leg ha sokan vannak, gyakran elmennek a bajba jutott ember mellett. Latan� �s Darley e l�tsz�lagos k�z�mb�ss�g m�g�tt a felel�ss�g megoszl�s�nak �s a helyzet ambivalens �rtelmez�s�nek pszichol�giai folyamatait sejtette (terepk�s�rletben mutatt�k ki, hogy ha sokan vannak az emberek, akkor ritk�bban seg�tenek).
Az embereket az �rt�kel�st�l val� f�lelem is visszatartja a seg�ts�gny�jt�st�l (nevets�gess� v�lnak m�sok el�tt, s�rg�s helyzetr�l van-e sz� stb.).

VII. Seg�ts�gad�s

A szociobiol�giai megk�zel�t�s szerint a seg�ts�gad�s egyik oka lehet, hogy a rokonok t�l�l�se n�veli az egy�n g�n�llom�ny�nak fennmarad�s�t is. A biol�giai t�nyez�k mellett term�szetesen a t�rsadalmi norm�k szerepe sem elhanyagolhat�.
Latan� �s Darley szerint minden seg�ts�gny�jt�st komplex d�nt�shozatalok hossz� sora el�z meg:

1. sz�ks�g van-e a beavatkoz�sra, v�szhelyzet �ll-e fenn,
2. szem�lyes felel�ss�gv�llal�s,
3. meg�ri-e k�zbel�pni (jutalmak �s befektet�sek ar�ny�nak m�rlegel�se),
4. hogyan seg�tsen?

Az attrib�ci� is befoly�solhatja a seg�ts�gny�jt�st: Schmidt �s Weiner szerint ha a seg�ts�gre szorul� szem�ly helyzete rajta k�v�l �ll� ok miatt k�vetkezett be, az egy�tt�rz�st �s seg�t� sz�nd�kot v�lt ki az emberekb�l.
A seg�ts�gny�jt�sra a hangulat is hat�ssal van: "a j� hangulat fenntart�s�nak modellje" - a vid�m ember nagylelk�, �szreveszi ha valaki seg�ts�gre szorul, sz�vesen seg�t m�soknak. "A negat�v �llapot megsz�ntet�s�nek modellje" (Cialdidi �s mtsai) szerint a rosszkedv� emberek a j� cselekedettel akarj�k magukat vid�mabb� tenni. Az eredm�nyek azt mutatj�k, hogy a rossz kedv� emberek gyakrabban seg�tettek, mint a vid�mak, akik feltehet�en nem akart�k elrontani j�kedv�ket egy esetleges kudarc�lm�nnyel.
A seg�ts�gad�s sokf�lek�pp �szt�n�zhet�, az egyik leghat�konyabb m�dszer a seg�t� modell megfigyel�se.

VIII. Meggy�z�s

Az a folyamat, melyben tudatosan pr�b�lj�k megv�ltoztatni az egy�n(ek) attit�djeit valamilyen �zenet k�zvet�t�s�vel. Kutat�s�nak els� vonulat�t a m�sodik vil�gh�bor� esem�nyei gerjesztett�k. A Yale-programban (Hovland, Janis, Kelley) a sikeres meggy�z�s param�tereit pr�b�lt�k felt�rk�pezni, a meggy�z�s minden meghat�roz� t�nyez�j�re vonatkoz�an v�geztek vizsg�latokat (a kommunik�torra, az �zenetre, a csatorn�ra �s a hallgat�s�gra).
Napjainkban a meggy�z�skutat�sban a kognit�v v�lasz elm�letek vett�k �t a vezet� szerepet. Petty �s Cacioppo szerint a legsikeresebb meggy�z�s az �nmeggy�z�s, amikor a szem�ly a hallottakon t�l �jabb gondolatokat, �rveket fogalmaz meg mag�ban az adott v�lem�ny mellett.
Akkor besz�l�nk a meggy�z�s k�zponti �tj�r�l, ha a meggy�z�s �jabb gondolatokat �breszt a hallgat�s�gban, �s csak akkor m�k�dik, ha a k�zl�s er�s �rveket sorakoztat fel az adott v�lem�ny mellett, a gyenge indokok ink�bb ellenhat�st v�ltanak ki. Egy m�sik �t, amit a rekl�mok is haszn�lnak, hogy nem k�zvetlen�l pr�b�lj�k meggy�zni a hallgat�s�got, hanem kellemes, k�v�natos dolgokhoz k�tik a hirdetett term�ket. Ilyenkor nem sz�ks�ges motiv�ci�, vagy figyelem, mert a meggy�z�s perif�ri�s utakon jut el a tudatunkba: a hallgat�s�g nem a l�nyegi, hanem mell�kesnek t�n�, irrelev�ns ingerekre v�laszol. Hat�sa nem t�l tart�s, de tudattalanul hathat v�laszt�sainkra.
A sikeres meggy�z�s n�gy f� t�nyez�je:

1. A kommunik�tor
   Min�l megb�zhat�bb a forr�s (szak�rtelem, hiteless�g), ann�l meggy�z�bb a k�zl�s.
   A kognit�v v�lasz elm�letek szerint, ha a kommunik�tort f�leg perif�rikus ingerek jellemzik, akkor az ingerek abban az esetben hatnak legjobban a meggy�z�s sikeress�g�re, ha nincs kell� motiv�ci�, vagy kapacit�s az inform�ci� alapos feldolgoz�s�ra.
2. Az �zenet
   Az �zenet l�nyegi tartalma akkor van a legnagyobb hat�ssal a meggy�z�s eredm�nyess�g�re, ha van kell� motiv�ci� �s kapacit�s a kognit�v munk�ra. A szem�lyes �rdekelts�g teremthet p�ld�ul ilyen felt�teleket.
   Zajonc ismer�ss�gi hat�snak nevezte el azt a folyamatot, amikor egy inform�ci� (vagy sl�ger) a sok ism�tl�s �ltal egyre kedvesebb lesz sz�munkra. Azonban egy id� ut�n tel�t�d�nk �s a tov�bbi ism�tl�s elutas�t�shoz vezet.
   Egyoldal� meggy�z�sr�l akkor besz�l�nk, mikor az �rvel�s csak olyan �rveket sorol fel, amik az �ll�spontot t�mogatj�k. A bizonytalan emberek �gy nem gy�zhet�k meg, mert benn�k ellen�rvek is megfogalmaz�dnak. A k�toldal� meggy�z�s viszont m�r tartalmazza a t�mogat� �rvek felsorol�sa mellett a lehets�ges ellen�rvek c�folat�t is.
   McGuire arra h�vja fel a figyelmet beolt�selm�let�ben, hogy aki m�g soha nem volt kit�ve ellen�rveknek, azt egy er�s "t�mad�s" k�nnyen elt�ntor�thatja �ll�spontj�t�l.
   Az �rveken �s ellen�rveken k�v�l az �rzelmeket, vagy a motiv�ci�t is figyelembe kell venni, mert ha valakinek p�ld�ul k�ros szenved�lye van, akkor a szorong�s cs�kkent�se �rdek�ben k�nnyen lekicsinyelheti az �t fenyeget� vesz�lyt. Ez�rt a kognit�v disszonancia kialakul�s�nak elker�l�se v�gett nem �rdemes er�s szorong�st kelteni az emberekben ha valamilyen k�ros dologr�l szeretn�nk �ket leszoktatni, hasznosabb, ha a szok�s elhagy�s�hoz vezethet� lehet�s�geket mutatjuk meg nekik.
3. A hallgat�s�g
   A hallgat�s�g motiv�lts�ga, �s kognit�v kapacit�sa hat�ssal van a meggy�z�s eredm�nyess�g�re, a szem�lyes �rdekelts�g n�vel�se pedig el�seg�ti a k�zponti �ti feldolgoz�st.
4. A csatorna
   A meggy�z�snek egyre t�bb form�ja van, t�rt�nhet �js�gokon, r�di�- �s t�v�m�sorokon, vagy Interneten stb. kereszt�l.

IX. Konform viselked�s

Akkor besz�l�nk konform viselked�sr�l, mikor az egy�n csak az�rt fogad el egy n�zetet, vagy viselked�st, mert nem akar szembeszeg�lni a csoporttal. (a k�nyvben n�zz�tek �t Sherifnek az autokinetikus effektussal kapcsolatos vizsg�lat�t �s Asch vonalhossz�s�g-becsl�s vizsg�lat�t!)
Deutsch �s Gerald szerint az�rt igazodnak a t�bbs�g v�lem�ny�hez az emberek, hogy elfogadj�k �ket a t�bbiek (normat�v t�rsas hat�s), vagy az�rt, mert elfogadja a szem�ly, hogy a t�bbiek �t�lete esetleg hely�nval�bb, mint a saj�tja (informat�v t�rsas hat�s).
A konformit�s gyeng�bb akkor, ha a csoportban nem teljesen egys�gesek a v�lem�nyek �s a csoport nyom�sa a konformit�s ir�ny�ba ann�l er�sebb, min�l nagyobb a csoporton bel�li �sszetart�s. A csoport akkor befoly�solja er�sen a tagjait, ha azok ragaszkodnak hozz�.
Moscovici az �gynevezett kisebbs�gi hat�st is vizsg�lta (a diavet�t�ses k�s�rletet tanulm�nyozz�tok �t a k�nyvben!). azt tal�lta, hogy ha k�vetkezetes �s magabiztos a kisebbs�g, valamint �rtelmes �s logikus m�don fejti ki v�lem�ny�t, akkor gondolkod�sra k�szteti a t�bbs�get a n�zeteir�l. Ha bek�vetkezik a kisebbs�gi hat�s, az sokkal tart�sabb attit�dv�ltoz�st eredm�nyez, mint a t�bbs�gi hat�s.

1. Engedelmess�g
   Milgram vizsg�lat�ban bizony�totta, hogy a tekint�ly parancs�ra az emberek 65%-a hajland� volt hal�los nagys�g� �ram�t�st adni egy �rtatlan m�siknak. Akkor adt�k a leggyeng�bb �ram�t�st, ha egy szob�ban voltak az �ldozattal �s l�tt�k/hallott�k annak reakci�it az �ram�t�sekre (be�p�tett emberek voltak), valamint a jelenlev� t�rsak viselked�se is befoly�solta a k�s�rleti szem�ly engedelmesked�s�t.
2. Csoportd�nt�s
   A csoport v�lem�nye az egy�n�n�l gyakran sz�ls�s�gesebb, ezt csoportpolariz�ci�nak nevezz�k. Stoner kidolgozott egy k�s�rleti m�dszert arra, hogy hogyan lehet kimutatni, hogy a csoport d�nt�se az egy�n d�nt�s�n�l sokszor kock�zatosabb (kock�zateltol�d�s a d�nt�sekben). Magyar�zatul azt tal�lt�k, hogy a csoportban megoszlik a felel�ss�g, tov�bb� a kock�ztat�sra hajlamos emberek egyben meggy�z�bb vezet�k is, teh�t jobban r� tudj�k venni a t�bbieket, hogy az � �ll�spontjukat k�pviselj�k. Az �rt�khipot�zis (Brown) szerint a kock�zatv�llal�s magas kultur�lis �rt�ke miatt csoporthelyzetben lelkesebben �rvelnek mellette (f�leg Amerik�ban). Azonban vannak olyan helyzetek, mikor a csoportd�nt�s j�val �vatosabb, mint az egy�ni d�nt�s (p�ld�ul betegeknek val� tan�csad�sban). Az azonban nyilv�nval�, hogy a csoportos megvitat�s minden esetben sz�ls�s�gesebb ir�nyba tolja el a csoporttagok eredeti v�lem�ny�t. Ez a csoportpolariz�ci�s hat�s els�sorban annak k�sz�nhet�, hogy a vita k�zben f�leg olyan inform�ci�k �s �rvek hangzanak el, amelyek az eredeti �ll�spont mellett sz�lnak (informat�v hat�s), m�sr�szt a csoport normat�v nyom�st is kifejt az egy�nekre.
   A csoportos d�nt�sek szoci�lpszichol�gi�ja megt�rt�nt politikai esem�nyeket is pr�b�l �rtelmezni. Janis ezekb�l az esetekb�l kiindulva fogalmazta meg a csoportgondolkod�s fogalm�t. �sszetart� csoportok eset�ben el�fordulhat, hogy a koh�zi� fenntart�sa �rdek�ben, er�s �s dinamikus vezet� ir�ny�t�s�val, nagy nyom�s alatt, valamint a k�rnyezett�l elszigetelve meghoznak egy d�nt�st an�lk�l, hogy v�giggondoln�k az �sszes lehet�s�get. A csoport tagjai ilyenkor t�vedhetetlennek �rzik magukat. Janis k�l�nb�z� lehet�s�geket aj�nl a csoportgondolkod�s ellen: az ellenvet�sek, kritikus v�lem�nyek b�tor�t�sa, a vezet� p�rtatlan �ll�sfoglal�sa, stb. A koh�zi� megbont�s�ra k�l�nb�z� alcsoportokra lehet osztani a csoportot, valamint k�ls� szak�rt�ket kell bevonni, akik k�v�l�ll�kk�nt vehetnek r�szt a d�nt�shoz�sban.

X. Csoportk�zi kapcsolatok �s az el��t�let

El��t�let: ellens�gess�g egy szem�llyel kapcsolatban az�rt, mert az illet� egy bizonyos csoport tagja. Kifejez�dhet sz�ban, a kapcsolatok elker�l�s�ben, h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�sben, er�szakban, a t�rsadalmi int�zm�nyek m�k�d�s�ben, vagy az egyes szem�lyek viselked�s�ben. Az el��t�letek k�l�nb�z� pszichol�giai sz�ks�gletekb�l eredhetnek: szolg�lhatnak a fenn�ll� viszonyok igazol�s�ra, fenntarthatj�k a pozit�v �nk�p ir�nti sz�ks�gletet (ha len�z egy k�ls� csoportot, akkor a saj�tj�t pozit�vabbnak �rt�kelheti), vagy szolg�lhatj�k a csoporthoz tartoz�s kifejez�s�t is (ugyanazokat ut�lom, mint a csoportom t�bbi tagja, teh�t k�z�j�k tartozom).
Az el��t�letess�g szem�lyis�gh�tter�t Adorno �s munkat�rsai tanulm�nyozt�k behat�an: az autoritari�nus (tekint�lyelv�) szem�lyis�g kialakul�s�t �s szerkezet�t tanulm�nyozt�k. Eredm�nyeik azt mutatj�k, hogy az antiszemita szem�lyek �ltal�ban minden k�ls� csoporttal szemben el��t�letesek. Felt�telezt�k, hogy a sz�ls�s�ges el��t�letess�g eredete a gyerekkori konfliktusokban keresend�. Az ilyen szem�lyek olyan csal�dokban n�ttek fel, ahol a sz�l�k g�rcs�sen ragaszkodtak a fegyelemhez �s a konvenci�khoz, al�vetett�k magukat a tekint�ly szav�nak. A rideg �s b�ntet� viselked�s�k miatt a gyerekben ellens�ges indulatok gy�lemlettek fel, de nem fejezhett�k azokat ki sz�leikkel szemben. Szem�lyis�gszerkezet�ket tekintve nagyon er�s a felettes �n �s az id, a gyenge �n pedig a kett� k�z�tt lav�rozik: nemk�v�natos tulajdons�gaikat kivet�tik az �ltaluk als�bbrend�nek tartott csoportok tagjaira. Al�vetik magukat a tekint�lynek, len�zik �s agressz�vek azokkal szemben, akik t�l�k k�l�nb�znek.
Altmeyer szerint azonban ezek a tekint�lyelv� megnyilv�nul�sok sokszor k�zvetlen tanul�s eredm�nyei: tekint�lyelv� sz�l�kt�l �s t�rsakt�l saj�t�tj�k el a gyerekek a tekint�lyelv� attit�d�ket. A m�dia is gyakran hozz�j�rul az el��t�letek �s a sztereot�pi�k meger�s�d�s�hez p�ld�ul a nemek sztereotipikus szerepekben val� �br�zol�s�val a tv sorozatokban.
Az el��t�letek okai �s k�vetkezm�nyei a csoportok k�z�tti ellens�gesked�snek. Az ellens�gesked�snek oka lehet a gazdas�gi �s politikai verseng�s, vagy ha a csoportok ellent�tes �rdekekkel rendelkeznek (Sherif �s Sherif terepvizsg�lat�t l�sd a k�nyvben. Negat�v k�lcs�n�s f�gg�s kialak�t�sa: ha az egyik csoport nyer, a m�sik vesz�t). Konfliktust okozhat a relat�v megfosztotts�g is: ha az emberek frusztr�ltnak �rzik magukat, mivel saj�t csoportjuk helyzet�t m�s csoportokhoz k�pest el�nytelennek �rzik
Azzal, hogy csoportokba soroljuk az embereket a vil�g egyszer�bb �s �ttekinthet�bb lesz sz�munkra, inform�ci�feldolgoz�sunk gazdas�gosabb� v�lik: a sztereot�pi�knak ellentmond� tapasztalatokat hamar elfelejtj�k, vagy �szre sem vessz�k, m�g az olyan esetekre pontosan eml�ksz�nk, amelyek meger�s�tik hiedelm�nket egy-egy embercsoporttal kapcsolatban. Azokat a csoportokat, amelyeknek nem vagyunk tagjai, egys�gesebbnek �s tagjait hasonl�bbaknak l�tjuk, mint saj�t csoportunk tagjait.
Az el��t�letek megv�ltoztat�sa nem egyszer� feladat. A csoportk�zi ellens�gesked�s egyik oka a verseng�s okozta frusztr�ci�, ez�rt egy lehets�ges megold�s lehet a csoportok k�z�tti �rdekkonfliktus megsz�ntet�se. Term�szetesen ez a val�s�gban szinte lehetetlen, �s a relat�v megfosztotts�g miatt akkor is sz�m�thatunk csoportk�zi ellens�gesked�sre, ha az emberek jobb anyagi helyzetbe ker�lnek. A kontaktuselm�let (Allport) szerint seg�thet, ha a csoportok tagjai gyakrabban tal�lkoznak, mert ilyenkor kialakulhat k�zt�k szem�lyes kapcsolat. Pozit�v kapcsolat akkor j�het l�tre, ha a k�l�nb�z� csoport tagjai egyenl� st�tuszban vannak. Aronson szerint a megold�st a kooper�ci� �s az egy�ttm�k�d�s jelentheti (a "mozaik technika" haszn�lata az el��t�let cs�kkent�s�ben - a negat�v attit�d�k kooper�ci�val megsz�ntethet�k, csak olyan feladatokat kell kialak�tani, ahol a megold�shoz k�z�s er�fesz�t�s sz�ks�ges, �s mindenki csak egy-egy r�sz�t ismeri a megold�shoz sz�ks�ges inform�ci�nak). Ha a k�ls� csoport n�mely tagj�r�l pozit�v k�p alakul ki benn�nk, Hewstone szerint ez akkor �ltal�nos�t�dik (generaliz�l�dik), ha az adott k�ls� egy�n csoport-hovatartoz�sa egy�rtelm� �s nyilv�nval�, mert egy�bk�nt mint speci�lis esetet - kiv�telt - egy alcsoportba soroljuk �s az eg�sz kateg�ri�t �rint� sztereot�pi�k �rintetlenek maradnak.
Rekategoriz�ci�r�l akkor besz�l�nk, amikor az eredeti saj�t csoportb�l �s a m�sik csoportb�l alkotnak egy nagyobb csoportot, amivel megsz�nik a "mi" �s az "�k" hat�ra.