Alapfogalmak:

Társadalmi változás: társadalom szerkezetének, intézményeinek, tág értelemben vett kultúrájának változása, lehet gyors és lassú, fokozatos és ugrásszerű

gazdasági növekedés: egyszerűen a GDP-nek, pontosabban az egy főre jutó GDP-nek a növekedése

gazdasági fejlődés: az egy főre jutó GDP növekedése mellett beletartozik a gazdasági szerkezet átalakulása, gazdálkodás hatékonyságának emelkedése stb.

társadalmi fejlődés: bele szokás érteni az életszínvonal emelkedését, városiasodás, iskolai végzettség emelkedését, halandóság javulása stb.

fejlett ország: egy főre jutó GDP magas

fejlödő országok: egy főre jutó GDP alacsony

jólét: jövedelmen és a fogyasztáson kívűl beletartozik az egészségi állapot, a műveltség, a közbiztonság, a szabadon beosztható idő stb.

életminőség:  nem anyagi dimenzió, de vannak akik az egyéni élet anyagi és nem anyagi dimenziójával való elégedetlenséget definiálják életminőségnek

Allardt életminőség definíciója: embernek háromféle alapvető szükséglete van:

1, jólét birtoklási dimenzió: anyagi javak megfelelő színvonala, amelyek biztosítják az élelmezését, lakását, ruházkodását, közlekedését

2, jólét szeretet-dimenziója: jó emberi kapcsolatok

3, jólét létezés dimenziója: saját élete értelméről, céljairól, hasznosságáról való maggyöződés, az önmegvalósítás

Anyagit nevezte életszínvonalnak, másik kettőt létezés dimenziónak; anyagi dimenzióval kapcsolatos szubjektív  véleményeket nevezet elégedettségnek, az életminőséggel kapcsolatos szubjektív értékelést boldogságnak

mai szociológia az életminőség nem anyagi dimenzióit, hanem azoknak objektiv és szubjekti oldalát tekinti

kapitalista gazdaság: két jell.- a termelőeszközök nagy többsége, többnyire viszonylag kisebb számú tőkés magántulajdonban van, és a társadalom tagjainak többsége, mivel nem rendelkezik termelőeszköz-tulajdonnal, bérmunkásként kénytelen munkát vállalni a magántulajdonban lévő gyárakban stb., továbbá a gazdaság működését a szabadpiac szabályozza, az állam nem avatkozik be közvetlenül a gazdaság működésébe

szocialista gazdaság: termelőeszközök nagy többsége állami, társadalmi tulajdonban van, továbbá központi tervek szabályozzák a gazdaság  működését; szokás parancsgazdaságnak is nevezni

vegyes gazdaság: két tiszta típus közötti átmenet

ipari társadalom: olyan társadalom, ahol a foglalkoztatottak nagyobb része az iparban és a közlekedésben dolgozik, és ahol a nemzeti jövedelem túlnyomó részét ezek  a népgazdasági ágak állítják elő

posztindusztriális vagy szolgáltatási társadalom: olyan társ, ahol a szolgáltatások területén dolgozik a foglalkoztatottak több mint a fele

modernizáció: nemcsak a ipari termelés növekedését jelenti, hanem a városiasodás, az iskolai végzettség emelkedése, a demográfiai viselkedés, emberi viselkedés normái és motívumai, az értékek megváltozása és a pol.i rsz-ek demokratizálódását is

centrum: vagy magterület (core) olyan ország vagy ország csoport, esetleg országrész, ahol a gazdasági és társadalmi fejlődés először megindul és amelyik utóbb a fejlődés élén halad

periféria: ezektől a területektől távol fekvő, elmaradt vagy a fejlődésben az előbbiek után kullogó terület

félperiféria: e kettő között elhelyezkedő terület

Elméletek

Comte elmélete: emberi társadalmak a tudomány által irányitott társadalom felé haladnak

Marx elmélete: társadalom fejlődés csúcspontja és végpontja a szocialista, ill. kommunista társadlom lesz

Spencer elmélete: az emberi társadalmak egy olyan liberális gazdasági-társadalmi-politikai rendszer, az ipari társadalom felé közelednek, amelyben az állam szerepe minimális lesz és amelyben a piaci verseny a darwini természetes kiválasztódáshoz hasonlóan spontán módon irányítják a folyamatokat

Ezeket a korai elméleteket az jellemezte, hogy az emberi társ-ak fejődése elvezet valamilyen tökéletes végállapothoz, és a fejlődés törvényei determinisztikusak

Rostow elmélete:

gazdasági növekedés szakaszai:

1, hagyományos agrártársadalom

2, fellendülés előfeltételeit megteremtő szakasz, amelyben elkezd növekedni a megtakarítás és a beruházás, intenzívebbé válik a bel- és külkereskedelem, létrejön a centralizált pol-i hatalom

3, fellendülés vagy nekirugaszkodás szakasz (take-off), amelyben erősen megnőnek a beruházások, elkezdődik a gyors iparosodás

4, érettség szakasza, amelyben az ipari termelés kerül túlsúlyba

5, tömeges fogyasztás szakasza, amelyben megnő a szellemi foglalkozásúak aránya, erősödik a társadalom biztosítás

- séma leglényegesebb eleme a hármas pont, mert ebben a beruházásé a döntő szerep

- ez a pont  kb 40 évig tart, utána a növekedés lelassul, de állandósul

- tömeges fogyasztás társadalmával szemben erős kritikák jelentek meg; pl: Marcuse- könyvében a minél nagyobb fogyasztásban érdekelt ember szellemi  elszegényedését írja le

Gerschenkron: kiegészítette Rostow elméletét azzal, hogy az állam szerepe a gazdasági növekedés megindításában eltérő volt- először iparosodó országokban csekély, később iparosodókban egyre nagyobb

Ipari társadalom elmélete: az iparosodás alapvetően alakítja nemcsak a gazdaságot, hanem a társadalmat, a politikai rendszert és a kultúrát is; a gazdaságban a nyereségre, a hatékonyságra és a folyamatos növekedésre való törekvés uralkodik, a társ-i kapcsolatok racionalizálódnak, a politikában előbb-utóbb létrejön a demokrácia, a kultúrában a modern értékek válnak uralkodóvá

konvergencia: ipari társ. elméletéhez kapcsolódó fogalom- az ipar hatása  olyan erős, hogy az ipari társadalmak közötti különbségek el fognak mosódni, a kapitalista és szocialista társadalmak valamilyen közös modell felé fognak  közeledni: vegyes gazdaság lesz, a piaci és a gazdasági tervezés együtt fogja a gazdasági folyamatokat irányítani

Lenski: termelés technológiája és szervezete messzemenően meghatározza  a gazdasági, társadalmi és politikai élet összes jellemzőit; az emberiség történetének fordulópontját a technológiai újítások hozták meg és ezek választották el a különböző társ. típusokat egymástól

Lenski társadalomtípusai: gyűjtögető- és vadásztársadalmak; kertésztársadalmak; agrártársadalmak; ipari társadalmak + három mellékút is van: pásztortársadalmak, halásztársadalmak, tengeri társadalmak

Fourastié: proindusztriális társ. elmélete szerint az ipar része  a nemzeti jövedelem megtermelésében és a foglalkoztatásban bizonyos felső határ elérése után  csökkeni kezd, ezzel egyidejűleg nő a szolgáltatások szerepe; megváltozik az emberek életmódja, korábbinál magasabb lesz az életszinvonaluk, több szabadidejül van, megnő a tudás fontossága® megváltozik a társadalmi szerkezet hierarchiája, mert a tudással rendelkezők kerülnek hatalomra

Modernizáció elmélet:

Parsons: politikai, gazdasági, kulturális és szeméyliségi alrendszerek egymást kölcsönösen befolyásolják

McClelland: teljesitménymotiváció elterjedésének empírikus kutatásai fontosak® megjelenik az a motiváció, amely segit az egyéneknek, hogy ne elégedjenek meg az öröklött  társadalmi helyzetükkel

Inkeles és Rossi: modernitás dimenziói:

1. nyitottság az új tapasztalatokkal szemben

2. nyitottság a változásokkal szemben

3. vélemény a nagy társ-i kérdésekről

4. törekvés az informálódásra

5. jelen- és jövőorientáltság

6. hatékonyság

7. tervezés

8. bizalom a környező világ kiszámithatóságában

9. technikai szaksmerezek értékelése

10. magas aspirációk az iskolai végzettség és foglalkozás terén

11. mások emberi méltóságának tisztelete

12. termelési folyamatok megértése

Münch: politikai rsz (közösségi döntéseket hozzák); közösségi rsz.(társ integrációját biztosítja); kulturális rsz (normák és értékek kérdéseiben való konszenzus alakul ki); gazd-i rsz (létszükséglet fedezéséhez szükséges termékeket állítja elő): interpenetrál minden rsz a másikkal

Elias civilizációs elmélete:

- mindennapi viselkedés megváltozásában látta a társ-i változás, civilizálódás lényegét

pl: udvariassági szokások  jellege

- civilizáció folyamata abból áll, hogy minél nagyobbá és bonyolultabbá válik egy társadalom, annál nagyobb szükség van arra, hogy társadalmilag elfogadhatatlan ösztönös, elsősorban erőszakos viselkedést ne külső kényszerrel szorítsák vissza, hanem a társ tagjaival belsőleg fogadtassák el az azokat tiltó szabályokat, úgyhogy a szégyenérzet tartsa vissza a társ tagjait az ilyen viselkedéstől

- mai civilizált társ jell.: szigorúan tartja magát a társadalmi udvariassági normákhoz, tartózkodik a heves érzelmektől stb.

Dependenciaelmélet, centrum és periféria:

modernizáció legerősebb kritikája: marxista szociológusok fogalmazták: a fejlődő országok nem akarják az amerikai gazdaságot, társadalmat és demokráciát utánozni; mai fejlődő országok nem képesek a mai fejlett országok korábbi modernizációs útját végigjárni, mert a világgazdaságban elfoglalt alárendelt pozíciójuk ebben megakadályozza őket

Cardoso dependenciaelmélete: fejlett országok nem engedik a fejlődőket kitörni a jelenlegi függő gazdasági helyzetükből

Wallerstein centrum-periféria elmélete: Minden világgazdasági rsz-nek van egy központja, ahol a gazdasági fejlettség a legmagasabb szinten áll, és amely ennek következtében nagy gazdasági és politikai-katonai hatalommal rendelkezik a világrendszer alárendelt országai fölött. A centrum ennek következtében képes kizsákmányolni a perifériát, valamint a centrum és a periféria között elhelyezkedő félperifériát, és megakadályozza azt, hogy egy-egy ország a perifériából vagy félperifériából kitörjön. centrum-periféria viszonyában csak azáltal következik be változás, hogy a centrum eltolódik a világ másik régiójába