A legfontosabb norma aj�nl� �s al�t�maszt� �rt�keket k�n�l.

T�g defin�ci�ja: vall�snak tekint�nk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi �s t�rsadalmi �let v�gs� k�rd�seire, az �let �rtelm�re �s c�lj�ra vonatkoz� v�laszokat fogalmaz meg (akkor is, ha nem hivatkozik Istenre), �gy kijelenthetj�k, hogy minden emberi t�rsadalomban volt vall�s.

Vall�st�rt�n�szek (Eliade 1994-1996) �s kultur�lis antropol�gusok val�ban az �semberi t�rsadalmak �ta minden emberi t�rsadalomban kimutatt�k valamilyen vall�s l�tez�s�t.

Durkheim (1925): a t�rsadalom �s a vall�s szinte elv�laszthatatlanok egym�st�l.

A vall�sszociol�gia: a szociol�gia elk�l�n�lt, int�zm�nyes�lt �ga.

ALAPFOGALMAK

Vall�s �s vall�soss�g

- Durkheim (1925) szerint a vall�s a szent dolgokra vonatkoz� hitek �s gyakorlatok egys�ges rendszere. A prof�n �s a szent dolgok magk�l�nb�ztet�se:

Prof�n: az adott t�rsadalomban mindennapos, szok�sos, adottnak vehet�.

Szent: nem h�tk�znapi, hanem mintegy „f�ld�nt�liak", meghaladj�k a k�zvetlen l�ttapasztalatokat.

- Yinger (1970) szociol�giai defin�ci�ja: „olyan hit- �s gyakorlatrendszer, amelynek seg�ts�g�vel valamely embercsoport az emberi �let v�gs� k�rd�seivel birk�zik”. V�gs� k�rd�sek: Mi az ember �let�nek �rtelme? Mi�rt van szenved�s? Mi t�rt�nik az emberrel hal�la ut�n? Van-e az emberi �letnek valamilyen nagyobb c�lja? (Megjegyzend� viszont, hogy nem foglaltatik benne az Isten l�t�be vetett hit, �gy elvileg elk�pzelhet�, hogy egy ateista filoz�fi�nak is vall�sfunkci�ja legyen.)

- A vall�soss�g t�bb dimenzi�i.

1.       hit bizonyos vall�si t�telekben,

2.       bizonyos ritu�l�k gyakorl�sa, benn�k val� r�szv�tel (istentisztelet, im�ds�g stb.),

3.       vall�si ismeretek (pl. a Biblia ismerete),

4.       vall�si �lm�nyek (Istennel val� szem�lyes kapcsolat),

5.       a vall�s �ltal el��rt erk�lcsi norm�k megtart�sa.

Ezeknek elk�l�n�l�s�t az�rt kell hangs�lyozni, mert nem sz�ks�gk�pen j�rnak egy�tt (pl. egy h�v� ember nem vesz r�szt istentiszteleten).

Egyh�z, szekta, felekezet, kultusz

A vall�s k�z�ss�get l�trehoz� szervezet.

E. Troeltsch (m�lt sz-i vall�sszoviol�gus) nyom�n megk�l�nb�ztetj�k a szervezet k�t t�pus�t: az egyh�z �s a szekta.

�jabban bevezettek m�g k�t fogalmat: felekezet (denomination),�s kultusz ( cult).

-                      Az egyh�z: nagyobb l�tsz�m� t�rsadalmi szervezet, ahov� a tagok belesz�letnek, k�pzatt paps�ga van, valamint a tan�t�st, az intellektu�lis elemeket hangs�lyozza. Hozz� tartozhat a t�rsadalom teljes n�pess�ge, mely �ltal �sszekapcsol�dik az �llammal.

-                      A szekta: kisebb l�tsz�m�, a tags�ghoz egyszeri feln�ttkori csatlakoz�s, megt�r�s sz�ks�ges, t�bbnyire nincs specializ�lt paps�ga, az �rzelmi elemeket, a vall�sos �lm�nyeket hangs�lyozza. M�s egyh�zak �s szekt�k tagjait �ltal�ban nem tartja vall�sosnak, ez�rt azok megt�r�t�s�re t�rekszik. Vall�sszociol�gusok v�lem�nye: vagy elt�nnek, vagy felekezett� alakulnak �t, teh�t k�zelednek az egyh�zi szervezethez.

-                      A felekezet: a szekta �s az egyh�z k�z�tt �ll. A t�bbvall�s� t�rsadalmat elfogad� egyh�z, amely toler�ns a t�bbi felekezettel szemben. (A modern t�rsadalmak Greeley (1972) szerint felekezeti t�rsadalmak: a felekezetek egyr�szt f�ggetlenek az �llamt�l, de t�bb �l egy�tt a t�rsadalomban.)

-                      A kultusz (�jabb vall�sszociol�giai fogalom): olyan form�tlan vall�si vagy nem vall�si csoportosul�s, amely valamely hit vagy ritu�l� k�r�l alakul ki (pl. a satanizmus �s a boszork�nyhit).

-                      �j vall�si mozgalmak (new religious movements): a k�zelm�ltban jelentek meg �s szekta vagy kultusz jelleg�ek.

Civil vall�s

R. Bellah (1967, amerikai szociol�gus) vezette be a fogalmat: Vall�si tartalm�, mindenki sz�m�ra elfogadott, de nem kapcsol�dik egy meghat�rozott vall�shoz (az amerikai t�rsadalomban jellemz�). Pl. Isten, h�laad�s napja stb. Bellah szerint az amerikai t�rsadalom integr�ci�j�ban fontos szerepe van.

Fundamentalizmus

Fundamentalista: vall�si mozgalmak, csoportok, k�z�ss�gek, amelyek n�h�ny hitt�telhez ragaszkodnak, ezeket igyekeznek r�er�ltetni a t�gabb k�rnyezet�kre. A t�telt�l val� elt�r�st eretneks�gnek tartj�k. Pl. a vil�gteremt�s, az ember sz�rmaz�s�nak magyar�zata.

M�dszerek

A n�psz�ml�l�sok nem k�rdezik k�vetkezetesen (Mo-on csak 1949-ig m�rt�k a felekezeti hovatartoz�st) �s csak a megkeresztel�s t�ny�t regisztr�lj�k.

A vall�sszociol�giai vizsg�latok: nincs �ltal�nosan elfogadott m�dszer a vall�soss�g m�r�s�re. Oka: a vall�soss�g fogalm�nak v�ltozatos �s t�bbdimenzi�s defin�ci�i. M�dszerei:

1.                 legegyszer�bb k�rd�sfeltev�s: „Vall�sosnak mondja-e mag�t?” (Bonyolultabb k�rd�seket is fel lehet tenni bizonyos hitt�telek elfogad�s�r�l vagy elutas�t�s�r�l).

2.                 a templomba j�r�s stb. gyakoris�g�nak megk�rdez�se. (B�r ez ink�bb az egyh�zhoz k�t�d�sr�l, mint a vall�sos meggy�z�d�sr�l ad inform�ci�t.)

3.                 megfigyel�s m�dszere: ink�bb egy-egy vall�si k�z�ss�g, pl. szekta vagy gy�lekezet vizsg�lata.

ELM�LETEK

A vall�s funkci�ja a t�rsadalomban

K�rd�s: Mi a vall�s szerepe a t�rsadalomban?

-                      Durkheim (1925) szerint minden t�rsadalomnak sz�ks�ge van �rt�keket tudatos�t�, az egy�ttm�k�d�sre �s az integr�ci�ra t�maszkod� ritu�l�kra. Ez�rt – m�g ha a hagyom�nyos vall�sok vissza is szorulnak – �rt�keket megfogalmaz� eszmerendszerekre, szimbolikusan kifejez� ritu�l�kra van sz�ks�g.

-                      Berger �s Luckmann (1963; 1967) szerint az ember nem �szt�nei nem k�pesek a cselekedetek teljes ir�ny�t�s�ra, ez�rt viselked�si szab�lyokat, norm�kat alak�t ki mag�nak. Ezeket al� kell t�masztania valamilyen �rt�kekkel, amelyek az emberi �let v�gs� vagy egzisztenci�lis k�rd�seire ad v�laszt. A vall�sok ezekre k�rd�sekre k�n�lnak v�laszokat, ez�rt van sz�ks�ge valamilyen elk�pzel�sre, vil�gk�pre. (De nem minden vall�s egyen�rt�k� pl. ember�ldozatokat felmutat� �s a szeretetet hangs�lyoz� vall�sok etikai k�l�nbs�gei.)

A vall�s funkci�ja teh�t: t�j�koz�d�s a vil�gban. M�sik oldalr�l: a t�rsadalom tagjai sz�m�ra k�z�s �rt�keket �s norm�kat ad. Tov�bb�:

-          el�seg�ti a t�rsadalmi integr�ci�t, az �sszetartoz�s �rz�s�t,

-          k�z�ss�get teremt,

-          legitim�lja a fenn�ll� t�rsadalmi (politikai) int�zm�nyeket (n�ha ennek megv�ltoztat�s�ra t�rekszik. l�sd latin-amerikai felszabad�t�si teol�gia).

A gazdas�g �s a vall�s �sszef�gg�sei

Legfontosabb, leg�rdekesebb k�rd�s: gazdas�gi �s a tudati viszonyok v�ltoz�sa, ezen bel�l a vall�s v�ltoz�sa milyen kapcsolatban vannak egym�ssal, melyik az ok �s melyik az okozat.

-                      Marx t�tele: a gazdas�gi alap hat�rozza meg a fel�p�tm�nyt. Ehhez sorolta a tudati elemeket �s ezen bel�l a vall�st is, b�r nem z�rta ki a visszahat�s lehet�s�g�t.

Ehhez kapcsol�dik a vall�s t�rsadalmi hat�s�nak k�rd�se: a fenn�ll� viszonyok konzerv�l�s�t vagy a fenn�ll� viszonyok v�ltoz�s�t szolg�lja a vall�s? Marx �ll�t�sa: a vall�s a n�p �piuma – azt a meggy�z�d�st fejezi ki, hogy a vall�s �s az egyh�z mindig a fenn�ll� viszonyok megmarad�s�ban �rdekelt er�k oldal�n �ll, azokat szolg�lja.

-                      Max Weber gazdas�gi �s t�rsadalomi hat�sait vizsg�lta a vall�soknak (pl. a hinduizmus �s m�s indiai vall�sok, a konfucianizmus �s taoizmus, a mohamedanizmus, az izraelita vall�s �s a kereszt�nys�g). Kimutatta l�nyeges h�tr�ltat� vagy el�ny�s befoly�sukat a modern (kapitalista) gazdas�g fel�. Fontosnak tal�lta a protestantizmus hat�s�t: ugyanis ennek az etik�nak tulajdon�that�, hogy a tiszt�n nyeres�gre, p�nzszerz�sre mint �nc�lra ir�nyul� tev�kenys�g „legjobb esetben erk�lcsileg megt�rt tev�kenys�gb�l a Franklin Benjamin �rtelm�ben vett hivat�s” lett. Ez vil�gos p�ld�ja a vall�s t�rsadalmi v�ltoz�st el�mozd�t� hat�erej�nek.

A k�rd�seknek tiszt�z�sa szempontj�b�l �rdekes lenne megvizsg�lni az egyh�zak szerep�t a kelet-k�z�p-eur�pai orsz�gokban 1945 ut�n (pl. a lengyel katolikus egyh�z). A rendkiv�li befoly�s a lengyel t�rsadalomra c�folni l�tszik azt a t�telt, hogy a vall�s a gazdas�gi alap f�ggv�nye; a rendszerv�ltoz�st t�mogat� tev�kenys�g�b�l pedig arra k�vetkeztethet�nk, hogy bizonyos esetekben a vall�s �s az egyh�z ma is a t�rsadalmi v�ltoz�s egyik l�nyeges t�nyez�je lehet.

A szekulariz�ci� elm�lete

Az els� elm�letek szerint: a gazdas�gi �s t�rsadalmi fejl�d�ssel, a racion�lis gondolkod�s elterjed�s�vel p�rhuzamosan a vall�s fokozatosan elveszti fontoss�g�t. Szerepe a mindennapi �letben gyeng�l, majd az emberek kapcsolata teljesen megszakad az egyh�zakkal, az egyh�z befoly�sa �s szerepe a politik�ban, az oktat�sban, az eg�szs�gi ell�t�sban stb. fokozatosan megsz�nik.

-                      Durkheim (A t�rsadalmi munkamegoszt�sr�l) szerint: ha van olyan igazs�g, amelyet a t�rt�nelem vitathatatlanul bizony�t, akkor az az, hogy a vall�s a t�rsadalmi �letnek egyre kisebb r�sz�t �leli �t. Ehhez hozz� kell tenni, hogy ezt problematikusnak tekintette, �s azon gondolkodott, hogy mi l�phetne a hagyom�nyos vall�s hely�re.

-                      Max Weber: a szekulariz�ci� helyett a vil�g var�zstalan�t�s�r�l besz�lt: a modern t�rsadalmakban t�rt h�d�t a vall�si magyar�zatokkal szemben a k�rnyezet, a term�szet, a t�rsadalom racion�lis magyar�zata.

-                      �jabban: nem a vall�s �s az egyh�z elt�n�s�t, mint ink�bb v�ltoz�s�t �rtik. Egyben t�bb, laz�n �sszef�gg� folyamatot k�l�nb�ztetnek meg a szekulariz�ci�n bel�l:

1.       A racion�lis gondolkod�s elterjed�se. vitathatatlannak l�tsz� folyamat, de ezzel p�rhuzamosan a vall�sos gondolkod�sban is er�s�d�tt a racion�lis elem. Pl. a zsid� �s kereszt�ny vall�sok racion�lisabbak, mint a kor�bbi m�gikus hitek. M�sr�szt val�sz�n�, hogy az �rzelmi elemeket a racionalit�s nem fogja tudni teljesen elnyomni.

2.       A nem saj�tosan vall�si feladatok (�llamigazgat�s, oktat�s, beteg�pol�s, szeg�nygondoz�s stb.) elv�gz�s�nek f�ggetlen�l�se az egyh�zakt�l. Ez el�seg�theti, hogy a vall�si ig�nyekre �sszpontos�thass�k figyelm�ket. (Felt�telezhet� pl. ha az egyh�zak visszah�z�dnak politik�t�l kedvez hat�suk er�s�d�s�nek.) Emellett jelenleg �gy l�tszik, hogy az egyh�zak sz�mos eml�tett, nem saj�tosan vall�sos funkci�iknak egy r�sz�t egyel�re megtartj�k, mert azokat az �llam �s m�s szervezetek nem k�pesek ell�tni.

3.       �talakul az egyh�zak szervezete, gyeng�l a hierarchia, er�s�dik a spont�n csoportok �n�ll�s�ga, �s ezzel p�rhuzamosan er�s�dik az �gynevezett „laikusok” szerepe. Ennek k�vetkezm�nye lehet, hogy a vall�soss�g a „laikus" h�vek k�r�ben tudatosabb� �s akt�vabb� v�lik.

Ezekb�l arra k�vetkeztethet�nk, hogy a szekulariz�ci� nem vezet a vall�s �s az egyh�z elhal�s�hoz, viszont l�nyeges v�ltoz�st hozhat.

NEMZETK�ZI TENDENCI�K

Szekulariz�ci�s tendenci�k

Az utols� �vtizedek vizsg�latai a kereszt�ny kult�r�j� orsz�gokban v�ltozatos k�pet mutatnak, mely �sszef�gg a vall�soss�g m�r�s�nek neh�zs�geivel.

-                      Giddens 1990 k�r�li eur�pai �rt�kvizsg�lata j� p�lda a vall�soss�gmutat�k elt�r�seire, ill az orsz�gok k�z�tti k�l�nbs�gekre:

-                      A rendszeres temploml�togat�k ar�nya minden�tt j�val kisebb, mint az Istenben h�v�k ar�nya. Sv�dorsz�gban �s Franciaorsz�gban legkisebb, �rorsz�gban a legnagyobb a vall�sosak ar�nya. �rorsz�g ut�n a (legfejlettebb �llamnak tartott) USA k�vetkezik, ahol az �llam �s a felekezetek alkotm�nyjogi sz�tv�laszt�sa a legteljesebb. A szocialista orsz�gok k�z�l az 1980-as �vekben Lengyelorsz�gban volt messze a legmagasabb a magukat vall�sosnak mond�k �s a rendszeres temploml�togat�k ar�nya.

-                      Nincsenek hosszabb t�rt�neti m�ltra vonatkoz� adataink a vall�soss�gr�l, de a orsz�gonk�nt elt�r� �s a t�bb nyugat-eur�pai orsz�gban cs�kken� tendenci�t lehet megfigyelni (pl. a magukat vall�sosnak mond�k, a k�l�nb�z� hitt�teleket elfogad�k, a vall�serk�lcsi norm�kat k�vet�k �s a rendszeres templomba j�r�k ar�nya cs�kkent). M�sutt a cs�kken�si tendencia meg�llt, az USA-ban pedig a vall�soss�g terjed�s�t figyelt�k meg, de nem a hagyom�nyos felekezetek, hanem a kisegyh�zak �s szektaszer� csoportok tagl�tsz�ma n�vekszik).

Fundamentalizmus

A fejlett orsz�gokban, de legink�bb az USA-ban er�s�d�tt. (Pl. a katolikus egyh�z anyanyelven t�rt�n� mis�z�se �s az amerikai protest�ns „�jj�sz�let�si mozgalom”).

�j vall�si mozgalmak

-                      Els�sorban Amerik�ban, de kisebb m�rt�kben a vil�g m�s kereszt�ny kult�r�j� t�rsadalmaiban is jelen van. Pl. a Moon d�l-koreai �zletember �s pr�dik�tor �ltal alap�tott Egyes�l�s Egyh�za, a Hare Krisna mozgalom, a szcientol�gia, a neop�nk�sdista karizmatikus (nyelveken besz�l�) mozgalom (vagy a sz�ls� p�ld�ja a jonestowni gy�lekezet, amely a latin-amerikai �serd�be v�ndorolt ki, �s ott a mai napig tiszt�zatlan ok miatt kollekt�v �ngyilkoss�got k�vetett el).

Vall�sszociol�giai �s politikusi �rdekl�d�s k�z�ppontj�ban �ll a mohamedanizmus vil�gm�retekben val� terjed�se – �s k�l�n�sen a fundamentalista mohamedanizmus politikai hatalomra jut�sa egyes orsz�gokban (Ir�n) vagy a hatalom �tv�tel�re val� t�rekv�se (Alg�ria).

-                      Campiche (sv�jci) megjegyz�se (1994): „Nem az a k�rd�s, hogy lesz-e vall�s a j�v�beni t�rsadalmakban, hanem az a k�rd�s, hogy milyen vall�s vagy vall�sok fognak e t�rsadalmakban �lni.” K�rd�s�nk ennek alapj�n: a vall�sszociol�gi�nak nem kellene-e feladni azt az elv�t, hogy nem �rt�keli a vall�sokat �s nem is tesz k�z�tt�k k�l�nbs�get.

-                      L�tv�nyos tev�kenys�geik, t�r�t�seik, n�h�ny  dr�mai v�gkifejlet miatt az �j vall�si mozgalmak eg�sz k�rd�sk�re a vall�sszociol�gia �rdekl�d�s�nek k�z�ppontj�ban �ll. Vannak, akik az okot egy �ltal�nos kultur�lis vagy �rt�kv�ls�gban l�tj�k, m�sok a modern t�rsadalmakra jellemz� elgy�k�rtelened�sben, elmag�nyosod�sban keresik.

MAGYARORSZ�GI HELYZET

A magyar t�rsadalom felekezet szerinti �sszet�tele

K�l�nb�z� t�pus� adatok �llnak rendelkez�sre e t�ren.

-          1949. �vi n�psz�ml�l�s – ez volt az utols�, mikor a felekezeti hovatartoz�st k�rdezt�k.

-          1992 v�g�n a KSH egy, a 14 �ves �s id�sebb n�pess�g 0,5 %-�ra kiterjed� mobilit�s-felv�tel keret�ben gy�jt�tt adatot

Ezek alapj�n:

-                      1930-1949: a legl�nyegesebb v�ltoz�s az izraelit�k sz�m�nak nagyfok� cs�kken�se a II. v.h. alatti holocaust �s (kisebb r�szben) a kiv�ndorl�s miatt. Az evang�likusok sz�m�nak cs�kken�se a n�met �s szlov�k anyanyelv�ek kitelep�t�s�vel magyar�zhat�.

-                      1949-1992: a legl�nyegesebb – de val�j�ban a v�rhat�n�l kisebb – v�ltoz�s a felekezeteken k�v�liek sz�m�nak n�veked�se. 1992-ben az izraelita k�z�ss�gekhez tartoz�k sz�ma 80 �s 100 ezer k�z�ttre becs�lhet� (orsz�gos sz�mar�nyukra k�vetkeztetni nem lehet).

Iskolai v�gzetts�g szerint:

-                      Felekezeten k�v�lieket legink�bb a magas iskolai v�gzetts�g�ek k�z�tt tal�lhatunk, �s h�rom egyh�z k�z�tt az evang�likusok iskolai v�gzetts�ge a legmagasabb.

A vall�soss�g v�ltoz�s�nak tendenci�i

-                      A T�megkommunik�ci�s Kutat�k�zpont 1972 �ta rendszeresen m�rte a vall�soss�g mutat�j�t: „Vall�sos ember-e �n?”, amihez k�t v�laszalternat�v�t adott: „igen” �s „nem”

1972-ben meglep�en magas volt az ar�ny(46 %), a k�vetkez� �vekben folyamatosan cs�kkent,

1978-ban �rte el a m�lypontot (36 %), ut�na lassan emelkedni kezdett, �s

1990-ben m�r 51 %-ot �rt el (Tomka 1991)

1978 k�r�li tendenciav�lt�s a magukat vall�sosnak mond�k �sszet�tel�ben is l�nyeges v�ltoz�sokat hozott:

-          kor�bban a n�k, az id�sek, a k�zs�gi lakosok �s az alacsony iskolai v�gzetts�g�ek k�z�tt az �tlagosn�l nagyobb volt a vall�sosak ar�nya.

-          1978 ut�n �ppen a fiatalok, nagyv�rosi lakosok �s magas iskolai v�gzetts�g�ek k�z�tt kezdett k�z�tt kezdett a vall�soss�g er�teljesebben n�vekedni (b�r m�g most is alacsonyabb k�z�tt�k a vall�sosak ar�nya, mint az el�bb eml�tett kateg�ri�k k�zt).

Tomka Mikl�s (1986) szerint a magas iskolai v�gzetts�g� fiatalok k�r�ben a hagyom�nyost�l elt�r� vall�si �rdekl�d�s kezd kibontakozni. A r�gi passz�v-befogad�-fogyaszt� t�pus� vall�soss�ggal szemben terjed az akt�v-keres�-alkot� t�pus�. Ez �sszef�gg a papok sz�m�nak cs�kken�s�vel �s a paps�g �reged�s�vel, amely sz�ks�gk�ppen n�veli a m�s foglalkoz�s� „laikus"-ok szerep�t. Ez�rt n� a szerepe a kisebb k�z�ss�geknek, ahol er�s a t�rsadalomir�nti elk�telezetts�g.

-                      �rnyaltabb k�p kaphat�, ha �sszetettebb a k�rd�sfelvet�s:

Hankiss Elem�r �s munkat�rsai ( 1978) hasonl� k�rd�st tettek fel, de �t alternat�va k�z�l lehetett v�lasztani:

1980-t�l Tomka Mikl�s (1991) is T�megkommunik�ci�s Kutat�k�zpont felv�teleiben �t v�laszalternat�v�s k�rd�ssel is kutatta a vall�soss�g m�rt�k�t:

A kapott adatokb�l k�vetkeztethet�nk, hogy a magyar t�rsadalom feln�tt tagjainak egy viszonylag kicsi, de n�vekv� r�sze vall�sos �s rendszeresen j�r templomba, ill. egy enn�l kisebb �s cs�kken� r�sze k�vetkezetesen ateista.

A leg�jabb, az 1993. �vi h�ztart�spanel-felv�telb�l nyert adatok szerint: a 16 �ves �s id�sebb n�pess�g 2,0 %-a hetente t�bbsz�r, 9,0 %-a minden h�ten, 8,3 %-a havonta egyszer-k�tszer, 24,3 %-a �vente n�h�nyszor �s 39,7 %-a sohasem j�r templomba stb. Ezek azt sejtetik, hogy a magukat vall�sosnak mond�k ar�nya 1990 ut�n nem folytatta a n�veked�si tendenci�j�t.

Erre engednek k�vetkeztetni a KSH 1992. �vi felv�tel�b�l a vall�sgyakorl�s m�dj�ra vonatkoz� adatok is, melyek felekezetenk�nt mutatj�k ki a vall�sgyakorl�s m�dja szerinti eloszl�st. Az egy�b vall�s�ak, teh�t a kisegyh�zakhoz �s szekt�khoz, �j vall�si mozgalmakhoz tartoz�k vall�sgyakorl�s�nak intenzit�sa sokkal nagyobb, mint a nagy felekezetek vagy t�rt�neti egyh�zak h�vei�. Az ut�bbiak k�z�tt is a reform�tusok k�r�ben l�tszik a legel�rehaladottabbnak a vall�st�l val� elfordul�s, a szekulariz�ci�.

Moln�r Adrienn �s Tomka Mikl�s 1980-as �vek v�gi kutat�sa �rnyaltabb inform�ci�kat ad. 14-19 �ves koroszt�ly k�r�ben t�bbf�le jelleg� k�rd�ssel m�rt�k a vall�shoz f�z�d� viszonyukat. A megk�rdezettek k�z�l 40 % volt els��ldoz�, 31 % b�rm�lt, ill. 9 % konfirm�lt. A megk�rdezetteknek a fele egyik szertart�sban sem vett r�szt, egyharmad r�sz�k pedig sohasem volt templomban. Ezek az adatok �rz�keltetik, hogy er�sen visszaszorult a r�gi, �gynevezett „n�pegyh�zi" vall�soss�g, amelyben a fiataloknak nagy r�sze szinte term�szetesen ker�lt kapcsolatba az egyh�zakkal.

A legal�bb havonta templomba j�r�kn�l l�nyegesen t�bben �rtettek egyet a vall�sos hitet kifejez� meg�llap�t�sokkal, s�t sz�lesebb azon a fiatalok k�re, akikben valamilyen pozit�v �rt�kel�s �l a vall�sr�l (pl. „bels� nyugalmat ad”).

Viszont csek�ly azok sz�ma, akik alapvet� ismeretekkel rendelkezn�nek (pl. h�ny evang�lista volt?” k�rd�sre csak 9 % adott helyes v�laszt).

Hozz� kell tenni, hogy az ateista �ll�spont t�rt�neti megalapozotts�ga is igen gyeng�nek l�tszik (a megk�rdezetteknek ugyanis 32 %-a �gy tudta, hogy J�zus nem t�rt�neti, hanem kital�lt szem�ly, 11 %-a pedig �gy v�lte, lehet hogy �lt, de ez nem biztos).

A Mo-i kisegyh�zakr�l k�t igen alapos vizsg�latra ker�lt sor (Kardos 1969; Kardos-Szigeti 1988). Semmilyen szociol�giai vizsg�lat sem k�sz�lt viszont a k�zelm�ltban megjelent szekt�kr�l �s �j vall�si mozgalmakr�l. Arr�l sincsen megk�zel�t� k�p�nk, hogy val�j�ban h�nyan csatlakoztak hozz�juk.

�sszefoglal�an azt lehet mondani, hogy a vall�soss�g k�l�nb�z� megnyilv�nul�saira vonatkoz� szociol�giai adataink meglehet�sen ellentmond�sos k�pet adnak a mai magyar t�rsadalomr�l. Noha sokkal t�bb vall�sszociol�giai adatunk van, mint a t�bbi volt szocialista t�rsadalomnak, m�gis tov�bbi elm�ly�lt vizsg�latokra lenne sz�ks�g ahhoz, hogy alaposan meg�rts�k a vall�soss�g kiterjed�s�t �s jellemz�it a mai magyar t�rsadalomban.

T�rsadalompolitika

Vesz�lyekkel j�r, ha az �llam politikai eszk�z�kkel pr�b�lja az �rt�kek – k�z�tt�k a vall�si �rt�kek – elfogad�s�t vagy elutas�t�s�t befoly�solni. Az �llamnak �s az egyh�zaknak, a vall�snak egym�st�l vil�gosan elt�r� funkci�ja, feladata van a t�rsadalomban, ez�rt mind az �llam, mind a vall�s sz�m�ra h�tr�nyos, ha az �llam bele k�v�n avatkozni a vall�soss�g alakul�s�ba (az �gynevezett �llamegyh�zak h�veinek sz�ma majdnem minden�tt sokkal ink�bb cs�kkent, mint az �llamt�l f�ggetlen egyh�zak�).

A szocialista korszak tapasztalatai vil�gosan bebizony�tott�k, mennyire k�ros az, ha az �llam pr�b�lja a vall�soss�got visszaszor�tani, az ateista ideol�gi�t terjeszteni (b�r propagand�juk majdnem eredm�nytelen volt, csak a k�z�mb�s�k sz�ma n�tt).

A sz�ls�s�ges fundamentalizmus k�zelm�ltbeli megnyilv�nul�sai k�lf�ld�n �s az �j vall�si mozgalmak megjelen�se k�lf�ld�n �s haz�nkban is igen bonyolult probl�m�kat �ll�t a vall�si szempontb�l t�relmes �llam el� is, amikor el kell d�ntenie, hogy mely mozgalmak s�rthetik az alapvet� emberi jogokat.

�SSZEFOGLAL�S

A vall�sszociol�gi�ban hossz� ideig uralkodott a szekulariz�ci� elm�lete. Eszerint a fejlett t�rsadalmakban fokozatosan gyeng�l a vall�soss�g, az egyh�zak egyre kisebb szerepet j�tszanak. Ma �gy l�tjuk, hogy a szekulariz�ci� t�bb laz�n �sszef�gg� folyamatb�l �ll: a racion�lis gondolkod�s terjed�se �s ezzel a vil�g jelens�gei vall�sos magyar�zat�nak h�tt�rbe szorul�sa; a nem saj�tosan vall�si feladatok (�llamigazgat�s, oktat�s, beteg�pol�s, szeg�nygondoz�s stb.) lev�lnak az egyh�zakr�l, specializ�lt int�zm�nyek feladatk�r�v� v�lnak; v�g�l �talakul az egyh�zak szervezete, gyeng�l a hierarchia, er�s�dik a laikusok szerepe. Egyik eml�tett folyamat sem j�r sz�ks�gk�ppen egy�tt a vall�soss�g cs�kken�s�vel, viszont �talak�tja a vall�sos gondolkod�st, a ritu�l�kat, a vall�sos vil�gk�pet.

Magyarorsz�gon a szocialista korszakban kezdetben er�s, k�s�bb gyeng�l� vall�sellenes propagandamunka folyt, �s az �llam korl�tozta az egyh�zak m�k�d�si szabads�g�t. Ennek ellen�re a magukat vall�sosnak mond�k ar�nya viszonylag magas maradt, b�r az 1970-es �vek m�sodik fel�ig cs�kkent. 1978 ut�n azonban megfordult a cs�kken�si tendencia, egyre t�bben mondt�k magukat vall�sosnak.

Amikor azonban a vall�soss�gra vonatkoz� k�rd�st t�bb v�laszalternat�va felk�n�l�s�val tett�k fel, kit�nt, hogy a megk�rdezetteknek csak egy kisebbs�ge „vall�sos az egyh�z tan�t�sa szerint”, �s vesz r�szt rendszeresen, hetente istentiszteleti alkalmakon. Meglehet�sen nagy viszont a t�rsadalomnak az a r�sze, amely a „maga m�dj�n vall�sos”, �s �ltal�ban �rdekl�d�, bar�ts�gos attit�d�t mutat a vall�ssal �s az egyh�zakkal szemben. Nem lehet m�g vil�gosan l�tni, hogy a vall�soss�g terjed�s�nek tendenci�ja 1990 ut�n folytat�dott-e. Mindenesetre Magyarorsz�gon is megjelentek az �j vall�si mozgalmak.