tescos12ab
Men

kpek

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
zifal
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Mikor menjnk bulizni?
Lezrt szavazsok
 
Hov menjnk bulizni?
Lezrt szavazsok
 
Rescue links
 
BMI-s jegyzetek
 
I.ves anyagok
I.ves anyagok : Szociolgia

Szociolgia

bors  2005.09.16. 22:07

17. fejezet: Devins viselkeds

Alapfogalmak

 

devins viselkeds: normszeg viselkeds: bnzs, ngyilkossg, alkoholizmus, kbtszer fogyaszts, lelki betegsgek. A normk trsadalmakknt eltrek lehetnek, korszakokknt vltozhatnak. A deviancik nem szksgkppen krosak a trs. egsze szmra. A szociolgia minden devins viselkeds okt kutatja, csak a slyosabb normaszegst tekinti deviancinak.

 

Mdszerek

 

1. statisztikai mutatk

 

2. viktimolgiai felvtelek: gy prbljk a bnzs elterjedtsgt felmrni, hohy a lakossg reprezentatv mintjt krdezik meg, hogy kvettek-e el ellene egy meghatrozott idn bell bncselekmnyt vagy valamilyen meghatrozott fajta bncselekmnyt

 

3. alkoholizmus becslsi mdszere: orvosi def: az az alkoholista, akinl kialakult a dependencia, nem tud uralkodni az ivsn. Legalbb kt vltozata van (egyik mindennap iszik, msik addig iszik ameddig teljesen lerszegedik, de ennek is kt fajtja van). A szociolgiai def: alkoholista, akinek az letben az alkohol fogyasztsa slyos problmt okoz, helyesebb alkohollal kapcsolatos problmkrl beszlni. Nem tudunk pontos adatokat az alkoholistk szmrl.

a) Jellinek-kplet: adott vben mjzsugorodsban meghaltak szmbl indul ki, ennek hatavn szzalkt tekintette alkohol okozta mjzsugorodsnak, megszorozza 144-el;

b)Ledermann-mdszer: egy fre jut alkoholfogyasztsbl indul ki

 

 4. epidemiolgiai vizsglatok: kbtszer-fogyasztk szmt mrik ezzel, epidemiolgiai felvteleket vgeznek a lakossg krben; lelki vagy mentlis betegsgeket is nehz mrni; tnetek elfordulsa alapjn sklt szoktunk szerkeszteni megkrdezett szemly sklapontszma alapjn soroljuk be a lelki egszsg s betegsg klnbz fajtiba; nlunk hasznljuk Juhsz Pl fle neurzissklt

 

Elmletek

 

1. Deviancia funkcii s diszfunkcii:

- minden deviancia kisebb vagy nagyobb mrtkben krosnak vagy diszfunkcionlisnak ltszik a trs-ra nzve

- szociolgia elmlete sszetettebb

- Durkheim: deviancia nem az adott viselkeds lnyegbl kvetkezik, hanem az adott trsadalom tletbl, a trsadalomban elfogadott normkbl, ezek trsadalmanknt s korszakonknt eltrek lehetnek; bnzs trsadalmi haszna, hogy alkalmat ad a kzssgnek a bnz elitlsn keresztl, hogy viselkedsi normit szimbolikusan szilrdtsa s a kzssgi sszetartozs rzst erstse

- meg kell tallni egy olyan szablyozst, olyan trsadalmi llapotot, amely elg tolerns, hogy bizonyos mennyisg deviancival egytt ljen, de elejt veszi , hogy a deviancia annyira elhatalmasodjk rajta, hogy a trsadalom dezintegrcijt idzze el

 

2. A szociolgiai elmletek jellemzi:

- nem az egyn devins viselkedsnek okait kutatjk, hanem a trsadalomi gyakorisgnak magyarzatt keresik

 

 

 

3. Biolgiai elmletek:

- C. Lombroso: koponyaalak s a bnzs kztt ltott sszefggst® bnzk  jobban hasonltanak az emberszabs majmokra

- erszakos bnzst specilis kromoszma rendellenessggel hozza kapcsolatba: nem bizonytottk meggyzen

- elmebetegsgek oknak gyakran jellik meg a genetikus htteret: nem lehet kizrni, hogy bizonyos genetikai vagy ms rkletes biolgiai adottsgok hajlamoss tesznek bizonyos elmebetegsgekre

- ugyanezt mondhatjuk el az alkoholizmus genetikai s biolgiai elmleteirl

 

4. Pszicholgiai elmletek:

- akut feszltsghelyzetre, vagy az egsz szemlyisg fejldsre helyezik a hangslyt

Dollard: frusztrci- agresszi elmlet: szemlyi szksgletek kielgtsben val sikertelensg, frusztrci agresszv viselkedst eredmnyez; az agresszi irnyulhat ms szemlyek ellen vagy nmaga ellen

akut feszltsghelyzet:  a devins magatarts szemly a feszltsg szortsban mintegy belemenekl a devianciba; pl: ngyilkossg esetn a megoldhatatlan helyzetbl val menekls szndka; mrtktelen alkoholfogyaszts motvuma a feszltsg- s szorongsold hatsa

pszichoanalitikus: szemlyisg fejldsben keresik a devins viselkeds, elssorban a mentlis betegsgek, ezek kztt is a neurzisok okt; kora gyermekkori lmnyekben ltjk a felnttkori deviancia gykert

Fomm: eltvolodott az eredeti freudi pszichoanalzistl, ennek mlyllektani gykereit keresi; pl: Hitler halottak irnti beteges vonzdsa (nekroflia)

pszichopata szemlyisg: nincsenek morlis gtlsai, nincs megrts s egyttrzs ms emberek irnt, ezrt hajlamosak ms emberekkel szembeni erszakra, agresszira

 

5. Szocializci zavarai:

- egyik oka a devins viselkeds kialakulsnak

- az akut stresszhelyzet csak a kzvetlen kivlt, precipitl tnyezje a devins viselkeds kezdetn- meg kell keresnnk a mgttes okokat

Bnzs magyarzata a racionlis vlaszts elmlete alapjn:

- kzgazdasgi fogalmakkal, vrhat haszonnal s kltsgek kockzatval magyarzta a vagyon elleni bnzst

- vagyon elleni bnz racionlisan jr el- mrlegeli a cselekmnybl vrhat anyagi nyeresget s a lebuks kockzatt, ill. a vrhat bntetst

- elmlet valsznleg nem bizonythat

 

6. Kulturlis elmletek:

- trs. tagjainak viselkedst a kultrlis normk s rtkek szablyozzk; ezek kultrnknt eltrnek

- pl: szeszesital v. kbtszer-fogyaszts nmely kultrban megengedett vagy egyenesen szksgszer

- elmlet szerint azokban a trsadalmakban gyakoribb valamely devins viselkeds forma, amelyek azt engedlyezik vagy hallgatlagosan elfogadjk, eltrik, kevsb szigoran szablyozzk, korltozzk

- ide tartozik a chicagoi iskola bnzselmlet, gynevezett differencilis asszocici elmlet: azok, akik gyakrabban kerlnek kapcsolatba bnzkkel, nagyobb valsznsg szerint vlnak bnzkk, mint azok, akik ritkn tallkoznak bnzkkel

- Jessor s munkatrsai: szociokultrlis rsz-nek hrom rsze van, amely devins viselkeds gyakorisgt befolysolja: 1, hozzfrsi lehetsgek; 2, normk, amelyek a viselkedst szablyozzk; 3, ers vagy gyenge trsadalomi kontroll

 

7. Anmiaelmletek:

Durkheim: egy-egy ngyikossg okait kereshetjk a krdses szemly lelkialkatban vagy kzvetlen krnyezetben, de az ngyilkossgnak az adott trsadalmon belli gyakorisgt csak a trs. egsznek jellemzivel lehet megmagyarzni- az ilyen magyarzat cljra fogalmazta meg az anmia elmlett (eszerint az anmia a trsadalom normk meggyenglsnek llapota, tbbek kztt gyors s nagy trsadalmi vltozsok hatsra ersdik fel

ezek alapjn mondhatjuk, hogy az ilyen vltozsok akut feszltsghelyzetet teremtenek, nvelik a szocializcis zavarok gyakorisgt, ltalban norma s rtkzavart vagy vlsgot okozhatnak- ezt nevezhetjk anmis llapotnak (ilyen llapotban a trs tagjai nagyobb gyakorisggal reaglnak devins viselkedssel

 

Merton: j anmia fogalmat vezetett be; alapja az a megfigyels, hogy a devins viselkedsek gyakoribbak a trs-i hierarchiban lefel haladva; szerinte az anmia nem egyszeren a normk meggyenglse az adott trs-ban, hanem a trs-ban elfogadott clok s megengedett eszkzk kztti ellentmonds; pl: ltalnosan elfogadott cl az anyagi siker, ehhez az eszkz a tanuls, a munka s a takarkossg

 

Merton szerint az anmis helyzetre hrom ill. ngyflekppen lehet reaglni:

1, konformits

2, jits: pl: bnzs

3, ritualizmus: trs-i normk llektelen kvetse, nem szmit devins viselkedsnek

4, visszahzds: pl: csavargs, elmebetegsg, alkoholizmus stb.

5, lzads

 

Srole: a mentlis betegsgek vizsglatban az anmia t dimenzijt klnbztette meg:

1, az a meggyzds, hogy a kzssg vezeti kzmbsek a kzemberek ignyei irnt

2, trs mkdse rthetetlen, kiszmithatatlan

3, letclok megvalsithatatlanok s ezrt nem fontosak

4, egyn hibavalnak s haszontalannak rzi magt

5, nem vrhat segitsg az embertrsaktl

 

Elidegeneds: Seeman szerint ezek a dimenzii: hatalomnlklisg, az let rtelmetlensge, az elmagnyosods, az nmagtl val elidegeneds, nrtkels elvesztse, normanlklisg

anmia elmletekbl add fontos kvetkeztets, hogy a devins viselkedst mutat szemlyek a trs-i viszonyok ldozatai, nem vagy csak kis rszben hibztathatak a viselkedskrt

 

8. Minstsi elmlet:

minstsi vagy cmkzsi (labelling) elmlet: nem a viselkedsen magn, hanem a trsadalomnak, valamint egyes erre kijellt trs-i intzmnyeknek vlaszreakciin mlik, hoyg valamely szemly vagy viselkeds devinsnak minsl-e (pl: az elmebeteget nem annyira a viselkeds klnbzteti meg a trs tbbi tagjtl, mint inkbb az, hogy a pszichiterek elembetegnek minstik

Goffman stigmnak vagyis megblyegzsnek nevezte ezt a minstst

- fontos, hogy a fenti trsadalmi intzmnyek reakcija nagymrtkben fgg a devins viselkeds szemly trsadalmi helyzettl

elmlet szintzise: egyn devins viselkedsnek gykere valamilyen szocializcis zavar: nem teljesen rett vagy ers szemlyisg nem kpes a felntt lettel egytt jr feszltsget elviselni, ezrt devianciba menekl (trs s a kzvetlen krnyezet kultrtl fgg milyen deviancit vlaszt)

 

Nemzetkzi tendencia

 

ngyilkossg:

- statisztika ltal kimutatott ngyilkossgi arnyszm nagyjbl 1960 ta nlunk a legmagasabb

 

Bnzs:

- bnzs egszt nem lehet sszevetni a bntetjog eltrsei miatt

- klnleges problma a szervezett bnzs

- nveked tendencik okai: fejlett orszgokban elterjedt munkanlklisg, trsadalombl kiszakadt szegny rteg, nagyvros nyomornegyedei, slumja, intenzv nemzetkzi vndorls, amely megknnyti a szervezett bnzs terjedst hatroktl fggetlenl stb.

 

 

Alkoholizmus:

- kt fle mrs miatt eltrek orszgon belli eredmnyek

- msodik vh utn ntt az alkoholfogyaszts

- elmlt vtizedekben megllt a nveked tendencia; tbb tnyez hatsa (pl: szeszesitalok rnak emelse; emberek tbbet trdnek az egszsgkkel; divatramlat-vagyis maradisg v. avantgrdsg krdse)

 

Kbtszer fogyaszts:

- terjed, de nehz mrni

- sokfle kbtszer ltezik, s mg nem tisztzott mit kell annak tekinteni

- azrt clszer megklnbztetni ket, mert hatsuk s veszlyessgk eltr, kl kbszerek fogyasztsa hullmszeren alakul ki

 

Lelki betegsgek:

- nincs a mentlis betegsgeknek a nemzetkzileg egysges defincija

- klnfle devins viselkedsek elfordulsi gyakorisga orszgonknt nagyon eltr, teht nem fogalmazhatjuk meg az sszes fejlett trsadalomra jell trvnyszersgeket

- devins viselkedsek gyakorisgnak idbeli tendencii is eltrek lehetnek orszgonknt, teht nem llthatjuk, hogy azok gyakorisga a gazdasgi fejldssel, iparosodssal, vrosiasodssal egytt trvnyszeren vltozik

- elfordulsuk gyakorisga trsadalompolitikai eszkzkkel legalbb bizonyos tartomnyon bell befolysolhat, pldul a szeszesital-fogyaszts nvekedse s ezzel az alkoholizmus terjedse megllthat

 

Magyarorszg

 

ngyilkossg:

- szzad eleje ta a legnagyobb ngyilkossgi gyakorisg orszgok kz tartozik

 

 

Bnzs:

- klnbz statisztikai adatok eltrek: nagysgrendjk s idbeli tendencijuk is eltr

- eltltek szma nagymrtkben fgg a bntetjogtl s a brsgok gyakorlattl

- ismertt vlt bncselekmnyek szma n, ez tlnyom rszben lops

- nvekeds oka lehet: magas az inflci teme, az az rtkhatr, amely fltt a vagon elleni cselekmny bncselekmnynek minsl, nem emelkedik az inflcival prhuzamosan, ezrt pl korbbi lops szablysrtsnek, a mostani mr bncselekmnynek szmt

- 5-10 szzalk klfldi elkvet

- elitltek tbbsge frfi, fiatalok vannak tlslyban

 

Alkoholizmus:

- nincs pontos statisztikai adat

- rohamosan terjed nlunk, most mr gy tnik a terjeds stagnl

- nem lehet megmondani melyik becsls a j: mjzsugorods alapjn folyamatos nvekeds becslhet, szeszesital-fogyaszts alapjn kis cskkens figyelhet meg

- kzpkor frfiaknl a leggyakoribb, terjed a nk krben az alkoholistk korsszettele folyamatosan fiatalodik

 

Kbtszer-fogyaszts

- j devins viselkeds fajta nlunk, nehezen becslhet

- ersen sszpontosulhat bizonyos htrnyos helyzet trsadalmi rtegekre

- orvosi javaslatra nem szedhet vagy tiltott drogok kzl a marihuna fogyasztsa a leggyakoribb, nyugtatk igen gyakori szedse

- frfiak, fik kzl tbben kerlnek kapcsolatba a droggal mint a lnyok

- szipuzs elssorban a leghtrnyosabb helyzet fiatalok kztt fordul el

- tbbi kbtszer beszerzse sokkal nehezebb, drgbb ezt nincs nagy trsadalmi klnbsg

- utols vtizedekben jelent meg nlunk, jrvnyszeren terjed, de gtja a terjedsnek a hozzfrhetetlensg s a pnzhiny

Lelki betegsgek:

- elforduls gyakorisgnak als hatra a pszichitriai intzetekben nyilvntartott (ambulnsan gondozott) betegek szma

- vannak mg nagy szmmal fekv betegek is, a kett kztt nagy az tfeds

- mindkt szm lassan n mostanban, oka: pszichitriai ellts bvlse, nem a npessg tnyleges lelki egszsgi llapotnak vltozsa

- neurzisba s depresszis tnetekben szenvedk szma folyamatosan n,

- ezzel pl nvekszik a trs. rtegi kztti klnbsg

- magasabb arnyban jellemzi ez a nket

 

Devins viselkeds okai Magyarorszgon:

1. viselkeds eltt akut feszltsghelyzet fordul el; pl: ngyilkossgok htterben kimutattk a csaldi konfliktusok s az elmagnyosods ll

2. csaldi problmk, csald hinya

3. llami gondozottak, ill. ms gyermekkori szocializcit megzavar esemnyek (pl: szl halla) elfordulsa: ilyen gyerekeknl nagyobb valsznsggel alakul ki deviancia

4. alkoholistk szlei kztt ill. barti-munkatrsi krnyezetben gyakran vannak olyanok, akik nagy mennyisgben gyakran ittak

5. ngyilkossgok csaldi halmozdsa

6. vannak olyan deviancik, amelyek elfogadottak, st nha kvetend pldaknt szolgl

Maksonyi Ferenc: anmia s a gazdasgi-trsadalmi vltozsok kztti sszefggst kutatta, olyan orszgokat vizsglt, amelyek gazdasgi vagy trsadalmi vltozson ment keresztl, Durkheim anmia elmlete alapjn azt kne vrnunk, hogy a vltoz kzssgekben gyakoribb az ngyilkossg, ennek ellentte volt igaz: hanyatl kzssgekben gyakoribb a

slyos anmia, s elidegeneds-vlsg alakult ki, oka: trtnelmi, trsadalmi megrzkdtatsok; hbors veresgek; erszakos, legtbbszr kls beavatkozsok hatsa vgbement rendszervlts; gyors, erltetett iparosts; nagy bels vndorls

7. mertoni elmlet nlunk is igaz: bnzs ersen koncentrldik a legalacsonyabb iskolai vgzettsg s trsadalmi helyzet rtegekben, az alkoholizmus, a drog hasznlat, ngyilkossg is gyakoribb a szakkpzetlen munksok kztt

8. kevs nlunk a mentlhiginis segtsg, szegnyesek a pszichitriai elltst, szocilpolitikai segtsget nyjt llami s ms segtsg nyjtsok

 
Linkek
 
Link EE
 
Tli Olimpia,2006
 
Horoszkp
 
Hnyan jttetek ma?
Induls: 2005-05-08
 
Fa-Time
 
Kalendrium
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!