Kult�ra:

 A szociol�gia kult�rafogalma sokkal sz�lesebb, mint a k�znyelv kult�rafogalma. A szociol�gi�ban a kult�ra egy adott t�rsadalomra, t�rsadalmi csoportra jellemz� norm�k �s �rt�kek, mindennapi �s tudom�nyos ismeretek, irodalmi, m�v�szeti, zenei alkot�sok �s ember alkotta t�rgyi k�rnyezet. A t�rsadalmi �let alapfelt�tele a kult�ra megl�te. A t�rsadalom �ltal elismert tud�s, az �ltaluk elfogadott norm�k �s �rt�kek hi�ny�ban a t�rsadalom nem lenne m�k�d�k�pes. A kult�r�t a t�rsadalom tagjai szocializ�ci�juk sor�n saj�t�tj�k el, teszik maguk�v�. A szocializ�ci� nagyobb r�sze a gyermekkorban megy v�gbe, de az eg�sz �let folyam�n folytat�dik.

A kult�ra anyagi, kognit�v �s normat�v elemekb�l �ll, vagyis t�rgyakb�l, tud�sb�l, tov�bb� �rt�kekb�l, norm�kb�l.

Kultur�lis k�s�s:

Az a jelens�g, amikor a kult�ra v�ltoz�sa nem tart l�p�st a k�ls� k�rnyezet v�ltoz�s�val.

Szubkult�ra:

Egy nagy t�rsadalmon bel�l �l� kisebb t�rsadalmi csoport (p�ld�ul etnikai kisebbs�g) kult�r�ja, mely elt�r a t�bbs�g kult�r�j�t�l.

Kultur�lis pluralizmus:

Az a jelens�g, amikor egy nagy t�rsadalmon bel�l k�l�nb�z� kult�r�j�, szubkult�r�j� csoportok �lnek egy�tt; az ilyen t�rsadalmat pedig multikultur�lis t�rsadalomnak nevezz�k. A fejlett t�rsadalmakat a kultur�lis pluralizmus n�veked�se jellemzi.

Norm�k:

Viselked�si szab�ly, amely el��rja, hogy a t�rsadalom tagjainak bizonyos helyzetekben hogyan kell �s hogyan nem szabad viselkedni�k. A norma megszeg�s�t mindig valamilyen szankci� b�nteti. Sokf�le norma �rv�nyes�lhet egym�s mellett: b�ntet�jogi norm�k, erk�lcsi norm�k, szok�sok, illemszab�lyok stb.

A norm�kkal kapcsolatban �t nagyon fontos t�nyre kell felh�vni a figyelmet:

1.       Egy adott t�rsadalomban is ellentmond�sban lehetnek a norm�k. Pl.: a b�ntet�jog b�ntet olyan cselekm�nyeket, amelyeket a n�pess�g t�bbs�ge nem helytelen�t erk�lcsileg.

2.       A norm�k a t�rsadalmak t�rt�neti fejl�d�se sor�n v�ltoznak. Pl.: a homoszexualit�s b�ntet�jogi �s erk�lcsi meg�t�l�s�nek v�ltoz�sa az eur�pai t�rsadalmakban.

3.       A k�l�nb�z� t�rsadalmakban egym�st�l elt�r� norm�kat fogadnak el. Pl.: v�rbossz�.

4.       Az a t�ny, hogy valamilyen norm�t egy t�rsadalomban elfogadnak, nem jelenti azt, hogy ez a norma felt�tlen�l el�ny�s az adott t�rsadalom fennmarad�sa �s fejl�d�se szempontj�b�l. Pl.: a tehenek lev�g�s�nak tilalma a hindu vall�sban.

5.       A t�rsadalmi fejl�d�s egyik fontos �sszetev�je az, hogy a norm�k v�ltoznak.

�rt�k:

Kultur�lis alapelvek, amelyek kifejezik, hogy az adott t�rsadalomban mit tartanak fontosnak �s k�v�natosnak, j�nak vagy rossznak.

Szocializ�ci�:

Az a folyamat, amelynek sor�n a megsz�letett csecsem� szem�lyis�ge fokozatosan kialakul, m�sk�ppen amelynek sor�n a gyermek elsaj�t�tja a t�rsadalmi norm�kat �s �rt�keket, megtanulja a k�l�nf�le t�rsadalmi szerepekben elv�rhat� viselked�st. A szocializ�ci� nagy r�sze a gyermekkorban t�rt�nik, de a feln�ttkorban is folytat�dik.

Szerep:

A valamely st�tuszhoz tartoz� viselked�si mint�k, jogok �s k�telezetts�gek egy�ttese.

St�tusz:

Az egy�n �ltal a t�rsadalomban �s t�rsadalmi int�zm�nyekben elfoglalt poz�ci�. Egy szem�ly t�bbf�le st�tuszt foglalhat el.

A pszichol�gusok szerint a szocializ�ci� szempontj�b�l d�nt� �letszakasz a gyermekkor.

A pszichoanalitikusok, Freud tan�t�sait k�vetve, a csecsem�korra helyeznek nagy s�lyt, a gyermek kognit�v fejl�d�s�t, teh�t gondolkod�s�nak fejl�d�s�t kutat� iskola Piaget nyom�n a gyermekkor k�s�bbi szakaszait l�tja d�nt� fontoss�g�nak, amikor a gyermek elsaj�t�tja a fogalmakat, a gondolkod�s szab�lyait. Ism�t m�sok a serd�l�kort tartj�k d�nt� szakasznak.

A szocializ�ci� az eg�sz �let folyam�n folytat�dik, p�ld�ul szocializ�lja az egy�nt a munkahelye, a feln�ttkori csal�dja.

-A feln�ttkorban reszocializ�ci� is k�vetkezhet be, a gyermekkorban elsaj�t�tott norm�k �s �rt�kek hely�re a feln�ttkori szocializ�ci� sor�n m�s �rt�kek �s norm�k l�phetnek.

- A szocializ�ci� legfontosabb int�zm�nye a gyermekkori csal�d.

- Az iskola is fontos szerepet t�lt be a szocializ�ci� szempontj�b�l.

- Az iskola mellett az azonos �letkor� bar�tok j�tszhatnak nagy szerepet.

- Szocializ�lnak a modern t�rsadalmakban a t�megkommunik�ci�s eszk�z�k is, k�l�n�sen a telev�zi�.

A szocializ�ci�val �sszef�gg� fogalom az internaliz�l�s.

Az internaliz�l�s a norm�k �s �rt�kek olyan fok� elsaj�t�t�sa, hogy az egy�n bels� meggy�z�d�sb�l, k�ls� szankci�k hi�ny�ban is azoknak megfelel�en viselkedik.

A t�rsadalomtudom�nyokban t�bb, a norm�kkal �s �rt�kekkel rokon fogalmat haszn�lnak. A sz�ks�glet fogalm�t �jabban a fejl�d� orsz�gokra vonatkoz� szeg�nys�gkutat�sban alkalmazz�k (vannak az embernek bizonyos alapvet� sz�ks�gletei, mint az �lelmiszer, a ruha, a lak�s, az iv�v�z, stb.).

Az �let min�s�ge

Azon a felismer�sen, hogy az embernek nemcsak anyagi sz�ks�gletei vannak, alapul az �let min�s�ge fogalm�nak bevezet�se a szociol�giai kutat�sba az 1970-es �vekben.

Ehhez kapcsol�dik a j�l�t �s a j�ll�t megk�l�nb�ztet�se.

A j�l�ten �ltal�ban az anyagi javakkal val� ell�totts�got �rtik, m�g a j�ll�ten azt, hogy a t�rsadalom tagjai nemcsak az anyagi javak tekintet�ben, hanem a k�l�nb�z� szellemi javakkal val� ell�totts�g tekintet�ben is j�l �rzik magukat. A j�ll�thez hasonl� a boldogs�g fogalma, ezt is szok�s vizsg�lni szociol�giai adatfelv�telekkel.

Kultur�lis szakszociol�gi�k

1. Az utols� �vekben meger�s�d�tt az empirikus �rt�kszociol�gia.

A konkr�t k�rd��ves adatfelv�telekben ez sokszor �sszekapcsol�dik az �letmin�s�g-vizsg�latokkal.

2. M�vel�d�sszociol�gia

A t�rsadalom tagjainak m�velts�gi sz�nvonal�t, m�vel�d�si szok�sait vizsg�lja a m�vel�d�sszociol�gia. Els�sorban azt kutatja, hogy milyen telev�zi�m�sorokat n�znek, r�di�m�sorokat hallgatnak, k�nyveket olvasnak, filmeket n�znek, m�zeumokat l�togatnak. A szociol�gia ezen �g�nak van piackutat� c�lja is.

3. Irodalom, m�v�szet �s zene szociol�gi�ja

Ezek a m�alkot�sok l�trej�tt�nek �s befogad�s�nak t�rsadalmi meghat�roz� t�nyez�ivel foglalkoznak. Az ilyen ir�ny� szociol�giai kutat�sok egyik legkiemelked�bb k�pvisel�je a vil�gon a magyar Hauser Arnold volt.

4. Divatszociol�gia

A divat a szociol�giai �rtelemben vett kult�ra alkot�r�sze; a divat szociol�giai megismer�s�hez sok �zleti �rdek f�z�dik.

M�DSZEREK:

Rokeach, Inglehart �s Kohn m�dszere az �rt�kek vizsg�lat�ra

A norm�k, �rt�kek, attit�d�k vizsg�lat�nak legelterjedtebb m�dszere az, hogy a k�rd��ves vizsg�latban konkr�tan megfogalmazott k�rd�seket tesznek fel ezekre vonatkoz�an.

A nemzetk�zi szakirodalomban t�bb �rt�ksk�l�t tal�lhatunk, k�z�l�k az egyik legismertebb a Rokeach (1968) �ltal kidolgozott �rt�krendszer.

Ebben 18 termin�lis (c�l-) �rt�k �s 18 instrument�lis (eszk�z-) �rt�k fontoss�gi sorrendj�t �llap�ttatj�k meg a megk�rdezett szem�llyel. C�l�rt�k, pl. az �rdekes �let, a b�ke, az egyenl�s�g. Eszk�z�rt�k, pl. a hat�konys�g a munk�ban, az �nfegyelem, a t�relem.

Inglehart egy n�gyt�teles �s egy tizenk�t t�teles �rt�kvizsg�lati k�rd�ssorozatot dolgozott ki.

A n�gyt�teles v�ltozatban a megk�rdezett szem�lynek a n�gy al�bbi f� t�rsadalompolitikai c�l k�z�l azt a kett�t kellett kiv�lasztania, amelyet a legfontosabbnak tart:

1.      a k�zrend fenntart�sa,

2.      az infl�ci� lek�zd�se,

3.      az �llampolg�rok nagyobb belesz�l�sa a fontos politikai d�nt�sekbe,

4.      sz�l�sszabads�g.

A tizenk�t t�teles v�ltozatban tov�bbi k�t esetben kell n�gy c�l k�z�l a k�t legfontosabbat kiv�lasztani. Ezek a c�lok:

1.       gyors �tem� gazdas�gi n�veked�s

2.       er�s honv�delem

3.       az embereknek nagyobb belesz�l�suk legyen abba, hogyan d�ntik el a k�rd�seket munkahely�k�n �s lak�hely�k�n

4.       a v�rosokat �s t�jat szebb� tenni.

1.       stabil gazdas�g

2.       k�zdelem a b�n�z�s ellen

3.       el�rehalad�s egy embers�gesebb, kev�sb� szem�lytelen t�rsadalom fel�

4.       el�rehalad�s egy olyan t�rsadalom fel�, ahol a gondolatok, eszm�k fontosabbak a p�nzn�l.

Mind a h�rom n�gyt�teles k�rd�sben az els� k�t �rt�k k�pviseli a materi�lis �rt�keket, az ut�bbi kett� a posztmateri�lis �rt�keket.

Melvin Kohn (1969) �gy pr�b�lta az �rt�keket vizsg�lni, hogy a gyermekek nevel�s�n�l milyen tulajdons�gok kiterjeszt�s�t tartj�k fontosnak.

Az attit�d�k vizsg�lata

A v�gs� �rt�kek helyett sok esetben attit�d�ket vizsg�lnak.

Attit�d: az a k�szs�g, hogy az egy�n bizonyos t�rgyakra, szem�lyekre, helyzetekre meghat�rozott m�don reag�ljon. Az attit�d�k h�tter�ben �rt�kek �llnak, az attit�d�k azt fejezik ki, hogy bizonyos �rt�kek tudatos vagy nem tudatos elfogad�sa milyen konkr�t viselked�seket �s v�lem�nyeket eredm�nyez.

Az attit�d �s az �rt�k fogalma k�z�tt az a k�l�nbs�g, hogy az attit�d ink�bb valamely konkr�t helyzetre vonatkozik, az �rt�k ink�bb az �ltal�nos k�rd�sekre.

Az �let min�s�g�nek vizsg�lata

Az „�let min�s�ge” adatfelv�telek sor�n r�k�rdeznek:

1.      a j�ll�t nem anyagi elemeire,

2.       adatokat gy�jtenek az �letk�r�lm�nyek anyagi dimenzi�ival �s a j�ll�t nem anyagi elemeivel val� el�gedetts�gre.

ELM�LETEK

A gazdas�gi alap �s a kult�ra k�lcs�nhat�sai

Az �rt�kszociol�gia alapvet� elm�leti k�rd�se, hogy a gazd�lkod�s anyagi viszonyai �s az �rt�kek milyen szerepet j�tszanak a t�rsadalom fejl�d�s�ben, milyen a viszonyuk egym�shoz.

Marx szerint a gazdas�g az alap, �s a tudati viszonyok mind a fel�p�tm�nyhez tartoznak, amely az alap v�ltoz�s�nak hat�s�ra v�ltozik meg.

Max Weber szerint a tudati viszonyoknak, k�l�n�sen a vall�snak a gazdas�gi viszonyokra gyakorolt hat�s�t tanulm�nyozta, �s ezzel mintegy azt sugallta, hogy a tudati viszonyoknak nagyon fontos szerep�k van a gazdas�gi-t�rsadalmi fejl�d�s el�remozd�t�s�ban vagy h�tr�ltat�s�ban.

�rt�kek v�ltoz�s�nak elm�letei

A szociol�gusok els�sorban a „teljes�tm�nymot�vum” uralkod� szerep�t, a „teljes�tm�nyorient�lts�got” tekintett�k a modern ember jellemz�j�nek, ebben l�tt�k a gyors gazdas�gi fejl�d�s, a moderniz�ci� hajt�erej�t.

Az 1960-as �vek k�zepe-v�ge �ta az �rt�kek v�ltoz�s�ra figyeltek fel a szociol�gusok. Vannak, akik a munkaerk�lcs h�tt�rbe szorul�s�r�l �s az �let �lvezet�t legnagyobb �rt�knek tekint� �rt�krendszer t�rh�d�t�s�r�l besz�lnek. M�sok szerint a modern �rt�kek hely�re „posztmodern” �rt�kek, vagy a „materialista” �rt�kek hely�re „posztmaterialist�k” l�pnek. Els�sorban a fiatalok k�z�tt egyre fontosabb� v�lnak a tartalmas �s bens�s�ges emberi kapcsolatok, a kultur�lis �rt�kek, a f�ggetlens�g, a szabads�g.

A nevel�s dilemm�i

A szocializ�ci�kutat�sokn�l konkr�t k�rd�sek mer�lnek fel, mint az, hogy a szigor� vagy enged�keny gyermeknevel�s a helyesebb.

A szocializ�ci�val kapcsolatban felmer�l azonban egy teljesen alapvet� k�rd�s, nevezetesen az, hogy az-e a k�v�natos, hogy a t�rsadalom tagjai t�k�letesen beilleszkedjenek a t�rsadalomba, teljesen konformak legyenek minden �rt�kkel �s norm�val szemben. A teljes konformit�s ugyanis a t�rsadalom teljes megmereved�s�hez vezet.

D. Riesman (1968) A mag�nyos t�meg c�m� k�nyv�ben megk�l�nb�zteti:

-         a bel�lr�l ir�ny�tott embert, aki saj�t meggy�z�d�sei, �rt�kei szerint cselekszik;

-         a k�v�lr�l ir�ny�tott embert, aki cselekedetivel a t�rsadalmi k�rnyezet elismer�s�t k�v�nja elnyerni, ez�rt a k�rnyezet elv�r�sait tekinti ir�nyad�knak.

Riesman szerint a modern t�megt�rsadalomban egyre ink�bb eluralkodik a k�v�lr�l ir�ny�tott t�pus, de ezt l�that�an k�ros tendenci�nak tartja.

Az �let min�s�g�nek h�rom dimenzi�ja

Az �letmin�s�g k�t f� k�rd�se:

I.       Hogyan lehet az emberi sz�ks�gleteket vagy j�l�ti �rt�keket rendszerezni?

II.     Hogyan f�gg �ssze az egyes emberek objekt�v helyzete �s az azzal val� megel�gedetts�g�k?

I. Allardt az �let min�s�g�nek h�rom dimenzi�j�t k�l�nb�ztette meg:

1.       a birtokl�st, vagyis az anyagi �letsz�nvonalat;

2.       a szeretetet, vagyis a j� emberi kapcsolatokat;

3.       a l�tez�st vagy �nmegval�s�t�st, vagyis az egy�ni �let �rtelmess�g�nek �rz�s�t.

Mind a h�rom dimenzi�ban lehet objekt�v �s szubjekt�v indik�torokkal m�rni a sz�ks�gletek kiel�g�t�s�t. Az objekt�v indik�torokkal m�rt jelens�get nevezte j�l�tnek, a szubjekt�v indik�torokkal m�rt megel�gedetts�get pedig boldogs�gnak.

II. A m�sodik probl�ma az�rt mer�l fel, mert a legt�bb ilyen vizsg�lat azt mutatta, hogy az objekt�v helyzet �s a szubjekt�v megel�gedetts�g k�z�tt nem t�ls�gosan szoros a korrel�ci�s kapcsolat.

Ugyanezt a jelens�get az id�ben vizsg�lva azt lehet mondani, hogy az emberi t�rsadalmakban az �letsz�nvonal-emelked�ssel p�rhuzamosan nem emelkedik a megel�gedetts�g vagy a boldogs�g szintje.

NEMZETK�ZI TENDENCI�K

Az �rt�kek v�ltoz�sa

A fejlett orsz�gokban val�ban nagyobb fontoss�got tulajdon�tanak az egy�ni teljes�tm�nyeknek, t�rsadalmi felemelked�snek, sikernek, meggazdagod�snak, mint az iparosod�s el�tt vagy annak alacsony szintj�n l�v� t�rsadalmakban.

Az Inglehart �ltal megfogalmazott �rt�kk�rd�sek (a n�gyt�teles v�ltozat) eset�ben materialista az a megk�rdezett szem�ly, aki az els� k�t helyre tette a materialista �rt�keket; posztmaterialista, aki a k�t posztmaterialista �rt�ket tette az els� k�t helyre; m�g vegyesnek mondta azokat, akik egy-egy materialista �s posztmaterialista �rt�ket tettek az els� k�t helyre. A posztmaterialist�k ar�nya minden nyugat-eur�pai orsz�gban emelkedett, illetve magasabb az ar�nyuk a fiatalabb nemzed�kekben. A gazdagabb orsz�gokban �ltal�ban magasabb a posztmaterialist�k ar�nya. Felt�n�, hogy Magyarorsz�gon a legnagyobb a materialist�k ar�nya.

Melvin Kohn az �rt�kvizsg�latokat �s a szocializ�ci�s vizsg�latokat �rdekes m�don kapcsolta �ssze. Abb�l indult ki, hogy a v�gzett munka jellege er�sen befoly�solja az egy�n �rt�keit, gondolkoz�s�t, szem�lyis�g�t.

K�tf�le szem�lyis�get k�l�nb�ztetett meg:

1.       autorit�rius, tekint�lyelv� szem�lyis�get, aki m�sok n�zeteivel szemben t�relmetlen, ragaszkodik a hagyom�nyos felfog�shoz, gyanakv� a v�ltoz�sokkal szemben, intellektu�lisan merev;

2.       a nyitott szem�lyis�get, aki nyitott az �j�t�sok ir�nt, alkalmazkodik a v�ltoz�sokhoz, intellektu�lisan rugalmas �s t�relmes az �v�t�l elt�r� n�zetekkel szemben.

Ez az elm�leti hipot�zis val�j�ban a munkahelyen t�rt�n� feln�ttkori szocializ�ci� er�s hat�s�t t�telezi fel.

A szocializ�ci�t befoly�sol� k�r�lm�nyek

1.       Az egyik alapvet� k�rd�s: a csal�dban ma v�gbemen� v�ltoz�sok hogyan befoly�solj�k a gyermekek szocializ�ci�j�t. A vizsg�latok eredm�nyei, hogy a gyermekek szocializ�ci�ja szempontj�b�l h�tr�nyos, ha apa n�lk�l n�nek fel.

2.       A telev�zi�m�sorok n�z�se mekkora szerepet j�tszik a gyermekek szocializ�ci�ban, �s hogy ez a szerepe pozit�v vagy negat�v.

3.       A szigor� vagy az enged�keny nevel�s kedvez�bb a gyermek szem�lyis�gfejl�d�se szempontj�b�l.

4.       A k�l�nb�z� t�rsadalmi oszt�lyokhoz, r�tegekhez tartoz� csal�dok m�s m�dszereket alkalmaznak-e a gyermeknevel�sben �s �gy m�s szocializ�ci�s eredm�nyeket �rnek-e el.

5.      A feln�ttkori reszocializ�ci� k�l�nleges eseteivel foglalkozott Goffman Elmeint�zetek c�m� k�nyv�ben. Egy elmegy�gyint�zetben v�gzett tapasztalatait �rta le, hogy a gy�gyint�zetbe beker�l� p�cienst milyen elj�r�soknak vetik al�, amelyek mind azt eredm�nyezik, hogy a szem�lyis�ge megv�ltozik. �gy beletanul, belet�rik az elmebeteg szerepbe. Goffman szerint hasonl� folyamatok t�rt�nnek m�s tot�lis int�zm�nyekben is az oda beker�l�kkel. Tot�lis int�zm�nynek nevezi azt, amely a beker�l� szem�ly teljes szem�lyis�g�nek ural�s�ra t�rekszik. Ilyen szerinte az elmek�rh�zon k�v�l a b�rt�n, a hadsereg �s egyes szerzetesrendek. A legsz�ls�s�gesebb form�ban ilyenek voltak a nemzetiszocialista koncentr�ci�s t�borok �s a szovjet Gulag t�borai.

Az �let min�s�g�nek vizsg�lata

Az �let min�s�g�re vonatkoz� vizsg�latok m�g nagyon �jak.

A vizsg�latok kimutatt�k, hogy a fejlett orsz�gokban �ltal�ban a csal�ddal a legel�gedettebbek az emberek, �s a k�z�llapotok k�l�nb�z� elemeivel, a k�zint�zm�nyekkel a legel�gedetlenebbek.

MAGYARORSZ�GI HELYZET

A tradicion�lis �rt�kek uralma

Az 1981-1982. �vi, a T�rsadalomtudom�nyi Int�zet �ltal v�gzett vizsg�lat szerint t�z �letc�l fontoss�g�t oszt�lyoztatt�k a megk�rdezettekkel egy h�tfokozat� sk�l�n.

Ezek az adatok egy meglehet�sen tradicion�lis �rt�krend uralm�ra engednek k�vetkeztetni. A legfontosabb �rt�k egyr�szt a csal�d �s a nyugalom, m�sr�szt az anyagi gyarapod�s