tescos12ab
Men

kpek

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
zifal
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Mikor menjnk bulizni?
Lezrt szavazsok
 
Hov menjnk bulizni?
Lezrt szavazsok
 
Rescue links
 
BMI-s jegyzetek
 
I.ves anyagok
I.ves anyagok : Szociolgia

Szociolgia

bors  2005.09.16. 16:28

11. fejezet: Csald

A szociolgia trsadalmi intzmnynek (csald, oktatsi rendszer, a gazdasgi rendszer, vllalatok, kormnyzat, politikai intzmnyek, valls) nevez a normk s rtkek valamilyen egymssal sszefgg tevkenysgekre vonatkoz elfogadott rendszert, amelyek a trsadalmi letet szervezik gy, hogy tagjai a trsadalom szmra szksges funkcikat ellssk.

A normk szerepeket definilnak, amelyeket a klnbz sttuszokat betlt szemlye jtszanak el. Ilyen sttusz pl. az anya, a gyermek, dik munks, stb.

A csaldszociolgia a szociolgia egyik legfejlettebb ga.

 

Alapfogalmak:

 

 

-         Csald

A csald a trsadalmi kiscsoportok egyike.

Csoport = az egynek olyan egyttese, amelyeket bizonyos kzs ismrvek ktnek ssze. A csoport az osztlynl s rtegnl ltalnosabb fogalom, m az osztly s rteg is csoport.

Kiscsoport = kis ltszm, egymst ismer, tbb-kevsb szoros kapcsolatban lv egyedek (pl. munkahelyi, szomszdsgi, iskolai, kzssgek stb.).

Formlis csoportok = azon csoportok, melyeket szervezeti szablyok definilnak (pl. vllalat egy-egy osztlya.).

Informlis csoport = melyeket nem formlis szablyok definilnak, hanem szemlyes kapcsolatok, szimptik, kzs rdek kt ssze (pl. barti csoport vagy klikk).

A kiscsoportnl szkebb fogalom az elsdleges csoport, melyben a csoporttagok teljes szemlyisgkkel, teht nem csak, mint munkatrsak vagy szomszdok vesznek rszt, ezrt a kapcsolatok sokoldalak s rzelmileg sznezettek. A legfontosabb elsdleges csoport a csald, a tgabb rokonsg s barti kiscsoportok.

 

-         Csald, csaldmag, hztarts

Csaldnak nevezzk a szociolgiban az olyan egytt l kiscsoportot, melynek tagjait vagy hzassgi kapcsolat, vagy vrsgi (kivteles esetben rkbefogadsi) kapcsolat kt ssze. A statisztika defincija ennl szkebb, csak a szlket s velk egytt l nem hzas gyermekeiket szmtja a csaldhoz. gy hrom csaldtpust klnbztet meg: a hzasprt, a hzasprt gyermekkel s egy szlt gyermekkel. Ezt szoks csaldmagnak vagy nukleris csaldnak nevezni. A nprajztudomny a csaldhoz szmtja azokat is, akik egymssal szoros kapcsolatban lnek.

A csaldtl meg kell klnbztetni a hztarts fogalmt. Ez a meglhetsi kltsgeket megoszt egytt fogyaszt emberek csoportja, akik nem felttlenl rokonok. Peter Laslett (1972) a kvetkez hztartstpusokat klnbzteti meg:

1.       nukleris csaldi hztartsok, ezekben egyetlen nukleris csald tagjai lnek egytt;

2.      kiterjesztett csaldi hztartsok, melyekben a fentieken kvl rokonok is egytt lnek;

3.      tbb csaldmagbl ll hztartsok, ahol tbb csaldmag l egytt, ezen bell megklnbztetnk tbb tpust: a trzscsald-hztartst (szlk egyetlen hzas gyermekkkel lnek egytt), „nagycsaldosok”, ahol a hzas szlkbl s tbb hzas gyermekkbl ll a hztarts, vgl a hzas testvrek egyttlst egy hztartsban.

4.      olyan hztartsok, melyeknek tagjai kzl senki sem tartozik ugyanazon csaldmaghoz, pl. kt egyedlll, nem hzas unokatestvr egyttlse egy hztartsban.

5.      egyszemlyes hztarts.

 

A konkrt adatfelvtelekben nem knny eldnteni, milyen tpus hztartsrl van sz.

A hztartsok azon tipolgijt is meg szoktk klnbztetni, hogy hny nemzedk tagja (nagyszlk, szlk, gyermekek) lnek egytt, gy meg lehet klnbztetni egy, kt, hrom s tbb nemzedk tagjaibl ll hztartsokat.

 

-         Hzassgtpusok

Hzassgkts a szociolgiban, ha felnttek hzastrsi-csaldi kapcsolatot ltestenek egyms kztt. Az a jogi cselekmny, melynek sorn egy frfi s egy n hzastrsi kapcsolatot ltest. A szociolgiban hzassgnak lehet mondani jogi cselekmny nlkli tarts csaldi let is, melyet lettrsi kapcsolatnak neveznek.

Monogm hzassg = egy frfi s egy n;

Poligm hzassg = egy frfi vagy n, tbb nvel vagy tbb frfivel l;

Polignia = a frfinak tbb felesge van,

Poliandria = egy nnek tbb frje van.

Csoporthzassg = tbb frfi s tbb n l kzs kapcsolatban.

A hzassgi tilalmak kzl leghatrozottabban a vrrokonok hzassgktsnek tilalma ll. Vrrokonok kztt tiltott szexulis kapcsolat = incestus. A tilalom korszakonknt a rokonok eltren szles krre terjed (pl. els, msod unokatestvrre, vagy mg szlesebb krre.

Endogmia = trzsn, klnon, falun belli hzassg.

Exogmia = csoporton kvliek hzassga.

Homogmia = egy adott rtegen, felekezeten, etnikumon belli hzassgkts.

Heterogmia = a vlegny s a menyasszony ms-ms osztly tagja.

 

A vls a hzassg felbontsa, a kt hzastrs klnvlsa, miutn a brsg a fennll jogszablyok rtelmben kimondja a vlst. Ettl meg kell klnbztetni a tnyleges klnvlst. A hzassg megsznhet az egyik hzasfl halla, vagyis zvegyls kvetkeztben is.

A statisztikban ngyfle csaldi llapotot klnbztetnek meg:

1.       ntlen,

2.       . hzas,

3.       . elvlt,

4.       zvegy

 

Azonban clszer az albbi rszletesebb kategrikat megklnbztetni:

1.       ntlen

1.1.  egyedl l

1.2.  lettrssal l

2.       hzas

2. 2. egytt l hzastrsval

2. 3. kln l hzastrstl

3.       elvlt

3. 1. egyedl l

3. 2. lettrssal l

4.       zvegy

      4. 1. egyedl l

4.2. lettrssal l.

 

 

Mdszerek:

 

A csaldpszicholgia a szociolgia egyik legfejlettebb ga. gy a mdszerei is igen vltozatosak, elemzsek, megfigyelsek, mlyinterjk, pszicholgiai tesztek.

A hzassgktsek s vlsok adatai vente gyjti a npmozgalmi statisztika. A legegyszerbb arnyszmok az sszes npessgszmmal osztjk ezeknek szmt, s ezer fre adjk meg a hzassgok s vlsok arnyt. Ez nyers hzassgktsi s vlsi arnyszm. A finomabb arnyszmokat korcsoportonknt adjk meg, ezek a korspecifikus hzassgktsi s vlsi arnyszmok. A csaldok llapotra, sszettelre nagyon fontos adatforrs a npszmlls.

 

 

Elmletek:

 

 

-         A csaldfejlds evolucionista elmlete

A csaldfejlds evolucionista elmlete Bachofen (1861) s Morgan (1871) nevhez fzdik. Szerintk az emberisg kezdetn a szexualits szablyozatlan volt, azaz csoporthzassg ltezett. Ksbb korltokat vezettek be: Eleinte a szlk s a gyermekeik s testvrek kztti nemi kapcsolatot tiltottk, aztn a tbbnejsg vlt ltalnoss, majd a monogm hzassg. Engels, aki ezzel egyetrtett azt fzte hozz, hogy a monogmia nem a vgs lloms. Megsznik majd a nknek a frfiakkal szembeni alrendelt helyzete, s egyenrangak lesznek. A kulturlis antropolgiai vizsglatok megcfoltk az evolucionista elmletet.

Vgs soron azt ehet mondani, hogy a csald valamilyen formja mindig ltezett, de ezek a formk nagyon vltozatosak voltak.

 

 

-         A hztartsok trtneti vltozsai Eurpban

Le Play szerint a hztarts a tbbcsaldos s trzscsaldos (ezt tartotta elnysnek) tpus uralma fell a nukleris hztartstpus tlslya irnyba vltozik.

Parsons a modern gazdasg kvetelmnyeinek a csaldmag tagjaira korltozd hztartst tartotta megfelelnek, mert ebben pl. knnyebben lehet lakhelyet, munkahelyet vltoztatni.

A vadsztrsadalmakban a nukleris csaldtpus volt az uralkod, mert nagy mozgkonysgra volt szksg, az agrrtrsadalmakban a tbbcsaldos egyttls dominlt, a modern ipari trsadalomban jra a nuklearizldsi tendencia rvnyesl. P. Laslettnek tbb vszzadra visszamen kutatsai azt mutatjk, hogy Ny. Eu-ban a 17. szzadtl, de taln a kzpkortl a nukleris csaldi hztarts dominlt. Oka, hogy csak akkor lehetett csaldot alaptani, ha a hztarts ltestsnek anyagi elfelttelei megvoltak.

 

 

-         A csald funkcii

A csaldnak t fontos funkcija volt. Termelsi funkci (parasztgazdasg, kisipari mhely) Ezen funkcii cskkentek a termelszvetkezetek elterjedsvel. Rgebben msodik funkci a fogyaszts zme a csaldban trtnt, a fejlett trsadalmakban a fogyaszts a csaldon kvlre (pl. munkahelyi tkezs) kerlt. A harmadik a reprodukcis funkci, azaz a gyermek szlse. A negyedik s tdik funkci a felnttek pszichs vdelme s a gyermekek szocializcija.

 

B. Berger s P. Berger (1984) szerint a polgri csaldnak nincs ms alternatvja, amely kpes lenne a gyermekek felels szemlyisgv neveldst biztostani, s amely kpes lenne a felnttek lelki egszsghez szksges biztonsgos, szeret krnyezetet nyjtani. Ezrt nevezte h. Lasch (1977) a csaldot „menedknek egy szvtelen vilgban”. A modern trsadalomban az emberi kapcsolatik egyre felsznesebb vlnak, csak a csaldban lteslhet rzelemgazdag kapcsolta. Giddens (1992) szerint a modern trsadalomban eluralkodnak az instrumentlis, vagyis csak meghatrozott clt szolgl kapcsolatok, br az embernek vltozatlanul szksge van intimitsra, m erre csak prkapcsolataiban vagy a csaldban lelhet.

 

A csaldok termelsi s fogyasztsi funkciinak cskkense azzal jrt, hogy megersdtt a csaldtagok egyms kztti rzelmeinek a fontossga. A korbbi vszzadokban hzassgktskor a gazdasgi szempontok, ma egy egymsirnti rzelmek jtszanak dnt szerepet. A mltban a legtbb csald klnll gazdasgi egysg volt, amelynek mkdshez egye-egy frfira s nre volt szksg, ma knnyebben meg tud lni egy magnyos felntt vagy egy szl s gyermeke, ezrt a hzassgkts kevsb gazdasgi knyszersg, s a hzassg felbomlsa sem teremt lekzdhetetlen gazdasgi problmkat. Viszont az rzelmek a meghosszabbodott let miatt nem felttlenl tartanak ki a vrhatan 40-50 vi hzassg alatt, gy gyenglhet a hzassgot sszetart leglnyegesebb tnyez.

 

-         A szerelem s a szexualits trtneti vltozsai

Shorter (1975) azt a hipotzist lltotta fel, hogy a hagyomnyos trsadalomban az rzelmek alrendelt szerepet jtszottak a prkapcsolatokban, a szexualits is tbb-kevsb rzelemmentes volt, fknt az utdok biztostst, a csald reprodukcijt szolglta. Az 1700-as vekben volt az els szexulis forradalom. Az rzelmek egyre nagyobb szerephez jutottak a prvlasztsban, s a szexualitsban fontoss vlt az rmszerzs. Ez a „romantikus szerelem” trhdtsa. Az 1960-as vekben jabb „szexulis forradalom” ment vgbe. A hzassg eltti szexulis kapcsolatok teljesen ltalnoss vltak. Azta szoksoss vlt, hogy a fiataloknak tbb egymst kvet, rzelemmel teli monogm kapcsolata van a hzassg eltt. A szenzcit keres jsgrnak tmja, hogy az 1960-as vek ta a felntt emberek szexulis viselkedse alapveten megvltoztak: gyakoribb a nemi kzsls, sokkal tbb partnerrel van az tlagos felnttnek kapcsolata, s sokkal fiatalabb letkorban kerl sor az els szexulis kapcsolatra.

 

 

-         Hbor a csald krl

B. Berger s P. Berger Hbor a csaldrl: 1. A kritikus tbor szerint a csald a nk elnyomsnak s a gyermekek szemlyisgfejldse s eltorztsnak intzmnye. Feministk valljk ezt, (Firestone 1970) akik szerint a heteroszexulis kapcsolat egyrtelm az erszakkal, az anyasg pedig a rabszolgasggal. Elmegygyszok (Laing 1960; Cooper 1971) szerint a lelki betegsgek legfbb okai a csaldban tallhatak meg. Ezrt kvnatos lenne a csald teljes eltnse a trsadalombl. 2. A neotradicionalista tbor az elzek reakcijaknt jtt ltre: ellenzi a csaldok felbomlst; a kt szl s gyermek tpus csaldtl eltr formk elterjedst, a homoszexualits tolerlst s a mvi abortuszt. 3. A szakmai tbor azokbl a csaldgondozkbl, pszicholgusokbl stb. ll, akiknek az az rdekk, hogy a csald helyzett gy definiljk, hogy szolgltatsaikra nagy szksg van. Ezrt a csaldok problmit slyosnak s igen elterjedtnek mondjk, s a csaldok segtsgt e problmk megoldsban szksgesnek tartjk. B. Berger s P. Berger a kzps terletet kpviseli. Olyan csaldpolitikt ltnak kvnatosnak (az USA-ban kztudottan lnyegben nincs csaldpolitika, mert a csalddal kapcsolatos krdseket szigoran magngynek tekintik), amely elismeri, hogy a csald a trsadalom szmra fontos intzmny, elfogadja, hogy tbbfle csaldforma ltezhet, nem szl bele a magngyeikbe, pl. szexualitsukba, anyagilag tmogatja a csaldokat az eltartottakrl val gondoskodsban, s korltozza az llami beavatkozst a csaldba

 

 

-         A gyermekek helyzete a csaldban

Aries (1987) a szl gyermek kapcsolatokban trtneti vltozsokat vlt felfedezni: a renesznszig a szlk nem sok szeretet adtak gyermekknek, mert a kisgyermekek kzel fele meghalt. Szeretett gyermekek sorozatos elvesztse rzelmi terhet jelentett volna. A 14. szzadban lthatak az els jelei, hogy a gyermek a csald szmra rtkk vlik. A 18. szzad folyamn, amikor megindult a csecsem s gyermekhalandsg javulsa, kezdett ez az rzs a trsadalom szlesebb rtegeiben elterjedni. Korbban a gyermekeket a csecsemkor s az egsz fiatal kisgyermekkor utn mindjrt felnttknt kezdtk kezelni, ltztetni, st a hztarts munkjba is bevontk ket. A 18. szzadtl a kisgyermekkor utn egy kln letszakasz alakult ki, amikor a gyermek iskolba jrt. A modern korban a gyermek rtkk vlt a csaldban, a gyermekkor fokozatosan meghosszabbodott, a felnttkor kezdete egyre eltoldott. Ez azzal jrt, hogy a csaldok kevesebb gyermeket vllalnak, mert minl kedvezbb anyagi feltteleket akarnak teremteni szmukra, ez pedig egyre kltsgesebb vlt.

 

 

-         A felnttek s ids szleik kztti kapcsolat

A felntt gyermekek s a kln hztartsban, teht kln nukleris csaldban l szleik kztt, a testvrekkel s tvolabbi rokonokkal a kapcsolatok gyenglhetnek. Young s Willmott  (1957) kutatsai szerint azonban a nagyvrosi krnyezetben fennmarad a rokonsgi kapcsolatok fontossga klnsen az anyk s hzas-csaldos lnyaik kztt. jabb kutatsok azt igazoltk, hogy a felntt hzas gyermekek s idsebb szleik kztt sokszor intenzv marad a kapcsolat. A szlk sokig tmogatjk gyermekeiknek, a felntt gyermekek pedig az ids embereknek jelentik az emberi kapcsolatot, sok esetben szmthatnak gyermekeik gondoskodsra.

 

 

Nemzetkzi tendencik

 

A fejlett orszgokban a kvetkez tendencik figyelhetk meg:

1.       Az els hzassgkts tlagos letkora szaknyugat Eu-ban a 19. szzadban 25. v volt (az rott jog vagy a szoksjog azt rta el, hogy a fiatal felntt frfi akkor kthet hzassgot, ha nll gazdasggal vagy keresetforrssal rendelkezik), Kelet Eu-ban 20. v (a szli hztartsok befogadtk hzas gyermekket/gyermekeiket. Sokkal tbb volt a kiterjesztett csald s a tbb csaldmagbl ll hztarts). A Ny. Eu-i minta terletn magasabb volt az letk vgig hajadon, illetve ntlenek arnya, mint a k. Eu-i minta terletn.

2.       Az tlagos els hzassgktsi letkor a II. v. h. utni Ny. Eu-i s . Amerikai orszgokban fiatalodott s lecskkent a hajadonok arnya. Az 1960-as vek kzepn ez megfordult.

3.       Megntt a hzassgon kvl egytt lk arnya. Vitatott krds, hogy a nem hzas egytt lsek s a hzassgok kztt lnyeges klnbsg van-e.

4.       Az 1960-as vekben megntt a hzassgon kvli szletsek arnya, Svdorszgban s Dniban az utols vekben az sszes szletsek 40%-a fl emelkedett. Fiatal egyedlll nk szlnek, mert nem trdnek, hogy a megtermkenylst elkerljk, vagy nincsenek meg az ehhez szksges ismereteik. Hzassgszeren egytt l prok tudatosan tervezett gyermekiek Skandinviban.

5.       Egyidejleg emelkedett a vlsi arnyszm. Az orszgok kztti klnbsgek nagyok, Skandinviban s USA-ban minden harmadik hzassg vlssal vgzdik. Az elvlt frfiak nagy rsze jrahzasodik. Legjabban az elvltak az jrahzasods helyett tarts egyttlst ltestenek.

6.        A hzassgon kvli szletsek s a vlsok nvekedse kvetkeztben megntt az egy szl s gyermek(ek) tpus hztartsok arnya. ltalban az anya az egy szl. Ilyen csaldokban gyakori a szegnysg.

7.       Megntt az egyszemlyes hztartsban lk arnya. Ennek oka, hogy az ids hzasprok nll hztartsban lnek, s az zvegy egedl marad. Msik oka az, hogy az elvltak nem hzasodnak jra, s a fiatal felnttek mg nem hzasodnak meg. Az utbbiak „single”-k, akik jabban rdekes kutatsi tmv vltak (Hradil). Nekik az egy dre jut hztartsi jvedelmk magasabb a hzasoknl, letmdjuk vltozatosabb, az tlagosnl tbben tartoznak a „hedonista” s az „alternatv” milibe, kevesebben a „hagyomnyos munks” s kispolgr milibe.

8.       Cskken a csaldok talagos gyermekszma. Nincs egyetrts, hogy egyirny s vgrvnyes vltozsoknak vagyunk-e tani, vagy csak ciklusoknak. Easterlin azt tartja, hogy a hzassgok ksbbre halasztsa, a hzassgon kvli szlets gyakoribb vlsa, a csaldok gyermekszmnak cskkense, a vlsi arnyszm nvekedse ciklus jelensg, azzal fgg ssze, hogy az utols 15-20 vben a munkba lls eltt ll s a hzasuland korba lp fiatalok lnyegesen nehezebb krlmnyekkel talljk magukat szembe, mint a II. v. h.-t kvet kb. 20 ves idszakban. G. Becker (1981) szerint a fenti tendencik alapvet oka a nk munkavllalsi s kereseti lehetsgeinek javulsa, s ennek kvetkeztben a hzassgra val kisebb rutaltsguk. Roussel s Festy (1979) rtkvltozsokban ltjk a tendencik gykert: az rzelmen alapul hzassg s prkapcsolat helyre a rvidtv, hasznokon alapul felsznesebb kapcsolat. Vaskovics (1994) kt nagy vltozsi tendencit trgyal. Az egyni letplya szabvnyossgnak megsznse azt jelenti, hogy a trsadalom tagjainak mr nem nagy tbbsge jrja vgig a kvetkez letplyaszakaszokat: 1. gyermekkor, 2. fiatalkor, 3. munkavllals, csaldalapts, 4. gyermekes csaldban szl, 5. a gyermekek elkltzse utn idsebb hzaspr s - a hzastrst tll esetben – 6. zvegysg. A csaldi letciklusban ez a kvetkez szakaszokat jelenti: 1. hzassg, majd gyermekek szletse, 2. a gyermek felnevelkedse, 3. a korosod hzasprbl ll csaldmag, 4. zvegyls. Ma vls, jrahzasods, egyttls hzassgkts nlkl, single letforma fordul el s az letszakaszok nem kvetik egymst minden esetben a fenti sorrendben. A csaldi letformk pluralizldsa azt jelenti, hogy a kt hzas szlbl s gyermekeikbl ll csaldtpus mellett szmos ms tpus is elfordul, a hzassgszer egyttls gyermekek nlkl vagy kzs gyermekekkel val egyttlst stb. A csaldi letformk pluralizldst szoks a posztmodern csald jellemzjnek mondani, az egyn szabadon vlaszthat klnbz csaldformk kztt (Lscher, 1988).

 

Magyarorszgi helyzet

 

-         Hztartsnagysg s hztartstpusok

Csak 1960 ta vannak Mo-n npszmllsi adatok a hztartsokrl. A II. Jzsef ltal elrendelt els Mo-i npszmllskor is sor kerlt a hztarts sszersra, az akkori egsz orszgban tlagosan 5,28 szemly lt egy hztartsban. Kt vszzados tvlatban az tlagos hztarts nagysg lnyegesen cskkent. Az 1990-ben Mo-n sszert 3.890.000 hztartsnak, s a bennk l 10.124.000 szemlynek megoszlsa mutatja, hogy a hztartsban lk 19,2%-a kzel 2,0 milli ember l ma is olyan hztartsban, ahol tbb rokon csaldmag tallhat, vagy a csaldmagon kvl ms rokon is l. Oka: a fiatal hzasok lakshoz jutsi nehzsgei, illetve, hogy a megzvegylt szl gyakran egyik hzas gyermekhez kltzik. A hztartsok 11,8% a Laslett-fle „kiterjesztett” s „tbb csaldmagos” tpusba tartozik.

A 18. sz. kzeprl, msodik felrl s a 19 sz. elejn a kiterjesztett s tbb csaldmagos hztartsok egyttes arnya sokkal nagyobb volt, az 50%-ot is megkzeltette. Ezeknek a hztartstpusoknak a cskkense az tlagos hztartsnagysg cskkensnek egyik sszetevje. A msik sszetevje, hogy cskkent a hrom s annl tbbgyerekes csaldok arnya (6,5%), s megntt a „hzaspr gyermek nlkl” tpusak. (34,5%), mivel az emberek lettartamnak meghosszabbodsa s a szlseknek a fiatal vekre val sszpontosulsa kvetkeztben egyre tbb az olyan csald, amelybl mr eltvoztak a fiatal gyermekek. Mo-n az tlagos hztartsnagysg valamivel nagyobb, mint Ny.Eu-ban s .Am.-ban.

 

 

-         Hzassgkts

A nyers hzassgktsi arnyszm, az ezer f npessgre jut hzassgktsek szma a II. v. h. utni els tz vben ltalban 10 fltt volt. 1995-ben mr csak 5,2%, ami a kzepes a fejlett orszgok kztt. Elssorban az elvlt nk hzassgktsnek gyakorisga cskkent. A nk hzassgktsnek tlagos letkora ma is alacsony, (1995-ben 22,2 v). A frfiak tlagosan 25 v. A frjek s a felesgek kztti tlagos korklnbsg 2,8 v.

A 40-44 ves nk kztt a hajadonok arnya alapjn vizsglhatjuk meg, mekkora rszk nem hzasodik meg szlkpes letkora vgig. A kt v. h. kztti 7,8% volt, 1970-ben 5,1%, 1990-ben 4,5%. Nem tudunk pontos adatot arrl, hogy haznkban milyen gyakorisggal fordul el a hzassgon kvli tarts egyttls. Mo-n elssorban elvlt s zvegy nk lnek lettrssal.

 

 

-         Vls

A nyers vlsi arnyszm, vagyis az ezer lakosra jut vlsok szma a jogszablyok vltozsval elszr 1945 utn emelkedett 1 fl, 1950-tl jra ntt, 1970-ben 2,6-2,8 kztt ingadozott, 1995-ben cskkent, 2,4. Mivel az utols vekben a hzassgktsi arnyszm visszaesett, a vlsok s a hzassgok egymshoz viszonytott arnya ntt. Ennek alapjn a hzassgoknak 46%-a elbb-utbb felbomlik.

A vlsok szma azonban nem mutatja a tnylegesen felboml hzassgok szmt, hiszen elg nagy szmban vannak olyanok, akik kln lnek, de nem vltak el. A vlsok nvekeds annak a kvetkezmnye is, hogy a klnvlst nagyobb arnyban kveti a vls jogi aktusa. Oka lehet az is, hogy knnyebb vlni, kevesebb ktelk (anyagi szempontok, a kzvlemny rosszallsa) tartja ssze az elromlott hzassgokat. Rgen a nagyobb halandsg miatt a hzassgok tlagos tartama rvidebb volt. Ma (25 ves), els hzassgt kt frfi tlagosan tovbbi 44 vnyi tlagos lettartamra, a (21 ves) n pedig 55 vnyi tovbbi tlagos lettartamra szmthat.

 

-         Hzassgon kvli szlets

Arnya 1945 utn lecskkent, majd nvekedni kezdett, 1995-ben 20,7%-ot rt el, de mg mindig jval alacsonyabb, mint egyes szak-eurpai orszgokban. A magyar trsadalomban elssorban az alacsony iskolai vgzettsg nk krben fordul el.

sszefoglalva: nem llthatjuk, hogy a magyar trsadalomban a hzassg ltalnos vlsgba jutott. Mutatkoznak ugyan bizonyos vltozsok, hogy a hzassgban ls valamivel kevsb vlik ltalnoss, de ezek meg sem kzeltik a fejlett orszgokban megfigyelteket.

 

 

 

-         A csaldok letciklusnak vltozsai

Meghosszabbodott a vrhat lettartam. Egy 20-25 ves korban hzassgot kt pr – ha nem vlik el – 40-50 vig lhet egytt, szemben a 100-200 vvel ezeltti tlagosan 20-30 vig tart hzassgokkal. A hzassgok nagy tbbsgben a hzassg els t vben megszletnek a gyermekek, ezek a hzassg kb. 25. ve krl elhagyjk a szli csaldot. Teht 15-20 vig „res fszek” van. Vgl, mivel a frfiak tlagosan 9 vvel korbban halnak meg, a nk, tlagosan 12 vi zvegysgre szmthatnak.

 

 

-         A hzastrsak kivlasztsa

Ma a gazdasgi s vagyoni szempontok kisebb szerepet jtszanak a hzastrs kivlasztsnl, mint 1945 eltt. Mivel az rzelmek a gazdasgi adottsgoknl vltozkonyabbak, a 40-45 vig tart hzassg folyamn a korbbinl gyakrabban llhat el olyan helyzet, amikor au rzelmek mr nem kpesek a hzastrsakat egytt tartani, ezrt klnlsre vagy vlsra kerl sor. Nem egyrtelm, hogy a homogmia (egy adott rtegen, felekezeten, etnikumon belli hzassgkts) cskkensnek tendencija, azaz az azonos trsadalmi helyzet vlegnyek s mennyasszonyok sszehzasodsnak cskkense. A heterogmia azokban a rtegekben nagy, ahol lnyeges frfitbblet (pldul szakmunks frfiak) vagy ntbblet (egyszer szellemi foglalkozs nk) alakult ki.

 

 

-         A csald funkciinak vltozsai

Ktsgtelen vltozsok mellett kidomborodik nhny csaldi funkci vltozatlansga. Az iparosods eltti trsadalmakban a termels tlnyom rszben csaldi keretben trtnt. Ma a termels tlnyomrszt a csaldon kvl, nagyvllalatoknl folyik. A mezgazdasgi termkek egyharmadt ma is csaldi gazdasgokban, a fmunkahelyen tlttt munkaidn tl lltjk el. Jelents a csaldi keretben „hzilagosan” vgzett lakspts. Terjed az a szemllet, hogy a hztartsi munkt is figyelembe kellene venni a nemzeti jvedelembe (hiszen pl. a vendglben elfogyasztott tel elksztst, vagy a mosodban vgzett mosst beleszmtjk a nemzeti jvedelembe. Mindezek a ttelek lnyegesen hozzjrulnak a lakossg anyagi jlthez. A fogyaszts (tkezs, tarts eszkzk hasznlata stb.) ma is tlnyom rszben csaldi keretek kztt trtnik. A csald szerepe a gyermek szocializcijban nem cskkent, taln mg ntt is. A csald szocializcis szerepnek ptolhatatlan voltt igazolja, hogy a knyszersgbl llami gondozsba vett gyermekek mennyi htrnyt szenvednek a csald hinya miatt.

Inkbb ntt a csald msik fontos funkcija, a felnttek lelki tmogatsval szemben tmasztott ignyek. A csald nyjtja a legjobb segtsget azltal, hogy az egynnek biztos, szeret, megbecslt htteret nyjt. Az ids emberek s betegek gondozsa tern nem sikerlt a csaldot trsadalmi intzmnyekkel helyettesteni. A csaldok jelentsgt bizonytja, hogy mindenfle problematikus viselkeds (bnzs, alkoholizmus, mentlis betegsg) gyakoribb a nem hzasok, mint a hzasok krben.

 

 

 

-         A csaldra vonatkoz trsadalmi normk

Az 1990-es vekben kt adatfelvtel volt. Tbbnyire a hagyomnyos rtket s normt tkrz lltst helyeslk voltak tbbsgben: a csaldtagok egymsrt hozott ldozatt fontosnak tartottk, egyetrtettek a tekintly szerepvel a gyermeknevelsben stb. A posztmodern lltst elfogadk nyilatkoztak hasonlkppen a posztmodern llspontot kifejez ms krdseknl. A posztmodern rtkek s normk a csald vonatkozsban jelen vannak, de mg nem rendezdtek ssze kvetkezetes ideolgiv. 1991-ben a kisgyermekes anykat s apkat krdeztk meg a gyermekvllalssal kapcsolatos attitdkrl. 1-tl (nagyon eltl) 5-ig (nagyon helyesl) terjed skln lehetett vlaszt adni. A vlaszok tlagt 0-100 fok sklra szmtottk t. A legpozitvabb rtkelst kapta a „hzastrssal s gyermekkel lni” csaldforma. A megkrdezett fiatal gyermekes szlk tbbsge azt monda, hogy a gyermekeseknek jobb az letk, mint a gyermekteleneknek. A megkrdezettek valamivel tbb, mint fele gy nyilatkozott, hogy a dolgoz nnek jobb az lete, mint a nem dolgoznak. A megkrdezettek tbbsge a gyermekvllalst s az anya munkavllalst kombinl letstratgit tartotta elnysnek. A magyar trsadalomban a hagyomnyos csaldi rtkek ersebben lnek, mint szmos ms eurpai trsadalomban.

 

 

 

Trsadalompolitika:

 

A csald funkciit az llami intzmnyek nem kvnjk, de nem is kpesek tvenni. A magyar trsadalomban az utols vtizedekben szmos olyan vltozs ment vgbe, amely megnehezti a csaldok szmra azt, hogy e funkcikat megfelelen ellssk. Jelenleg igen nehz anyagi helyzetbe kerl az a csald, amely egyetlen aktv keres keresetbl prbl meglni. A hzas nk majdnem teljes kr foglalkoztatsa nehzsgeket okoz a gyermekek csaldi elltsban, nevelsben. Sem az voda, sem az iskola, sem az egszsggyi intzmnyek sem pedig a szocilis gondozs nem kpes a csalddal egyenrtk vagy az t megkzelt elltst nyjtani a gyerekek s az idsek szmra. A csecsemk esetben a szlsi szabadsg, a kisgyermekek 2 ves letkorig pedig a gyermekgondozsi segly nyjt segtsget. A csaldok anyagi helyzetvel kapcsolatos problematikk legslyosabbjai:

 
Linkek
 
Link EE
 
Tli Olimpia,2006
 
Horoszkp
 
Hnyan jttetek ma?
Induls: 2005-05-08
 
Fa-Time
 
Kalendrium
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!