A demogr�fiai ism�rvek –nem �s �letkor- alapj�n megk�l�nb�ztetett csoportok �pp �gy elk�l�n�lnek egym�st�l �letm�d �s �letk�r�lm�nyek tekintet�ben, mint a t�rsadalmi oszt�lyok �s r�tegek.

Alapfogalmak:

-        Az id�skor als� hat�ra

Szociol�giai �rtelemben meg kellene k�l�nb�ztetni „fiatal �regeket”, akik nyugd�jasan is akt�vak, �s „id�s �regeket” (70-75 �vesn�l id�sebbeket tekintik annak), akiknek az aktivit�sa, mely az eg�szs�gi �llapott�l f�gg, lecs�kkent. A k�nyvben a szerz� a magyar viszonyokat figyelembe v�ve, a 60 �v f�l�ttiek �regek, a 70 �ven fel�liek „id�s �regek”.

-        A fiatalkor hat�rai

M�r nem gyermekek, m�g nem feln�ttek. A fiatals�g fels� korhat�r�t, n�lunk a 18 �vest szokt�k annak jel�lni. A feln�tt szerepek teljes v�llal�sa az iskol�ba j�r�s meghosszabbod�sa, a keres� munkav�llal�s k�s�bbi megkezd�se, a csal�dalap�t�s kitol�d�sa miatt k�s�bb k�vetkezik be. Ez�rt a 30 �vesn�l fiatalabbakat tekintem fiatalnak.

-        A gyermekkor �s serd�l�kor

Kezdet�t a nemi �retts�ggel azonos�tj�k. Azonban a l�nyok els� menstru�ci�j�nak kezdete az 1800-as �vekben 16-17 �v volt, ma 12. A kezdetet a k�z�piskol�ba l�p�s �letkor�val is azonos�tj�k. Ebben a k�nyvben a 17-18. �v a serd�l�kor, a gyermekkor fels�, teh�t a fiatalkor als� hat�ra.

M�dszerek:

-        N�psz�ml�l�sok

Adatai rendelkez�sre �llnak r�szletes nem �s korcsoport szerinti bont�sban, ez�rt mind a n�k, fiatalok �s id�sek �letk�r�lm�nyeinek vizsg�lat�hoz alapvet� forr�sok.

-        Szociol�giai adatfelv�telek

A KSH 1984-ben �s 1995-bena 15-34 �vesek reprezentat�v mint�j�nak felv�teleib�l r�szletes adataink vannak e korcsoport �letk�r�lm�nyeir�l. (Harcsa 1996). Az id�szak eredm�nyeit A magyar ifj�s�g a 80-as �vekben c. k�tet foglalta �ssze. (Ancsel 1984).

Elm�letek:

-        A nemek k�z�tti k�l�nbs�gek okai

K�t felfog�s �ll egym�ssal szemben.

1.       Az egyik szerint a k�l�nbs�g a biol�giai �s genetikai elt�r�sben rejlik, �s sz�ks�gszer�.

2.       A m�sik szerint pszichol�giai �s szociol�gia term�szet�, teh�t nem sz�ks�gszer�.

Az angolban a „nem” sz�nak k�t megfelel�j�t haszn�lj�k: „sex”= genetikailag meghat�rozott nem; „gender”= n� �s f�rfi pszichol�giai-szociol�giai k�l�nbs�gei. A nemi szerepeken azokat a magatart�sokat �rtik, amelyeket a t�rsadalom a k�t nem tagjait�l elv�r.

A nemi identit�s azt jelenti, hogy az egy�n melyik nemhez tartoz�nak vallja mag�t. Homoszexu�lisok eset�n egyik sem egy�rtelm�.

A n�k �s a f�rfiak k�z�tt tudottan van genetikai k�l�nbs�g, a k�rd�s az, hogy ez mekkora szerepet j�tszik abban, hogy a n�k �s f�rfiak lelkialkata, k�pess�ge elt�r egym�st�l. A „gender” fogalomk�r�be tartoz� tulajdons�gok a szocializ�ci� sor�n alakulnak ki. A fi�kkal �s l�nyokkal sz�let�s�k �ta m�sk�nt b�nnak. Ennek eredm�nye, hogy eu-i t�rsadalmakban a fi�k �s f�rfiak agressz�vebbek, a l�nyok �s n�k t�bb �rzelmet nyilv�n�tanak ki, szel�debbek.

Margaret Mead(1970) kultur�lis antropol�gus kutat�sai nyom�n meg�llap�totta (mely meg�llap�t�sokat k�s�bbi kutat�k c�foltak), hogy azokban a t�rsadalmakban –pl. arapes t�rzs-, ahol a fi�kat �s l�nyokat egyform�n kooperat�v, m�sokkal t�r�d� viselked�sre szocializ�ltak, mind a f�rfiak, mind a n�k �gy viselkedtek, ahogy azt az eu-i t�rsadalmakban a n�kt�l elv�rj�k. M�g a mundugumor t�rzsben, ahol a gyerekeket egyar�nt agresszivit�sra szocializ�ltak, ott a f�rfiak �s n�k viselked�se az eu-i t�rsadalmak f�rfiakt�l elv�rt viselked�s�nek felelt meg.

-        A f�rfiak �s a n�k k�z�tti munkamegoszt�s

A funkcionalista iskola szerint nemek k�z�tti k�l�nbs�gek az�rt vannak, mert a nemek k�z�tti munkamegoszt�s �s a szerepekb�l fakad� elt�r�sei el�ny�sek a t�rsadalmak sz�m�ra. A f�rfiak a nagyobb testi er� miatt vad�szatra, f�ldm�vel�sre alkalmasak, m�g az sz�lni tud� n�k a demogr�fiai reprodukci� �rdek�ben idej�k jelent�s r�sz�t a gyermekekre, �s h�ztart�sra kell, ford�ts�k.

T. Parsons �s R. Bales (1995) szerint a modern t�rsadalomban is sz�ks�g van egy „instrument�lis” szerepet bet�lt� feln�ttre (a meg�lhet�st biztos�tja), �s egy „expressz�vre”(�rzelmi, t�mogat�).

A modern t�rsadalmakban kev�s olyan munkak�r van, amelyet a n�k ne tudn�nak ugyanolyan j�l ell�tni, mint a f�rfiak. K�rd�s persze, hogy a hagyom�nyos n�i feladatokat (�pol�n�), vajon a f�rfiak ugyanolyan j�l el tudn�k-e l�tni, mint a n�k.

A konfliktuselm�let a f�rfiak hatalmi poz�ci�j�ra helyezi a hangs�lyt. A n�knek a f�rfiak �ltali elnyom�sa az emberis�g t�rt�net�nek leg�ltal�nosabb egyenl�tlens�gei viszonya, mely �ltal�nosabb, mint az uralkod� oszt�lyok �s az al�vetett oszt�lyok k�z�tti konfliktus. Ez m�g ma is fennmaradt, ez�rt a modern t�rsadalmakon bel�li harc legfontosabb form�ja a n�k harca a felszabadul�s�rt, az egyenjog�s�g�rt. (Feminist�k).

-        Az egy�n �letciklus�nak szakaszai

Az emberi �letciklus �letszakaszokra oszthat� fel.

1.       csecsem�kor – sz�let�st�l az 1 �ves korig,

2.       gyermekkor – 1 �ves kort�l kb. 12 �ves korig;

3.       a serd�l�kor – 12 �ves kort�l kb. 14-16 �ves korig;

4.       az ifj�s�g – 14-16 �ves kort�l az iskolai tanulm�nyok befejez�s�ig, a keres� munkav�llal�sig, csal�dalap�t�sig;

5.       feln�ttkor – a nyugd�jkorhat�r el�r�s�ig;

6.       id�skor – a nyugd�jkorhat�r f�l�tt.

A modern t�rsadalmakban az ifj�kor �s a feln�ttkor k�z� kezd az �n. posztadoleszcencia (ut�serd�l�kor) is be�kel�dni. Azok a 18 �v felett fiatalok, akik pl. a suliba j�r�s miatt anyagilag m�g a sz�leikt�l f�ggnek.

P. Laslett (1989) angol t�rt�neti szociol�gus azt javasolta, hogy az id�skort k�t szakaszra osszuk fel: a gazdas�gi aktivit�s megsz�n�se ut�ni id�szakra, amikor az id�s ember m�g testi er�inek �s szellemi k�pess�geinek birtok�ban van, illetve az igazi id�skorra, mikor ezek hanyatlanak.

Mindegyik �letszakaszban m�s-m�s az egy�n st�tusa. Az egyes szakaszokat �nnep�lyes cerem�ni�k is elv�lasztanak egym�st�l – �tmeneti r�tusok (pl. �retts�gi bankett, egyetemi diplomaoszt�s).

-       A feln�ttkor el�tti �s ut�ni �letszakaszok elk�l�n�l�se �s meghosszabbod�sa

Meghosszabbodnak a feln�ttkor el�tti �s ut�ni egyes szakaszok. Aries (1987) szerint a kor�bbi �vsz�zadokban nem volt elk�l�n�l� fiatalkor. Ma az iskol�ztat�s meghosszabbod�s�val a fiatalkor fels� korhat�ra egyre kitol�dik, �gy feln�tt, munkak�pes �s szexu�lisan �rett fiatalok �gy �lnek, hogy nem v�llalhatj�k a feln�ttkori k�telezetts�geket (csal�dalap�t�s, �n�ll� munka, kereset, ezzel j�r� d�nt�si szabads�g).

Az id�sek kor�bban k�s�bb �s fokozatosan v�ltak ki a j�vedelmet biztos�t� munk�b�l, mint ma, mikor a nyugd�jaz�st k�vet�en egy csap�sra abbahagyj�k.

Nemzetk�zi tendenci�k:

-        A n�k h�tr�nyai a vil�g k�l�nb�z� orsz�gaiban

 Walby (1992) szerint Angli�ban az elm�lt 150 �vben a k�vetkez� �t ter�leten nyomt�k el a f�rfiak a n�ket:

1.       h�ztart�si munka.

2.      keres� munka (azonos munk��rt is nagyobb b�rben r�szes�lnek, �s nagyobb es�ly�k van vezet� poz�ci�ba ker�lni).

3.      fizikai er�szak (n�melykor kihaszn�lj�k fizikai er�f�l�ny�ket).

4.      szexu�lis kapcsolatok (f�rfiak ig�nyei �rv�nyes�lnek).

5.      kultur�lis int�zm�nyek (a legnagyobb preszt�zs� poz�ci�kban igen alacsony a n�k ar�nya).

Chafetz szerint az egyenl�tlens�g gy�kerei a makro-t�rsadalmi strukt�r�kban vannak, min�l �lesebb a f�rfiak �s a n�k k�z�tti munkamegoszt�s, a f�rfiak ann�l ink�bb k�pesek magasabb j�vedelmekhez jutni, �gy a mikro-szint� poz�ci�kban (csal�d) k�nnyen jutnak uralkod� poz�ci�ba.

Blumberg (1991) szerint is a n�k gazdas�gi hatalm�t�l f�gg, mennyire vannak al�vetett poz�ci�ban a f�rfiakkal szemben.

A n�k r�szv�tele a h�ztart�son k�v�li munk�ban el�seg�ti a nemek k�z�tti egyenl�tlens�get. Pl.: �szak-Indi�ban gabon�t termelnek, ez tipikus f�ri munka. D�l-Indi�ban rizst termelnek, ami kisebb fizikai er�t k�v�n, n�i munka. D�l-Indi�ban az egyenl�tlens�g kisebb, mint �szak-Indi�ban. Egyes kult�r�kban a n�knek a csal�dban szolg�lnia kell a f�rj�t, a k�z�letben nem j�tszhatnak szerepet, a f�rfi kezdem�nyezhet v�l�st a n� nem, stb.

A hatalmi nemek k�z�tti hatalmi viszonyok vizsg�lat�nak speci�lis ter�lete a n�k alacsony fok� r�szv�tele a politikai hatalomban, aminek neve „k�z�leti patriarch�tus”. A skandin�v orsz�gokban az egyenl�s�g el�rehalad, a mohamed�nokn�l er�s a f�rfiuralom.

-        A nyugd�jrendszerek probl�m�i

Az id�sek ar�nya a fejlett t�rsadalmakban er�sen megn�tt, �s v�rhat�an m�g n�ni fog. Ez el�id�zheti, hogy a jelenlegi nyugd�jrendszerek �sszeomlanak. Legt�bb orsz�gban a nyugd�jakat az adott �vben az akt�v n�pess�g nyugd�jj�rul�k�b�l fizetik ki. Ez addig OK, m�g az egym�st k�vet� nemzed�kek l�tsz�ma n�. Ha cs�kken, akkor egyre kevesebb akt�v keres�re jut egy-egy nyugd�jas. Az id�sek n�veked�se azt sejtetn�, hogy relat�v �letsz�nvonaluk cs�kken, de a legt�bb fejlett orsz�gban anyagi helyzet�k fokozatosan javul. Azonban az id�sek eg�szs�gi ell�t�s�val sok a gond, hiszen a 80, 85 �ven fel�liek sz�ma emelkedik. J� szoci�lis int�zetekben val� elhelyez�s�k dr�ga, �s sietteti az id�s emberek kiszakad�s�t a t�rsadalomb�l. Mivel Mo-n a t�bbi t�rsadalmakhoz k�pest alacsony nyugd�j korhat�r, gyakori a nyugd�jaz�s ut�n v�gzett j�vedelemszerz� munka, melyre nem csak anyagi szempontb�l van sz�ks�g�k, hanem az�rt is, hogy ne szakadjanak ki a t�rsadalomb�l.

-        Az ifj�s�g probl�m�i

A II. v. h. ut�ni els� id�szakban az ifj�s�g helyzete nem l�tszott problematikusnak. Siker�lt magasabb iskolai v�gzetts�get szerezni�k, �s a kedvez� gazdas�gi �let alakul�sa miatt a munkan�lk�lis�ggel sem kellett sz�molniuk. �gy kor�bban tudta h�zasodni, t�bb gyermekre v�llalkoztak. 1968 ut�n az ifj�s�gi megmozdul�sok hat�s�ra kezdt�k a fiatalok helyzet�t alaposabban vizsg�lni. Az 1973. �vi olaj�rrobban�s okozta recesszi�, �s a felgyorsult infl�ci� terheit els�sorban a fiatalok kellett elviselj�k. A fiatalok nagyobb neh�zs�gekkel n�ztek szembe, ha megh�zasodtak, �s gyermekei sz�lettek. Gondolkod�sm�djuk elkezdett t�volodni a feln�ttek�t�l, �s 1968-ban el�gedetlens�g�k j�l l�that� politikai demonstr�ci�kban nyilv�nult meg. A fiatalok egy r�sze nemtetsz�s�knek ma is hangot ad, m�g m�sik r�sze a t�rsadalmi norm�khoz val� teljes alkalmazkod�ssal pr�b�l min�l gyorsabb karriert csin�lni. Yuppie-k (fiatal felfel� t�rekv� �rtelmis�gi). Sokat dolgoznak, a „hivalkod� fogyaszt�s” k�vet�i, k�s�n h�zasodnak, vagy egy�ltal�n, �s ut�na is gyermektelenek maradnak.

Ma a fiatals�g er�s bels� differenci�l�d�sa figyelhet� meg: a k�b�t�szer-fogyaszt� szubkult�r�kt�l a yuppie-kig.

-        A gyermekek relat�v elszeg�nyed�se a fejlett orsz�gokban

Ezzel kapcsolatban kev�s a szociol�giai kutat�s. Amerik�ban a Carnige Alap�tv�ny speci�lisan a gyermekek probl�m�ival, �s az emiatti, a t�rsadalomra hat� k�vetkezm�nyekkel foglalkoz� bizotts�got hoztak l�tre. N�metorsz�gban (L�scher 1979) tanulm�nyt k�sz�tettek err�l. Az UNICEF Firenz�ben kimutatta a gyermekek vil�gszerte h�tr�nyos �letk�r�lm�nyeit. Vil�gszerte sok a szeg�ny gyermek, de k�l�n�sen h�tr�nyos helyzetben a volt szocialista orsz�gokban �l�k vannak.

Magyarorsz�gi helyzet

-        N�k

A n�k �s f�rfiak helyzet�nek k�l�nbs�gei a foglalkoztat�si ar�nysz�mokn�l is kit�nnek. A szocialista korszakban majdnem teljes volt a n�k foglalkoztat�sa, csak 7,0% nem tanul� eltartottal ellett sz�molni. A f�rfiakn�l ez a sz�m m�g alacsonyabb, 0,9% volt. A rendszerv�lt�s ut�n a nem tanul� eltartott n�k sz�ma 9,7%-ra emelkedett, a f�rfiak� itt magasabb, 11,5%. (1995-�s adatok).

A n�k t�bbs�gben vannak a szellemi foglalkoz�s�ak, a f�rfiak a fizikai foglalkoz�s�ak k�z�tt. A n�k tov�bb� a kereskedelemben �s a szolg�ltat�sokban t�bbs�gben, az �p�t�iparban, a k�zleked�sben, iparban �s mez�gazdas�gban viszont kisebbs�gben vannak. A n�k �s f�rfiak elt�r� foglalkoz�si h�tter�ben elt�r� iskolai p�lyafut�suk �ll. A fi�k t�bbs�ge szakmunk�sk�pz�be, a l�nyok t�bbs�ge k�z�piskol�ba megy. Az egyetemeken kb. azonos sz�mban vannak, de a n�k a tan�r-, tan�t�- �s �v�n�k�pz� f�iskol�n vannak t�bbs�gben, kis t�bbs�gben a b�lcs�sztudom�nyi, k�zgazdas�gi �s jogi k�pz�sben. A f�rfiak nagy t�bbs�gben m�szaki k�pz�sben, kis t�bbs�gben orvostudom�nyi k�pz�sben vesznek r�szt. �gy nem meglep�, hogy a n�k �tlagos kereseti alacsonyabbak a f�rfiak�n�l.

Hadas Mikl�s (1996) a zenei foglalkoz�sokat vizsg�lta. A zeneszerz�k, zenekritikusok, karmesterek, zongoram�v�szek t�lnyom� r�szben f�rfiak. K�rusvezet� karnagyok, von�sok, fuvol�sok, h�rf�sok k�z�tt viszont sok a n�. Az �nekesek k�z�tt a n�k a leg�nnepeltebbek. A f�rfiak a hatalommal j�r�, virtust ig�nyl� foglalkoz�sokat t�ltik be, m�g a n�k az al�vetetts�ggel j�r� l�gy �rzelmeket kifejez� foglalkoz�sokban tal�lhat�k.

A n�k h�tr�nyai m�s ter�leten is tetten �rhet�k. A napb�l a n�k t�bb id�t t�ltenek k�t�tt tev�kenys�gekkel, azaz munk�val, hiszen a munkahelyi elfoglalts�g mellett a h�ztart�si munka terhe els�sorban r�juk h�rul, �gy meg�llap�that�, hogy a t�rsadalom l�tfelt�teleinek megteremt�se nagyobb m�rt�kben nehezedik a n�k v�ll�ra. M�gis a n�k haland�s�ga �tlagosan 9 �vvel kedvez�bb a f�rfiak�n�l.

-        Id�sek

Az id�skor� n�pess�g ar�nya haz�nkban �lland�an n�. Egyik, kev�sb� fontos oka a haland�s�g javul�sa. Hat�sa a n�pess�g �reged�s�re az�rt is cs�kkent, mert a f�rfiak haland�s�ga 1965 �ta romlott, a n�k haland�s�g�nak javul�s pedig meg�llt. L�nyegesebb oka az alacsony sz�let�ssz�m, �gy az egym�st k�vet� koroszt�lyok l�tsz�ma cs�kken, ami az jelenti, hogy az �reged�s felborul�ssal fenyegeteti a nyugd�jrendszert. Mo-n az id�s emberek vagy a nyugd�jasok szeg�nyek, mivel a nyugd�jrendszer fokozatosan kiterjedt az id�s n�pess�gnek egyre nagyobb r�sz�re, illetve az�rt, mert s nyugd�jrendszer b�kez�en �llap�tja meg a kezd� nyugd�jat a megel�z� keresethez viszony�tva. Az ut�bbi �vekben az alacsonyabb kereset� �s kevesebb szolg�lati �vvel rendelkez� id�s emberek nagyobb ar�nyban mentek nyugd�jba, mint a magasabb kezd� nyugd�jra jogosultak. �gy az 1980-as �vekben mik�zben a nyugd�jas r�teg �tlagos j�vedelme k�zeledett az �tlaghoz, a legt�bb nyugd�jas egy�ni j�vedelmi helyzete �vr�l �vre romlott. Oka: a nyugd�jak nincsenek index�lva, teh�t nem emelkednek automatikusan az �rsz�nvonal emelked�s�vel. Az 1990-es �vekben is cs�kkent az �tlagnyugd�j re�l�rt�ke emiatt. A nomin�lis �tlagnyugd�j emelked�se lassul�s�nak az az oka, hogy sz�mos, f�k�nt alacsony kereset� szem�ly ment korkedvezm�nnyel nyugd�jba, hogy a munkan�lk�lis�get elker�lhesse. Nekik a nyugd�jaz�s el�tti keresete az �tlagosn�l alacsonyabb, n�melykor a szolg�lati �vek sz�ma is kev�s volt, �gy alacsony kezd� nyugd�jat �llap�tottak meg sz�mukra. Ez�ltal lenyomt�k az �sszes nyugd�jas �tlagnyugd�j�nak �s �tlagj�vedelm�nek a szintj�t. A rokkant-, �zvegyi-, id�s nyugd�jasok j�vedelmi szintje igen alacsony, r�ad�sul majdnem minden nyugd�jas j�vedelmi helyzete �vr�l �vre romlik.

Az id�s emberek �let�ben l�nyeges probl�ma az elmag�nyosod�s. Meglazulnak a munkat�rsi �s bar�ti sz�lak, gy�r�l a t�volabb lak� rokonokkal val� kapcsolat. M�g problematikusabb sz�m�ra, ha a h�zast�rsa meghal. Az id�s n�k gyakoribb mag�nyoss�g�nak az az oka, hogy a n�k tov�bb �lnek, a volt f�rj t�bbnyire n�h�ny �vvel id�sebb a feles�gn�l, az el�zvegy�l� �s elv�lt f�rfiak sokkal k�nnyebben tal�lnak �j h�zast�rsat, mint ford�tva. A n�k nyugd�ja alacsonyabb a f�rfiak�n�l, �gy az �zvegy�l�s azzal j�r, hogy az egy f�re es� j�vedelem cs�kken.

Az id�sek eg�szs�g�gyi roml�sa is s�lyos probl�ma, melyekkel lelki probl�m�k is t�rsulnak. A feln�tt gyermekek nagy er�fesz�t�seket v�llalnak az�rt, hogy id�s sz�leiket t�mogass�k. Helyzet�k akkor v�lhat igen s�lyoss�, ha gyermekeik nem Magyarorsz�gon �lnek.

-        Fiatalok

1978-t�l az ifj�s�g helyzet�ben t�bb h�tr�nyos tendencia is jelentkezett. A gazdas�gi fejl�d�s legink�bb �ket s�jtotta.

A 70-es �vekt�l az iskolai v�gzetts�gek emelked�s�nek tendenci�ja meg�llt. A fels�fok� oktat�sban r�sztvev� sz�ma 1980-ban sem emelkedet. F� ok: hogy k�t�tt sz�m� tanul�t vehettek fel, mondv�n ne legyen t�bb fiatal k�pezve, mint ah�ny munkahelyet tal�l.

Jelenleg az alacsony iskolai v�gzetts�g�k nem tal�lnak maguknak munkahelyet Az iskolai v�gzetts�g szerinti �sszet�tel nemzed�kr�l nemzed�kre val� javul�s�nak meg�ll�sa szint�n ki�br�ndul�st okoz. A fiatal nemzed�kek mikor saj�t �letperspekt�v�ikat meg�t�lik, saj�tjukat a sz�leik, vagy a valamivel id�sebb nemzed�k perspekt�v�ival hasonl�tj�k �ssze.

Ha egy fiatal iskolai v�gzetts�ge magasabb a n�la id�sebb�n�l, indokoltan sz�m�thatna arra, hogy j�vedelme is magasabb lesz. A fels�fok� int�zm�nyekben tanul�k sz�ma a 80-as �vek v�g�t�l kezdett el n�ni. 96-ban azonban m�r kevesebben jelentkeztek egyetemi felv�telikre. Nem vil�gos, hogy ez mennyiben tulajdon�that� a tand�j bevezet�s�nek, �s a gyermekes csal�dok anyagi helyzet�nek roml�s�nak.

A fiatal keres�k foglalkoz�si �sszet�tele is kedvez�tlenebb k�pet mutat az id�sebbekn�l. R�szben abb�l ad�dik, hogy a fiatal f�rfiak t�bb mint fele szakmunk�sk�nt dolgozik, teh�t az �retts�gizettek jelent�s r�sze �gy is kezdi �letp�ly�j�t.

A szerz� hosszabb t�von k�v�natosnak tartja, hogy a magyar t�rsadalom minden arra k�pes fiatal tagja k�z�pfok� v�gzetts�get szerezzen. Azt azonban elfogadhat�nak v�li, hogy az �rintettek sz�m�ra a szakk�pz�st nem ig�nyl� munka v�llal�sa bizonyos fesz�lts�gekkel j�r, kudarc�lm�nyt okozhat. A diplom�soknak m�s probl�m�juk van.

Megv�ltozott az �sszet�tel�k: a 30 �ven aluli diplom�soknak t�bb mint a fele n� (t�bbs�gben f�iskolai-, kisebbs�gben egyetemi v�gzetts�g�ek.

Hrubos 1985, azt mutatta ki, hogy az �tvenes-hatvanas �vekben v�gzettek karrieres�lyei jobbak voltak a hetvenes �vekben v�gzettek�n�l. Fokozta a fiatal diplom�sok el�gedetlens�g�t, hogy sokan �gy �t�lt�k meg, szakmai ismereteiket nem hasznos�thatj�k munkahely�k�n.

A rendszerv�lt�st k�vet�en a k�zgazd�szdiplom�sok karrieres�lyei l�nyegesen megjavultak. A munkan�lk�lis�g a 15-19 �vesek k�z�tt, de a 20-24 �vesek k�z�tt is l�nyegesen magasabb az orsz�gos �tlagn�l. Leggyakoribb az alacsony iskolai v�gzetts�g� fiatalok k�z�tt, ez�rt lenne fontos, hogy min�l magasabb iskolai v�gzetts�get szerezzenek

Az �letkorral p�rhuzamosan emelkedik az akt�v keres�k �tlagos havi j�vedelme is, b�r ez r�tegenk�nt nagyon elt�r� lehet. Az 1987-es adatok szerint az �rtelmis�giek �tlagkeresete p�ly�juk kezdet�n meglehet�sen alacsony volt, de nyugd�jaz�sig meredeken emelkedett. A szakmunk�sok j�vedelme 40-44 �ves korig emelkedett, azt�n stabiliz�l�dott, majd az 55. �v ut�n �jra emelkedett. A seg�dmunk�sok j�vedelme 30. �let�v ut�n cs�kkenni kezdett, majd az 55. �v ut�n �jra emelkedett (mert, ahogy a szakmunk�sokn�l is, addigra az alacsonyabb j�vedelm�ek nyugd�jba mentek).

Teh�t min�l kisebb iskolai v�gzetts�get �s szakk�pzetts�get ig�nyl� t�rsadalmi r�tegbe tartozik valaki, ann�l ink�bb kedvez� a p�lyakezd� keresete a r�teg �tlag�hoz viszony�tva, de ann�l kev�sb� kedvez� a nyugd�jba vonul�s el�tt el�rt kereset. S mivel az utols� �vek keresete hat�rozza meg a nyugd�j �sszeg�t, azt mondhatjuk, hogy a magasabb iskolai v�gzetts�g� r�tegek tagjainak az eg�sz �lete folyam�n el�rt �sszes keresete l�nyegesen magasabb, mint az alacsonyabb v�gzetts�g�ek� �s szakk�pzetlenek�.

Nemcsak a fiatalok alacsonyabb keresete, hanem a h�ztart�saikban eltartott gyermekek nagyobb sz�ma is hozz�j�rul ahhoz, hogy a fiatal feln�ttek egy f�re jut� h�ztart�si j�vedelme l�nyegesen alacsonyabb a n�luk id�sebbek�n�l. A 20-29 �vesek egy f�re jut� j�vedelme magasabb, mint a 30-39 �vesek�, mivel egy r�sze m�g nem h�zasodott meg, �s nem v�llalt gyermeket.

A legs�lyosabb anyagi probl�m�t a lak�shoz jut�s okozza. Rendszerv�lt�s el�tt az �n�ll� lak�shoz jut�shoz k�t gyakori m�dja volt: alacsony lakb�r� �llami b�rlak�shoz jut�s, vagy mag�ntulajdon� lak�s �p�t�se vagy v�s�rl�sa. Az �llami b�rlak�shoz jut�s lehet�s�ge az 1980-as �vekben fokozatosan cs�kkent, mivel az �llami lak�s�p�t�s visszaesett. Saj�t er�b�l kellett a fiataloknak lak�st �p�teni�k vagy v�s�rolniuk.

A rendszerv�lt�st k�vet�en az �llami b�rlak�shoz jut�s es�lye a minim�lisra cs�kkent. A mag�ntulajdonban l�v� b�rlak�sok lakb�re megfizethetetlen. A v�s�rl�s �s �p�t�s k�lts�geit pedig n�velte az �p�t�anyag k�lts�geinek a nomin�lis keresetekn�l sokkal gyorsabb emelked�se. A fiatalok boldogul�s�n�l d�nt� szerepe van a sz�l�kt�l kapott p�nzbeli seg�ts�gnek. A sz�l�k sok esetben fizikai munk�val is r�szt vesznek a fiatalok csal�dih�z-�p�t�s�ben.

L�nyegesen elt�r az iskol�ba j�r� fiatalok �s a dolgoz� fiatalok �letm�dja. A nappali oktat�sban val� r�szv�tel mintegy „t�relmi id�t” ad a fiataloknak, mert a tanul�st besz�m�tva sem �ri el k�t�tt idej�k az akt�v keres� fiatalok�t. A fordul�pontot a csal�dalap�t�s, a gyermekek sz�let�se jelenti. Egyszerre jelentkeznek a megn�vekedett csal�di l�tfenntart�s k�lts�gei, egyre kevesebben mernek gyermeket v�llalni, hiszen hosszabbodik a k�l�nf�le munkatev�kenys�gekkel t�lt�tt id�, �s �sszezsugorodik a m�vel�d�sre, a t�rsas �letre, testedz�sre ford�tott id�. �gy �ll el�, hogy a fiatal h�zasp�rok k�v�nt gyermeksz�ma sem el�g az egyszer� reprodukci�hoz, de a t�nylegesen megval�sul� gyermeksz�m m�g ink�bb elmarad att�l, ami a n�pess�gsz�m v�ltozatlanul marad�s�hoz sz�ks�ges lenne.

-        Posztadoleszcencia Magyarorsz�gon

1989-ben �sszehasonl�t� nemzetk�zi vizsg�latot v�geztek magyarorsz�gi, kelet- �s nyugat-n�metorsz�gi adatfelv�tel alapj�n (Vaskovics 1996). A kutat�s a posztadoleszcencia abban a vonatkoz�sban vizsg�lt r�sze volt k�z�ppontban, hogy a fiatalok �n�ll�sul�sa fokozatosan k�vetkezik be. Ugyanis a nagykor�s�g el�r�se ut�n m�g sok�ig kapnak k�l�nb�z� seg�ts�get a sz�l�kt�l. Magyarorsz�gon a fiatal feln�ttek sok�ig a sz�l�i h�ztar�sban �lnek. Nyugat- �s Kelet-N�metorsz�gban ez ritk�bban fordul el�, mivel ott k�nnyebb b�rlak�shoz jutni. Az ottani sz�l�k ink�bb rendszeres p�nzbeli t�mogat�ssal seg�tik feln�tt gyermekeiket. Ott t�bben tanulnak tov�bb, �s az iskola ut�n sem azonnal �llnak munk�ba. Mo-n gyakori az egyszeri nagy �sszeg� anyagi seg�ts�g (pl. lak�shoz jut�skor), �s a vid�ki sz�l�kt�l kapott �lelmiszer-adom�nyok. V�geredm�nyben mind a h�rom t�rsadalomban l�nyeges t�mogat�st kaptak a huszon�ves gyermekek a sz�l�kt�l.

-        Gyermekek

A gyermekek a magyar t�rsadalom h�tr�nyos helyzet�, a szeg�nys�g �ltal az �tlagosn�l j�val nagyobb m�rt�kben vesz�lyeztetett csoportjai k�z� tartoznak. Oka, hogy ha a csal�dban gyermekek vannak, akkor a csal�d j�vedelme t�bb szem�ly k�z�tt oszlik meg, a csal�di p�tl�k pedig messze elmarad nemcsak a gyermekek �tlagos k�lts�gei, hanem a l�tminimum m�g�tt is. A gyermek�ket egyed�l nevel� sz�l�b�l �ll� csal�dok j�vedelmi helyzete k�l�n�sen h�tr�nyos. K�l�n�sen er�ss� v�lt a gyermekek szeg�nyed�s�nek, h�tr�nyaik n�veked�s�nek tendenci�ja 1990 �ta. Oka r�szben az, hogy a j�vedelmek �ltal�nos cs�kken�se, �s a gyermekes csal�doknak ny�jtott t�mogat�sok re�l�rt�ke cs�kkent. Ez�rt rosszabb min�s�g� a t�pl�lkoz�suk, romolhat az eg�szs�g�gyi ell�t�suk, az iskolai el�menetel�k, a sz�l�k kevesebb id�t ford�thatnak nevel�s�kre.

Samuel Preston (1984) amerikai demogr�fus azt mondta: „ …Ha fontos a k�z�ss�g j�v�je, akkor v�gig kell gondolnunk, milyen m�rt�kben �s hogyan kellene �tv�llalnia a gyermeknevel�s terheinek l�nyeges r�sz�t, hogy a gyermekek elszeg�nyed�s�nek tendenci�j�t megford�thassuk.”

T�rsadalompolitika:

-        A n�k h�tr�nyai m�r�s�kel�s�nek lehet�s�gei

A n�k foglalkoz�si �s j�vedelmi helyzet�nek jav�t�sa a legk�zenfekv�bb �t a l�nyok iskolai v�gzetts�g�nek emel�se a fi�k�hoz hasonl� szintre. A fi�k k�z�tt t�bb a szakmunk�s, m�g a l�nyok k�z�l t�bben csak betan�tott munk�sok. Az egyetemek szintj�n a l�nyok els�sorban az alacsonyabb keresetet �g�r� k�pzetts�get ny�jt� egyetemekre, f�iskol�kra j�rnak. Nehezebb t�rsadalompolitikai eszk�z�kkel el�rni, hogy az azonos foglalkoz�s� n�k a f�rfiakkal azonos fizet�st kapjanak, �s hogy a n�k el�menetele a f�rfiak�hoz hasonl� legyen. A n�k helyzet�t alapvet�en jav�tja minden olyan eszk�z, amely megk�nny�ti sz�mukra a foglalkoz�si �s anyai funkci� p�rhuzamos ell�t�s�t: az �vodai ell�t�st�l a r�szmunkaid�s foglalkoztat�son kereszt�l a h�ztart�si munk�t k�nny�t� eszk�z�kig.

-        A magyar nyugd�jrendszer probl�m�i

Az id�s emberek anyagi helyzet�nek kulcsk�rd�se a nyugd�jrendszer. Mo-n t�ls�gosan sokaknak, t�ls�gosan kor�n, t�ls�gosan kev�s nyugd�jat adnak. 1996 v�g�n a f�rfiakn�l 60, a n�kn�l 55 �v – m�s fejlett orsz�gokhoz k�pest alacsony a nyugd�jkorhat�r. N�metorsz�gban a f�rfiak �s n�k nyugd�jkorhat�ra azonos, mivel a n�k eg�szs�gi �llapota, munkak�pess�ge jobb, mint a f�rfiak�. Mo-n a rendszerv�lt�s el�tt is, az�ta m�g t�bben mennek nyugd�jba korhat�r el�tt. Egy nyugd�jasra 1,9 akt�v keres� jut. Ezek t�rsadalombiztos�t�si j�rul�kaib�l kell egy nyugd�jas nyugd�j�t kifizetni. A kezd� nyugd�jas viszonylag magas nyugd�jat kap, azonban �sszege nncs index�lva, a nyugd�j �rt�ke �vr�l �vre �rt�ktelenedik.

A nyugd�jrendszer probl�m�inak gy�kere az a demogr�fiai v�ltoz�s, hogy a j�rul�kot fizet� akt�v keres�k sz�ma nem n�tt. A nyugd�jrendszer p�nz�gyi egyens�ly�t csak �gy lehet fenntartani, ha emelik a nyugd�jkorhat�rt, vagy emelik a t�rsadalombiztos�t�si j�rul�kot, vagy cs�kkentik a nyugd�jakat. A probl�m�t nem oldja meg a kirov�-feloszt� nyugd�jrendszerr�l a t�kefedezeti nyugd�jrendszerre val� teljes vagy r�szleges �tt�r�s. Az �tmenet �veiben ugyanis egyszerre kellene a befizetett j�rul�kokb�l t�kefedezetet teremteni – teh�t azok nem haszn�lhat�k arra, hogy bel�l�k foly� nyugd�jkifizet�seket teljes�tsenek – �s valamilyen m�s forr�sb�l a fenn�ll� rendszer szerinti nyugd�jfizet�seket teljes�teni.

Megfogalmaz�dott, hogy h�romszint� nyugd�jrendszert kellene bevezetni. Minden magyar �llampolg�r kapna bizonyos minim�lis nyugd�jat, amelyet ad�kb�l fedezn�nek; az eddigi k�telez� nyugd�jbiztos�t�si rendszerben a nyugd�jra jogosultak kapn�nak szer�ny �sszeg�, a befizet�sekkel ar�nyos nyugd�jat, melyet a t�rsadalombiztos�t�si �sszegekb�l fizetn�nek; tov�bb� mindenki k�thetnek tetsz�se szerint mag�n-nyugd�jbiztos�t�st, amely a t�kefedezeti elv szerint m�k�dne.

Az id�s emberekr�l val� gondoskod�snak a nyugd�jon k�v�l sz�mos m�s eszk�ze van, h�zi gondoz�sukt�l az id�sek napk�zi otthon�n kereszt�l a szoci�lis otthonig. Elk�pzelhet� lenne k�l�nleges lak�telepeket �p�teni, ahol �n�ll�an lakhatnak, de rendszeres gondoz�sban r�szes�lnek. A gondoz�sban jelenleg is l�nyeges szerepet j�tszik a csal�d. K�v�natos lenne, ha az �llam t�mogatn� az id�s tagjaikr�l gondoskod� csal�dokat, mert ez embers�gesebb, mint az �llami gondoskod�s, �s olcs�bb is, mint a k�rh�zi ell�t�s.

-        Csal�dpolitika

A csal�dok anyagi helyzet�t befoly�solja, hogy a j�l�ti rendszerben milyen t�mogat�st kapnak. Mo-n a csal�di t�mogat�sok f� form�i a k�vetkez�k voltak: 1. csal�di p�tl�k. 2. a gyermekgondoz�si d�j, mely k�t�ves korig j�rt, �s a kor�bbi fizet�s meghat�rozott sz�zal�k�val volt egyenl�. 3. a gyermekgondoz�si seg�ly, mely h�rom�ves korig j�rt, �s a minim�lis b�rhez hasonl� fix �sszeg volt: 4. a sz�l�si szabads�g, melynek idej�n az anya teljes fizet�s�t megkapta, 5. a gyermeknevel�si t�mogat�s, mely egy bizonyos igen alacsony j�vedelemszint alatt �l� csal�dokban a 3 vagy t�bb gyermek�t otthon nevel� anya  kapott a legkisebb gyermek 8 �ves �letkor�ig. A k�tsz�l�s-k�tgyermekes csal�dokban az egy gyermekre jut� csal�di p�tl�k csak egy meghat�rozott, egy f�re jut� j�vedelemhat�r al� es� csal�doknak fizetik, mivel a csal�di p�tl�kot els�sorban a legszeg�nyebbeknek kell fizetni. 1996-t�l megsz�nt a gyermekgondoz�si d�j. Val�ban a szeg�ny gyermekes csal�dokra kell �sszpontos�tani, de a csal�di p�tl�k gyermeksz�m szerinti differenci�l�sa vagy a szem�lyij�vedelemad�-alapba val� bevon�s lenne a megold�s, �s nem az, hogy csal�di t�mogat�sokat le�p�tik. Ez vesz�lyeztetn� a gyermekes csal�dokat a szeg�nys�gbe s�llyed�ssel, tov�bb� cs�kkenten� az am�gy is alacsony gyermeksz�mot, ez�ltal fokozn� a n�pess�g �reged�s�t, �s az ebb�l ad�d� probl�m�kat, v�g�l n�veln� a n�pess�gsz�m fogy�s�nak �tem�t. A gyermekes �s fiatal csal�dok helyzet�t lehet jav�tani a munkan�lk�lis�g cs�kkent�s�vel, a munk�ba �ll�s seg�t�s�vel. Mivel a munkan�lk�lis�g az alacsony iskolai v�gzetts�g�ek k�z�tt magasabb, t�mogatni kellene a magasabb v�gzetts�ghez val� hozz�jut�st. Kedvezm�nye k�lcs�n�kkel a lak�sprobl�m�k megold�s�t lehetne el�seg�teni.