tescos12ab
Men

kpek

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
zifal
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Mikor menjnk bulizni?
Lezrt szavazsok
 
Hov menjnk bulizni?
Lezrt szavazsok
 
Rescue links
 
BMI-s jegyzetek
 
I.ves anyagok
I.ves anyagok : Szociolgia

Szociolgia

bors  2005.09.16. 16:24

8. fejezet: Npessg, npeseds, egszsggyi ellts

-         -Minden trsadalom egy adott npessg tagjaibl ll. E npessg szma, sszettele messzemenen befolysolja a trsadalmi folyamatokat.

-         A npessg alakulsa nagymrtkben fgg a trsadalmi tnyezktl (szlets, hallozs, hzassgkts, vls).

-         -A szocialista korszakban vgzett mo-i mobilitsfelvtelek azt sugalljk, hogy strukturlis vltozsoknak az 1950-es s 1960-as vek gyors, st erltetett iparostsnak volt a legnagyobb hatsa a mobilitsra.

-         -Az 1990. vi rendszervltozs utn vgbement elitcsere vizsglata arra enged kvetkeztetni, hogy  nem trtnt radiklis vlts.

-         -Az ember klnskppen „vndorl lny”, az emberisg egsz trtnete sorn igen nagy vndormozgalmak mentek vgbe. → Ma is igen intenzvek a nemzetkzi s a bels vndormozgalmak. (pl. iparostsnl, bevndorlsok, munkahely s lakhely kztti vndorls)

 

ALAPFOGALMAK:

 

Demogrfia: A npessgszmmal s a npesedi folyamatokkal foglalkoz kln tudomny. 200 vvel a szociolgia eltt alakult ki; sajt kutatsi terlettel s mdszerekkel rendelkez tudomny.

 

Szletst John Graunt 1662-ben megjelent knyvtl szmtjuk. ( londoni hallozsi statisztikai adatokat vizsglt.)

 

Robert Malthus (1766-1843) = hres demogrfus. Hres- s sokat brlt mvben: szerinte a npessg gyorsabban kpes szaporodni, mint a termels nvekedni. (klnsen az lelmiszer-termels) → s ez szerinte halandsgi katasztrfhoz vezet. (hinsg, jrvny stb.). Majd felvetette a szletsek szmnak korltozst. (ksi hzasods)

 

Az idejben megindult demogrfiai vltozs azt mutatta, hogy az eurpai npessgek fokozatosan korltoztk a szletsek szmt. gy a termels (lelmiszer) a npessgeknl sokkal gyorsabban ntt, az letsznvonal emelkedett, nem kvetkezett be a megjsolt halandsgi katasztrfa.

 

-         -A demogrfira azonban inkbb Braunt megkzeltse nyomta r a blyegt. A demogrfusok sokkal inkbb a npesedsre vonatkoz adatok gyjtsvel, azok egyre kifinomultabb mdszerekkel trtn feldolgozsval foglalkoznak.

 

A tudomnynak hatalmas lendletet adott a II. vh. utn a vilg npessgnek nagymrtkben meggyorsult nvekedse.

 

Rendszereses kerl sor tudomnyos vilgkonferencikra s az ENSZ ltal szervezett npesedsi vilgkongresszusokra (helyzetfelmrsek, politikai ajnlsok kidolgozsa).

 

-         Egszsgszociolgia: - egszsget befolysol trsadalmi tnyezk vizsglatval foglalkozik.

-         Orvosi szociolgia: - orvos-beteg kapcsolatokra s az egszsggyi ellts mkdsre sszpontostja a figyelmt.

-         Pszichitriai szociolgia: - mentlis betegsgek okaival foglalkozik.

-         Termkenysg: - (szletsek vizsglatnl hasznljk ezt a fogalmat). A ~ -en a szlkpes korban lv ni npessgre vagy annak egyes rszeire jut szletsek szmt rtjk.

-         Halandsg: - (hallozsok vizsglatakor hasznlt fogalom). Ezen nem a hallozsok szmt, hanem vmilyen finomabb mutatjt, pl. korcsoportonknti valsznsgt vagy halandsgi-tbla mutatit, elssorban a szletskor vrhat tlagos lettartamot rtjk.

-         Reprodukci: - npessg jratermeldse (a npessg szma s sszettele hossz tvon hogyan alakul).

-         Morbidts: - a betegsgek elfordulsnak gyakorisga.

-         2 fle mutatja van:

1., incidencia mutat (hnyan betegednek meg),

2., pervalencia mutat (hnyan vannak beteg llapotban).

 

-         Egszsg definicija: (WHO) – „az egszsg a testi, szellemi s trsadalmi jlt teljes llapota s nem csak a betegsg s rokkantsg hinya”.

 

Szociolgiai rtelemben egszsgesnek azt az embert tekintjk, akinek letmkdsei az adott krnyezetben kiegyenslyozottak, lelki lete harmonikus s a trsadalom vele szemben tmasztott elvrsainak kpes megfelelni.

 

 

MDSZEREK:

 

 

-A demogrfiai adatoknak 3 forrsa van:

1., npszmllsok /az els 1784-87-ben volt Mo.-on/

2., npmozgalmi statisztikk (ves) /1876. ta kzlik, egyre finomultabb rszletezsben/

3., krdves mdszer

 

 

Szletsek mutati:

Ø      A nyers lveszletsi arnyszm: - vi szletsek szma osztva az vkzi npessggel.

Ø      ltalnos termkenysgi arnyszm: - vi szletsek szma osztva a 15-49 ves nk szmval.

Ø      Korspecifikus termkenysgi arnyszm: - az adott korcsoportba tartoz nk ltal szlt gyermekek szma osztva az adott korcsoportba tartoz nk szmval.

Ø      Teljes termkenysgi arnyszm: - a korspecifikus termkenysgi arnyszmok sszege a 15 ves kortl az 50. szletsnapig.

Ø      A brutt vagy nyers reprodukcis egytthat: - a teljes termkenysgi arnyszm, de csak  a lenyszletsek figyelembevtelvel, 1 nre vonatkozan kiszmtva.

Ø      A nett vagy tiszta reprodukcis egytthat: - a brutt reprodukcis egytthat a 0-14 ves csecsem- s gyermekhalandsggal s a 15-49 ves kor ni halandsggal cskkentve.

 

Ezek a mutatk nem teljes pontossgak, ugyanis csak attl fgg, hogy egy ni nemzedk (szletsi kohorsz) lete sorn hny gyermeket hoz a vilgra. /A krdves vizsglatok sorn meg szoks krdezni ezen kvl a kvnt, tervezett, a tovbbiakban vrhat s az idelisnak tartott gyermekek szmt./

 

 

A hallozs mutati: - f forrsa az vi npmozgalmi statisztika s ez alapjn szmtjk ki a szoksos halandsgi mutatkat.

Ø      Nyers hallozsi arnyszm: - az adott vi hallozsok szma elosztva az v kzepi npessg szmval (a hallozsok szma fgg a npessg korsszetteltl).

Ø      Korspecifikus hallozsi arnyszm: - ezek egy-egy  tves (v. ves) korcsoporton bell meghaltak szmt viszonytjk a krdses korcsoportok ltszmhoz.

Ø      A szletskor vrhat tlagos lettartamot a halandsgi-tbln alapulva szoks kiszmtani: - adott vi korves hallozsi adatokbl indulnak ki s azt hatrozzk meg, hogy az adott letkort meglk milyen valsznsggel halnak meg a kvetkez szletsnapjuk eltt.

Csecsemhalandsgi- s termszetes szaporodsi arnyszmok:

Ø      Csecsemhalandsgi arnyszm: - az sszes 1 ven aluli korban meghaltak szma az adott vben osztva az sszes jszlttek szma az adott vben.

Ø      Termszetes szaporodsi arnyszm: -  a nyers lveszletsi s a nyers hallozsi arnyszm klnbsge.

 

 

ELMLETEK:

 

/Malthus npesedsi elmlete lsd. elrbb/

-         A demogrfiai tmenet elmlete: - A demogrfusok azonban fokozatosan felismertk, hogy a fejlett orszgokban (Malthus elmletvel) ellenttes tendencik rvnyesltek a XIX.sz-ban. Ezt elszr A. Landry fogalmazta meg.

 

MAJD tovbbfejlesztettk a II. vh. utn tbben.

(Nortestein, 1963.) → Demogrfiai tmenet elmlet: - a halandsg hossz tv javulst s az azt kvet termkenysg-cskkenst nevezzk demogrfiai tmenetnek.

 

5 egymst kvet fzisa van:

1., - a hallozsi- s szletsi arnyszm egyarnt magas

2., - a halandsg javulni kezd, a termkenysg egyenlre vltozatlanul magas marad, a npessg gyorsan nni kezd

3., - a hallozsi arnyszm tovbb cskken, de a szletsi arnyszm is cskkeni kezd, a npessg nvekedse tovbbra is gyors

4., - a hallozsi arnyszm cskkense lelassul, majd megll, a szletsi arnyszm tovbb cskken, ezrt a npessg nvekedse lelassul.

5., - a hallozsi- s a szletsi arnyszm hasonlan alacsony szinten stabilizldik, a npessgcskkens megll.

 

A demogrfiai tmenet elmlete csupn nagy ltalnossgokban mozg magyarzatot adott a demogrfiai tmenet okaira.

 

A halandsg javulsval feltteleztk, hogy az a gazdasgi fejldsnek, az letsznvonal emelkedsnek a kvetkezmnye.

A termkenysg cskkensnek okairl csak annyit mondanak, hogy a modern gazd-i-, trs-i fejldssel (iparosods, vrosiasods, letsznvonal emelkedse) prhuzamosan ment vgbe.

 

A fejld orszgokban a demogrfiai tmenet alatt bekvetkezett npessgnvekeds ltalban sokkal nagyobb volt, mint Eurpban.

Az elmlet arrl nem szl, hogy az tmenet utn hogyan alakul a termkenysg.

 

 

Termkenysg elmletei:

Saury (1963.) – francia demogrfus s kzgazdsz. fogalmazta meg a legtfogbb keretet a termkenysg vltozsainak megrtshez a fejlett orszgokban.

Olyan magyarzatot adott, hogy a fejlett orszgokban a hzasprok tg rtelemben vett anyagi helyzetkbl, tovbb a jvre vonatkoz perspektvibl s a trs-i kzhangulatbl kiindulva dntenek gyermekeik szmrl.

 

A termelkenysg elmleteket 2 nagy csoportra oszthatjuk:

1., kzgazdasgtani elmletre s

2., szociolgiai elmletre.

1., - (chicago-i iskola) G. Becker fogalmazta meg. Abbl indul ki, hogy a hzaspr a gyermekek szmra vonatkoz dntsnl hasonlkppen gondolkodik, mint amikor vmely tarts fogyasztsi eszkz megvsrlsrl hatroz. Figyelembe veszi:

-         a gy-bl szrmaz hasznot, rmt,

-         a gy. nevels kltsgeit,

-         a csaldi jvedelmet.

 

Klnsen fontos szerepet tulajdont ez az elmlet a nk keres munkjnak, pontosabban annak a keresetkiessnek, amelyet az anya lektttsge okoz (a kereseti lehetsg javul az iskolai vgzettsg emelkedse kvetkeztben).

m ebbl az elmletbl nem lehet levezetni, hogy a gaz-i-, trs-i fejldssel prhuzamosan a jvedelememelkeds milyen hatssal van a gyermekszmra.

R.A. Easterlin – tovbbfejlesztette ezt az elmletet azzal, hogy felttelezte: a hzasproknak az letsznvonalra s a gyermekszmra vonatkoz elkpzelsei, ignyei, preferencii nemzedkrl-nemzedkre vltoznak.

 

 

2., - Ezen elmlet szerint viszont a csaldok nem gazdasgi kalkulcik alapjn dntenek gyermekeik szmrl, hanem kvetik azokat az rtkeket s viselkedsi normkat, amelyeket trsadalmi krnyezetkben elfogadnak (ha ezek sok gyermeket tartanak kvnatosnak, akkor a legtbb csald sok gyermekre vllalkozik, v. fordtva).

 

A szociolgiai elmletek azonban csak akkor adnnak teljes magyarzatot, ha az rtkek s normk vltozsnak okait is ki tudnk mutatni. Ezeket az okokat a gazdasgi helyzet vltozsiban kell keresni.

 

A halandsg hossz tv javulsval kapcsolatos elmleti krds, hogy abban mekkora szerepe volt:

-         az letsznvonal emelkedsnek,

-         az orvostudomny fejldsnek s

-         a kzegszsggyi llapotok javulsnak.

 

A fejlett orszgokat ma legjobban foglalkozat elmleti krds azonban az, hogy mekkora szerepk van a halandsg s az egszsgi llapot meghatrozsban a trsadalmi tnyezknek.

 

A trsadalmi tnyezk klnbz tpusak lehetnek:

1., - krnyezetben elfordul egszsgkrost tnyezk, termszeti adottsg (vannak trsadalmi gykerei is),

2., - letmd egszsgkrost elemei (cigi, pia, drog) → ezek viselkedsmintktl, rtkektl, normktl fggenek,

3., - az letmd s letkrlmnyek szmos egszsgkrost eleme annak a kvetkezmnye, hogy az azok ltal rintett szemlyek szegnysgk vagy ms trs-i htrnyaik miatt nem kpesek azok megjavtsra.

 

NEMZETKZI TENDENCIK:

 

Npessgszm:

-         a vilg npessgnek igen gyors nvekedse zajlik. Hol a hatr? Nem tudjuk pontosan mikor jelent meg a modern ember a fldn (R.Leakey szerint 200 ezer ve Afrikban). Felttelezik, hogy az els jelentsebb npessgszm nvekeds kb. 10 ezer vvel ezeltt, a mezgazdlkods megindulsa idejn (mezgazd-i forradalom) kvetkezett be.

-         Ma nem ismerjk pontosan a Fld npessgszmt.

 

 

 

 

 

Halandsg:

-         Az emberisg trtnetnek a fldmvelsre val ttrst megelz szakaszt igen rossz halandsgi viszonyok jellemeztk (biz. npcsoportok ki is haltak).

-         A fldmvelsre ttrs + letelepeds → lehetv tette a npessgszm lnyeges nvekedst. m kzbelpett egy msik tnyez: a jrvnyok (fekete hall) → a srbb npessgben knnyebben terjedtek (neolitikus mezgazd-i forr-tl a XVIII.sz-ig terjed idszakban) → sokan meghaltak.

-         XIX.sz.-ban kolera jrvny (megfkezsben az ivvz ferttlents jtszotta a nagy szerepet) → gy nem trtnt jelents hallozs.

-         Ny-Eurpban a XVIII.sz. utn megindult a halandsg lass, de folyamatos javulsa (jrvnyok visszavonulsa; a szletskor vrhat idtartam hosszabbodott).

-         A XX.sz. kzeptl kezdve a fejld orszgokban is cskkent a halandsg. Gyorsabb cskkens jellemzi, mint Eurpban. Itt nhny vtized alatt kvetkezett be akkora javuls, mint Eurpban 150-200 v alatt. Ez okozta a „demogrfiai robbansnak” nevezett jelensget.

-         Nem lehet biztosan lltani, hogy a halandsg javulsa a jvben folytatdni fog mindegyik fejld orszgban (AIDS).

A halandsg alakulst befolysol tnyezk kzl a legtbb trs-i termszet, teht ersen fggtt s fgg szociolgiai jelleg tnyezktl.

 

 

Termkenysg:

 

Az eurpai npek trtnetben sem a mai fejld orszgokban nem kzelti meg az tlagos gyerekszm a 12-t.

OKA:

-         nem minden 15-49 ves n hzas, vagy hajadon, zvegy stb.

-         szletskorltozs (orszgos mretekben elszr Franciaorszgban terjedt el)

Haznkban a szletskorltozsra 1890. krl, Anglival kb. egy idben kerlt sor.

 

A termkenysgcskkens kezdetnek s a cskkens gyorsasgnak okait illeten ktfle magyarzatot tallunk a legjabb trtneti-demogrfiai irodalomban:

1., - a hagyomnyos gondolkodsmdtl val eltrs, szekularizci,

2., - gazdasgi felttelek kedveztlen alakulsa (pl. kisparaszti birtokok flaprozdsa).

 

-         -1930. (USA) lveszletsi arnyszm mlypontot rt el.

-         Eurpban a II. vh. utn lnyegesen emelkedtek a term. mutatk s ez az emelkeds tartsnak bizonyult (olyan hipotzisek szlettek: , hogy az letsznvonal emelkedse a gyermekszm nvekedst segti el).

 

1970-es vek: - az egyszer reprodukcikhoz a szksgesnl lnyegesen alacsonyabb szinten stabilizldott a termkenysg.

-         kzp-eurpai szocialista orszgoknl (Mo., Cseho., Romnia, Bulgria):

Cskkens,majd klnfle npesedspolitikai intzkedsek hatsra megllt, majd jabb visszaess.

A demogrfusok s szociolgusok vilgszerte meglehetsen tancstalanul llnak szemben a cskkens magyarzatval. (Nem lehet elfogadni azt az lltst, hogy a cskkens oka az gynevezett modern fogamzsgtlsi mdszerek.)

-         A jelenlegi hullmvlgyben biztos szerepet jtszik a hzassgktsek cskkense.

 

Kzgazdasgtani magyarzat szerint a cskkens oka: a gyerek kltsgei gyorsabban nvekednek, mint a bellk szrmaz hasznok.

 

 

 

Szociolgiai elmletek szerint a cskkens oka:

-          nk emancipcija,

-          foglalkozsi-, karrierambcik nttek a nk kztt,

-          fogyasztsi ignyek emelkedtek,

-          ktetlen, vltozatos letmd irnti igny.

 

MAGYARORSZGI HELYZET:

 

Npessg: → Csak az els magyar npszmlls, azaz 1870. ta vannak pontos adataink. Azta 10 venknt kerlt sor npszmllsra 1990-ig.

 

Fgedi Erik (1980.) -  a honfoglal magyarsg ltszmt 400 ezerre tette. gy ltszik, hogy a magyarsg a Krpt-medencben viszonylag kedvez letkrlmnyek kz kerlt, mert a npessg meglehetsen gyorsan ntt.

-         A Mohcsi vsztl a Rkczi szabadsgharc vgig kedveztlenebbl alakultak a npesedsi viszonyok.

-         XVIII.sz. bksebb viszonyai emelkedst mutattak (nem tudjuk, ebben mennyi szerepe volt a termszetes szaporodsnak s a bevndorlsnak).

-         1850-ig csak nemesi sszers volt, de k nem szvesen tmogattk, st ellenlltak ennek a folyamatnak. Volt ekkor 2 „osztrk” npszmlls → m ezek adatai megbzhatatlanok.

 

A hbork alatt slyos embervesztesget szenvedett az orszg. Nemcsak hallozsok, de kivndorlsok is voltak + holocaust.

 

A II, vh. ta a npessgszm nvekedse lelassult → cskkens.

-         Mo-on rendszeresen kszlnek npessg-elreszmtsok. Ezek az elreszmtsok a termkenysg s a halandsg vmilyen felttelezett jvbeni alakulsn alapulnak (ezek sok esetben tvesnek bizonyultak).

 

 
Linkek
 
Link EE
 
Tli Olimpia,2006
 
Horoszkp
 
Hnyan jttetek ma?
Induls: 2005-05-08
 
Fa-Time
 
Kalendrium
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
 

Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros