ALAPFOGALMAK

T�rsadalmi mobilit�s: a csal�d vagy az egy�n t�rsadalmi helyzete megv�ltozik (pl. munk�sb�l �rtelmis�gi lesz).

Okok: foglalkoz�s, j�vedelem, iskolai v�gzetts�g, lak�hely, egy�ni megbecs�lts�g, preszt�zs stb. megv�ltoz�sa.

T�bbf�le csoportos�t�sa van:

1. Vertik�lis mobilit�s: a t�rsadalom hierarchi�j�ban t�rt�n� v�ltoz�s; f�lfel� vagy lefel� t�rt�n� mozg�s

Horizont�lis mobilit�s: (elvben besz�lhet�nk r�la): nagyj�b�l azonos szinten val� mozg�s (pl. g�pkocsiszerel�b�l g�pkocsivezet� lesz).

2. F�lfel� vagy lefel� ir�nyul� mozg�s (n�ha neh�z eld�nteni, ez�rt �vatosan alkalmazand�; pl. mez�gazdas�gi munk�sb�l seg�dmunk�s lesz). Egy�rtelm�en eld�nthet�: egy tan�r fi�b�l seg�dmunk�s lesz.

T�pusai:

1. Nemzed�kek k�z�tti (integr�ci�s) mobilit�s: valakinek a sz�leihez k�pest megv�ltozik a t�rsadalmi helyzete (munk�s fia m�rn�k);
2. Nemzed�ken bel�li (intragener�ci�s v. karrier) mobilit�s: valaki a foglalkoz�si �letp�ly�ja folyam�n m�s t�rsadalmi helyzetbe l�p (szakmunk�s m�rn�k lesz);
3. H�zass�gi mobilit�s: (asszisztensn� orvoshoz megy f�rjhez.

Mi a t�rsadalmi mobilit�s? defin�ci�t�l t�rsadalmi helyzetek megk�l�nb�ztet�s�t�l f�gg.

A szociol�gia hagyom�nyosan a foglalkoz�s szerint defini�l �s csoportos�t: 3 kateg�ria: szellemi, fizikai, mez�gazdas�gi foglalkoz�s sz�tv�laszt�sa; munkamegoszt�sban elfoglalt hely szerint 7 kateg�ria; ezekn�l nagyobb sz�m� kisebb t�rsadalmi-foglalkoz�si kateg�ri�k. M�s-m�s k�pet adnak.

A mobilit�sr�l kapott k�pet a t�rsadalmi kateg�ri�k defini�l�sa is befoly�solja.

R�bert P�ter (1986) 4 t�rsadalmi dimenzi�ban vizsg�l�dott: foglalkoz�s, m�velts�g, anyagi helyzet, lak�hely alapj�n a t�rsadalmi sz�rmaz�st �s a t�rsadalmi helyzetet is bevonta kutat�s�ba. St�tuszmobilit�snak tekintette a fel�ll�tott k�t st�tuszindex (sz�rmaz�s, el�rt poz�ci�) egym�shoz val� viszony�t�s�t. �gy vizsg�lni tudta, hogy az anyagi helyzet, a lak�hely, a m�velts�g, ill. a foglalkoz�si helyzet v�ltoz�sai hogyan f�ggnek �ssze (esetleg egyik javul, m�sik romlik); tov�bb� vizsg�lta azt is, hogy a n�gy dimenzi� k�z�l melyik a legmeghat�roz�bb. Arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a kultur�lis felemelked�s csatorn�ja a legsz�kebb, de egyben a legmeghat�roz�bb a st�tuszmobilit�s ter�n.

Nyitott �s z�rt t�rsadalom: (K�l�nb�z�k�ppen �rtelmezett fogalmak.)

Nyitott t�rsadalom: ha a k�l�nb�z� r�tegek mobilit�si es�lyei, ar�nysz�mai k�z�tt kicsi az elt�r�s:

�rtelmis�gi lesz:                                                           nyitott                                     z�rt

            a vezet�k, �rtelmis�giek fiainak                         46%-a                                     55%-a

            a munk�sok fiainak                                          9%-a                                       2%-a

            a parasztok fiainak                                           5%-a                                       1%-a.

V�ndorl�s (migr�ci�): Lakhelyv�ltoztat�s, amely telep�l�shat�r �tl�p�s�vel j�r. (Paradox: Budakeszir�l a Budakeszi �tra val� k�lt�z�s lak�hely-v�ltoztat�s, de nem az, ha a Budakeszi �tr�l Csepelre k�lt�zik valaki.)

A demogr�fiai kutat�s k�r�be tartozik a lak�hely v�ltoztat�sa. Olyan jelens�g, amely a t�rsadalom eg�sz�t, ill. a helyi t�rsadalmat er�sen befoly�solja:

�lland� �s lak�n�pess�g: N�psz�ml�l�sok megk�l�nb�ztet�se. (Az ideiglenes lak�hely v�ltoz�s�nak be nem jelent�se probl�m�t okoz a demogr�fia-kutat�snak �s a n�pess�g-nyilv�ntart�snak is.)

�lland� n�pess�g: �lland� lakhellyel rendelkez�k

Lak�n�pess�g: �lland� lakhellyel rendelkez�k – m�shov� ideiglenesen bejelentettek + ideiglenesen oda bejelentettek.

A kijelentkez�s elmulaszt�sa miatt a v�rosok lak�n�pess�ge a t�nylegesn�l nagyobbnak, a kisk�zs�gek� kissebnek mutatkozik. Kor�bbi n�psz�ml�l�sok az �ppen (jan.1-�n, hajnalban) jelen l�v� n�pess�get sz�ml�lta.

A magyar statisztika a k�tf�le lak�hely alapj�n k�l�nbs�get tesz az �lland� v�ndorl�s �s az ideiglenes v�ndorl�s k�z�tt.

Ing�z�s, nemzetk�zi v�ndorl�s, v�ndorl�si egyenleg:

Ing�z�s: Az akt�v keres�k m�s telep�l�sen laknak �s dolgoznak. Napi, ill. heti vagy m�g ritk�bb ing�z�s megk�l�nb�ztet�se (elvben bejelentett ideiglenes lakhely).

Nemzetk�zi v�ndorl�s: Orsz�ghat�rt �tl�p� lak�hely-v�ltoztat�s. (ideiglenes vagy �lland�)

V�ndorl�si egyenleg: Oda, ill. elv�ndorl�s k�l�nbs�ge. Nemzetk�zi viszonylatban a be, ill. kiv�ndorl�s k�l�nbs�ge.

M�DSZEREK

A t�rsadalmi mobilit�s vizsg�lat�nak m�dszere k�zel �ll a matematikai k�zgazdas�gtanhoz vagy az �konometri�hoz. E m�dszertan r�szletes fejl�d�vel a szociol�gia �ltal�nos jellemz�i �s probl�m�i is felt�rhat�k.

�ltal�ban lakoss�gi reprezentat�v mint�k k�rd��ves adatfelv�tel�vel t�rt�nik a vizsg�lat, esetleg dokumentumok felt�r�s�val (anyak�nyvek, n�pess�g-�ssze�r�sok). Adatfelv�tel: a mint�ban szerepl� szem�ly els� �s az �ssze�r�skori foglalkoz�sa, az apa foglalkoz�sa; megk�rdezett �s sz�lei sz�let�si �ve, iskolai v�gzetts�ge, h�zast�rsa foglalkoz�sa.

Mobilit�si adatfelv�telek Magyarorsz�gon (a n�gy ismertet�s) a teljes foglalkoz�si �lett�rt�netet feljegyezte.

ISA-paradigma: (Nemzetk�zi Szociol�giai T�rsas�g felm�r�se); 1950-ben kidolgozott elm�leti �s m�dszertani megk�zel�t�s.

Mobilit�si kersztt�bl�zat: 5-10 nagyobb oszt�ly, r�teg felt�ntet�se: Honnan j�tt, hov� �rkezett – t�rsadalmi helyzetfelm�r�s (apa foglalkoz�sa – a k�rdezett foglalkoz�sa).

Kil�p�si mobilit�si ar�nysz�mok: sz�zal�kos ar�nyban jel�lik, hogy egy-egy t�rsadalmi kateg�ri�b�l h�nyan ker�ltek a k�l�nf�le t�rsadalmi kateg�ri�kba (pl. mez�gazdas�gi fizikai ap�k fiai k�z�l h�nyan lettek szakmunk�sok).

Bel�p�si mobilit�si ar�nysz�mok: sz�zal�kos ar�nyban jel�lik, hogy az �ssze�r�s idej�n egy-egy kateg�ri�ba tartoz�k, hogyan oszlanak meg sz�rmaz�s szerint (pl. szakmunk�sok k�z�l h�nyan sz�rmaznak mg-i fizikai apa csal�dj�b�l).

Az �sszes mobilak ar�nya, struktur�lis �s cirkul�ris mobilit�s:

Az �sszes mobilak ar�nya: azok sz�zal�kos ar�nya, akik a megk�rdezettek k�z�l mobilak voltak (a „nagy�tl�n” k�v�li cell�kban helyezkednek el). Leegyszer�s�tett t�bl�zat, de k�zel a 62-64-es adatokhoz:

Apa                                                                Fi�                                          

                                               szellemi                        munk�s            paraszt             �sszesen

szellemi                          490                             200                    30                    720

munk�s                          770                            2160                  300                  3230

            paraszt                           440                            2540                 3070                  6050

            �sszesen                      1700                            4900                 3400                 10000

„Nagy�tl�”: 490+2160+3070=5720, teh�t immobil: 57,2%; Mobil: 42,8%.

(Immobil =720/10000=0,572; Mobil =(10000-5720)/10000=0,428)

Struktur�lis mobilit�s: sz�ks�gk�ppen v�ltak mobill�, mert az ap�k nemzed�k�nek �sszet�tele elt�r a fi�k nemzed�k�nek �sszet�tel�t�l a t�rsadalmi szerkezet v�ltoz�sa miatt (pl. a paraszt ap�knak k�tszer annyi gyermek�k sz�letett, �gy sz�ks�gk�ppen k�z�l�k t�bben v�ltak munk�sokk�).

Kisz�mol�sa: A sz�leloszt�st egym�sb�l kivonjuk �s a pozit�v k�l�nbs�gek �sszeg�t vessz�k:

Ap�k                Fi�k                 K�l�nbs�g

  720                1700                   –980

3230                 4900                 –1670

6050                 3400                 +2650

Teh�t a struktur�lis mobilit�s: 26,5% (2650/10000=0,265)

Cirkul�ris mobilit�s: Az �sszes mobilit�s �s a struktur�lis mobilit�s k�l�nbs�ge: 42,8–26,5=16,3%

Nem pontos elnevez�sek, mert a cirkul�ris mobilit�s a „helycser�k” �tj�n l�trej�tt mobilit�st jelenten� (pl. a szellemi ap�k 200 fia munk�s lett �s hely�kre a munk�s ap�k 200 fi l�pett). A fentiek szerint a cirkul�ris mobilit�s tartalmazta a „l�pcs�zetes” struktur�lis mobilit�st is, hiszen a v�ltoz�s okozta mobilit�sban mindenki egyet el�re l�pett. Ez�rt pontosabb „minim�lisan sz�ks�ges struktur�lis mobilit�sr�l” �s „egy�b mobilit�sr�l” besz�lni.

Stratifik�ci�s paradigma, �telemz�s: (1965 ut�ni m�dszer)

M�dszere: t�bl�zatok helyett �tmodellek elemz�se. 50-100 vagy t�bb foglalkoz�si r�teget k�l�nb�ztet meg. Preszt�zs vagy t�rsadalmi-gazdas�gi st�tusz alapj�n sk�lapontsz�mot ad, mely a sk�l�n (f�lfel� v. lefel�) val� elmozdul�sa nagyobb volumen� elmozdul�st k�pes kimutat (mint az el�z� m�dszer).

Az �tmodellek t�bb t�bbv�ltoz�s regresszi�s egyenletb�l �llnak, melyek kifejezik, hogy k�l�nb�z� t�nyez�k hogyan befoly�solj�k az egy�n �ltal el�rt t�rsadalmi poz�ci�t, az egy�n iskolai v�gzetts�g�t stb.

Korrel�ci�s �s regresszi�s egy�tthat�k fejezik ki a v�ltoz�k k�z�tti kapcsolatokat. El�ny�k, hogy t�bb v�ltoz�t is fel lehet venni a modellbe (pl. apa �s fia iskolai v�gzetts�ge, az anya t�rsadalmi helyzete, a testv�rek sz�ma stb.)

R�bert P�ter (1986) 1981-82. �vi r�tegz�d�s-felv�tel alapj�n sz�m�tott �tmodellje a f�rfiak mobilit�s�ra:

Regresszi�s egyenletei:

Ahol:    F:         az �ssze�rt fi� el�rt foglalkoz�si poz�ci�ja

            EF        az �ssze�rt keres� foglalkoz�si poz�ci�ja

            I           az �ssze�rt iskolai v�gzetts�ge

            AF       az �ssze�rt apj�nak foglalkoz�sa

            AI        az �ssze�rt apj�nak iskolai v�gzetts�ge

            a,b,c,    a kisz�m�tand� regresszi�s egy�tthat�k.

Az egyenletek olyan modellt �rtak fel, amelyben

1./        az �ssze�rt foglalkoz�sa f�gg

az els� foglalkoz�s�t�l,

az iskolai v�gzetts�g�t�l �s

az apja foglalkoz�s�t�l.

2./        az �ssze�rt els� foglalkoz�sa f�gg

az �ssze�rt iskolai v�gzetts�g�t�l �s

az apa foglalkoz�s�t�l.

3./        az �ssze�rt iskolai v�gzetts�ge f�gg

az apa foglalkoz�s�t�l �s

az apa iskolai v�gzetts�g�t�l.

A regresszi�s sz�m�t�sok eredm�nyeit �tmodell-�br�ban mutatj�k be:

            AI                    0,314                                                              

I                                             

                                                                       0,84                            

                                                   0,538                                              

  0,681                      0,204                                                                  

                                                                                  F                     

                                               0,067                                                  

                                                                                  0,250               

                                               0,169

            AF                                                      EF

Az AI �s az AF v�ltoz�k k�z�tt nincs ok-okozati viszony, ez�rt ez korrel�ci�s egy�tthat�. A sz�mok: a regresszi�s b�ta-egy�tthat�k, ok-okozati kapcsolat er�ss�g�t fejezik ki. (Pl. az F-b�l: az �ssze�rt el�rt foglalkoz�s�t leger�sebben az iskolai v�gzetts�ge befoly�solta, enn�l gyeng�bben az els� foglalkoz�sa �s leggyeng�bben az apa foglalkoz�s�nak k�zvetlen�l hat�sa; s�t az apa foglalkoz�sa az �ssze�rt iskolai v�gzetts�g�n �s el�rt foglalkoz�s�n kereszt�l is hat.) E h�rom hat�s �sszege a modell egy�tthat�i alapj�n kisz�m�that�.

K�vetkeztet�s: az el�rt t�rsadalmi poz�ci� az iskolai v�gzetts�gt�l f�gg, ill. a sz�l�k t�rsadalmi helyzete is az �ssze�rt iskolai v�gzetts�g�n kereszt�l befoly�solja foglalkoz�si poz�ci�j�t.

Ez az �tmodell azt a konkr�t t�rsadalmi k�vetkeztet�st sugallja, hogy a szeg�nyebb csal�dok (�szt�nd�jjal, speci�lis el�k�sz�t� oktat�ssal val�) seg�t�se emeli a gyermekek iskolai v�gzetts�g�t, mely �ltal a t�rsadalmi mobilit�s�nak es�lyei is javulnak, ill. a t�rsadalom nyitottabb� v�lik. Ezzel alapozt�k meg az 1970. k�r�li amerikai optimizmust. Csakhogy a t�rsadalmi mobilit�s nemcsak az egy�n er�fesz�t�seit�l f�gg, hanem a t�rsadalmi strukt�ra adotts�gait�l, a t�rsadalmi r�tegek egym�shoz viszony�tott nagys�g�t�l, ill. ennek v�ltoz�s�t�l. Ezeket a struktur�lis v�ltoz�sokat a stratifik�ci�s paradigma elhanyagolta.

Logline�ris paradigma: (1975-t�l) a struktur�lis hat�sokat dombor�tja ki a mobilit�s-vizsg�latokban. �sszehasonl�t� elemz�s: k�t orsz�g vagy id�szak mobilit�si ar�nysz�maival dolgozik. Arra keresi a v�laszt, hogy a gazdas�gi fejl�d�s, a t�rsadalom kult�r�ja, valamint a t�rsadalompolitika k�pes-e a mobilit�si es�lyek alapvet� egyenl�tlens�g�t m�dos�tani, vagy csak a struktur�lis adotts�gok befoly�solj�k a k�l�nbs�geket orsz�gok �s id�szakok k�z�tt.

M�dszere: bonyolult matematikai-statisztikai m�dszer. L�nyege egy leegyszer�s�tett p�ld�n:

A: fejletlenebb orsz�g; kisebb a szellemi foglalkoz�s�ak ar�nya.

B: fejlettebb orsz�g; nagyobb a szellemi foglalkoz�s�ak ar�nya.

Megk�rdezettek: 100 f�rfi – fizikai (F) �s szellemi (Sz) foglalkoz�s�ak.

Hipotetikus mobilit�si adataik:

Kiindul�pont: az es�lyegyenl�tlens�gi h�nyados; kifejezi, hogy a szellemi ap�k fiai szellemi r�tegbe ker�l�s�nek es�lye �s a fizikai r�tegbe ker�l�s�nek es�lye k�z�tti viszony hogyan k�l�nb�zik a fizikai ap�k fiainak es�lyeit�l.

A:                        B:

Az A orsz�gban egyenl�tlenebbek a mobilit�si es�lyek, mint a B-ben;

vagyis az A t�rsadalom z�rtabb, a B t�rsadalom nyitottabb.

Az es�lyh�nyadosok el�nye: �rt�k�k nem f�gg a t�bl�zat sz�leloszl�sait�l.

Az elemz�s m�dszere �gy j�r le, hogy meghat�rozza: az azonos es�lyegyenl�tlens�gi h�nyadosok �rv�nyes�l�se eset�n h�ny szem�ly volna a t�bl�zat egyes cell�iban, majd ezeket �sszehasonl�tja a t�nyleges esetsz�mokkal. Ha az elt�r�sek csek�lyek: elfogadhat� az a hipot�zis, hogy a k�t orsz�gban es�lyegyenl�tlens�gek val�ban egyform�k, teh�t a k�t orsz�g nyitott. Ha az elt�r�sek nagyok: akkor az egyik orsz�g nyitottabb; (a nyitotts�g m�rt�ket �s t�pus�t alaposabb elemz�ssel lehet kimutatni).

A logline�ris elemz�sek azt mutatt�k ki, hogy a fejlett orsz�gok nyitotts�ga, mobilit�si es�lyegyenl�tlens�ge k�z�tt nincs nagy k�l�nbs�g, �s egy orsz�gban t�rt�neti koronk�nt sem nagyon v�ltozik a t�rsadalom nyitotts�ga. Felmer�l a k�rd�s, nincs-e jelent�s�ge annak, hogy az �rtelmis�g fele vagy pedig csak egynegyede munk�s- �s parasztsz�rmaz�s�, mint annak, hogy a munk�sok �s parasztok gyermekeinek mennyivel kisebb az es�lye az �rtelmis�giv� v�l�sra, mint az �rtelmis�giek gyermekeinek.

�sszefoglalva: A mobilit�s-elemz�sek nagyban seg�tik az eredm�nyek sz�mszer�s�t�s�t �s ez�ltal objektivit�s�t, de a m�dszerek val�j�ban csak a kiindul� k�rd�sekre tudnak v�laszt adni, ez�rt a teljes k�p �rdek�ben c�lszer� egy vizsg�lat adatait t�bbf�le m�dszerrel elemezni.

A bels� v�ndorl�s adatforr�sai �s ar�nysz�mai: �lland� �s ideiglenes v�ndorl�sr�l a be-, ill. kijelentkez�sek alapj�n folyamatosan gy�jtenek adatokat, �s �vente k�zz�teszik.

Ar�nysz�mok:

Odav�ndorl�si ar�nysz�m = odav�ndorl� / �sszes n�pess�g;

Elv�ndorl�si ar�nysz�m = elv�ndorl� / �sszes n�pess�g;

Az orsz�g n�pess�g�hez is viszony�tj�k a v�ndorl�si l�p�seket.

V�ndorl�si egyenleg = odav�ndorl�si ar�nysz�m – elv�ndorl�si ar�nysz�m (megmutatja, hogy egy adott telep�l�s n�pess�ge valamely �vben h�ny ezrel�kkel n�tt vagy cs�kkent a bels� v�ndorl�s k�vetkezt�ben.)

V�ndorl�si kersztt�bl�zatok �ll�that�k �ssze ezekb�l az adatokb�l.

Megb�zhat�bb adatok kaphat�k, ha a n�psz�ml�l�si k�rd��veket a szociol�gia szemsz�g�b�l �ll�tan�k �ssze: hol sz�letett, hol lakott az el�z� n�psz�ml�l�skor stb.

Az ing�z�sr�l csak a n�psz�ml�l�sok, ill. speci�lis szociol�giai felm�r�sek alapj�n gy�jthet�k adatok; de a k�rd��vek ritk�n tartalmaznak a hetente vagy ritk�bban ing�z�k felm�r�s�vel kapcsolatos k�rd�seket, �gy a legh�tr�nyosabb helyzet� r�tegr�l nincsenek pontos adatok.

A nemzetk�zi v�ndorl�s adatforr�sainak hi�nyoss�gai:

A nemzetk�zi v�ndorl�s volumene igen nagy, m�gsem rendelkez�nk pontos adatokkal. Ennek egyik oka az illeg�lis v�ndorl�sok nagy sz�ma. A statisztikai nyomon k�vet�st a nagy turistaforgalom is nehez�ti (nem lehet meg�llap�tani, hogy turista�tlev�llel bel�p�k val�ban elhagyj�k-e az orsz�got vagy letelepednek).

Szocializmusban statisztikai adatlapot t�ltettek ki az orsz�gb�l kil�p�kkel, �s akik nem t�rtek vissza meghat�rozott id�n bel�l disszidensnek nevezt�k. Pontos adatok �lltak rendelkez�sre, de nem hozt�k nyilv�noss�gra. Az enged�llyel ki �s bev�ndorl�k sz�m�t k�z�lt�k, de ez nagyon csek�ly volt. 1990. �ta nincs statisztikai adatlap, ez�rt a sz�mok nehezen becs�lhet�k meg, b�r az orsz�gban leteleped�kr�l pontos adatokat hoznak nyilv�noss�gra.

ELM�LETEK

Mit�l f�gg a t�rsadalmi mobilit�s, a t�rsadalmi felemelked�s lehet�s�ge vagy lehetetlens�ge? R�g�ta foglalkoztatja nemcsak a szociol�gi�t, hanem a k�zgondolkod�st is.

A t�rsadalmi rendszerek hat�sa a mobilit�sra

A mobilit�s nagys�g�t �s ir�ny�t befoly�sol� t�nyez�k elm�leteit k�t csoportba sorolhatjuk:

1. A t�rsadalmi rendszer hat�sa: a gazdas�gi-t�rsadalmi-politikai rendszer jelleg�ben keresik a mobilit�s ok�t;
2. A struktur�lis adotts�gok hat�sa: ink�bb a t�rsadalmi-foglalkoz�si strukt�r�ra �s annak v�ltoz�saira, valamint a demogr�fiai adotts�gokra (pl. a t�rsadalmi r�tegek elt�r� sz�let�si �s hal�loz�si ar�nysz�m�ra) helyezik a hangs�lyt.

A val�s�gban: e k�tf�le t�nyez�nek egy�tt jelentkezik a hat�sa. K�rd�s: melyik van t�ls�lyban?

A t�rsadalmi rendszerek mobilit�sra gyakorolt hat�sa:

A kasztrendszer� t�rsadalmakban: szinte kiz�rt az �tl�p�s az egyik kasztb�l a m�sikba (meghat�roz� a belesz�let�s). M�sokkal nem h�zasodhattak, s�t t�rsadalmi �rintkez�s�k is korl�tozott. A foglalkoz�sok is elk�l�n�ltek. (L�sd India, ahol ma is �lnek a kasztrendszer nyomai.)

-          A rabszolgarendszerben: szint�n m�rs�kelt volt a t�rsadalmi mobilit�s (b�r megvan a felszabad�t�s lehet�s�ge, �gy szabad