tescos12ab
Men

kpek

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
zifal
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Mikor menjnk bulizni?
Lezrt szavazsok
 
Hov menjnk bulizni?
Lezrt szavazsok
 
Rescue links
 
BMI-s jegyzetek
 
I.ves anyagok
I.ves anyagok : Szociolgia

Szociolgia

bors  2005.09.16. 15:55

6. fejezet: Vros s falu

Az egyenltlensg lnyeges tnyezje az egyn s a csald lakhelye is. A kedvez felttelekkel rendelkez lakhelyen ugyanis nagyobb a munkahelyknlat, magasabb jvedelmeket lehet elrni, jobbak a laksviszonyok, kellemesebb a mvi s a termszetes lakkrnyezet, jobb a kereskedelmi ellts, tbb s jobb iskola s egszsggyi intzmny van a kzelben, jobbak a kzlekedsi viszonyok. Azonos trsadalmi rtegbe tartozk kztt teht nagy klnbsgeket tallunk aszerint, hogy hol laknak.

 

 

Vros:

 

-        Vrosi llamigazgatsi rang.

-        Fgg a telepls npessgszmtl, de tudnunk kell, hogy az 5000-nl kisebb npessg teleplsek is lehetnek vrosias, tbb tzezres teleplsek pedig falusias jellegek.

-        Vros az a telepls: amelynek lakossga s krnyezete, a krnyez falvak szmra bizonyos kzponti funkcit lt el.

  1. szakzletek
  2. orvosi ellts
  3. magasabb szint iskolk
  4. mveldsi intzmnyek.

Ezek a teleplsek tbbnyire krnykk llamigazgatsi kzpontjai.

-        A vrosok lakossga heterognebb, ezrt az emberi kapcsolatok szemlytelenebbek, gyengbb az egyn viselkedsnek trsadalmi kontrollja.

 

 

Falu:

 

-        Kzsgi llamigazgatsi rang.

 

Agglomerci: Azokat a kzsgeket s kisvrosokat, amelyek lakossga szoros s mindennapos kapcsolatban ll a nagyvrossal. Komoly elny a nem vrosi lttel szemben.

Tanya: Klterleti lakott hely. A falvak s vrosok zrt bepts rszn kvl fekv, egyedl ll vagy csak kevs lakpletbl ll teleplsek.

Urbanizci: Vrosiasods.

Szuburbanizci: Amikor a vrosok kzponti rszeiben lak npessg szma fogy, viszont a vrosok kls kertes kerleteinek npessge n.

Szegregci: Egy – egy teleplsen bell a klnbz trsadalmi rtegek, etnikai csoportok lakhelye ersen elklnl egymstl.

Slum: A nagyvrosok fizikailag leromlott llapot s szegnyek ltal lakott vrosrszeinek megnevezse. Nyomornegyed.

Invzi: Amikor egy teleplsrszbe, vrosi kerletekbe a korbbi npessgtl eltr npessg kltzik be, s amikor a korbban szoksos tevkenysgek mell jabb tevkenysgfajtk teleplnek.

Szukcesszi: Amikor egyrszt az invzi, msrszt a korbbi lakossg s tevkenysge kikltztetse kvetkeztben a teleplsrsz lakossgnak s gazdasgi tevkenysgeinek sszettele megvltozik, kicserldik.

Filtrci: A laksok laki kicserldnek, azaz a laksokba egyre szegnyebb rtegek kltznek be, mg a korbbi lakk fokozatosan nagyobb s jobb laksokba kltznek. A j minsg laksok ptse elsegti a filtrcit.

 

 

Fldrajzi rgik:

 

Egyes rgik kedvezbb helyzetben vannak, mint ms rgik, eltr a npessgi sszettelk, ms – ms tevkenysgek sszpontosulnak bennk, ezrt egyes rgik az tlagosnl gyorsabban fejldnek, ms rgik viszont az orszgos tlaghoz kpest hanyatlanak.

 

Elmletek:

 

1.      Urbanizci: Alapvet krds, hogy meddig folytatdhat az urbanizcis tendencia

Enyedi Gyrgy: Urbanizcis ciklikus elmlete

-        vrosrobbans – rohamosan n a vrosok npessge

-        relatv dekoncentrci – a vrosnvekeds lefkezdik, a nagyvrosok kzpontjaiban cskken a npessg

-        dezurbanizci – a vrosnvekeds megll.

A teljesen elnptelenedett falvak, tovbb olyanok, ahol mr az alapvet ellts is hinyzik, nem lednek jj, ilyen helyre vrosi lakk nem kltznek.

 

2.      A vrosi s a falusi letmd klnbsgei:

Tnnies: A falvakra a kzssg, a vrosokra a trsadalom jellemz. A kzssgben a szemlyes kapcsolatok uralkodnak, a vrosban viszont a szemlytelen cserekapcsolatok, ahol szerzdsek szablyozzk a trsadalmi letet.

Chicagi iskola: A vrosi ltre a kifinomultsg, a vltozatossg, a szabadsg s a tolerancia jellemz. A vrosi lakosok sokfle letstlussal tallkoznak, ezrt elfogadbbak, tolernsabbak az vktl eltr nzetekkel, letstlusokkal szemben, azaz kevsb etnocentrikusak. A vrosi let elnyei mellet a nem jelentktelen kltsgeit is bemutatja: az emberi kapcsolatok elszemlytelenednek, a vrosi lakk jellegzetes attitdje a kzmbssg, a csmr a blazrt attitd.

A nagyvrosi lakossg letmdja s letfelfogsa korntsem egysges. A szuburbikban a csaldok, bartok, lakhelyi kzssgek kztti intenzv szemlyes kapcsolatok jellemzek.

 

 

Vroskolgiai elmletek:

 

1.       Chicagi iskola: A vrosnvekedssel slyos urbanizcis problmk is jelentkeznek, pl.: bnzs, szegnysg. Bizonyos vrosrszekhez adott tevkenysgek kapcsoldnak, s bizonyos vrosrszekben koncentrldnak a lakossg klnbz rtegei.

2.      Park s Burgess: Koncentrikus krk

3.       Egy msik elmlet szektorokra osztja a vrosokat. gy megllapthatjuk, hogy a domborzat is befolysolja a vros szerkezett: a dombokon s a nagyobb folyk partjn jobb laknegyedek helyezkednek el.

4.      Tbb vrosmag van. A vrosi vezetek elklnlse egytt jr lakossguk ers szegregcijval.

Etnikai szegregci: ezekben a vrosrszekben a megismtld zavargsok miatt igen rossz a kzbiztonsg. A leromlott vrosrszekbl meneklnek az emberek (a tehetsebbek).

gy lassan leromlik bennk a kereskedelmi hlzat, az oktats, az egszsggyi ellts, stb…

Beramlik a szegny lakossg s elfoglalja a tvoz jobb md lakossg helyt. Az invzi s a szukcesszi ksrjelensge a lakosok vonatkozsban a filtrci. A filtrci kvetkeztben a laksok llaga s minsge romlik, gy a rgi lakhzak vezete lassan halad a slumosods fel.

 

 

Nemzetkzi tendencik:

 

-        A fejlett orszgokban a vrosi npessg arnya ’60-ig ntt. Elszr a szuburbanizci jeleit figyeltk meg: a vroskzpontok lakossga, spedig elssorban annak jmd rsze, kikltztt a krnyez kertes, csaldias vezetbe.

-        1980-as vek: jra az urbanizci megersdsnek jeleit vlik felfedezni.

-        Msok szerint a vrosnvekedsnek egy hossz 55 ves ciklusa van (Kondratyev – ciklus), s a gazdasg depresszis szakaszaiban visszaesik a vrosnvekeds.

-        A fejld orszgokban a vrosods tendencija egyrtelmen folytatdik. Ezeknek az orszgoknak a npessge gyorsan n.

-        Miutn a falvakban a nvekv npessg nem tud munkt, jvedelemforrst tallni, fldhz jutni, ezrt a falusi szegnysg ell sokan a vrosba meneklst vlasztjk, ahol alkalmi munkbl remlnek meglni.

 

 

Szegregci s slumosods a nagyvrosokban:

 

-        Az USA nagyvrosaiban szemmel lthat a szegregci s a szegnyek lakta vrosrszek leromlsa.

-        A vrosptsben a piaci viszonyok rvnyeslnek. A nyugat – eurpai orszgokban tudatos vrosptsi politikval prbljk elejt venni a slumosodsnak. A vrosrszeket feljtjk s vonz lakhelly, st kulturlis kzpontokk teszik.

Szocialista orszgok:

-        A laksllomny llami tulajdonban volt.

-        Vrostervezs: Az olcssg rdekben nagy, elre gyrtott laktelepek ptsbl llt, tbbnyire a vros kls rszeiben. Az 50 – 100 vvel ezeltt plt vrosrszek feljtsra viszont, annak kltsgessge miatt kevs gondot fordtottak, ezrt leromlottak.

Az emberi kapcsolatok:

-        A slumvezetekben slyos trsadalmi problmk koncentrldnak, a szegnysgtl a bnzsen keresztl a kbtszer-fogyasztsig.

-        Egyes vrosok s kzsgek, valamint vrosrszek kztt lehet meglehetsen eltr letmdot megfigyelni s ezzel sszefggsben nagy klnbsgeket felfedezni a lelki egszsg tern is.

Magyarorszg:

-        1990 ta a vrosods teme ersen lelassult, Bp. npessge pedig kiss cskkent.

-        Nem felttlenl elnys, hogy a vrosokban lak npessg arnya nvekedjk. Pl.: USA nagyvrosok: a npessg nvekedse kvetkeztben a slumvezetekben tmegess vlt a nyomor, s megntt a devins viselkedsek gyakorisga.

Kvnatos cl:

-        Hogy az urbanizci szintje minden teleplsen nvekedjk, illetve az orszg minden lakosa szmra elrhetek legyenek a vrosi let nyjtotta elnyk, hozzfrhetek legyenek a vrosi funkcik.

Konrd – Szelnyi:

-        A szocialista orszgokban a vrosfejlds ksleltetve ment vgbe, mivel a kormnyzatok a termel – ipari beruhzsoknak adtak prioritst, ezekkel szemben mindig httrbe szorultak az infrastruktrt fejleszt beruhzsok, gy a lakspts is. A vrosi npessg lassabban ntt, a vrosban foglalkoztatottak jelents rsze nem a vrosban, hanem a krnyez kzsgekben lakott s onnan ingzott a munkahelyre. Abban is megnyilvnult a politikai szndk, hogy a vrosokat igazn vross tev beruhzsokat is elhanyagoltk, ezrt a meglv vrosok is sok tekintetben falusiasak maradtak, nem voltak kpesek a vrosi funkcikat elltni.

 

 

Vroshinyos teleplshlzat:

 

-        Mg ma is vannak az orszgnak olyan „vroshinyos” rszei, amelyeknek lakossga nem tud viszonylag kis tvolsgon s idn bell a vrosok nyjtotta szolgltatsokhoz hozzjutni.

-        Egyszerbb volt a Bp.-i ipart fejleszteni, mert nem kellett azonnal infrastruktrt is pteni. Bp. mellet nhny j szocialista vrosban trtntek beruhzsok:

Dunajvros; Koml; Oroszlny; Salgtarjn; Tatabnya, a tbbi vidki vros ipara azonban kevsb fejldtt. 1949-ben az ipari munksok 49%-a Bp.-en dolgozott.

-        Enyedi Gyrgy: Az elmaradt kis falvakban l paraszt s a fvrosi tuds, mintha nem is egy kontinensen lnnek.

-        Az iparosodott trsgekben nagy fejlesztseket vittek vghez. ptettek kultrhzat, sznhzat, mozit, stb. a munksosztly flzrkztatsra. Ezek vltak a rendszervlts utn depresszis terletekk. Nem finanszroztk tovbb a kultrt.

-        Bp. vonzsnak ellenslyozsra nhny vidki nagyvrosban (Miskolc; Debrecen; Szeged; Pcs; Gyr) „ellenplusokat alaktottak ki. Ezek az orszg 5 nagy rgijnak kzpontjt alkottk. Ennek nyomn ez az t vidki vros gyors fejldsnek indult.

60-as vek:

-        Nagyobb nllsgot kapnak a megyk, nagyobb pnzsszegek felhasznlsrl dnthetnek. A megye kzpontok erteljes fejlesztshez kezdenek.

1971 - Orszgos Telepls – fejlesztsi Koncepci:

-        106 kzpfok kzpont ltrehozsa volt a cl. Tvlatilag a terv mindegyik vross fejlesztst rta el. Az volt a cl, hogy az orszgnak minden kis rgijban legyen egy vrosi kzpont, amely a krnyez falvak lakossga szmra knnyen elrheten biztostja a vrosi szolgltatsokat, a kereskedelmi szakboltokat, kzpfok iskolkat, egszsggyi szakelltst, mveldsi intzmnyeket. Kimondtk a decentralizltabb teleplsfejleszts szksgessgt. Azokban a kzsgekben, amelyeket semmilyen funkcira nem jelltek ki slyos problmk jelentkeztek. Sokan fejlesztsre alkalmatlannak tekintettk ket, melynek kvetkeztben a kzsgek jelents rsze a korbbi fejlettsgi szintet sem tudta tartani, hanem szegnyedett, infrastrukturlis elltottsga romlott. Ezrt a lakossg fiatalabb s vllalkoz kedv rsze igyekezett elkltzni, az ottmaradt ids s szegny npessg helyzete pedig ennek kvetkeztben mg htrnyosabb vlt.

80-as vek: Npgazdasgi terv

-        A kzsgek npessgmegtart – erejnek fokozsa, a kisebb kzsgek fejlesztse, helyi nkormnyzatok visszalltsa. Ebben az idszakban azonban a gazdasgi nehzsgek kvetkeztben cskkentek a pnzalapok, amelyeket a teleplsfejlesztsre lehetett volna fordtani.

1990 utn:

-        A teleplsek nllsga nagymrtkben megntt. Az elmaradt kzsgek a korbbinl nagyobb mrtkben magukra lettek utalva. A szegny kzsgek esetben, amelyek nem tudnak jelentkeny adkat beszedni, ez igen slyos problmkat okoz.

Az letkrlmnyek klnbsgei:

-        A fvros a tbbi vros s a kzsgek kztti jvedelemklnbsgek 1990 ta erteljesen nvekednek. A jvedelmi oll sztnylsnak messzemen kvetkezmnyei vannak.

-        A kzsgi trsgekben sokkal nagyobb a szegnyek arnya, mint a vrosokban s klnsen Bp.-en.

-        Mg nagyobb a kzsgi npessg htrnya, ha a tartsan szegnyeket vizsgljuk. Az orszgos tlagnl magasabb a munkanlklisgi arny s az tlagosan hosszabb ideig tart a munkanlklisg.

-        A hztartspanel – felvtelekben vizsgltk a lelkillapot problminak egyes lelki s testi tneteit is, melyek gyakrabban fordulnak el a kzsgi npessgben, mint a vrosokban.

-        A nagyvros nagyobb eslyt knl, mint egy kis telepls. A kultra is a nagyvrosokban koncentrldik. Kulturlis lejt!!!

-        Iskola: Kisebb teleplseken vagy nincs, vagy sszevont osztlyok vannak; vagy csak als tagozat van; vagy tbb nkormnyzat trsul egy iskola fenntartsra.

Hozzfrhetsg krdse:

-        A vrosokban pozitvan alakul, hisz a nagyvrosokban 40 gimnziumbl lehet vlasztani.

 

 

 

 

 

Regionlis klnbsgek:

 

-        A messze kiemelkeden legjobb helyzet fvros utn a kzponti rgi kvetkezik, ezt kveti az szaknyugat – dunntli s a dli rgi. A jvedelem tekintetben a keleti s szakkeleti rgi messze elmarad az elbbiektl. A jvedelemklnbsgek teht ersek.

-        Ktfle regionlis klnbsget lehet Magyaro.-on megllaptani

  1. Bp. s a krltte lv megyk lnyeges elnyt. Centrum – periferia jelleg egyenltlensg.
  2. Az szaknyugati orszgrsz elnyt a keleti – dlkeleti orszgrszekkel szemben.

Annak a trsgnek nagyobb a vonzskrzete, ahol a gazdasg jl mkdik, pl. ahol vannak multik.Phare – jelleg kistrsgi tmogatsok.

A regionlis gondolkods szksgessge a megyei helyett.

 

Mayer: A szociolgia megmutatja a problmt, azt, hogy az emberek hogyan gondolkodnak arrl a vilgrl, ami krlveszi ket.

1992-re a nyertesek s a rendszervlts vesztesei szembetalltk magukat egymssal. 1999-re mr mindenki felfogta, hogy hol a helye a trsadalomban.

’99-re rengeteg lett a szegny ember Magyaro.-on. Vajon az Eu-csatlakozs oldja meg ezt a problmt, vagy ppen a szegnysg gtolja meg a csatlakozst? Szegnysgre: szocilis prevencik; intervencik…

A cl a polgrosods, a kzposztlyosods!!!

Elitkutats: fizikai rtelemben nagyon nehezen mkdik. Mdszertani szempontbl nincs megolds az elitkutatsra, hisz nem jutunk hozz az adatokhoz.

Htrnyos helyzet: iskolzatlansg. Minl alacsonyabb az iskolai vgzettsge valakinek, annl nagyobb az eslye arra, hogy munkanlkli lesz. Magyarorszgon trben nem egyenletesen oszlik meg a munkanlkliek szma.

Vlsgvezetek jelennek meg, hisz a teljes foglalkoztatottsgbl a piacgazdasgba val tlps miatt kialakult helyzet kvetkeztben sok ember kerlt az utcra (nem volt felkszlve az orszg erre a hirtelen vltozsra).

Els megoldsknt seglyeket folystottak.

Minl hosszabb a munkanlklisg idtartama, annl kisebb az esly a reintegrldsra. (Demoralizl).

Egyes trsgekben a szakmai tuds konvertlsa nem lesz tbb lehetsges, mert megsznnek a nehzipai zemek. (A rgi szakmastruktra a nehzipari terletekre plt.) N az inaktv emberek szma, egyre tbben nyugdjaztatjk le magukat.

Az emberek eslytelenn vlnak a munkaerpiacba val visszakapcsoldsra.

A lakossg jelents rszt teszik ki az alacsony iskolzottsgak.

A 35 ven felli munkanlklieket nagyon nehz visszakapcsolni a munkaerpiacba, ami az ifjsgi munkanlklisghez vezet.

 

Statisztikai adatok:

Csak azt lthatjuk, aki bevonhat, aki regisztrlt munkanlkli.

Szletsi –s halandsgi rta alapjn. (Aki nem jelentkezik a statisztikban, az valahol van. Lehet otthon is, ha a msik csaldtag nagyon jl keres.)

 

A meglhetsnek lehet ktfle forrsa:

Munkanlkli segly s fekete munka. (De a kettbl egytt is szoks lni.)

 

Dnt a szakmai kpzettsg, hisz hiba volt valaki egyetemi vgzettsg bnyamrnk, ha a bnyk bezrsval ket is elbocstottk.

 

Regisztrlt munkanlklisg:

Aprfalvas trsgek, rgi nehzipari trsgek.

 

 

Budapest:

 

-        Kerleteinek sszehasonltsakor kiderl, hogy lnyeges klnbsgek vannak kzttk a trsadalmi sszettel, az letsznvonal s az letkrlmnyek tekintetben.

-        A legjobb kerletekben a halandsg szintje elri a nyugat – nmetorszgi frfiak tlagos halandsgt, mg a legrosszabbakban Szria szintjn ll.

-        A halandsgot felfoghatjuk az letsznvonal s az letkrlmnyek sszefoglal mutatjaknt.

-        A budai kerletek nagy rsze a legjobb trsadalmi helyzet rtegek lakhelye.

-        Az V. kerlet s a Belvros kormnyzati s zleti kzpont szerepet jtszik, de mr nem a privilegizlt rtegek preferlt lakhelye.

-        A Belvros krl fel lehet ismerni a koncentrikus krk elmletnek tmeneti vezetre jellemz sajtossgokat.

-        A VII. s a VIII. kerletekben a legelterjedtebb a szegnysg.

-        A budai oldalon, a vroshatron kvl fekv teleplsek egy rsze kezd elkel szuburbn vezetekk vlni.

-        Egybknt egy-egy lakhzon bell is meg lehet figyelni a szegregcit. Az utcai oldalon lv nagyobb s komfortosabb laksokban a privilegizltak, az udvarra nz kis s komfort nlkli laksokban a szegny rtegek laknak.

 

Mayer:

Telepls: fizikai rtelemben vett tr. Krlhatrolhat fizikai egysgek. Le -s flrtkeldhet a tr.

Minden teleplsnek megvan a sajt trsadalma. Helyi trsadalom. Rtegzettsge kveti az adott trsadalom rtegzettsgt.

A telepls rtkt meghatrozza, hogy kik laknak ott.

A telepls trsadalomszerkezete trben s idben vltozik.

Az infrastrukturlisan lerobbant rszek nagyon nehezen kezelhetk,- r lehet egy az egyben vetteni a kriminalisztikai trkpet. A leglepusztultabb vezetekben nagyobb szm a bnelkvets.

Cl: A kzposztlyos krnyezet megteremtse mestersgesen. Bele kell nylni a trsadalom szerkezetbe, pl. XIII. ker.

A Bp.-i lerobbant kerletek laki halmozottan htrnyos helyzetek, hisz ezekben a kerletekben a legmagasabb a lgszennyezettsg, a bnelkvets (itt knnyen meglehet, hogy ellopjk az autdat).

A vrosi lt felttelei azokat sjtjk, akik amgy is rossz helyzetben vannak. Torzulnak az leteslyek. Alacsony az tlagletkor is ezekbl az okokbl addan.

Rossz az iskolarendszer is (VII; VIII. kerleti iskolk). Minden rossz elmondhat rluk. Fleg romagyerekek jrnak ide, a jobb kpessg gyerekeket elviszik az iskolbl. Lepusztul az iskola is a krnyezethez, majd hozzpusztul a tanr is.

 

Gettkpzds:

 

1.       Munkaerpiaci diszkriminci – faji megklnbztets

Alacsony kpzettsg s jvedelem.

2.       A vrosrsz gazdasgi lertkeldse

Kpzett rtegek elkltzse

Ipari zemek elkltzse

Munkahelyek cskkense

3.       Lakspiaci diszkriminci

Alacsony jvedelem

Szegnysg

4.       Diszkriminci a kzjavakban

Zuhan ingatlanrak

Cskken kommunlis bevtelek

Roml kzszolgltatsok

5.       ptszeti s krnyezetlertkelds

 
Linkek
 
Link EE
 
Tli Olimpia,2006
 
Horoszkp
 
Hnyan jttetek ma?
Induls: 2005-05-08
 
Fa-Time
 
Kalendrium
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
 

Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros