Alapfogalmak:

Társadalmi szerkezet: a társadalmon belüli különböző pozíciók közötti viszonyok, a társadalmi pozíciókat egyes emberek, illetve csoportok foglalják el, tehát a szerkezet a különböző egyének és csoportok közötti viszony.

Státusz: a társadalmi szerkezeten belüli részek, betöltői meghatározott szerepek szerint viselkednek, és meghatározott viszonyok szerint élnek. Ezek a viszonyok alkotják a szerkezetet.

Társadalmi rétegződés: a különböző ismérvek alapján megállapított társadalmi kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje az életkörülmények és az életmód különböző dimenzióiban.

Társadalmi osztály: a termelőeszközökhöz való viszony alapján definiált társadalmi kategória. Három osztályt lehet megkülönböztetni:

- termelőeszközöket nem birtokló munkások

- csak saját maguk foglalkoztatásához elegendő termelőeszközzel rendelkező kispolgárok

- bérmunkások foglalkoztatásához is elegendő termelőeszközzel rendelkező tőkések

Társadalmi réteg: a foglalkozási, iskolai végzettség, lakóhely, jövedelem nagysága, alapján definiált társadalmi kategóriákat. A magyar szociológiában a foglalkoztatás jellege alapján megkülönböztetett kategóriát nevezik így.

Státuszcsoport: az olyan egyének vagy családok csoportja, akik a Kolosi Tamás által használt hét dimenzióban együttvéve hasonló helyzetben vannak.

Elit: a társadalmi hierarchia csúcsán elhelyezkedő kis létszámú csoport, mely a kezében tartja a politikai és a gazdasági hatalmat.

Módszerek:

1. Survey - módszer: sokféle adatot gyűjt össze a megkérdezett személyek és családok társadalmi helyzetéről, életkörülményeiről, életmódjáról, stb., így a társadalmi kategóriák közötti különbségeket sok dimenzióban lehet vizsgálni. Pl.: KSH 1963 évi rétegződés-felvétele.

2. Önbesorolásos módszer: amikor a megkérdezetteket kérdezik meg, hogy milyen osztályba, vagy rétegbe sorolják magukat.

3. Presztízsvizsgálat: a megkérdezetteket arra kérik meg, hogy pontosan megnevezett foglalkozások presztízsét nevezzék meg. Ez alapján rétegeket és alrétegeket is meg lehet különböztetni.

4. Társadalmi-gazdasági státusz pontszámok (Blau-Duncan): megállapították a foglalkozási csoport presztízs pontszáma, átlagos jövedelme és átlagos iskolai végzettsége közötti regressziós kapcsolatot, majd nem ismert presztízsű, de ismert átlagos jövedelmű és iskolai végzettségű foglalkozási csoportok pontszámát a regressziós egyenlet segítségével kiszámították.

Elméletek:

1. Harmónia elmélet: szerint az emberi társadalmakat alapvetően a tagok együttműködése jellemzi, a konfliktus csak kivételes és diszfunkcionális jelenség.

2. Konfliktuselmélet: szerint minden emberi társadalmat alapvetően jellemez a konfliktus és ez nem szükségképpen káros jelenség, mert a konfliktusok viszik előre a társadalmi fejlődést, ha nem lenne konfliktus, a társadalom változatlan állapotban maradna.

3. Csereelmélet: szerint a társadalom tagjai egymással javakat cserélnek, éspedig nemcsak anyagi, pénzben mérhető javakat, hanem eszmei, szellemi javakat is.

4. Kényszerelmélet: szerint nem a csere, hanem a hatalommal rendelkezők által az elnyomottakkal szemben alkalmazott kényszer jellemzi a társadalmat, a javak átadása nem egyenrangú csere, hanem kényszer fenyegetése alatt történik.

5. Társadalmi szerkezet kategóriáinak definíciója:

a) Marx-Engels: szerintük a társadalmi szerkezetben elfoglalt hely fő meghatározója a termelőeszközökhöz való viszony.

b) Weber: szerkezetfelfogásában három lényeges meghatározó dimenziót nevez meg:

- gazdasági dimenzió: a termelőeszközökhöz való viszony mellett a munkaerő piaci helyzete a differenciáló tényező

- hatalom dimenzió: nem szükségképpen függ össze a tőketulajdonnal

- rend dimenzió: lényege a megbecsültség

három féle osztályt is megkülönböztetett:

- birtok szerinti osztály

- jövedelem szerinti osztály

- társadalmi osztály: melyen belül nagy a mobilitás, határát nehéz átlépni akár foglalkozás akár házasság útján. A kívülállókkal szembeni kizárási stratégia párhuzamos fogalma az osztályon belüli szolidarizálás.

6. Sokdimenziós társadalomszerkezet elméletek:

a) Geiger: szerinte az osztályfogalom elveszíti a használhatóságát a fejlett társadalmak szerkezetének vizsgálatában. Helyét a réteg fogalma veszi át. A rétegek objektív életkörülmények alapján különülnek el, de ezekhez szubjektív elemek is kapcsolódnak. Egy adott társadalom egyszerre többféle kritérium alapján is rétegződik.

b) Ossowski: az osztályfogalom helyett valamilyen általánosabb osztályfogalmat javasol, amely nemcsak a termelőeszközök tulajdonát, hanem a fogyasztási javak rendelkezésre álló mennyiségét és a hatalmat is figyelembe veszi.

c) Lenski: szerint ma az ipari társadalmakban hétféle osztályrendszer él egymás mellett:

- politikai-hatalmi

- vagyoni-tőketulajdonlási

- foglalkozási

- iskolai végzettségi

- faji, etnikai, vallási

- nemek szerinti

- életkori

7. Boudieu háromdimenziós szerkezetelmélete: hármféle tőkét különböztet meg, melyek átválthatók egymásra, a társadalmi hierarchia csúcsára való feljutáshoz mind a három kell:

- pénztőke

- kulturális tőke: a műveltséget érti rajt

- szociális tőke: a társadalmi kapcsolatokat érti rajta

8. Hatalomelméletek: az uralkodó osztály helyett a hatalmi elit fogalmát használják.

a) Mills: szerint egy szűk hatalmi elit uralkodik, amelyen belül három csoportot különböztet meg, melyek szorosan összefonódnak:

- gazdasági élet vezetői és a nagyvállalatok menedzserei

- vezető politikusok

- hadsereg vezetői

b) Dahrendorf: szerint a gazdasági hatalom birtokosai állnak a hierarchia csúcsán, a konfliktus nem a jövedelemért, hanem a hatalomért folyik.

c) Gyilasz: szerint a szocialista társadalmak is osztálytársadalmak, csak itt az állami és pártbürokrácia a termelőeszközök tényleges tulajdonosa, és ezáltal az uralkodó osztály.

9. Új-marxista társadalomszerkezet elméletek:

a) Wright: szerint a kapitalista társadalom három dimenzió mentén differenciálódik: a termelőeszközök tulajdona, a szervezeti tőke, és a szakképzettségi tőke. A termelőeszköz-tőke alapján megkülönböztet:

- olyan termelőeszköz tulajdonosokat, akik képesek bérmunkásokat alkalmazni, így ők maguk mentesülnek a munkától

- olyan termelőeszköz tulajdonosokat, akik képesek ugyan bérmunkásokat alkalmazni, de maguk is kénytelenek dolgozni

- olyan termelőeszköz tulajdonosokat, akiknek nincs elég tőkéjük bérmunkásokat alkalmazni, így maguk dolgoznak termelőeszközeikkel

- termelőeszközökkel nem rendelkező bérmunkások

A szervezeti tőke alapján megkülönböztet felsővezetőket, középvezetőket és nem vezetőket.

A szakképzettségi tőke alapján megkülönböztet magas képzettségűeket, félig szakképzetteket és szakképzetlenek.

Ezek alapján a kapitalista társadalomban három olyan osztályt definiál, melynek helyzete egyértelmű: a burzsoázia, a kispolgárság, és a proletariátus. Rajtuk kívül még négy további, de nem egyértelmű, közbülső osztályt is meghatároz:

- felső és középvezetők és a technokraták

- alsó és művezetőket

- kisvállalkozókat

- munkájukat önállóan végző alkalmazottakat

Szerinte a történelemben 5 gazdasági-társadalmi rendszer követi egymást: feudalizmus, kapitalizmus, állami társadalmi rendszer, szocializmus, kapitalizmus. Az állami rendszeren a kelet-európai szocializmusokat érti, ahol a menedzserek és a bürokraták az uralkodó osztály, az állami redisztribúciót pedig kizsákmányolásnak tekinti.

10. Beck elmélete: szerinte a modern társadalmak szerkezetének elemzésére sem az osztály sem a réteg fogalma nem alkalmas.

11. Hradil: szerinte az osztály és a réteg fogalma helyett a társadalmi helyzet, és a társadalmi miliő fogalmát javasolja. A különböző társadalmi helyzet-kategóriákat különítette el:

- hatalmi elit

- gazdagok

- műveltségi elit

- gazdasági vezetők

- felsőszintű szakemberek

- egyetemi hallgatók

- olyan keresők, akiket nem fenyeget a munkanélküliség és az elszegényedés

- olyan keresők, akiket közepesen fenyegetnek

- az ezek által erősen veszélyeztetett keresők

- nyugdíjasok

- tartósan munkanélküliek

- szegények

- peremhelyzetben lévő, diszkriminációt szenvedő csoportok

12. Társadalmi helyzet hatása az egyén életére:

a) Weber: szerint a társadalmi pozíció meghatározza az emberek életesélyeit.

b) Összefoglalóan: azt mondhatjuk, hogy a társadalmi helyzet gyakorlatilag mindent meghatároz egy ember életében az iskolát, a barátokat, a házasságot, a politikai preferenciákat, a gondolkodást, a társadalomban betöltött helyet.

13. Társadalmi kategóriák száma:

a) dichotóm modellek: amikor csak két kategória van, például Marx modellje, ahol csak kizsákmányolók és kizsákmányoltak vannak.

b) nagyszámú, kiskategóriát feltételező modellek: a presztízscsoportokon és a társadalmi-gazdasági pontszámokon alapuló modellek, ahol akár 100 kategória is lehet

c) 5-10 kategóriát tartalmazó modellek:

1. Lenski neoweberiánus modelljében 10 foglalkoztatási osztályt különböztet meg:

- tőkés vállalkozó

- hivatásos politikus

- menedzserek

- katonatisztek

- értelmiségei szakemberek

- irodai foglalkoztatottak

- kereskedelmi foglalkozásúak

- munkásosztály

- parasztok

- munkanélküliek, rabszolgamunkások

2. Parkin hat foglalkozási kategóriát különböztet meg:

- menedzser

- félértelmiségi és alacsonyabb adminisztratív

- rutin fehérgalléros

- szakmunkás

- betanított munkás

- segédmunkás

3. Erikson-Goldthorpe által készített 10 kategóriás szerkezetmodell a leggyakrabban használt:

- tőkések, felsővezetők, értelmiségiek

- középvezetők és középszintű szellemi szakemberek

- rutin szellemi foglalkozásúak

- alkalmazottakat tartó kisiparos, kereskedő

- alkalmazottakat nem tartó kisiparos, kereskedő

- önálló parasztok

- művezetők és üzemtechnikusok

- szakmunkások

- szakképzetlen munkások

- mezőgazdasági munkások

4. Wesolowski 7 kategóriás modellje: részletes rétegződésvizsgálatok alapján:

- vezetők és értelmiségiek

- technikusok és irodai foglalkozásúak

- önálló kisiparosok, kiskereskedők

- szolgáltatások területén dolgozó félig szellemi, félig fizikai foglalkozásúak

- szakmunkások

- szakképzetlen munkások

- parasztok

Nemzetközi tendenciák:

1. Társadalmi szerkezet változása:

- nő a szellemi foglalkozásúak aránya, és csökken a fizikai dolgozóké

- nő a tercier ágazatban dolgozók aránya

- nő a munkásosztályon belüli differenciálódás, főleg a szakképzett és a szakképzetlen munkások között

- új szegény réteg alakul a tartósan munkanélküliekből, a rokkantakból, a faji kisebbség tagjaiból és a vendégmunkásokból

- nőnek a gazdasági szervezetek méretei, ezáltal bürokratizálódnak, e miatt pedig nő a bürokráciában és az állami szervezetekben lévő vezető pozíciók hatalma és privilégiuma

- nem tűnik el a kispolgárság

- nő a társadalmi juttatásokból élők száma

2. A munkásosztály elpolgárosodása, osztályok elhalása:

a) Goldthorpe-Lockwood: szerintük hiába keres jól egy munkás, hiába dolgozik irodai feltételek között, nem polgárosodik el.

b) Lipset: szerint az osztályok elhalnak, vagy csökken a jelentőségük a társadalom tagjainak viselkedésének meghatározásában, ezt arra alapozták, hogy a különböző pártok szavazótáborának társadalmi összetétele egyre kevésbé különbözik. Ennek okai:

- munkások jóléte emelkedett

- az állami juttatások enyhítették az osztályellentéteket

- családi származás egyre kevésbé határozza meg az életpályát

- új foglalkozások megjelenése, melyek a munkás és a középosztály foglalkozásai között helyezkednek el

- szolgáltatásokban dolgozók nem tartoznak sem a munkás, sem a középosztályhoz

- nagyobb szerephez jutottak a kis és középvállalatok, ahol kialakulhat az összetartozás érzése

- egyre fontosabbá válnak a posztmateriális értékek, míg az osztályharc középpontjában a materiális értékek állnak

- politikai pártok jobb, bal oldali szétválása értelmét veszíti

Magyarországi helyzet:

1. Társadalmi szerkezet a két világháború között:

- ország lakosságának a fele a mezőgazdaságból élt

- a középréteg kicsi volt

- a legszegényebb rétegbe a mezőgazdasági munkások, cselédek és a kisbirtokos parasztok tartoztak

- a jövedelemegyenlőtlenség igen nagy volt

2. 1945-től: a két osztály és két réteg elmélet uralkodott, a sztálini modell: a termelőeszközökhöz való viszony alapján két osztály: a munkásosztály, és a termelőszövetkezeti parasztság, és egy réteget az értelmiséget. Ezek mellett kisebb maradék kategóriákat határoltak el, mint a kisiparosok, és a kulákok.

3. Rétegződésvizsgálatok:

a) Ferge Zsuzsa modellje: melyben a társadalmi kategóriákat a munka jellege alapján definiálta, ezért munkajellegcsoportnak nevezte őket, 8-at különített el:

- vezető és értelmiségi

- középszintű szellemi

- irodai

- szakmunkás

- betanított munkás

- segédmunkás

- paraszt

- nyugdíjas

a modell alapján rétegződésvizsgálatokat végzett, melynek eredményei:

- jövedelemegyenlőtlenségek vannak a magyar társadalomban

- lényeges különbség van a vezetők az értelmiségiek és az ipari foglalkozásúak között

- szakmunkások és szakképzetlen munkások között lényeges különbségek

- a társadalmi hierarchia nagyon hasonlít a nyugati jövedelemhierarchiához

- az egyéb dimenziókban megállapítható társadalmi egyenlőtlenségek nagyobbak, mint a jövedelmi különbségek

- a nyugatinál lényegesen kisebb a középréteg Mo.-n

- nagyon kicsi rész maradt önálló paraszt

b) a rétegmodell kritikái:

- a vezető és értelmiségi réteg együttes kezelése elhibázott, mert a vezetők más helyzetben vannak, mint a nem vezető beosztású értelmiségiek

- a munkásság belső rétegzettségét nem képes kimutatni a szakmunkások, a betanított munkások és a segédmunkások megkülönböztetése, hiszen ezek életmódja lényegesen eltérő

c) Kolosi Tamás modellje (184. oldal): abból indult ki, hogy nemcsak a foglalkozás határozza meg az egyén társadalmi helyzetét, hanem az életkörülmények és az életmód. Hét dimenzióban jellemezte a megkérdezett személyek helyzetét 1-től 7-ig terjedő pontszámmal. Dimenziók:

- fogyasztás

- kultúra, életmód

- érdekérvényesítés

- lakás

- lakókörnyezet

- anyagi színvonal

- munkamegosztás

A pontszámok alapján állapította meg, hogy melyik családok vannak hasonló helyzetben, az így kapott 12 csoportot státuszcsoportnak nevezte, és az indexérték alapján nevezte el őket:

- elit

- városias felső réteg

- falusias felső réteg

- fogyasztói magatartású középréteg

- városias jómódú munkások

- rossz anyagi helyzetű középcsoport

- falusias középcsoport

- érdekérvényesítő alsó csoport

- jó anyagi helyzetű falusias alsó csoport

- városias alsó csoport

- enyhén deprivált családok

- deprivált helyzetű családok

4. Elméleti modellek:

a) Szelényi Iván modellje:

1. káderelit

2. új vállalkozók

3. bürokratikus középosztály

4. magánszektor, önállók

5. állami szektor azon dolgozói, akik a második gazdaságból is hasznot húznak

6. a redisztributív szektor munkásai

1.       a magánszektor alkalmazottai

b) Kolosi Tamás „L” modellje:

1. politikai- államigazgatási vezetők

2. redisztributív szektor középszintű alkalmazottai és munkásai

3. redisztributív szektor szakképzetlen munkásai

4. magánvállalkozók

5. látens magánvállalkozók

6. magánszektor kisárutermelői

7. második gazdaságban részt vevő szakképzetlenek

8. menedzserek, gazdasági vezetők

9. a redisztributív szektorban és a második gazdaságban is magas jövedelmet elérők