Szociolgia
bors 2005.09.16. 15:46
2. fejezet: A szociolgia trtnete
- A trsadalomrl val gondolkods az emberisggel egyids.
- Mint nll, sajt tmakrrel, elmletekkel s mdszertannal rendelkez tudomny megszletse a XIX. sz. -ra tehet.
Elfutrok:
Saint-Simon:
- Trvnyszersget keresett a trsadalmak fejldsben.
- Szerinte kt er mozgatja a trsadalmakat:
1. A megszoks ereje à szoksokban s intzmnyekben lt testet.
2. jtsra val hajlam à vltoztatsra irnyul kollektv aspirci.
A trtnelemben vltakoznak a stabilits idszakai s a kritikus idszakok, gy mennek vgbe a nagy vltozsok.
Megklnbztet:
- Teolgiai trsadalmat.
- Katonai trsadalmat.
- Ipari trsadalmat.
à A fejlds az ipari trsadalom irnyba halad. az „ipari trsadalom” megfogalmazja.
Szerinte a vezet osztly tudsokbl, bankrokbl, ipari vllalkozkbl s mrnkkbl fog llni. à Teht a „menedzserek az uralkod osztly” s az „rtelmisg az uralkod osztly” egszen Saint-Simon-ig nylik vissza.
Comte:
- fogalmazta meg a szociolgia ignyt, s tle szrmazik az elnevezs is.
- Szerinte a trsadalmat determinisztikus trvnyek uraljk.
- gy gondolja, hogy a szociolgia kpes elreltni, gy a szksgszeren bekvetkez vltozsokat, knnyebb s kevsb fjdalmasabb kell tennie.
Pozitivista: A termszettudomnyokkal val hasonlsg hangslyozsa miatt.
Az emberisg fejldsnek elmlete:
- Teolgiai korszak
- Metafizikai korszak
- Pozitv korszak
A jelensgeket termszettudomnyos mdszerekkel kimutatott trvnyekkel magyarzzk. Az egyik korszaktl a msikba val tmenet(et) a trsadalom sszezavarodsval, anarchival jr.
Pozitv korszak à Az ipar a legfontosabb gazdasgi g. ( is az ipari trsadalom elmlett vallotta) A meritokratikus trsadalom eszmjnek elfutra.
Tocqueville:
- rdekldsnek kzppontjban a demokrcia llott. Szerinte lehet liberlis (mint Amerikban) vagy despotikus (mint Franciaorszgban)
- gy ltta, hogy az egyenlsg megvalstsa a szabadsg elnyomsval jr.
- Azt kutatta, hogy milyen tnyezk segtik el a szabadsg megrzst az egyenlsget kvn trsadalmakban.
- Az egyenlsg: megsznnek a rendek s az osztlyok kztti jogi klnbsgek. Nem jelenti az anyagi helyzet s a jvedelmek egyenlsgt. Hanem, hogy a trsadalmi pozcik nem rkldnek, gy minden foglalkozs nyitva ll minden llampolgr eltt.
- A szabadsg: a hatalom trvnyek szerinti gyakorlst, az nknyeskeds hinyt jelenti.
- Az llami hatalom decentralizcija, az llampolgrok nkntes trsulsainak, egyesleteinek aktivitsa, amit ma civiltrsadalomnak neveznk.
Az alapt atyk:
K. Marx, F. Engels:
Szociolgiai jelleg munkinak 3 f csoportja:
- Egy-egy trsadalom meghatrozott trtneti idszakt elemz mvek
- A kapitalista trsadalom mkdst elemz (TKE)
- Az egsz trtneti fejldst tfog trtnelemfilozfiai mvek: (Kommunista Kiltvny)
Kapitalista rendszer: elemzse, ellentmondsainak feltrsa. A kapitalizmus szksgszer sszeomlsa à a szocializmus szksgszer eljvetele.
Tksosztly à Munksosztly
A tksek kizskmnyoljk a munksokat. A munksok szemlyileg szabadok, de meglhetsk rdekben knytelenek brmunksknt eladni munkjukat a tkseknek, akik a termeleszkzk birtokban vannak.
Szocialista rendszer: A jvedelmeket a vgzett munka arnyban osztjk el. A termeleszkzk trsadalmi tulajdonba vtelnek fontossga, a munksosztly (tmeneti idre) hatalma à PROLETR DIKTATRA.
llamszocializmus: A termeleszkzk nagy tbbsge llami tulajdonban van. Kzponti gazdasgi tervezs folyik. (pl.: Mo. 1990-ig.)
Kommunizmus: Mindenki szksgletei szerint rszesl a megtermelt javakbl.
Van demokratikus szocializmus is (proletrdiktatra nlkl)
Formci elmlet: Eszerint az emberisg az skzssgi trsadalom utn a rabszolgatart, a feudlis, a kapitalista, s a szocialista rendszeren megy keresztl, mg vgl a fejlds a kommunista trsadalomban cscsosodik ki.
A kapitalista trsadalomig a kizskmnyols jellemzi a rendszert.
A korbban nagy hats marxizmus hanyatlst az okozta, hogy nem valsult meg a marxi jslat. Bizonyos fejletsgi sznt elrse utn a szocialista rendszer rendre sszeomlott, s helyn a kapitalista rendszer valsult meg. (nem fordtva trtnt)
A korabeli kapitalista trsadalmakra alapozta jslatt, hogy a kapitalizmust felvltja a szocialimus. Semmi jel nem mutat azonban arra, hogy a gazdasgi vlsgok miatt a kapitalista gazdasgi rendszer sszeomlik. Az ezzel jr slyos munkanlklisg s a lekzdsre irnyul gazdasgpolitika viszonylagos sikertelensge aktuliss teszi Marx krdsfelvetseit.
A munksosztly elnyomorodsa
- Abszolt ~: a munksok letsznvonala abszolt rtelemben egyre mlyebbre sllyed, vagyis egyre kisebb brbl kell gazdlkodniuk.
- Relatv ~: a munksok letsznvonala nem szksgkppen cskken, de a tksek s a munksok jvedelme kztti rs egyre nagyobb vlik.
- Az elnyomselmlet alapja az: rtktbblet elmlet, minden r rtke az ellltsra fordtott munkval arnyos.
- Mivel a hasznlati rtke nagyobb, mint az rtke a tks a klnbzetet kisajttja à kizskmnyols. A profit a munks ki nem fizetett bre.
- A munksok bre a gazdasgi fejlds elrehaladtval emelkedni kezdett. Lnyeges szerepe van ebben az osztlyharcnak, a szakszervezeti mozgalomnak.
- A kezdeti nagy jvedelmi klnbsgek ersen cskkentek, de az utbbi msfl vtizedben tbb fejlett kapitalista orszgban ismt folyamatosan nni kezdtek. A jvedelem-eloszlsnak Marx ltal megfogalmazott problmi ma is fennllnak.
Az osztly: azon egynek csoportja, akik a termeleszkzkhz val viszony tekintetben azonos helyzetben vannak.
A termeleszkzk a tksek tulajdonban vannak, a munksoknak viszont nincsenek termeleszkzeik. à Ez hatrozza meg helyzetket.
Kt osztlyfogalmat hasznl:
1. A magnak val osztly: tagjai azonos helyzetben vannak, de ez nem tudatosul bennk, s ezrt nem folytatnak osztlyharcot.
2. A magrt val osztly: tagjai tisztban vannak azzal, hogy azonos helyzetben vannak, tudjk hogy ms osztlyoktl ellenttesek az rdekeik. Az rdekeik rvnyestsrt osztlyharcot folytatnak. à vgs esetben forradalom.
A Tkben kt osztlyt klnbztet meg:
1. A kizskmnyolkat à tksek
2. A kizskmnyoltak à brmunksok
Konfliktus: az emberi trsadalmak lnyeghez tartozik, a konfliktus a trsadalmak fejldsnek mozgatereje.
MERT: a szocializmusban eltnik; a kommunizmusban teljes lesz a harmnia.
A mai konfliktuselmleti irnyzat: minden emberi trsadalomban voltak, vannak s lesznek konfliktusok.
A konfliktus leglesebb formja a forradalom. Pozitvnak tli, mert ezek valstjk meg az (egyes) egyik trsadalmi formcibl a msik, haladbb formciba val tlpst.
Harmniaelmlet: (antimarxista szemllet) – a trsadalom lnyegt az egyttmkdsben ltja, s a konfliktusban trsadalmi problmt lt. Ez az irnyzat igen kritikus Marxszal szemben. (Funkcionalista irnyzat)
Elidegeneds: A munkaviszonyokban jelentkezik, hisz a brmunks nem rzi sajtjnak munkja termkeit. A trsadalom tagjai idegenl rzik magukat sajt trsadalmukban, nemcsak munkjuknak, hanem egsz letknek nem ltjk rtelmt, gy rzik, hogy ki vannak szolgltatva nagyobb trsadalmi ertlenek. Nem kpesek sajt sorsukat maguk alaktani.
A gazdasgi alap: a trtnelem dnt mozgatereje. A politika, a tuds, a mvszet, a tudomny, a valls mind csak a gazdasgi viszonyok felptmnyei.
A gazdasgi alap kt rsze:
- Termelerk (technolgia, szakkpzett munkaer)
- Termelsi viszonyok (a termelst szablyoz hatalmi s jogi felttelek)
à A termelerk fejlettsgtl fgg, hogy milyen termelsi viszonyok felelnek meg azoknak legjobban.
Durkheim:
Szolidarits:
- Mechanikus: a trsadalom tagjai egymshoz hasonltanak, hasonl munkt vgeznek àhasonlan gondolkodnak.
- Szerves, organikus: trsadalmi munkamegosztson alapul. A trsadalom klnfle munkt vgz tagjainak egytt kell mkdnik. Nvekv munkamegoszts.
A trsadalom ugyan differencildik, de tagjai egyre jobban egymsra vannak utalva à gy szolidaritst kell reznik egyms irnt.
Anmia:
- dolgozta ki a fogalmat.
- A trsadalom norminak meggyenglst rtette alatta.
Ha a normkban val egyetrts meggyengl, megn a trsadalmi problmk gyakorisga.
Anmis ngyilkossg: az ngyilkossg gyakorisga ott magas, ahol elterjedtebb az anmia.
Valls: - a konszenzus s a szolidarits megteremtsben ltta nagy jelentsgt.
A szolidaritst altmasztjk a nagy lelkesedst kivlt kollektv megmozdulsok, nnepsgek is. (Valls fogalmnak megfelel a nemzeti szocializmus is, mert a trs. illetve a nemzet nimdatt rja el, sokfle rtust alkalmaz, s tmeggylseken tzeli fel a prttagokat a lelkeseds llapotba)
Fontos ttele, hogy a trsadalmi tnyeket csak ms tnyekkel lehet magyarzni. Pl: az ngyilkossg ugyan egyni cselekedet, de az ngyilkossg gyakorisga trsadalmi tny; ezrt nem magyarzhat az egynek tulajdonsgaival, pldul pszicholgiai jellemzkkel.
Max Weber:
|