A kommunik�ci� t�megkommunik�ci�s modelljei

                Az t�megkommunik�ci�s modellek elm�lett�rt�net�ben ki kell emeln�nk Jakab Zolt�n munk�ss�g�t. Mi is az �ltala f�lv�zolt logikai gondolatmenetet k�vetj�k majd itt.

                Az �tvenes �vekben a kommunik�ci�kutat�s a matematikai inform�ci�elm�let valamint a biol�gia �s pszichol�gia seg�ts�g�vel egy egys�ges paradigm�t dolgozott ki. Akkor m�g �gy gondolt�k, hogy ezt az egyszer� modellt egyetemes �rv�ny�k�nt lehet majd haszn�lni. �pp ez�rt �rdemes arra ford�tanunk a figyelm�nket, hogy a kezdeti egys�ges paradigma milyen k�rd�sek megv�laszolatlanul hagy�sa miatt indult boml�snak, �s hogy mik�pp v�laszolj�k meg az �jabb �s �jabb elm�letek a fennmarad� k�rd�seket.

                Az els� modell teh�t, amelyik a fentebb eml�tett matematikai �s pszichol�giai hat�sokat viseli mag�n Shannon �s Weawer nev�hez f�z�dik.(1949) Sz�mukra a t�megkommunik�ci�s szervezet pontosan �gy m�k�d�tt, mint az individu�lis besz�lget�s. A modell �llt egy k�zl� �s egy ad� berendez�sb�l, egy csatorn�b�l, egy vev� berendez�sb�l, �s a c�mzettb�l. Az �zenet k�zvet�t�se sor�n a jelek seg�ts�g�vel k�dol�sr�l �s dek�dol�sr�l besz�ltek. A modell primit�vs�ge b�r els� pillanatra l�tszik, m�gis munkahipot�zisk�nt, elemz�si keretk�nt m�g ma is bizonyos esetekben j�l haszn�lhat�.

                Laborat�riumi k�r�lm�nyek k�z�tt a szoci�lpszichol�giai kutat�sokban is t�k�letesen megfelel e modell, hiszen az attit�d�k vizsg�lat�t el�zetes prekoncepci�k �s k�s�rleti felt�telek alkotj�k, azaz a f�ggetlen v�ltoz�kat a kutat�k �ll�tj�k fel. (P�ld�ul a kommunik�ci�s h�l� szerkezet�t mesters�gesen maghat�rozz�k, hogy azt�n a feladatmegold�si hat�konys�got vizsg�lj�k.) Abban a pillanatban azonban, amikor viszont szociol�giailag mag�t a t�megkommunik�ci�t kellett volna le�rni, ez az egyszer� line�ris modell haszn�lhatatlannak bizonyult. A szociol�giai f� k�rd�sek ugyanis arra ir�nyultak, hogy hogyan konstitu�l�dik a k�zl�, hogyan j�n l�tre az �zenet, milyen hat�st �r el a t�megkommunik�ci� stb. M�rpedig ezekre a kardin�lis k�rd�sekre Shannon �s Weawer modellje semmilyen v�lasszal nem szolg�lt.

A Shannon-Weawer modellt nem csak a szociol�gia t�megkommunik�ci� kutat�sa haladta meg, de a kommunik�ci� elm�let maga is.

             Az egyik igen fontos t�megkommunik�ci�s modell az Lasswell�, aki az interperszon�lis (szem�lyk�zi) kommunik�ci�s helyzetn�l m�r t�gabban haszn�lhat� modellt mutatott be. � maga is egy�bk�nt szint�n els�sorban a kommunik�ci�s aktus pszichol�giai vonatkoz�saiban haszn�lta, de m�r a propaganda jelens�gek �rtelmez�se is foglalkoztatta, emi viszont m�r szervesen kapcsol�dott a t�megkommunik�ci� modellez�s�nek tudom�nyt�rt�netis�g�hez, �s a m�r ekkor is divatosnak sz�m�t� hat�svizsg�latokhoz. V�lem�nye szerint csup�n �t k�rd�sre kell mindig v�laszt adnunk ahhoz, hogy b�rmely kommunik�ci�s aktust le�rhassunk.Azonban � sem tette m�g fel azt a k�rd�st, hogy hogyan j�n l�tre az �zenet, �s hogy mik�nt szervez�dik meg maga a k�zl�s.  Pedig azt kell mondanunk, hogy ha Shannon �s Weaver valamint Lasswell visszany�ltak volna a t�megkommunik�ci�r�l sz�l� h�resebb �r�sokhoz, gondolunk itt els�sorban Lippmann munk�ss�g�ra, az �zenet l�trej�tt�nek probl�m�ja benn�k is felmer�lhetett volna.

                Walter Lippmann ugyanis k�nyv�ben, a "K�zv�lem�ny"-ben m�r 1922-ben feszegette azt, hogy ki tolakodhat el�t�rbe. Lippmann sz�m�ra ugyanis az a h�r, ami el�t�rbe tolakodik, ennek mechanizmus�ban pedig felismerni v�li az int�zm�nyek szerep�t, �s azt, hogy az �js�g�r� m�r szelekt�lt inform�ci�kkal dolgozik. Az � gondolatrendszer�ben az �js�g�r� m�g az�rt van r�utalva az int�zm�nyekre, mert t�bb az esem�ny mint az �js�g�r�. A m�dia teh�t mint azt e kifejez�s is mutatja els�sorban k�zvet�t.

                Haladjunk azonban tov�bb a t�megkommunik�ci� modelljeinek elm�leti fejl�d�s�n. White 195O-ben megkezdte a kapu�r vizsg�latait. A kommunik�ci�s l�nc addigi els� elem�nek egy r�sze �gy kibomlott. A be�rkez� inform�ci�kat k�l�nb�z� szinteken k�l�nb�z� f�le sz�r�seken mennek kereszt�l. A k�l�nb�z� szintek k�z�l White m�g csup�n az �js�g�r�ra koncentr�lt, azonban ez is nagy el�rel�p�snek tarthat�. �gy fogta fel az �js�gszerkeszt�s�geket, mint kapu�r�k �sszef�gg� sorozat�t. Amire teh�t White nem keresett v�laszt az az, hogy mik�pp is jutnak az inform�ci�k �s a h�rek a szerkeszt�s�ghez. Modellj�b�l m�g hi�nyzott a m�di�nak mint szervezetnek a t�bbi int�zm�nnyel �s a t�rsadalommal val� �sszekapcsol�sa.

              Ezt a hi�nyt pr�b�lta megint csak r�szben p�tolni Westley �s MacLean.(1957) Az � sz�haszn�latukban a kommunik�tor egy�ltal�n nem �js�g�r�, hanem olyasvalaki, aki az �js�g�r�k fel� �rdekeket k�zvet�t. Kommunik�tor alatt �gy legink�bb az olyan int�zm�nyek k�pvisel�it kell �rten�nk, mint a korm�ny sz�viv�, a rend�rs�gi sz�viv�k, a politikai sz�viv�k stb. De nem rugaszkodunk t�l az eredeti elm�let keretein ha azt �ll�tjuk, kommunik�tor b�rkib�l lehet, aki egy kis csoport nev�ben mag�ra tudja vonni a m�dia figyelm�t. P�ld�ul az is kommunik�tor, aki felm�szik a h�d tetej�re, majd amikor leveszik onnan a szoci�lis neh�zs�gekre hivatkozik. Ebben az esetben ember�nk a t�rsadalom als�bb r�tegeinek eredeti h�rforr�sa.

A kommunik�torok eset�ben k�l�nb�z� t�rsadalmi faktorok tolakodnak el� a val�s�gb�l, a kapu�r�k ezeket csak tov�bb�tj�k a k�z�ns�g ig�nyei szerint. Be�p�lt teh�t a modellbe Lippmann hajdani �tlete, s�t azt kell meg�llap�tanunk, hogy Westley �s MacLeann�l a Lippmann-i elk�pzel�snek megfelel�en t�k�letesedett a modell. Ugyanis az int�zm�nyek (sz�viv�k) szerep�nek kiemel�se �sszecseng Lippmann v�leked�s�vel, csak�gy mint a kapu�r funkci�i, mely szerint a m�dia nem �nk�nyes, hanem az int�zm�nyekt�l j�v� inform�ci�khoz �s a k�z�ns�g ig�nyeihez igazodva korl�tozott szabads�ggal �s hatalommal rendelkezik. Valami ilyesmit �ll�tott Lippmann is an�lk�l, hogy a "kapu�r" fogalm�t �s egy�b tulajdons�gait haszn�lta volna. Vegy�k �szre, hogy a Westley-MacLean modell a Lippmann-i ideol�gi�val szemben felt�lthet� volna egyfajta m�diahatalom koncepci�val is. Modellj�k er�nye �pp ez a hajl�konys�g, mik�zben �k maguk felismerik a m�dia auton�mi�ra t�rekv�s�nek mozgat�rug�j�t, �szreveszik azt a nyom�st is, aminek az �lland�an ki van t�ve. A m�di�ra hat� nyom�s k�rd�s�t amikor r�szletezik azt �ll�tj�k, hogy a kommunik�tor mindig arra t�rekszik, hogy a sz�m�ra kedvez� ir�nyba befoly�solja a m�di�t.

                Az �tletet tov�bb r�szletezve h�rom logikai v�ltozat�t mutatja be Gieber �s Johnson a kommunik�tor �s a kapu�r viszony�nak. Az egyik a teljes elk�l�n�l�s, a m�sik a r�szleges asszimil�ci�, a harmadik pedig az a helyzet amikor a kapu�r szerepe csak form�lis, mert a val�di h�r szelekci�t a politikai kommunik�torok v�gzik. A teljes asszimil�ci�ra lehet p�lda egy politikai diktat�ra, a r�szleges asszimil�ci�ra mi a volt �gynevezett l�tez� szocializmust eml�tj�k, a teljes elk�l�n�l�s pedig ide�lis esetben a demokr�ci�knak volna a saj�tja.

                Westley �s MacLean mint azt eml�tett�k teh�t azt hangs�lyozza, hogy a kommunik�tor mindig asszimil�ci�ra t�rekszik. Ezzel v�lem�ny�nk szerint elsiklik az olyan kommunik�ci�s folyamatok mellett, amelyekben a befoly�sol�s kev�sb� hatalmi jelleg�, sokkal ink�bb �zleti (csereelm�let), s�t olykor egyenesen h�zelg�. M�rpedig min�l kiegyens�lyozottabb egy t�rsadalom hatalmi megoszl�sa, ann�l ink�bb sz�ks�g van e k�t ut�bbi helyzet fogalmi le�r�s�ra is. A '7O-es �vekben a rend�rs�g kommunik�ci�s strat�gi�inak elemz�s�vel p�ld�ul m�r f�lt�rt�k ezeket a vari�ci�kat is.

A kapu�r�k a Westley-MacLean modellben maguk is szelekt�lnak a k�lvil�g esem�nyei k�z�l, de els�sorban a m�dia szervezet�n k�v�li kommunik�torok hozz�juk direktben eljuttatott anyagai k�z�l v�logatnak oly m�don, hogy sohasem feledkeznek meg arr�l, �k - m�rmint a kapu�r�k - els�sorban a k�z�ns�g megb�zottjai.

Ha a modellel szembeni hi�nyoss�gokat kell megfogalmaznunk, azt eml�thetn�nk m�g, hogy a szerz�k az int�zm�nyis�gre reduk�lj�k a k�lvil�got, s �gy v�g�l m�giscsak kimarad a t�rsadalom szerepe, az �zenet sz�let�s�nek m�r-m�r filoz�fiai, vagy konkr�tabban fenomenol�giai magyar�zata. Ennek p�tl�s�t a kaliforniai fenomenol�gusok v�g�l is megval�s�tj�k egy az eddigiekt�l elt�r� teljesen �j fogalmi konstrukci�val.      

                Harvey Molotch �s Marilyn Lester szerint a val�s�gban v�gtelen sz�m� dologb�l csak keveset vessz�nk �szre. Ezeket nevezik „t�rt�n�snek”. Mint �ltal�ban a fenomenol�gi�ban az megszokott, itt is arr�l van sz�, hogy a tudatunk konstru�lja meg a vil�got, kapcsol �ssze id�beli folyamatokk� olyan dolgokat, amelyek a val�s�gban nincsenek. (P�ld�ul matematika sincs a term�szetben, az ember tudata m�gis kivet�ti r�.) A fenomenol�gusok a t�megkommunik�ci� t�m�j�ban �gy v�laszt adtak arra, hogy mib�l sz�letik a h�rek alapanyaga: a t�rt�n�sekb�l. A tov�bbi okoskod�s m�r ak�r a Frankfurti Iskol�ra is eml�keztethet benn�nket. Molotch�k is �gy v�lik, hogy a t�rt�n�sekb�l �rdekvez�relt besz�mol�k k�sz�lnek, �s ez lesz az „esem�ny”. Mivel az esem�nyt konstru�l� h�rgerjeszt�k semmiben sem k�l�nb�znek Westley �s MacLean kommunik�tor�t�l, itt csup�n elnevez�sbeli v�ltoztat�sr�l besz�lhet�nk. Annyiban viszont val�ban el�rel�p�s t�rt�nt, hogy a kommunik�ci�s l�ncot siker�lt kib�v�teni�k a t�rsadalom ir�ny�ba.

                M�sik sikeres fogalmuk az „esem�nysz�ks�glet”. Szerint�k esem�nysz�ks�glete van a h�rgerjeszt�knek �s a h�rk�sz�t�knek, nem ismerik viszont fel a k�z�ns�g esem�nysz�ks�glet�t, annak okait �s jellegzetess�geit. Modellj�k sz�mos �tfed�st tartalmaz az el�z�ekkel, s�t n�ha kevesebb is azokn�l. Ez nem utols� sorban az�rt van, mert figyelm�ket �k is a hatalom befoly�sol�si t�rekv�s�re ir�ny�tj�k. Innen is a "kommunik�tor" semlegesebb, de f�lre�rthet�bb kifejez�se helyett (f�lre�rthet�bb, hiszen a k�znyelv itt az �js�g�r�ra asszoci�l, pedig pl. a sz�viv�kr�l van sz�), a "h�rgerjeszt�" kifejez�s. Ez m�r egy�rtelm�en utal a helyzetre �s a manipul�ci�s sz�nd�kra. Molotch �s Lester a maguk ideol�giai terhelts�ge miatt nem veszik �szre a k�z�ns�g szerep�t, �s a visszacsatol�si folyamatok lehet�s�geit.