Megvan az átjárás a két normarendszer között. Egy erkölcsi norma kinőheti magát jogi normává. A jogi norma kiléphet, és erkölcsi normaként élhet tovább.

A jogot jogágakra oszthatjuk. A jogágak speciális szabályozási területek. Jogág a polgári jog, a büntetőjog, az alkotmányjog, a munkajog, a pénzügyi jog, stb…. A jogágak között is van átfedés. 

A polgári jog szabályozási köre: főként vagyoni viszonyokat, kiegészítő jelleggel személyi viszonyokat szabályoz, amelyek során a jogalanyok mellérendeltek, egymástól függetlenek, egyenjogúak.

A polgári jog alapkódexe: PTK 1959. évi IV. törvény

Ehhez még számtalan jogszabály kapcsolódik.

A polgári jog rendszere: törvénykönyvi rendszer

                                          oktatási rendszer

§         Törvénykönyvi rendszer – a PTK rendszere

1. Bevezető rendelkezések

(polgári jogi alapelvek, joggal való visszaélés, utaló magatartás)

2.      Személyek

(jogképesség, cselekvőképesség, jogi személyek, személyiségi jogok)

3.      Tulajdonjog

(tulajdonost megillető jogok és kötelezettségek, tulajdonszerzési jogok, közös tulajdon, birtokvédelem, tulajdonvédelem, korlátolt dologi jogok)

4.      Kötelem (a szerződések joga)

§         kötelmi általános rész (az összes szerződésre vonatkozó alapvető szabályok)

§         felelősségtan (hogyan lehet valakit kártérítésre, felelősségre vonni)

§         kötelmi különös rész (egyes szerződéseket taglalja: adás-vételi, csere, letét)

5.      Öröklési jog

(végrendelkezés, törvényes öröklés szabályai)

6.      Záró rendelkezések

(fogalmi szintű meghatározások)

§         Oktatási rendszer

1.      Általános rész

(tágabb, mint a PTK bevezetője, mert a törvénykönyvi szabályok megértéséhez több ismeretanyagra van szükség, mint amennyit a PTK bevezetője tartalmaz)

2.      Személyek

3.      Tulajdon

4.      Kötelem

5.      Öröklés

6.      Szerzői jog

Általános rész

Jogszabálytan

A jog megjelenési formái. (A jog ebben jelenik meg a jogalkotók számára.)

A jogszabályok szerkezeti elemei:

§         Tényállás/hipotézis

meghatározza, hogy mely területekre akar szabályt, rendelkezést adni (nem lehet sem általános, sem egyedi)

§         Rendelkezés/diszpozíció

megadja, amit a jogszabály az adott tényállásra utasít

§         Jogkövetkezmény

§         joghatás – ha a rendelkező résznek megfelelően viselkedett a jogalany

§         szankció – ha a rendelkező résznek nem megfelelően viselkedik a jogalany

Jogforrási hierarchia:

A jogszabályok egymáshoz viszonyított alá-, és fölérendeltségét fejezi ki.

§         Alkotmány (ez áll a legfelül)

§         Törvény (alapkódex jellegű: PTK, BTK, egyéb törvények)

§         Kormányrendelet

§         Miniszteri rendelet

§         Önkormányzati rendelet

Az alacsonyabb rendű jogszabály nem ütközhet egy magasabb rendű jogszabállyal, ha csak azt magasabb szinten meg nem engedik.

A jogszabály hatálya:

§         Területi (melyik az a földrajzi egység, amelyre vonatkozóan alkalmazni kell a jogszabályt)

§         Személyi (azt a személyi kört adja meg, amelyre alkalmazni kell a jogszabályt)

§         Időbeli (mettől meddig alkalmazható a jogszabály)

§         Az időbeli hatály kezdete

§         hogyan tudjuk meg:

§         a jogszabály rendelkezik erről

§         egy másik jogszabály hatályba lépteti

§         mikortól:

§         kihirdetéstől (Magyar Közlönyben való megjelenés)

§         a kihirdetést követő meghatározott időtartam letelte után (pl. 180 nap)

§         konkrét időpontot ad a jogszabály (pl. 2000. október 1.-től)

§         Az időbeli hatály vége

§         meghatározott időre jött létre

§         újabb jogszabály jön létre ugyan arra a területre, ami a régit hatályon kívül helyezi

§         hatályon kívül helyező jogszabály, de nincs új rendelet (nem kell szabályozni már a területet)

Visszahatás: a jogszabály hatályba lépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell, ha kedvezőbb elbírálást tartalmaz

Továbbhatás: a hatály megszűnése után is alkalmazzák bizonyos esetekben

A jogszabály érvényessége:

Ha az arra feljogosított szervek a jogszabály alkotására előírt normák betartásával alkotják meg azt, és a megfelelő módon hirdetik ki.

Csak érvényesen létrejött jogszabály lehet hatályos.

A jogszabály fajtái:

Polgári jogi határidők

Három típusa van:

§         elévülési határidő

§         jogvesztő határidő

§         jogalkotó határidő

Elévülési határidő:

Egy idő eltelte után az állami kikényszeríthetőség megszűnik, de a jog megmarad. Általános elévülési idő: 5 év, ennél többen a felek nem állapodhatnak meg, kevesebben viszont igen. 3 típusa van:

§         meghosszabbítása: a feleket megilleti a jog, ha 1 évnél rövidebb a határidő és azt 1 évre hosszabbítják írásban

§         meghosszabbodása/nyugvása: ha a jogosult valamilyen menthető okból nem tudja az igényét érvényesíteni, akkor az ok megszűnésétől számított 1 évig az igényét még akkor is érvényesítheti, ha az elévülési idő letelt vagy 1 évnél kevesebb van hátra belőle (amennyiben a hátravélő idő 1 évnél kevesebb, akkor a meghosszabbodás időtartama 3 hónap)

§         megszakadása: valamilyen körülmény lép fel, ami miatt újra kezdődik az elévülési idő számolása;

§         megszakító tényezők:

§         a jogosult írásban  felszólítja a kötelezettet a teljesítésre

§         a jogosult a teljesítés érdekében bírósághoz fordul

§         közös megegyezésen módosítják a köztük lévő kapcsolatot

§         a kötelezett tartozáselismerő nyilatkozatot tesz írásban

§         a kötelezettnek az engedményezésről való értesítése

Jogvesztő határidő:

Nemcsak az állami kikényszeríthetőség szűnik meg, hanem maga a jog is.

Jogalakító határidő:

Jogot szüntet meg, és jogot keletkeztet egyszerre. Pl.: elbirtoklási határidő (10 év).

Polgári jogi alapelvek

Megkülönböztetünk elméleti és gyakorlati részt.

Elméleti szempont:

Közvetítő szerepet töltenek be a társadalom, a gazdaság, a polgári változások és a jog között.

Gyakorlati szempont:

§         Értelmező szerep:

§         ha homályos a jogszabály megfogalmazása, az alapelvek segítségével próbálnak rájönni, hogy mire gondolt a jogalkotó.

§         Van, mikor kifejezetten úgy alkotják meg, hogy a jogalkalmazóknak értelmező szerepet szánnak (pl. ”haladéktalan”meghatározás, „szokásos mértékű” ajándék stb.).

§         Hézagpótló szerep/analógia:

§         Analógia legis: nincs az esetre szabályozás, de van hasonló eset, amit lehet rá alkalmazni.

§         Analógia juris: csak az alapelvek segítségével lehet megoldani a problémát.

Alapelvek csoportosítása:

§         Rendszertani alapelvek: az egész rendszert áthatják, mint pl. az igazságosság elve.

§         Jogági alapelvek: csak adott jogágon belül érvényesülnek. (pl. a polgárjogon belül)

§         Jogintézményi alapelvek: egy jogágon belül egy meghatározott területre vonatkoznak. (pl. a kötelmi jogon belül a szerződéses szabadság elve)

Néhány alapelv:

§         kölcsönös együttműködés elve

§         általában elvárhatóság elve

§         tulajdon védelme

§         személyek, és vagyoni érdekek védelme

§         jóhiszeműség elve (valaki nem tudott, és nem is kellett tudnia adott körülmények között kellő körültekintés mellett sem a látszattal ellentétes valóságról)

§         joggal való visszaélés                  vitatott mindkettő

§         utaló magatartás                             alapelvi jellege

Joggal való visszaélés:

A jogot a társadalmi rendeltetésével azonos célra kell használni, ha nem így cselekszünk, joggal való visszaélést követünk el.