-         A t�rsadalomr�l val� gondolkod�s az emberis�ggel egyid�s.

-         Mint �n�ll�, saj�t t�mak�rrel, elm�letekkel �s m�dszertannal rendelkez� tudom�ny megsz�let�se a XIX. sz. -ra tehet�.

El�fut�rok:

Saint-Simon:

-        T�rv�nyszer�s�get keresett a t�rsadalmak fejl�d�s�ben.

-        Szerinte k�t er� mozgatja a t�rsadalmakat:

1.       A megszok�s ereje à szok�sokban �s int�zm�nyekben �lt testet.

2.       �j�t�sra val� hajlam à v�ltoztat�sra ir�nyul� kollekt�v aspir�ci�.

A t�rt�nelemben v�ltakoznak a stabilit�s id�szakai �s a kritikus id�szakok, �gy mennek v�gbe a nagy v�ltoz�sok.

Megk�l�nb�ztet:

-        Teol�giai t�rsadalmat.

-        Katonai t�rsadalmat.

-        Ipari t�rsadalmat.

à A fejl�d�s az ipari t�rsadalom ir�ny�ba halad. � az „ipari t�rsadalom” megfogalmaz�ja.

Szerinte a vezet� oszt�ly tud�sokb�l, bank�rokb�l, ipari v�llalkoz�kb�l �s m�rn�k�kb�l fog �llni.  à Teh�t a „menedzserek az uralkod� oszt�ly” �s az „�rtelmis�g az uralkod� oszt�ly” eg�szen Saint-Simon-ig ny�lik vissza.

Comte:

-        � fogalmazta meg a szociol�gia ig�ny�t, �s t�le sz�rmazik az elnevez�s is.

-        Szerinte a t�rsadalmat determinisztikus t�rv�nyek uralj�k.

-        �gy gondolja, hogy a szociol�gia k�pes el�rel�tni, �gy a sz�ks�gszer�en bek�vetkez� v�ltoz�sokat, k�nnyebb� �s kev�sb� f�jdalmasabb� kell tennie.

Pozitivista: A term�szettudom�nyokkal val� hasonl�s�g hangs�lyoz�sa miatt.

Az emberis�g fejl�d�s�nek elm�lete:

-        Teol�giai korszak

-        Metafizikai korszak

-        Pozit�v korszak

A jelens�geket term�szettudom�nyos m�dszerekkel kimutatott t�rv�nyekkel magyar�zz�k. Az egyik korszakt�l a m�sikba val� �tmenet(et) a t�rsadalom �sszezavarod�s�val, anarchi�val j�r.

Pozit�v korszak à Az ipar a legfontosabb gazdas�gi �g. (� is az ipari t�rsadalom elm�let�t vallotta) A meritokratikus t�rsadalom eszm�j�nek el�fut�ra.

Tocqueville:

-        �rdekl�d�s�nek k�z�ppontj�ban a demokr�cia �llott. Szerinte lehet liber�lis (mint Amerik�ban) vagy despotikus (mint Franciaorsz�gban)

-        �gy l�tta, hogy az egyenl�s�g megval�s�t�sa a szabads�g elnyom�s�val j�r.

-        Azt kutatta, hogy milyen t�nyez�k seg�tik el� a szabads�g meg�rz�s�t az egyenl�s�get k�v�n� t�rsadalmakban.

-        Az egyenl�s�g: megsz�nnek a rendek �s az oszt�lyok k�z�tti jogi k�l�nbs�gek. Nem jelenti az anyagi helyzet �s a j�vedelmek egyenl�s�g�t. Hanem, hogy a t�rsadalmi poz�ci�k nem �r�kl�dnek, �gy minden foglalkoz�s nyitva �ll minden �llampolg�r el�tt.

-        A szabads�g: a hatalom t�rv�nyek szerinti gyakorl�s�t, az �nk�nyesked�s hi�ny�t jelenti.

-        Az �llami hatalom decentraliz�ci�ja, az �llampolg�rok �nk�ntes t�rsul�sainak, egyes�leteinek aktivit�sa, amit ma civilt�rsadalomnak nevez�nk.

Az alap�t� aty�k:

K. Marx, F. Engels:

Szociol�giai jelleg� munk�inak 3 f� csoportja:

-        Egy-egy t�rsadalom meghat�rozott t�rt�neti id�szak�t elemz� m�vek

-        A kapitalista t�rsadalom m�k�d�s�t elemz� (T�KE)

-        Az eg�sz t�rt�neti fejl�d�st �tfog� t�rt�nelemfiloz�fiai m�vek: (Kommunista Ki�ltv�ny)

Kapitalista rendszer: elemz�se, ellentmond�sainak felt�r�sa. A kapitalizmus sz�ks�gszer� �sszeoml�sa à a szocializmus sz�ks�gszer� elj�vetele.

T�k�soszt�ly à� Munk�soszt�ly

A t�k�sek kizs�km�nyolj�k a munk�sokat. A munk�sok szem�lyileg szabadok, de meg�lhet�s�k �rdek�ben k�nytelenek b�rmunk�sk�nt eladni munk�jukat a t�k�seknek, akik a termel�eszk�z�k birtok�ban vannak.

Szocialista rendszer: A j�vedelmeket a v�gzett munka ar�ny�ban osztj�k el. A termel�eszk�z�k t�rsadalmi tulajdonba v�tel�nek fontoss�ga, a munk�soszt�ly (�tmeneti id�re) hatalma à PROLET�R DIKTAT�RA.

�llamszocializmus: A termel�eszk�z�k nagy t�bbs�ge �llami tulajdonban van. K�zponti gazdas�gi tervez�s folyik. (pl.: Mo. 1990-ig.)

Kommunizmus: Mindenki sz�ks�gletei szerint r�szes�l a megtermelt javakb�l.

Van demokratikus szocializmus is (prolet�rdiktat�ra n�lk�l)

Form�ci� elm�let: Eszerint az emberis�g az �sk�z�ss�gi t�rsadalom ut�n a rabszolgatart�, a feud�lis, a kapitalista, �s a szocialista rendszeren megy kereszt�l, m�g v�g�l a fejl�d�s a kommunista t�rsadalomban cs�csosodik ki.

A kapitalista t�rsadalomig a kizs�km�nyol�s jellemzi a rendszert.

A kor�bban nagy hat�s� marxizmus hanyatl�s�t az okozta, hogy nem val�sult meg a marxi j�slat. Bizonyos fejlets�gi sz�nt el�r�se ut�n a szocialista rendszer rendre �sszeomlott, �s hely�n a kapitalista rendszer val�sult meg. (nem ford�tva t�rt�nt)

A korabeli kapitalista t�rsadalmakra alapozta j�slat�t, hogy a kapitalizmust felv�ltja a szocialimus. Semmi jel nem mutat azonban arra, hogy a gazdas�gi v�ls�gok miatt a kapitalista gazdas�gi rendszer �sszeomlik. Az ezzel j�r� s�lyos munkan�lk�lis�g �s a lek�zd�s�re ir�nyul� gazdas�gpolitika viszonylagos sikertelens�ge aktu�liss� teszi Marx k�rd�sfelvet�seit.

A munk�soszt�ly elnyomorod�sa

-        Abszol�t ~: a munk�sok �letsz�nvonala abszol�t �rtelemben egyre m�lyebbre s�llyed, vagyis egyre kisebb b�rb�l kell gazd�lkodniuk.

-        Relat�v ~: a munk�sok �letsz�nvonala nem sz�ks�gk�ppen cs�kken, de a t�k�sek �s a munk�sok j�vedelme k�z�tti r�s egyre nagyobb� v�lik.

-        Az elnyom�selm�let alapja az: �rt�kt�bblet elm�let, minden �r� �rt�ke az el��ll�t�sra ford�tott munk�val ar�nyos.

-        Mivel a haszn�lati �rt�ke nagyobb, mint az �rt�ke a t�k�s a k�l�nb�zetet kisaj�t�tja à kizs�km�nyol�s. A profit a munk�s ki nem fizetett b�re.

-        A munk�sok b�re a gazdas�gi fejl�d�s el�rehaladt�val emelkedni kezdett. L�nyeges szerepe van ebben az oszt�lyharcnak, a szakszervezeti mozgalomnak.

-        A kezdeti nagy j�vedelmi k�l�nbs�gek er�sen cs�kkentek, de az ut�bbi m�sf�l �vtizedben t�bb fejlett kapitalista orsz�gban ism�t folyamatosan n�ni kezdtek. A j�vedelem-eloszl�snak Marx �ltal megfogalmazott probl�m�i ma is fenn�llnak.

Az oszt�ly: azon egy�nek csoportja, akik a termel�eszk�z�kh�z val� viszony tekintet�ben azonos helyzetben vannak.

A termel�eszk�z�k a t�k�sek tulajdon�ban vannak, a munk�soknak viszont nincsenek termel�eszk�zeik. à Ez hat�rozza meg helyzet�ket.

K�t oszt�lyfogalmat haszn�l:

1.       A mag�nak val� oszt�ly: tagjai azonos helyzetben vannak, de ez nem tudatosul benn�k, �s ez�rt nem folytatnak oszt�lyharcot.

2.       A mag��rt val� oszt�ly: tagjai tiszt�ban vannak azzal, hogy azonos helyzetben vannak, tudj�k hogy m�s oszt�lyokt�l ellent�tesek az �rdekeik. Az �rdekeik �rv�nyes�t�s��rt oszt�lyharcot folytatnak. à v�gs� esetben forradalom.

A T�k�ben k�t oszt�lyt k�l�nb�ztet meg:

1.       A kizs�km�nyol�kat à t�k�sek

2.       A kizs�km�nyoltak à b�rmunk�sok

Konfliktus: az emberi t�rsadalmak l�nyeg�hez tartozik, a konfliktus a t�rsadalmak fejl�d�s�nek mozgat�ereje.

MERT: a szocializmusban elt�nik; a kommunizmusban teljes lesz a harm�nia.

A mai konfliktuselm�leti ir�nyzat: minden emberi t�rsadalomban voltak, vannak �s lesznek konfliktusok.

A konfliktus leg�lesebb form�ja a forradalom. Pozit�vnak �t�li, mert ezek val�s�tj�k meg az (egyes) egyik t�rsadalmi form�ci�b�l a m�sik, halad�bb form�ci�ba val� �tl�p�st.

Harm�niaelm�let: (antimarxista szeml�let) – a t�rsadalom l�nyeg�t az egy�ttm�k�d�sben l�tja, �s a konfliktusban t�rsadalmi probl�m�t l�t. Ez az ir�nyzat igen kritikus Marxszal szemben. (Funkcionalista ir�nyzat)

Elidegened�s: A munkaviszonyokban jelentkezik, hisz a b�rmunk�s nem �rzi saj�tj�nak munk�ja term�keit. A t�rsadalom tagjai idegen�l �rzik magukat saj�t t�rsadalmukban, nemcsak munk�juknak, hanem eg�sz �let�knek nem l�tj�k �rtelm�t, �gy �rzik, hogy ki vannak szolg�ltatva nagyobb t�rsadalmi er�tlenek. Nem k�pesek saj�t sorsukat maguk alak�tani.

A gazdas�gi alap: a t�rt�nelem d�nt� mozgat�ereje. A politika, a tud�s, a m�v�szet, a tudom�ny, a vall�s mind csak a gazdas�gi viszonyok fel�p�tm�nyei.

A gazdas�gi alap k�t r�sze:

-        Termel�er�k (technol�gia, szakk�pzett munkaer�)

-        Termel�si viszonyok (a termel�st szab�lyoz� hatalmi �s jogi felt�telek)

à A termel�er�k fejletts�g�t�l f�gg, hogy milyen termel�si viszonyok felelnek meg azoknak legjobban.

Durkheim:

Szolidarit�s:

-        Mechanikus: a t�rsadalom tagjai egym�shoz hasonl�tanak, hasonl� munk�t v�geznek àhasonl�an gondolkodnak.

-        Szerves, organikus: t�rsadalmi munkamegoszt�son alapul. A t�rsadalom k�l�nf�le munk�t v�gz� tagjainak egy�tt kell m�k�dni�k. N�vekv� munkamegoszt�s.

A t�rsadalom ugyan differenci�l�dik, de tagjai egyre jobban egym�sra vannak utalva à �gy szolidarit�st kell �rezni�k egym�s ir�nt.

An�mia:

-        � dolgozta ki a fogalmat.

-        A t�rsadalom norm�inak meggyeng�l�s�t �rtette alatta.

Ha a norm�kban val� egyet�rt�s meggyeng�l, megn� a t�rsadalmi probl�m�k gyakoris�ga.

An�mi�s �ngyilkoss�g: az �ngyilkoss�g gyakoris�ga ott magas, ahol elterjedtebb az an�mia.

Vall�s: - a konszenzus �s a szolidarit�s megteremt�s�ben l�tta nagy jelent�s�g�t.

A szolidarit�st al�t�masztj�k a nagy lelkesed�st kiv�lt� kollekt�v megmozdul�sok, �nneps�gek is. (Vall�s fogalm�nak megfelel a nemzeti szocializmus is, mert a t�rs. illetve a nemzet �nim�dat�t �rja el�, sokf�le r�tust alkalmaz, �s t�meggy�l�seken t�zeli fel a p�rttagokat a lelkesed�s �llapot�ba)

Fontos t�tele, hogy a t�rsadalmi t�nyeket csak m�s t�nyekkel lehet magyar�zni. Pl: az �ngyilkoss�g ugyan egy�ni cselekedet, de az �ngyilkoss�g gyakoris�ga t�rsadalmi t�ny; ez�rt nem magyar�zhat� az egy�nek tulajdons�gaival, p�ld�ul pszichol�giai jellemz�kkel.

Max Weber: