Alapfogalmak:

T�rsadalmi v�ltoz�s: t�rsadalom szerkezet�nek, int�zm�nyeinek, t�g �rtelemben vett kult�r�j�nak v�ltoz�sa, lehet gyors �s lass�, fokozatos �s ugr�sszer�

gazdas�gi n�veked�s: egyszer�en a GDP-nek, pontosabban az egy f�re jut� GDP-nek a n�veked�se

gazdas�gi fejl�d�s: az egy f�re jut� GDP n�veked�se mellett beletartozik a gazdas�gi szerkezet �talakul�sa, gazd�lkod�s hat�konys�g�nak emelked�se stb.

t�rsadalmi fejl�d�s: bele szok�s �rteni az �letsz�nvonal emelked�s�t, v�rosiasod�s, iskolai v�gzetts�g emelked�s�t, haland�s�g javul�sa stb.

fejlett orsz�g: egy f�re jut� GDP magas

fejl�d� orsz�gok: egy f�re jut� GDP alacsony

j�l�t: j�vedelmen �s a fogyaszt�son k�v�l beletartozik az eg�szs�gi �llapot, a m�velts�g, a k�zbiztons�g, a szabadon beoszthat� id� stb.

�letmin�s�g:  nem anyagi dimenzi�, de vannak akik az egy�ni �let anyagi �s nem anyagi dimenzi�j�val val� el�gedetlens�get defini�lj�k �letmin�s�gnek

Allardt �letmin�s�g defin�ci�ja: embernek h�romf�le alapvet� sz�ks�glete van:

1, j�l�t birtokl�si dimenzi�: anyagi javak megfelel� sz�nvonala, amelyek biztos�tj�k az �lelmez�s�t, lak�s�t, ruh�zkod�s�t, k�zleked�s�t

2, j�l�t szeretet-dimenzi�ja: j� emberi kapcsolatok

3, j�l�t l�tez�s dimenzi�ja: saj�t �lete �rtelm�r�l, c�ljair�l, hasznoss�g�r�l val� maggy�z�d�s, az �nmegval�s�t�s

Anyagit nevezte �letsz�nvonalnak, m�sik kett�t l�tez�s dimenzi�nak; anyagi dimenzi�val kapcsolatos szubjekt�v  v�lem�nyeket nevezet el�gedetts�gnek, az �letmin�s�ggel kapcsolatos szubjekt�v �rt�kel�st boldogs�gnak

mai szociol�gia az �letmin�s�g nem anyagi dimenzi�it, hanem azoknak objektiv �s szubjekti oldal�t tekinti

kapitalista gazdas�g: k�t jell.- a termel�eszk�z�k nagy t�bbs�ge, t�bbnyire viszonylag kisebb sz�m� t�k�s mag�ntulajdonban van, �s a t�rsadalom tagjainak t�bbs�ge, mivel nem rendelkezik termel�eszk�z-tulajdonnal, b�rmunk�sk�nt k�nytelen munk�t v�llalni a mag�ntulajdonban l�v� gy�rakban stb., tov�bb� a gazdas�g m�k�d�s�t a szabadpiac szab�lyozza, az �llam nem avatkozik be k�zvetlen�l a gazdas�g m�k�d�s�be

szocialista gazdas�g: termel�eszk�z�k nagy t�bbs�ge �llami, t�rsadalmi tulajdonban van, tov�bb� k�zponti tervek szab�lyozz�k a gazdas�g  m�k�d�s�t; szok�s parancsgazdas�gnak is nevezni

vegyes gazdas�g: k�t tiszta t�pus k�z�tti �tmenet

ipari t�rsadalom: olyan t�rsadalom, ahol a foglalkoztatottak nagyobb r�sze az iparban �s a k�zleked�sben dolgozik, �s ahol a nemzeti j�vedelem t�lnyom� r�sz�t ezek  a n�pgazdas�gi �gak �ll�tj�k el�

posztindusztri�lis vagy szolg�ltat�si t�rsadalom: olyan t�rs, ahol a szolg�ltat�sok ter�let�n dolgozik a foglalkoztatottak t�bb mint a fele

moderniz�ci�: nemcsak a ipari termel�s n�veked�s�t jelenti, hanem a v�rosiasod�s, az iskolai v�gzetts�g emelked�se, a demogr�fiai viselked�s, emberi viselked�s norm�i �s mot�vumai, az �rt�kek megv�ltoz�sa �s a pol.i rsz-ek demokratiz�l�d�s�t is

centrum: vagy magter�let (core) olyan orsz�g vagy orsz�g csoport, esetleg orsz�gr�sz, ahol a gazdas�gi �s t�rsadalmi fejl�d�s el�sz�r megindul �s amelyik ut�bb a fejl�d�s �l�n halad

perif�ria: ezekt�l a ter�letekt�l t�vol fekv�, elmaradt vagy a fejl�d�sben az el�bbiek ut�n kullog� ter�let

f�lperif�ria: e kett� k�z�tt elhelyezked� ter�let

Elm�letek

Comte elm�lete: emberi t�rsadalmak a tudom�ny �ltal ir�nyitott t�rsadalom fel� haladnak

Marx elm�lete: t�rsadalom fejl�d�s cs�cspontja �s v�gpontja a szocialista, ill. kommunista t�rsadlom lesz

Spencer elm�lete: az emberi t�rsadalmak egy olyan liber�lis gazdas�gi-t�rsadalmi-politikai rendszer, az ipari t�rsadalom fel� k�zelednek, amelyben az �llam szerepe minim�lis lesz �s amelyben a piaci verseny a darwini term�szetes kiv�laszt�d�shoz hasonl�an spont�n m�don ir�ny�tj�k a folyamatokat

Ezeket a korai elm�leteket az jellemezte, hogy az emberi t�rs-ak fej�d�se elvezet valamilyen t�k�letes v�g�llapothoz, �s a fejl�d�s t�rv�nyei determinisztikusak

Rostow elm�lete:

gazdas�gi n�veked�s szakaszai:

1, hagyom�nyos agr�rt�rsadalom

2, fellend�l�s el�felt�teleit megteremt� szakasz, amelyben elkezd n�vekedni a megtakar�t�s �s a beruh�z�s, intenz�vebb� v�lik a bel- �s k�lkereskedelem, l�trej�n a centraliz�lt pol-i hatalom

3, fellend�l�s vagy nekirugaszkod�s szakasz (take-off), amelyben er�sen megn�nek a beruh�z�sok, elkezd�dik a gyors iparosod�s

4, �retts�g szakasza, amelyben az ipari termel�s ker�l t�ls�lyba

5, t�meges fogyaszt�s szakasza, amelyben megn� a szellemi foglalkoz�s�ak ar�nya, er�s�dik a t�rsadalom biztos�t�s

- s�ma legl�nyegesebb eleme a h�rmas pont, mert ebben a beruh�z�s� a d�nt� szerep

- ez a pont  kb 40 �vig tart, ut�na a n�veked�s lelassul, de �lland�sul

- t�meges fogyaszt�s t�rsadalm�val szemben er�s kritik�k jelentek meg; pl: Marcuse- k�nyv�ben a min�l nagyobb fogyaszt�sban �rdekelt ember szellemi  elszeg�nyed�s�t �rja le

Gerschenkron: kieg�sz�tette Rostow elm�let�t azzal, hogy az �llam szerepe a gazdas�gi n�veked�s megind�t�s�ban elt�r� volt- el�sz�r iparosod� orsz�gokban csek�ly, k�s�bb iparosod�kban egyre nagyobb

Ipari t�rsadalom elm�lete: az iparosod�s alapvet�en alak�tja nemcsak a gazdas�got, hanem a t�rsadalmat, a politikai rendszert �s a kult�r�t is; a gazdas�gban a nyeres�gre, a hat�konys�gra �s a folyamatos n�veked�sre val� t�rekv�s uralkodik, a t�rs-i kapcsolatok racionaliz�l�dnak, a politik�ban el�bb-ut�bb l�trej�n a demokr�cia, a kult�r�ban a modern �rt�kek v�lnak uralkod�v�

konvergencia: ipari t�rs. elm�let�hez kapcsol�d� fogalom- az ipar hat�sa  olyan er�s, hogy az ipari t�rsadalmak k�z�tti k�l�nbs�gek el fognak mos�dni, a kapitalista �s szocialista t�rsadalmak valamilyen k�z�s modell fel� fognak  k�zeledni: vegyes gazdas�g lesz, a piaci �s a gazdas�gi tervez�s egy�tt fogja a gazdas�gi folyamatokat ir�ny�tani

Lenski: termel�s technol�gi�ja �s szervezete messzemen�en meghat�rozza  a gazdas�gi, t�rsadalmi �s politikai �let �sszes jellemz�it; az emberis�g t�rt�net�nek fordul�pontj�t a technol�giai �j�t�sok hozt�k meg �s ezek v�lasztott�k el a k�l�nb�z� t�rs. t�pusokat egym�st�l

Lenski t�rsadalomt�pusai: gy�jt�get�- �s vad�szt�rsadalmak; kert�szt�rsadalmak; agr�rt�rsadalmak; ipari t�rsadalmak + h�rom mell�k�t is van: p�sztort�rsadalmak, hal�szt�rsadalmak, tengeri t�rsadalmak

Fourasti�: proindusztri�lis t�rs. elm�lete szerint az ipar r�sze  a nemzeti j�vedelem megtermel�s�ben �s a foglalkoztat�sban bizonyos fels� hat�r el�r�se ut�n  cs�kkeni kezd, ezzel egyidej�leg n� a szolg�ltat�sok szerepe; megv�ltozik az emberek �letm�dja, kor�bbin�l magasabb lesz az �letszinvonaluk, t�bb szabadidej�l van, megn� a tud�s fontoss�ga® megv�ltozik a t�rsadalmi szerkezet hierarchi�ja, mert a tud�ssal rendelkez�k ker�lnek hatalomra

Moderniz�ci� elm�let:

Parsons: politikai, gazdas�gi, kultur�lis �s szem�ylis�gi alrendszerek egym�st k�lcs�n�sen befoly�solj�k

McClelland: teljesitm�nymotiv�ci� elterjed�s�nek emp�rikus kutat�sai fontosak® megjelenik az a motiv�ci�, amely segit az egy�neknek, hogy ne el�gedjenek meg az �r�kl�tt  t�rsadalmi helyzet�kkel

Inkeles �s Rossi: modernit�s dimenzi�i:

1. nyitotts�g az �j tapasztalatokkal szemben

2. nyitotts�g a v�ltoz�sokkal szemben

3. v�lem�ny a nagy t�rs-i k�rd�sekr�l

4. t�rekv�s az inform�l�d�sra

5. jelen- �s j�v�orient�lts�g

6. hat�konys�g

7. tervez�s

8. bizalom a k�rnyez� vil�g kisz�mithat�s�g�ban

9. technikai szaksmerezek �rt�kel�se

10. magas aspir�ci�k az iskolai v�gzetts�g �s foglalkoz�s ter�n

11. m�sok emberi m�lt�s�g�nak tisztelete

12. termel�si folyamatok meg�rt�se

M�nch: politikai rsz (k�z�ss�gi d�nt�seket hozz�k); k�z�ss�gi rsz.(t�rs integr�ci�j�t biztos�tja); kultur�lis rsz (norm�k �s �rt�kek k�rd�seiben val� konszenzus alakul ki); gazd-i rsz (l�tsz�ks�glet fedez�s�hez sz�ks�ges term�keket �ll�tja el�): interpenetr�l minden rsz a m�sikkal

Elias civiliz�ci�s elm�lete:

- mindennapi viselked�s megv�ltoz�s�ban l�tta a t�rs-i v�ltoz�s, civiliz�l�d�s l�nyeg�t

pl: udvariass�gi szok�sok  jellege

- civiliz�ci� folyamata abb�l �ll, hogy min�l nagyobb� �s bonyolultabb� v�lik egy t�rsadalom, ann�l nagyobb sz�ks�g van arra, hogy t�rsadalmilag elfogadhatatlan �szt�n�s, els�sorban er�szakos viselked�st ne k�ls� k�nyszerrel szor�ts�k vissza, hanem a t�rs tagjaival bels�leg fogadtass�k el az azokat tilt� szab�lyokat, �gyhogy a sz�gyen�rzet tartsa vissza a t�rs tagjait az ilyen viselked�st�l

- mai civiliz�lt t�rs jell.: szigor�an tartja mag�t a t�rsadalmi udvariass�gi norm�khoz, tart�zkodik a heves �rzelmekt�l stb.

Dependenciaelm�let, centrum �s perif�ria:

moderniz�ci� leger�sebb kritik�ja: marxista szociol�gusok fogalmazt�k: a fejl�d� orsz�gok nem akarj�k az amerikai gazdas�got, t�rsadalmat �s demokr�ci�t ut�nozni; mai fejl�d� orsz�gok nem k�pesek a mai fejlett orsz�gok kor�bbi moderniz�ci�s �tj�t v�gigj�rni, mert a vil�ggazdas�gban elfoglalt al�rendelt poz�ci�juk ebben megakad�lyozza �ket

Cardoso dependenciaelm�lete: fejlett orsz�gok nem engedik a fejl�d�ket kit�rni a jelenlegi f�gg� gazdas�gi helyzet�kb�l

Wallerstein centrum-perif�ria elm�lete: Minden vil�ggazdas�gi rsz-nek van egy k�zpontja, ahol a gazdas�gi fejletts�g a legmagasabb szinten �ll, �s amely ennek k�vetkezt�ben nagy gazdas�gi �s politikai-katonai hatalommal rendelkezik a vil�grendszer al�rendelt orsz�gai f�l�tt. A centrum ennek k�vetkezt�ben k�pes kizs�km�nyolni a perif�ri�t, valamint a centrum �s a perif�ria k�z�tt elhelyezked� f�lperif�ri�t, �s megakad�lyozza azt, hogy egy-egy orsz�g a perif�ri�b�l vagy f�lperif�ri�b�l kit�rj�n. centrum-perif�ria viszony�ban csak az�ltal k�vetkezik be v�ltoz�s, hogy a centrum eltol�dik a vil�g m�sik r�gi�j�ba