|
Gazdaságföldrajz
borsó 2005.10.18. 10:23
Dr. Becsei József folyt köv IV.( II.félév)
A Föld területe: 510 220 000 km2
Szárazföld területe: 149 160 000 km2
Eurázsia területe: 54 915 000 km2
Európa területe: 10 508 000 km2
Európa
Európa elhelyezkedése
Az eurázsiai földrészen, geológiailag nem választható le róla. Az Ural hegységig terjed, de csak politikailag jelölhető meg a keleti határa. Külön földrésznek csak sajátos kultúrája és történelmi szerepe miatt tekintjük.
Európa határai:
w Délről: a Földközi-tenger,
w Nyugatról: az Atlanti-óceán, illetve Nagy-Britannia,
w Északról: a Jeges-tenger.
A 60. és 35. szélességi fokok között helyezkedik el, a legkedvezőbb mérsékel övben, a nyugati szelek övében – ezek hozzák a csapadékot (mg). Éghajlata nagyon jó.(A kontinensek közül Amerika fekszik még a nyugati szelek övében, de ott a hegyek lezárják a szél csapadékos útját.)
Golf-áramlás (meleg, szabadon áramlik), Észak-atlanti áramlás
Hőmérsékleti anomália: Az azon a szélességi körön fekvők átlaghőmérsékleteinek átlagától való eltérés. Pl. Norvégiában semmi nem fagy be, mert + hőmérsékleti anomália van; Bp. +2,5 fok eltérés - pozitív hőmérsékleti anomália
Európa 84 %-a 500 m alatt van (a tökéletes síkság: 200 m alatt - mérce a tengerszint)
Európa szerkezete
w Balti-pajzs
w (rög)hegységrendszerek
w Eurázsiai-lánchegység
w Síksági területek
Földtörténeti áttekintés
Ősidő (prekambrium) – földtörténeti őskor:
w Balti-pajzs (nem gyűrődik, inkább törik; több millió év alatt lekopott; hullámos felszínű)
w Orosz-tábla (Fennoszarmácia) – Európa keleti fele, vízszintesen fekszik; a felszínformáló erők nem bántották; nyugalomban van, egy helyen törik össze, az Uralban; a por lerakódott (lösz alakjában), és jó minőségű termőtalaj keletkezett. Kivéve, ahol a jég maga mögött hagyta nyomait: láp, mocsár
w Podóliai-masszívum
Óidő (paleozoikum) – földtörténeti ókor:
w Armorikai-hegységrendszer
w Kaledóniai-hegységrendszer
w Variszkuszi-hegységrendszer
Hegységrendszerek - a külső erők lepusztították középhegységgé – röghegységek
Az ércek a felszínhez közel kerültek - kőszén, kálisó, kősó
Középidő (mezozoikum) - földtörténeti középkor:
Eurázsiai-lánchegység: Az üledék felgyűrődésével és kitüremkedésével született. Tagjai: Atlasz – Rív – Bettikai kordilerák – Pireneusok – Alpok – Kárpátok – Dinári – Balkán – Pamír (A Pamírban egyesül, legdélibb lánca a Himalája) Legmagasabb csúcs: Mont Blanc.
A legmagasabb részeket a víz, szél, jég, eső, fagy pusztítja és formálja – aprózódás, mállás.
A jégkorszakban a gleccserek munkája által tavak keletkeztek (Garda-tó).
A fiatal lánchegységekben könnyű fémek találhatók, de az ehhez való hozzáférés igen nehéz. Van: barna kőszén, tőzeg, kőolaj
Kiemelkednek ma is, pl. a Transzhimalája, de süllyednek is, pl. Hollandia. (transz-, regre-;)
Újidő (kainozoikum):
Síksági területek, melyeket hordalék töltött fel.
A folyók illetve tengerek általi lecsiszolással vagy feltöltődéssel keletkeztek (Pó-síkság, Alföld, Kisalföld, Román-, Német-, Lengyel-alföld.
Az alföldeket finom hordalék borítja, ez mezőgazdasági művelésre alkalmassá teszi.
Moréna: a gleccsertől szállított és lerakott kőzettörmelék. Fajtái:
w Homlok moréna: a jég maga előtt halmozza fel a törmeléket
w Oldal moréna: a jég oldalra halmozza fel a törmeléket
w Fenék moréna: a jég maga alatt halmozza fel a törmeléket
A Föld észak felé „lejt”, ezért a folyók folyásának iránya: először északnak tart, majd nyugatra, majd megint északra stb. A jegek leszakadtak lés tavak keletkeztek – tóvidékek.
A jégkorszak
w Glaciális (a jégtől létrehozott; jégkorszakbeli) – jéggel borítottság
w Interglaciális (a két eljegesedési korszak közé eső melegebb időszak
Az utolsók egyikében a kelet felől érkező szelek port raktak le, ez a lösz. A legjobb lösztalaj, a csernozjom – fekete föld. Lösz – agyag – homok. A növények felhalmozódtak és víz alá kerültek - tőzeg – tőzegláp.
Európa éghajlati adottságai
A nyugati szelek övében fekszik, és mivel nem akadályozza semmi, ezért az enyhe óceáni levegő a kontinens belsejébe is behatol, csapadékot és enyhe levegőt szállítva.
A Golf-áramlat kelet felé meleget szállít, ezért Murmanszkig nem fagy be a víz, így egész évben hajózható, és a mezőgazdaságnak is kedvez.
Európa benépesülése
Két irányból történt:
w Afrika felől: 200 ezer évvel ezelőtt
w Ázsia felől: 80 ezer évvel ezelőtt
Ezek az ideérkező népcsoportok összeolvadtak, de 5 alapvető embertani típust elkülönítünk:
1. Mediterrán típus: délről érkezett, főleg Olaszországban, a Riviérán, és az Ibériai-félsziget nagy részén települt le.
2. Alpi típus: keletről jött, a Balkán-félszigeten, a Kárpátokban, az Alpok övezetében, Franciaország és Németország déli részén, és az Ibériai-félsziget északi peremén él.
3. Dinári típus: Alpok keleti felén, Balkán-félszigeten, Lengyelország déli peremén él.
4. Északi típus: Skandináviában, Német-síkságon, Hollandiában és Belgiumban él.
5. Kelet-balti típus: Északkelet-, és Kelet-Európában él.
Nyelvcsaládok Európában (indoeurópai):
w Örmény-indo-iráni-hellén-albán - latin nyelvek; 27 %
w Balti-szláv-germán – 38 %
w Kelta-itáliai
w Finnugor – 3 %
Nyelvek Európában, százalékos megoszlásban:
w Szláv: 34 %
w Germán: 30 %
w Latin: 27 %
w Finnugor: 3 %
w Török: 2 %
Beszélt nyelvek szám szerinti aránya:
w Orosz: 118 millió
w Német: 94 millió
w Angol: 61 millió
w Francia: 59 millió
w Olasz: 58 millió
w Ukrán: 44 millió
w Lengyel: 37 millió
w Spanyol: 30 millió
w Román: 23 millió
w Holland-flamand: 21 millió
w Magyar: 14 millió
Vallások Európában:
w Katolikus: Észak-Írország, Hollandia, Németország, Svájc, Erdély határvonaltól délre
w Protestáns: ettől a vonaltól északra
w Ortodox keresztény (bizánci – görög-keleti): balti államok és Finnország keleti határáig félkörben, ezen belül: Iszlám - balkán és Oroszország
Max Weber Európa fejlődését és vallását vizsgálta: Írországból indulva a Kárpátokig vegyes vallási népesség a jellemző (katolikus és protestáns). Ettől a vonaltól észak felé haladva a protestánsok vannak többen, dél felé a katolikusok.
A gazdasági fejlődés szempontjából fontos a vallás. Ahol katolikus vallás uralkodik, ott gazdaságilag alacsonyabb a fejlettség, mert a vagyon felhalmozódást és a társadalmi szabadosságot nem engedte a katolikus valláserkölcs, ezért akadályozta a fejlődést. Ahol protestáns, ott magasabb, mert azt vallják, hogy amit Isten ránk bízott, földi javakat, azt gyarapítani és védelmezni kötelesség – vagyon-felhalmozódás – gazdasági fejlődés.
Európa népessége
w 1650: 110 millió
w 1750: 150 millió
w 1800: 203 millió
w 1850: 270 millió
w 1900: 408 millió
w 1990: 700 millió
w 1997: 752 470 000 (+ török, + orosz)
w 1997: 729 000 000 (+ az európai részen lakó török és orosz)
A duplázódások ideje 250 év
A népesség stagnál: Franciaországban, Olaszországban és Németországban
Európa a világ közepe kulturális, gazdasági vonatkozásban. Népessége a világ népességének ¼-e volt a XX. század elején. 1930 körül volt a legnagyobb a fellendülés, 3 – 3,3 millió fővel gyarapodott. Ma a legkevésbé fejlődő, a betelepedés kicsi.
A fejlettebb európai társadalmak átléptek a posztindusztriális szakaszba. Nyugat-Európa népességnövekedése 0,5 és –0,5 % között mozog. Délkeleti részén ez az arány 0,5 – 2 % között van.
Bevándorlás: nagyban hozzájárul a népesség növekedéséhez. Napjainkban 9,3 millió nem európai él Európában. Ehhez kapcsolódik még a vendégmunkások nagy száma is.
Németországban 6 millió vendégmunkás él, de Belgiumba is mentek vendégmunkások.
Európa népesedését jellemzi:
w A népesség tömörülése
w Az ipari forradalom – polgári átalakulás, amely a XVIII.-XIX. sz. fordulóján új tevékenységet emelt magasba, az ipart. Tőkés gazdálkodási rend jött létre. A primer ágazat fejlődése térbeli átstrukturálódást eredményezett, a falvakból a városokba áramlottak (urbanizáció). Az indusztriális korszakban kis helyen nagy értéket termeltek, nagy volt a munkaerő szükséglet, ezért vonzotta magához a népességet a város.
A népesség tömörülésének okai:
w Belső vándorlás
w Iparosodás
w Munkamegosztás révén végbemenő területi átrendeződés (falu és város elkülönülése)
w Foglalkozási átrétegződés (átrétegződés)
w Területi átrendeződés (városba költözés, újvárosok születése)
Területe: 10 508 000 km2
Népsűrűség: 69,4 fő/km2 – Belső-Ázsia, a második legsűrűbben lakott terület.
A népesség foglalkozás szerinti megoszlása:
41 % aktív kereső, ebből:
w Ipar: 36 %
w Mezőgazdaság: 13 %
w Tercier: 51 %
Városiasodás Európában
A városiasodás szakaszai:
w Preindusztriális korszak: városhálózat központja a mezőváros, fejletlen közlekedés, kisvárosok jellemezték.
w Urbanizálódás: ipari forradalom indította el, nagyméretű falu-város közötti vándorlás következménye
w Elővárosiasodás (agglomeráció): központi városok népessége csökken, miközben az agglomerációké nő.
w Dezurbanizáció: megjelennek a szuburbiák (külső lakógyűrű), nyugati városoknál ezek nőnek, míg a nem nyugati városoknál maga város teste növekszik.
w Ellenurbanizáció: a nem városi települések népességnövekedése meghaladja a városokét.
w Reurbanizáció: a leromlott belső kerületek feljavításával nő a városban lakók száma.
A népesség tömörülése nagy népsűrűségű területeket hozott létre. 1990-ben 72 % a városlakó Európában (417 millió). Nyugati felén 80 %, keleti részen 60 %. (Magyarországon: 65 %.) A vonal Liverpool és Bologna között húzható meg. Nagyváros: az a város, ahol 250 000-nél több lakos él.
Városok Európában:
w 5 milliónál több lakos:
w Párizs
w Moszkva
w London
w Szentpétervár
w 3-5 millió közötti lakos:
w Madrid
w Barcelona
w Berlin
w Athén
w 2-3 millió közötti lakos:
w Róma
w Birmingham
w Kiev
w Manchester
w Bukarest
w
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
