A társadalom életének legfontosabb területe a gazdálkodás, vagyis a társ. tagjai szükségleteinek kielégítését szolgáló javak és szolgáltatások előállítása.

Nem tisztázott a közgazdaságtan és a szociológia viszonya.

Alapfogalmak:

1. Közgazdaságtan és szociológia viszonya:

szociológia: magát az összes társadalmi jelenségek tudományaként definiálta, közgazdászok egy része szerint a szociológia legyen a maradékok (leftovers) tudománya.

Adam Smith: kimutatta:

- szabad verseny a társadalom egésze és minden tagja számára optimális végeredményhez vezet

- milyen intézmények szükségesek ilyen piaci eredményekhez

Marx: gazdaság és társadalom fejlődését, a társadalmi intézmények közötti ellentmondások és kölcsönhatások eredményeként értelmezte, termelési viszonyok a forradalmak útján változnak.

Max Weber: (Gazdaság és társadalom c. gyűjteménye) termelési viszonyok mellett nagy hangsúlyt helyez a tudati viszonyokra, termelési viszonyok területén a bürokrácia, a tudati viszonyok területén a racionalizálódás áll a kutatásai központjában.

J.Schumpeter: konjuktúraciklus és gazdasági fejlődés elmélete, kapitalizmus jövőéről írott munkája a vállalkozók osztályára helyezi a hangsúlyt. A gazdasági fejlődés mozgatóereje ez a réteg, mert összehozza a termelési tényezők új kombinációit és a fejlődéshez újítások szükségesek. Azért jósolta meg a kapitalizmus átmenetét a szocializmusba, mert a vállalkozói osztály az egyre ellenségesebbé váló társadalmi környezet miatt háttérbe szorul, vállalkozó kedve csökken.

Polányi Károly: a gazdaság a társadalomba beágyazódottan működik. A piaci rendszer és a kapitalizmus szerinte veszélyeztetve van, mert megsemmisítik a társadalom emberi és természetes szubsztanciáját.

Parsons és Smelser: gazdaságszociológiájában a gazdaság, mint a négy társadalmi alrendszer (gazdaság, politika, kultúra, személyiség) egyike a másik hárommal kölcsönhatásban működik

Neoinstitucionalista vagy új intézményes közgtan: távol áll az emberek valóságos viselkedésétől az a feltételezés, hogy egyetlen motívumuk a profitmaximalizálás. Ennek oka, hogy a gazdálkodó személyek információ hiányosak, tehát nem tudják felmérni döntéseik gazdasági következményeit és a termékek, szolgáltatások költségei a felhasznált termelési tényezőkön kívül a gazdasági ügyletek létrehozásának és érvényesítésének költségeit is tartalmazza. Ezek a tranzakciós költségek. Az információhiány okozta bizonytalanság és a tranzakciós költségek csökkentése érdekében a társadalmak és a szervezetek, intézményeket hoznak létre. Az intézmények azok a játékszabályok, amelyek szerint a gazdasági ügyleteket lebonyolítják.

Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a gazdaságot és a társadalmat nem helyes elszakítva vizsgálni.

2. Informális, második, szürke, fekete gazdaság:

informális gazdaság: többnyire kismértékben folytatott gazdasági tevékenység, amelyek nem jelennek meg a nemzetjövedelem-számításban, de növelik a társadalom jólétét. Pl.: háztáji kertekben előállított mezőgazdasági termékek

második gazdaság: a magyarországi szocialista társadalmi rendszerben azok a többnyire kisméretű tevékenységek, amelyeket többnyire a főmunkahelyen töltött idő után végezetek, vagy amelyeket háztartásbeliek, nyugdíjasok, más inaktív személyek végezetek jövedelmük kiegészítése céljából, és amelyek a társadalom jólétét növelték

szürke gazdaság: gazdasági tevékenységek, amelyek nem kifejezetten tiltottak, de a személyi jövedelemadó alól való kibújás miatt nem teljesen legális, a társ. tagjainak jólétét növeli

fekete gazdaság: jólétet nem növelő, kifejezetten illegális, bűnözés jellegű haszonszerző tevékenység

3. Szervezet, intézmény, bürokrácia

szervezet: a társadalom tagjainak többé-kevésbé személytelen kapcsolatokra épülő nagyobb csoportja, amelyet a konkrét cél megvalósítására hoztak létre, és amelynek tevékenységét pontosan szabályozzák. Pl.: JATE

intézmény: emberi tevékenységek bizonyos területére vonatkozó normák és értékek együttese, amelyek előírják, milyen viselkedést várnak el a társ. tagjaitól. Pl: egyetem

bürokrácia: olyan szervezet, amelyben az ügyintézés pontosan meghatározott szabályok szerint történik

Módszerek:

Nincs kialakult módszertan, minden más társadalmi jelenségnél használható vizsgálati módszereket használják, survey-módszer, esettanulmányok, deduktív módszerek, játékelméleti modellek.

Elméletek:

1. A gazdasági élet szereplőinek motivációi

a) Ezen a területen nyilvánul meg leghatározottabban a homo oeconomicus és a homo sociologicus:

homo oeconomicus: teljes mértékben individualista, csak a saját hasznát keresi

homo sociologicus: közösségi ember, egyetlen célja, hogy megfeleljen a társadalom normáinak

b) Adam Smith: homo oeconomicus modell, eleinte az erkölcsre helyezte a hangsúlyt (Az erkölcsi értelmek elmélete c. könyve), 17 évvel később A nemzetek gazdasága c. munkájában ez már nem jellemző

c) Max Weber: cselekvés mindkét motívumát figyelembe vette:

- célracionális viselkedés = homo oeconomicus

- értékracionális viselkedés = értékek megvalósítani kívánó, normákat követő viselkedés leírása

- tradicionális viselkedés = hagyományos normákat kövező viselkedés

d) ízlések és preferenciák alakulásának vizsgálata: közgazdaságtanban eleve adottnak véltek (de gustibus non est disputandum)

Sen: háromféle indíték az emberek viselkedésében:

- önzés

- szimpátia

- elkötelezettség

S. Lindenberg: homo socio- oeconomicus emberkép = nem kívánja hasznát olyan cselekvéssel növelni, amelyek ellentétben állanak a normákkal, értékekkel

2. Gazdasági mechanizmusok:

Polányi Károly: gazdasági mechanizmusok:

- reciprocitás (kölcsönös adományok, ajándékok)

- redisztribúció (termékek kp-i begyűjtése és elosztása)

- piac

3. Vita a szocialista gazdaságról: (vita a szovjet forradalom után kezdődött)

Mises: központi tervezés esetén lehetetlen a racionális gazdálkodás

Lange: elképzelhető olyan kp-i terv, amely a szűkös erőforrásokat racionálisan osztja el

Schumpeter: kapitalizmus nagyon sikeres rendszer gazdasági szempontból, de önmaga társ-i bázisát aláássa, ezért meg fog szűnni; szocialista működőképes, de aláássa a demokráciát és ez lassítja a fejlődést

von Hayek: központosított tervgazdálkodás gazdaságilag működésképtelen és elvezet a diktatúrához, szolgasághoz

Kornai János: szoc-ista tervgazdálkodásban hiány van a lakosság által megvásárolható áruk piacán, a munkaerőben, beruházásokra felhasználható tőkében; nem lehet áttérni racionálisabb gazdálkodású piacra, mert a termelőeszközök állami tul-ban vannak és ezt nem lehet megszűntetni, amíg egypártrendszerű diktatúra van.

4. Menedzserek forradalma: nagyvállalatok, részvénytársaságok tényleges vezetője a menedzserek, ők hozzák a döntéseket, céljuk a profitmaximalizálás helyett a vállalat növelése, ezáltal megváltozott a kapitalizmus mechanizmusa.

5. Bürokratikus szervezetek

Weber fogalmazta meg sajátosságait:

1.    munka szakismereten alapuló munkamegosztás szerint szerveződik

2.    egyértelmű uralmi hierarchia

3.    pontos szabályok szerint történik az előrelépés

4.    ügyeket pontosan megfogalmazott szabályok szerint intézik

5.    ügyintézésről írásos dokumentumok készülnek

6.    bürokraták teljes munkaidős állásban és kereset fejében dolgoznak

7.    ügyintézésben a kapcsolatok személytelenek

Hátrányai:

1.    növekedésre törekszik (minél több beosztott van, annál nagyobb a vezető tekintélye)

2.    előléptetési szabályok ahhoz vezetnek, hogy mindenki addig emelkedik a hierarchiában, amíg nem tud megfelelni a feladatnak

3.    eredeti célok helyett saját bürokratikus céljait követi

4.    oligarchizálódási tendencia

5.    ezért merevek ezek a szervezetek

munkásönkormányzatok: ezek ellensúlyozására hozták létre

6. Gazdasági fejlődés társadalmi korlátai

Hirsch: társ-i tényezői pl:

1. társ. kiemelkedik szegényes állapotából, egyre több jószág válik pozícionális jószággá (olyan jószág, amelynek haszna nem vagy nemcsak önmagában van, hanem attól is függ, hogy mások bitokolják-e)

2. gazdasági fejlődéssel együtt jár a kommercializálódás (mindent meg lehet vásárolni, egyre inkább vásárlás útján kíván mindenhez hozzájutni) ez lerontja az élet sok elemének értékét

3. profitmaximalizálás háttérbe szorít minden más normát, pedig a fejlett társ. nem képes ezek nélkül működni

Nemzetközi tendenciák

1. Tudományos munkaszervezés és az emberi kapcsolatok irányzata:

Taylor: tudományos munkaszervezés módszere: ember és a gép együttesét úgy kell kialakítani, hogy minél kevesebb felesleges munkaelem, és mozdulat legyen, kevesebb legyen a munkatevékenységek közötti üres idő. Gépeket úgy kell kialakítani, hogy minél könnyebb legyen kezelni: szalagszerű termelés

Mayo: emberi kapcsolatokra (human relations) épít: a termelékenység nem a tárgyi munkakörülményektől és a munkaszervezéstől függ, hanem attól, hogyan érzik magukat a munkások a munkahelyen (sokat számit, ha úgy érzik odafigyelnek rájuk), fontosak a munkacsoportokon belüli emberi kapcsolatok, mert ezekben alakulnak ki a munkavégzésre vonatkozó normák. Tanácsadók: munkások hozzá fordulhatnak a problémáikkal

2. Gépesítés és automatizálás:

Friedmann: munka nemcsak jövedelmet biztosít (instrumentális szerep), hanem értelmet ad az ember életének, örömet szerez. A fokozódó gépesítés ezt a funkciót veszi el. A felmorzsolt munka (travail en miettes) semmilyen örömöt nem szerez, mert nem látja a munkás a munkája eredményét. Az ipari munkás elidegenedése fokozódik, de megakadályozhatná a folyamatot az önálló munkacsoportok létrehozása (humanizálás). Automatizálás felveti a tömeges munkanélküliséget, mikroelektronika is ezt jelenti csak a szellemi munka területén

3. Autonóm munkacsoportok és a munkás-önigazgatás:

Az ipari munkások elégedetlensége csökken bizonyos munkaszervezési formák bevezetésével, ilyen pl. az autonóm munkacsoport - feladatot nem az egyes munkások kapják, hanem egy teljes munkacsoport, annak tagjai saját maguk osztják szét és tervezik meg a munkát, ez bevált; munkásönkormányzatok működése ellentmondó

4. Munkaerőpiacok:

A munkaerőpiacok működése szegmentált: külön van a férfiaké és nőké; rendszeresen teljes munkaidősök és részmunkaidősök; hazai és vendégmunkások. Ezek következménye, hogy a munkásosztály egyik része magas béreket ér el és nem fenyegeti a munkanélküliség, másik része foglalkoztatottsága bizonytalan és csak alacsonyabb béreket képes elérni. A második munkaerőpiac megkönnyíti a vállalatoknak a rugalmas foglalkoztatás politika megvalósítását

5. Munkanélküliség:

a) nagy világgazdasági válság: munkanélküliek családjai is nehéz helyzetbe kerületek; munkanélkülivé vált emberek elvesztik azt a tevékenységet, ami életük célja és ezzel az önbecsülésüket, ez különféle deviáns viselkedéshez vezet, vagy szélsőséges irányzatok támogatásához

b) második vh alatt és után: a keynesi gazdaságpolitika és a beveridge-i szociálpolitika látszólag megoldotta a tömeges munkanélküliség problémáját

c) 1980-as években: újra megnőtt a munkanélküliség, támogatásuk súlyos problémát jelent

6. Informális gazdaság:

De Soto: informális gazdaság sokkal hatékonyabb, kreatívabb, itt sokkal intenzívebben dolgoznak, mint a hivatalos gazdaságban

Gershuny: fejlett országokban egyre drágábbá válnak bizonyosfajta szolgáltatások (pl lakások karbantartása) ezért, tevékenységek eltűnnek a piacról és visszakerülnek a háztartások tevékenységi körébe. A szocialista társadalom helyett önmagának szolgáltató (self service) v. önmagát kiszolgáló társadalom lesz

Magyarországi helyzet:

1. Üzem- és munkaszociológiai vizsgálatok:

- hivatalos ideológiák eltitkolták a magyar gazd. jellemzőit

- ténylegesen lelkesítő propaganda és kényszer nem volt képes a munka termelékenységét a kellő szintre emelni

Héthy Lajos és Makó Csaba: kimutatták, hogy a vállalati vezetőknek, mérnököknek és közgazdászoknak az a korábbi elképzelése, hogy az üzemek munka teljesítménye, egyrészt a munka megszervezésétől, a munkanormák feszes voltától, másrészt a munkások anyagi ösztönzésétől függ, nem felel meg a valóságnak. Normákat évről évre emelték, függetlenül attól , mennyire voltak lazák, munkások nagy része taktikázni kezdett, vagyis teljesítményét időnként visszatartotta; vezetők és a munkások közötti harcban nagy szerepe volt a munkások informális csoportjának:

- kulcsmunkások: legszakképzettebbek, ők ismerik a legjobban az üzemet, magasabb béreket és egyéb előnyöket tudnak kiharcolni: érdemes tartósan a vállalatnál maradniuk

- szakképzetlen és rövid ideje dolgozik a gyárban, gyengébb pozícióban van a vezetéssel szemben; stratégiájuk- kihasználni a munkaerőhiányt és munkahely változtatásokkal több bérhez jutni

Megállapították, hogy az alsó vezetők kiválasztása nem a teljesítményük alapján történik, hanem politikai megbízhatóság alapján

- amerikai és magyar üzemek: munka intenzitása mind kettőben hasonló; különbség magyar munkások munkahelye ugyan biztonságban volt, de bérük bizonytalan

2. Vállalatok és a kormány közötti alku:

puha költségvetés fogalma: Kornai János vezette be ezt a fogalmat; vállalatok pénzbevétele nem szab kemény korlátokat a kiadásoknak a szocialista rsz-ben, mert a vállalt mindig tud pénzt kérni az államtól, ezért vállalat célja nem a profitmaximalizálást, hanem a kormányzattal szembeni előnyös alkupozíció

Szalai Erzsébet: 1960-as években létrejöttek olyan nagyvállalatok, amelyek hatalmi pozíciójuk következtében képesek voltak a gazdaság több területéről a maguk számára jövedelmeket elszívni és a piaci viszonyok kialakulását akadályozni

3. Válalati gazdasági munkaközösségek (vgmk):

- második gazd-hoz hasonló jelenség

- kormányzat hozta létre, hogy segítsék a vállalatok alkalmazkodását a piaci viszonyokhoz

- ezek kisebb- nagyobb csoporttok, akik szerződést kötöttek a vállalatokkal bizonyos munkafeladatok elvégzésére

- Stark: szerint a kormányzat célja a magas szakképzettségű munkásoknak lehetőséget adni, hogy bekapcsolódhassanak a második gazdaságba

- fokozta a munkások közötti differencializálódást

- egyben autonóm munkacsoportok is voltak

- eredeti célját alig érte el, mert nagy része kis létszámmal működött

4. Privatizáció:

- rendszerváltás után kapitalista rsz-t akartak teremteni, ezért állami vállalatokat privatizálni kezdték

- megszűntették a kisvállalkozások működésének korlátait

-Stark: nem tisztán magántulajdonban lévő vállalatok jönnek létre, hanem olyan keverék vagy rekombináns tulajdoni formák, amelyekben az állam és a magántulajdon egyaránt szerepet játszik

5. Új gazdasági elit és a magánvállalkozók:

- új vezetők nehezen törtek be

- Szelényi Iván: második gazdaságban azok a személyek a legsikeresebbek, akiknek családja a mezőgazdaság kollektivizálása előtt legalább közepes nagyságú gazdasággal rendelkezett; családi hagyományok, az önálló gazdálkodás családi kultúrája lényeges tényező abban, hogy a magántulajdonon alapuló piacgazdaság kiterjedése után kikből jön létre polgárság:  nem bizonyított

6. Munkanélküliség:

- nemzetközi def: elmúlt hónapban egyáltalán nem végzett kereső munkát, de aktívan keres állást, készen áll, hogy azonnal munkába lépjen

- magyar: előzö hónapban 15 vagy annál kevesebb napon keresztül végzett kereső munkát, és aki munkát keres

- arány magasabb a fiatalok, alacsony iskolai végzettségűek, községi lakosok, roma etnikumhoz tartozók között