Kultúra:

 A szociológia kultúrafogalma sokkal szélesebb, mint a köznyelv kultúrafogalma. A szociológiában a kultúra egy adott társadalomra, társadalmi csoportra jellemző normák és értékek, mindennapi és tudományos ismeretek, irodalmi, művészeti, zenei alkotások és ember alkotta tárgyi környezet. A társadalmi élet alapfeltétele a kultúra megléte. A társadalom által elismert tudás, az általuk elfogadott normák és értékek hiányában a társadalom nem lenne működőképes. A kultúrát a társadalom tagjai szocializációjuk során sajátítják el, teszik magukévá. A szocializáció nagyobb része a gyermekkorban megy végbe, de az egész élet folyamán folytatódik.

A kultúra anyagi, kognitív és normatív elemekből áll, vagyis tárgyakból, tudásból, továbbá értékekből, normákból.

Kulturális késés:

Az a jelenség, amikor a kultúra változása nem tart lépést a külső környezet változásával.

Szubkultúra:

Egy nagy társadalmon belül élő kisebb társadalmi csoport (például etnikai kisebbség) kultúrája, mely eltér a többség kultúrájától.

Kulturális pluralizmus:

Az a jelenség, amikor egy nagy társadalmon belül különböző kultúrájú, szubkultúrájú csoportok élnek együtt; az ilyen társadalmat pedig multikulturális társadalomnak nevezzük. A fejlett társadalmakat a kulturális pluralizmus növekedése jellemzi.

Normák:

Viselkedési szabály, amely előírja, hogy a társadalom tagjainak bizonyos helyzetekben hogyan kell és hogyan nem szabad viselkedniük. A norma megszegését mindig valamilyen szankció bünteti. Sokféle norma érvényesülhet egymás mellett: büntetőjogi normák, erkölcsi normák, szokások, illemszabályok stb.

A normákkal kapcsolatban öt nagyon fontos tényre kell felhívni a figyelmet:

1.       Egy adott társadalomban is ellentmondásban lehetnek a normák. Pl.: a büntetőjog büntet olyan cselekményeket, amelyeket a népesség többsége nem helytelenít erkölcsileg.

2.       A normák a társadalmak történeti fejlődése során változnak. Pl.: a homoszexualitás büntetőjogi és erkölcsi megítélésének változása az európai társadalmakban.

3.       A különböző társadalmakban egymástól eltérő normákat fogadnak el. Pl.: vérbosszú.

4.       Az a tény, hogy valamilyen normát egy társadalomban elfogadnak, nem jelenti azt, hogy ez a norma feltétlenül előnyös az adott társadalom fennmaradása és fejlődése szempontjából. Pl.: a tehenek levágásának tilalma a hindu vallásban.

5.       A társadalmi fejlődés egyik fontos összetevője az, hogy a normák változnak.

Érték:

Kulturális alapelvek, amelyek kifejezik, hogy az adott társadalomban mit tartanak fontosnak és kívánatosnak, jónak vagy rossznak.

Szocializáció:

Az a folyamat, amelynek során a megszületett csecsemő személyisége fokozatosan kialakul, másképpen amelynek során a gyermek elsajátítja a társadalmi normákat és értékeket, megtanulja a különféle társadalmi szerepekben elvárható viselkedést. A szocializáció nagy része a gyermekkorban történik, de a felnőttkorban is folytatódik.

Szerep:

A valamely státuszhoz tartozó viselkedési minták, jogok és kötelezettségek együttese.

Státusz:

Az egyén által a társadalomban és társadalmi intézményekben elfoglalt pozíció. Egy személy többféle státuszt foglalhat el.

A pszichológusok szerint a szocializáció szempontjából döntő életszakasz a gyermekkor.

A pszichoanalitikusok, Freud tanításait követve, a csecsemőkorra helyeznek nagy súlyt, a gyermek kognitív fejlődését, tehát gondolkodásának fejlődését kutató iskola Piaget nyomán a gyermekkor későbbi szakaszait látja döntő fontosságúnak, amikor a gyermek elsajátítja a fogalmakat, a gondolkodás szabályait. Ismét mások a serdülőkort tartják döntő szakasznak.

A szocializáció az egész élet folyamán folytatódik, például szocializálja az egyént a munkahelye, a felnőttkori családja.

-A felnőttkorban reszocializáció is következhet be, a gyermekkorban elsajátított normák és értékek helyére a felnőttkori szocializáció során más értékek és normák léphetnek.

- A szocializáció legfontosabb intézménye a gyermekkori család.

- Az iskola is fontos szerepet tölt be a szocializáció szempontjából.

- Az iskola mellett az azonos életkorú barátok játszhatnak nagy szerepet.

- Szocializálnak a modern társadalmakban a tömegkommunikációs eszközök is, különösen a televízió.

A szocializációval összefüggő fogalom az internalizálás.

Az internalizálás a normák és értékek olyan fokú elsajátítása, hogy az egyén belső meggyőződésből, külső szankciók hiányában is azoknak megfelelően viselkedik.

A társadalomtudományokban több, a normákkal és értékekkel rokon fogalmat használnak. A szükséglet fogalmát újabban a fejlődő országokra vonatkozó szegénységkutatásban alkalmazzák (vannak az embernek bizonyos alapvető szükségletei, mint az élelmiszer, a ruha, a lakás, az ivóvíz, stb.).

Az élet minősége

Azon a felismerésen, hogy az embernek nemcsak anyagi szükségletei vannak, alapul az élet minősége fogalmának bevezetése a szociológiai kutatásba az 1970-es években.

Ehhez kapcsolódik a jólét és a jóllét megkülönböztetése.

A jóléten általában az anyagi javakkal való ellátottságot értik, míg a jólléten azt, hogy a társadalom tagjai nemcsak az anyagi javak tekintetében, hanem a különböző szellemi javakkal való ellátottság tekintetében is jól érzik magukat. A jólléthez hasonló a boldogság fogalma, ezt is szokás vizsgálni szociológiai adatfelvételekkel.

Kulturális szakszociológiák

1. Az utolsó években megerősödött az empirikus értékszociológia.

A konkrét kérdőíves adatfelvételekben ez sokszor összekapcsolódik az életminőség-vizsgálatokkal.

2. Művelődésszociológia

A társadalom tagjainak műveltségi színvonalát, művelődési szokásait vizsgálja a művelődésszociológia. Elsősorban azt kutatja, hogy milyen televízióműsorokat néznek, rádióműsorokat hallgatnak, könyveket olvasnak, filmeket néznek, múzeumokat látogatnak. A szociológia ezen ágának van piackutató célja is.

3. Irodalom, művészet és zene szociológiája

Ezek a műalkotások létrejöttének és befogadásának társadalmi meghatározó tényezőivel foglalkoznak. Az ilyen irányú szociológiai kutatások egyik legkiemelkedőbb képviselője a világon a magyar Hauser Arnold volt.

4. Divatszociológia

A divat a szociológiai értelemben vett kultúra alkotórésze; a divat szociológiai megismeréséhez sok üzleti érdek fűződik.

MÓDSZEREK:

Rokeach, Inglehart és Kohn módszere az értékek vizsgálatára

A normák, értékek, attitűdök vizsgálatának legelterjedtebb módszere az, hogy a kérdőíves vizsgálatban konkrétan megfogalmazott kérdéseket tesznek fel ezekre vonatkozóan.

A nemzetközi szakirodalomban több értékskálát találhatunk, közülük az egyik legismertebb a Rokeach (1968) által kidolgozott értékrendszer.

Ebben 18 terminális (cél-) érték és 18 instrumentális (eszköz-) érték fontossági sorrendjét állapíttatják meg a megkérdezett személlyel. Célérték, pl. az érdekes élet, a béke, az egyenlőség. Eszközérték, pl. a hatékonyság a munkában, az önfegyelem, a türelem.

Inglehart egy négytételes és egy tizenkét tételes értékvizsgálati kérdéssorozatot dolgozott ki.

A négytételes változatban a megkérdezett személynek a négy alábbi fő társadalompolitikai cél közül azt a kettőt kellett kiválasztania, amelyet a legfontosabbnak tart:

1.      a közrend fenntartása,

2.      az infláció leküzdése,

3.      az állampolgárok nagyobb beleszólása a fontos politikai döntésekbe,

4.      szólásszabadság.

A tizenkét tételes változatban további két esetben kell négy cél közül a két legfontosabbat kiválasztani. Ezek a célok:

1.       gyors ütemű gazdasági növekedés

2.       erős honvédelem

3.       az embereknek nagyobb beleszólásuk legyen abba, hogyan döntik el a kérdéseket munkahelyükön és lakóhelyükön

4.       a városokat és tájat szebbé tenni.

1.       stabil gazdaság

2.       küzdelem a bűnözés ellen

3.       előrehaladás egy emberségesebb, kevésbé személytelen társadalom felé

4.       előrehaladás egy olyan társadalom felé, ahol a gondolatok, eszmék fontosabbak a pénznél.

Mind a három négytételes kérdésben az első két érték képviseli a materiális értékeket, az utóbbi kettő a posztmateriális értékeket.

Melvin Kohn (1969) úgy próbálta az értékeket vizsgálni, hogy a gyermekek nevelésénél milyen tulajdonságok kiterjesztését tartják fontosnak.

Az attitűdök vizsgálata

A végső értékek helyett sok esetben attitűdöket vizsgálnak.

Attitűd: az a készség, hogy az egyén bizonyos tárgyakra, személyekre, helyzetekre meghatározott módon reagáljon. Az attitűdök hátterében értékek állnak, az attitűdök azt fejezik ki, hogy bizonyos értékek tudatos vagy nem tudatos elfogadása milyen konkrét viselkedéseket és véleményeket eredményez.

Az attitűd és az érték fogalma között az a különbség, hogy az attitűd inkább valamely konkrét helyzetre vonatkozik, az érték inkább az általános kérdésekre.

Az élet minőségének vizsgálata

Az „élet minősége” adatfelvételek sorén rákérdeznek:

1.      a jóllét nem anyagi elemeire,

2.       adatokat gyűjtenek az életkörülmények anyagi dimenzióival és a jóllét nem anyagi elemeivel való elégedettségre.

ELMÉLETEK

A gazdasági alap és a kultúra kölcsönhatásai

Az értékszociológia alapvető elméleti kérdése, hogy a gazdálkodás anyagi viszonyai és az értékek milyen szerepet játszanak a társadalom fejlődésében, milyen a viszonyuk egymáshoz.

Marx szerint a gazdaság az alap, és a tudati viszonyok mind a felépítményhez tartoznak, amely az alap változásának hatására változik meg.

Max Weber szerint a tudati viszonyoknak, különösen a vallásnak a gazdasági viszonyokra gyakorolt hatását tanulmányozta, és ezzel mintegy azt sugallta, hogy a tudati viszonyoknak nagyon fontos szerepük van a gazdasági-társadalmi fejlődés előremozdításában vagy hátráltatásában.

Értékek változásának elméletei

A szociológusok elsősorban a „teljesítménymotívum” uralkodó szerepét, a „teljesítményorientáltságot” tekintették a modern ember jellemzőjének, ebben látták a gyors gazdasági fejlődés, a modernizáció hajtóerejét.

Az 1960-as évek közepe-vége óta az értékek változására figyeltek fel a szociológusok. Vannak, akik a munkaerkölcs háttérbe szorulásáról és az élet élvezetét legnagyobb értéknek tekintő értékrendszer térhódításáról beszélnek. Mások szerint a modern értékek helyére „posztmodern” értékek, vagy a „materialista” értékek helyére „posztmaterialisták” lépnek. Elsősorban a fiatalok között egyre fontosabbá válnak a tartalmas és bensőséges emberi kapcsolatok, a kulturális értékek, a függetlenség, a szabadság.

A nevelés dilemmái

A szocializációkutatásoknál konkrét kérdések merülnek fel, mint az, hogy a szigorú vagy engedékeny gyermeknevelés a helyesebb.

A szocializációval kapcsolatban felmerül azonban egy teljesen alapvető kérdés, nevezetesen az, hogy az-e a kívánatos, hogy a társadalom tagjai tökéletesen beilleszkedjenek a társadalomba, teljesen konformak legyenek minden értékkel és normával szemben. A teljes konformitás ugyanis a társadalom teljes megmerevedéséhez vezet.

D. Riesman (1968) A magányos tömeg című könyvében megkülönbözteti:

-         a belülről irányított embert, aki saját meggyőződései, értékei szerint cselekszik;

-         a kívülről irányított embert, aki cselekedetivel a társadalmi környezet elismerését kívánja elnyerni, ezért a környezet elvárásait tekinti irányadóknak.

Riesman szerint a modern tömegtársadalomban egyre inkább eluralkodik a kívülről irányított típus, de ezt láthatóan káros tendenciának tartja.

Az élet minőségének három dimenziója

Az életminőség két fő kérdése:

I.       Hogyan lehet az emberi szükségleteket vagy jóléti értékeket rendszerezni?

II.     Hogyan függ össze az egyes emberek objektív helyzete és az azzal való megelégedettségük?

I. Allardt az élet minőségének három dimenzióját különböztette meg:

1.       a birtoklást, vagyis az anyagi életszínvonalat;

2.       a szeretetet, vagyis a jó emberi kapcsolatokat;

3.       a létezést vagy önmegvalósítást, vagyis az egyéni élet értelmességének érzését.

Mind a három dimenzióban lehet objektív és szubjektív indikátorokkal mérni a szükségletek kielégítését. Az objektív indikátorokkal mért jelenséget nevezte jólétnek, a szubjektív indikátorokkal mért megelégedettséget pedig boldogságnak.

II. A második probléma azért merül fel, mert a legtöbb ilyen vizsgálat azt mutatta, hogy az objektív helyzet és a szubjektív megelégedettség között nem túlságosan szoros a korrelációs kapcsolat.

Ugyanezt a jelenséget az időben vizsgálva azt lehet mondani, hogy az emberi társadalmakban az életszínvonal-emelkedéssel párhuzamosan nem emelkedik a megelégedettség vagy a boldogság szintje.

NEMZETKÖZI TENDENCIÁK

Az értékek változása

A fejlett országokban valóban nagyobb fontosságot tulajdonítanak az egyéni teljesítményeknek, társadalmi felemelkedésnek, sikernek, meggazdagodásnak, mint az iparosodás előtt vagy annak alacsony szintjén lévő társadalmakban.

Az Inglehart által megfogalmazott értékkérdések (a négytételes változat) esetében materialista az a megkérdezett személy, aki az első két helyre tette a materialista értékeket; posztmaterialista, aki a két posztmaterialista értéket tette az első két helyre; míg vegyesnek mondta azokat, akik egy-egy materialista és posztmaterialista értéket tettek az első két helyre. A posztmaterialisták aránya minden nyugat-európai országban emelkedett, illetve magasabb az arányuk a fiatalabb nemzedékekben. A gazdagabb országokban általában magasabb a posztmaterialisták aránya. Feltűnő, hogy Magyarországon a legnagyobb a materialisták aránya.

Melvin Kohn az értékvizsgálatokat és a szocializációs vizsgálatokat érdekes módon kapcsolta össze. Abból indult ki, hogy a végzett munka jellege erősen befolyásolja az egyén értékeit, gondolkozását, személyiségét.

Kétféle személyiséget különböztetett meg:

1.       autoritárius, tekintélyelvű személyiséget, aki mások nézeteivel szemben türelmetlen, ragaszkodik a hagyományos felfogáshoz, gyanakvó a változásokkal szemben, intellektuálisan merev;

2.       a nyitott személyiséget, aki nyitott az újítások iránt, alkalmazkodik a változásokhoz, intellektuálisan rugalmas és türelmes az övétől eltérő nézetekkel szemben.

Ez az elméleti hipotézis valójában a munkahelyen történő felnőttkori szocializáció erős hatását tételezi fel.

A szocializációt befolyásoló körülmények

1.       Az egyik alapvető kérdés: a családban ma végbemenő változások hogyan befolyásolják a gyermekek szocializációját. A vizsgálatok eredményei, hogy a gyermekek szocializációja szempontjából hátrányos, ha apa nélkül nőnek fel.

2.       A televízióműsorok nézése mekkora szerepet játszik a gyermekek szocializációban, és hogy ez a szerepe pozitív vagy negatív.

3.       A szigorú vagy az engedékeny nevelés kedvezőbb a gyermek személyiségfejlődése szempontjából.

4.       A különböző társadalmi osztályokhoz, rétegekhez tartozó családok más módszereket alkalmaznak-e a gyermeknevelésben és így más szocializációs eredményeket érnek-e el.

5.      A felnőttkori reszocializáció különleges eseteivel foglalkozott Goffman Elmeintézetek című könyvében. Egy elmegyógyintézetben végzett tapasztalatait írta le, hogy a gyógyintézetbe bekerülő pácienst milyen eljárásoknak vetik alá, amelyek mind azt eredményezik, hogy a személyisége megváltozik. Így beletanul, beletörik az elmebeteg szerepbe. Goffman szerint hasonló folyamatok történnek más totális intézményekben is az oda bekerülőkkel. Totális intézménynek nevezi azt, amely a bekerülő személy teljes személyiségének uralására törekszik. Ilyen szerinte az elmekórházon kívül a börtön, a hadsereg és egyes szerzetesrendek. A legszélsőségesebb formában ilyenek voltak a nemzetiszocialista koncentrációs táborok és a szovjet Gulag táborai.

Az élet minőségének vizsgálata

Az élet minőségére vonatkozó vizsgálatok még nagyon újak.

A vizsgálatok kimutatták, hogy a fejlett országokban általában a családdal a legelégedettebbek az emberek, és a közállapotok különböző elemeivel, a közintézményekkel a legelégedetlenebbek.

MAGYARORSZÁGI HELYZET

A tradicionális értékek uralma

Az 1981-1982. évi, a Társadalomtudományi Intézet által végzett vizsgálat szerint tíz életcél fontosságát osztályoztatták a megkérdezettekkel egy hétfokozatú skálán.

Ezek az adatok egy meglehetősen tradicionális értékrend uralmára engednek következtetni. A legfontosabb érték egyrészt a család és a nyugalom, másrészt az anyagi gyarapodás