-        A t�rsadalmi �let t�rv�nyszer�s�geit kutat� tudom�ny. T�rsadalomtudom�ny; minden, ami a t�rsadalomr�l elmondhat�.

A t�rsadalmat, amiben �l�nk nemcsak a szociol�gia seg�ts�g�vel ismerhetj�k meg. Pl.: a k�t vil�gh�bor� k�z�tti magyar t�rsadalom megismer�s�nek els�rend� forr�sai M�ricz novell�i; F�ja G�za riportjai; Illy�s Gyula szociogr�fi�ja: A puszt�k n�pe.

-        A tudom�nyos m�dszer l�nyege, hogy ha megfogalmaz�dik valamilyen probl�ma, akkor megpr�b�l magyar�zatot adni, v�g�l pedig megvizsg�lja, hogy a val�s�gb�l nyerhet� inform�ci�k alapj�n, igazol�dik vagy c�fol�dik az elm�leti magyar�zat.

-        A szociol�gusok t�bbs�ge azt vallja, hogy soha nem lehet�nk biztosak abban, hogy megtal�ltuk az igazs�got, de kutat�saik k�zelebb visznek a megismer�shez, azaz minden �j hipot�zissel k�zelebb jutunk az igazs�ghoz.

-        Tudom�nyos forradalom:

Ha halmoz�d� ismereteink nem magyar�zz�k meg a val�s�got, akkor f�lredobjuk az eredeti megk�zel�t�st, �s �j k�rd�seket fogalmazunk meg, azaz �j n�z�pontb�l k�zel�t�nk az igazs�ghoz. Ezt nevezz�k tudom�nyos paradigmav�lt�snak.

A val�s�ggal val�, tudom�nyos m�dszerekkel v�gzett �sszevet�s n�lk�l nem besz�lhet�nk tudom�nyos szociol�gi�r�l.

A t�rsadalmi strukt�ra, int�zm�nyek kult�ra:

-        Az ember t�rsadalmi l�ny. A szociol�gia pedig, a t�rsadalomban val� egy�tt�l�s szab�lyszer�s�geit kutatja. A szociol�gust az �rdekli, hogy a k�l�nb�z� t�rsadalmak hogyan m�k�dnek, hogyan v�ltoznak.

-        T�rsadalmi strukt�ra:

A leg�ltal�nosabb �rtelemben az egy�nek �s t�rsadalmi csoportok k�z�tti viszonylag tart�s viszonyokat (al� –�s f�l�rendelts�get) �rtj�k.

-        T�rsadalmi int�zm�ny:

A t�rsadalom tagjainak t�bbs�ge �ltal v�gzett tev�kenys�gnek alapvet� m�dj�t �s mint�j�t. Az int�zm�nyekhez �rt�kek �s norm�k tartoznak, amelyek el��rj�k az int�zm�nyes�lt viselked�st, tov�bb� b�ntetik annak megszeg�s�t.

-        Kult�ra:

-        Az anyagi javak, �rt�kek �s norm�k egy�ttese.

A t�rsadalom tagjainak eg�sz �let�t befoly�solja a t�rsadalmis strukt�r�ban elfoglalt helyzet�k.

Az egy�nek az int�zm�nyek keretei k�z�tt, az azok ny�jtotta lehet�s�gek �ltal behat�rolva cselekszenek a t�rsadalomban, a t�rsadalom kult�r�ja szerint alak�tj�k mindennapi �let�ket.

A t�rsadalomtudom�nyok t�rt�neti kialakul�sa:

A t�rsadalomr�l val� gondolkod�s egyid�s az emberis�ggel, de legink�bb filoz�fiai elm�lked�sekben jelent meg.

A t�rt�net�r�s az �r�sbelis�g kezdetei �ta k�l�n tudom�ny volt, a t�bbi t�rsadalomtudom�nyok viszont a filoz�fi�r�l v�ltak le.

-        XVII. sz. a demogr�fia �n�ll�sul�sa. John Grant a londoni hal�loz�si adatokat kezdte tanulm�nyozni, a pestis �s m�s hal�lokok miatti hal�loz�si adatokat pr�b�lta empirikus m�don vizsg�lni.

-        XVII. sz. m�sodik fele: politikatudom�ny. John Locke

A gazdas�gilag lassan er�s�d� polg�rs�g le akarta r�zni mag�r�l az uralkod� abszol�t hatalm�t; demokratikus politikai viszonyokat akart teremteni.

-        K�zgazdas�gtan: Adam Smith – „L�thatalan k�z”

A XIX. sz. elej�re azonban vil�goss� v�lt, hogy b�r a piac szabad m�k�d�se soha nem l�tott m�rt�k� viharos iparosod�st, gazdas�gi n�veked�st id�z el�, de ebben a folyamatban a t�rsadalom nagy t�megei elvesztik kor�bbi meg�lhet�si alapjukat, �s sz�ls�s�ges nyomor fenyegeti �ket.

-        A szociol�gia el�fut�rai:

Saint Simon; Comte; �s Tocqueville, valamint e tudom�ny 3 nagy klasszikusa Marx, Durkheim �s Weber a XIX. sz. els� �vtizedeit�l az els� vil�gh�bor�ig ezeket a folyamatokat pr�b�lt�k meg�rteni, tov�bb� a negat�v t�rsadalmi jelens�gek elker�l�s�nek m�dj�t kutatt�k.

-        T�rsadalomn�prajz: Eur�p�ban �s k�l�n�sen K�z�p – Eur�p�ban a n�prajz azzal a c�llal indult, hogy �sszegy�jtse a n�pi kult�r�t, azaz a folkl�rt.

A gyarmatokkal b�r� nyugat – eur�pai orsz�gokban �s az Usa-ban viszont a gyarmatokon �l� �s nem eur�pai kult�r�j� n�pek gondolkod�s�nak �s viselked�s�nek meg�rt�se volt a kultur�lis �s szoci�lis antropol�gia kutat�s els�dleges c�lja.

-        Szoci�lpszichol�gia: A sz�zadfordul� k�r�l a pszichol�gi�b�l alakul ki.

A szociol�gia t�rgya, m�dszere �s alapvet� szeml�lete:

-        A tudom�ny t�rgya tekintet�ben a szociol�gia, mint a t�rsadalom c�lj�t vizsg�l� tudom�ny k�l�nb�zik a

1.       k�zgazdas�gtant�l, mely csak a gazdas�gi jelens�gekkel foglalkozik;

2.       demogr�fi�t�l; mely csak a n�pesed�si folyamatokra figyel;

3.       politikatudom�nyt�l, mely csak a politik�t vizsg�lja;

4.       szoci�lpszichol�gi�t�l; mely csak az egy�ni viselked�st…

A t�rsadalomn�prajz �s a t�rt�nettudom�ny viszont a szociol�gi�hoz hasonl�an a t�rsadalmi �let valamennyi jelens�g�t k�v�nja kutatni.

M�dszer:

-        Empirikus adatgy�jt�s. Hasonl�t a demogr�fi�hoz, azzal az �rnyalatnyi k�l�nbs�ggel, hogy a szociol�gusok ink�bb hajlanak a statisztikai adatok mellet k�rd��ves adatfelv�telre is t�maszkodni.

Szeml�lete:

-        Az ember �let�nek minden jellemz�j�t; �letes�lyeit er�sen meghat�rozza a t�rsadalom szerkezet�ben elfoglalt helyzete.

-        A t�rsadalmi helyzet befoly�solja az ember:

1.       j�vedelm�t;

2.       milyen lak�sban �s lak�helyen �l;

3.       milyen iskolai v�gzetts�get szerez;

4.       h�ny gyereke sz�letik;

5.       v�rhat�an h�ny �vig �l;

6.       milyen val�sz�n�s�ggel v�lik alkoholist�v� vagy ker�l b�rt�nbe…

Ez a hat�s term�szetesen determinisztikus, hanem val�sz�n�s�gi jelleg�!

A t�rsadalomtudom�nyok emberk�pe:

-        K�zgazdas�gtan: (homo oeconomicus). Racion�lisan d�nt, adott r�ford�t�ssal haszna maxim�l�s�ra t�rekszik. A k�zgazd�szok n�melykor kiterjesztik a homo oeconomicus hipot�zis�t a gazdas�g k�r�n k�v�li tev�kenys�gekre, pl.: h�zasod�sra, gyerekv�llal�sra, politikai cselekv�sre.

-        Szociol�gia: (homo sociologicus). Az ember tev�kenys�g�ben a t�rsadalmi norm�khoz igyekszik igazodni, mely norm�k h�tter�ben �rt�kek �llnak. A t�rsadalom tagjainak t�bbs�ge egyet�rt ezekkel a norm�kkal �s �rt�kekkel. A norm�kat �s az �rt�keket a t�rsadalom tagjai gyermekkori szocializ�ci�juk sor�n saj�t�tj�k el, internaliz�lj�k. A norm�k �s az �rt�kek a t�rsadalom kult�r�j�nak alapvet� alkot�elemei.

-        Pszichol�gia: (homo psychologicus). A hangs�ly az egy�ni lelki t�nyez�k szerep�n van.

-        Politikatudom�ny: (homo politicus). Hatalomv�gy. A hatalom megszerz�se �s megtart�sa mozgatja.

A szociol�gi�ban t�rt h�d�t a t�rt�neti szeml�let is, vagyis annak a felismer�se, hogy a mai jelens�gek meg�rt�s�hez ismern�nk kell azok t�rt�neti el�zm�nyeit, gy�kereit is.

A szociol�gi�ban j�rtas egy�n jobban meg�rti azt a t�rsadalmat amelyben �l, ez�rt jobban tud v�dekezni minden manipul�ci�val, demag�gi�val �s f�lrevezet� n�zettel szemben.

A szociol�gia hozz�j�rulhat egy jobb t�rsadalom kialakul�s�hoz, g�tolni tudja azt, hogy a t�rsadalomban a kizs�km�nyol�s, az elnyom�s, az �nk�nyuralom er�s�dj�k.

Konkr�t t�rsadalmi probl�m�k megold�s�t seg�ti el�.

-        Mennyire haszn�lhat� fel az el�rejelz�sben �s a tervez�sben?

Nagy t�rt�neti fordulatokat, gyors �s radik�lis v�ltoz�sokat a szociol�gia nem tud el�re jelezni, megj�solni. Nem l�tt�k el�re az eur�pai szocialista rendszerek �sszeoml�s�t; viszont vil�gosan l�tt�k, hogy s�lyos probl�m�k halmoz�dtak f�l ezekben az orsz�gokban. Nem sz�m�tottak arra, hogy ilyen hirtelen �sszeomlanak a totalit�rius �s autorit�rius rendszerek. A t�rt�nelem nem k�vet determinisztikus t�rv�nyszer�s�geket, a v�letlen, a szem�lyi t�nyez�k (ebben az esetben Gorbacsov – t�nyez�) l�nyegesen befoly�solj�k azt, hogy konkr�tan mi t�rt�nik az egyes t�rsadalmakban.

Ill�zi�: hogy a t�rsadalom eg�sze k�zpontilag szervezhet�! A nagy t�rsadalmi folyamatok nagym�rt�kben f�ggenek az egyes emberek �rdekeit�l, cselekv�seit�l.

A szociol�gia nem alkalmas arra, hogy a gazdas�gi �s t�rsadalmi fejl�d�s nagy �vsz�zados ir�nyait, v�ltoz�sait megj�solja. A szociol�gia k�z�pszint� t�rv�nyszer�s�gek kutat�s�ra haszn�lhat�, azaz legfeljebb k�z�pszint� elm�leteket fogalmazhat meg.

-        K�z�pszint� elm�letnek nevezz�k: az olyan elm�letet, amely egy j�l k�r�lhat�rolhat� �s defini�lhat� jelens�g el�fordul�s�t �rtelmezi egy adott t�rsadalomban �s korszakban.

A szociol�gus tudom�nyos magatart�sa:

-        Az uralkod� tan�csad�ja: A korm�nyzatnak szak�rt� tan�csokat, reformjavaslatokat dolgoz ki.

-        A n�p orvosa: A szeg�nyek, az elnyomottak �s a kizs�km�nyoltak probl�m�j�t kutatja, �ket seg�ti a probl�m�k megold�s�ban.

-        A tudom�ny f�papja: Az egyetemeken �s a kutat�int�zetekben elvont elm�leti �s m�dszertani probl�m�kkal foglalkozik.

Szociol�gia tudom�nya – politikai cselekv�s:

A szociol�giai kutat�sok eredm�nyeinek �hatatlanul politikai k�vetkezm�nyei vannak. A szociol�gi�nak leleplez� funkci�ja is van.

Max Weber: A tud�s sz�m�ra a legf�bb �rt�k, hogy a tudom�nyos igazs�got kimondja, a politikus viszont arra t�rekszik, hogy hatalomra jusson �s a hatalmat megtartsa.

Ellentmond�s: az �rz�letetika �s a felel�ss�getika szembe�ll�t�sa.

-        �rz�leteika: Az egy�n kiz�r�lag az �ltala elfogadott mor�lis elveket k�veti, nincs tekintettel arra, hogy azok milyen k�vetkezm�nyekkel j�rnak, egy�ltal�n megval�s�that�k-e.

-        Felel�ss�getika: Az egy�n sz�mol a cselekedetek el�rel�that� k�vetkezm�nyeivel, ez�rt hajlamos olyan kompromisszumokat k�tni, amelyek ellent�tben �llnak a magas etikai elvekkel.

El�g csak arra gondolni, hogy az alapvet� mor�lis elvek elvet�se („a c�l szentes�ti az eszk�zt”), milyen t�rt�nelmi katasztr�f�kat okozott.

A kutat�sok objektivit�sa:

-        A tudom�nynak objekt�v meg�llap�t�sokat kell megfogalmaznia.

-        Ha n�zetek �s �rdekek befoly�solj�k a tudom�nyos munk�t, akkor az nem �rdemli meg a tudom�nyos elnevez�st, hanem egyszer�en ideol�gi�r�l van sz�, olyan vil�gk�pr�l, amely az emberek egy r�sz�nek �rdekeit szolg�lja.

-        A szociol�gusnak tiszt�ba kell lennie azzal, hogy minden t�rsadalomtud�s munk�ss�g�t befoly�solja a saj�t t�rsadalmi helyzete, politikai �ll�sfoglal�sa.

-        A szociol�gusnak arra kell t�rekednie, hogy kutat�sait min�l kev�sb� befoly�solj�k a saj�t �rt�kei, min�l ink�bb az objekt�v igazs�g, a val�s�g felt�r�s�t szolg�lja. K�l�n kell v�lasztania a meg�llap�tott t�nyeket �s bel�l�k levont k�vetkeztet�seit, a hozz�juk f�z�tt �rt�kel�st �s az esetleges politikai javaslatokat.

-        A t�rsadalmi val�s�g t�rgyilagos szociol�giai felt�r�sa sz�ks�gszer�en el�seg�ti a t�rsadalmi viszonyok javul�s�t.

A szeg�nys�g vizsg�lata:

M�r azzal, hogy a kutat� ezt a t�m�t v�lasztja, nyilv�nval�an �ll�st foglal politikailag is, legal�bbis abban az �rtelemben, hogy a szeg�nys�get t�rsadalmi probl�m�nak l�tja. M�gis t�rekednie kell arra, hogy a kutat�s eredm�nyeit t�rgyilagosan mutassa be. A kimutatott eredm�nyek �s m�gink�bb a levont k�vetkeztet�sek �hatatlanul min�s�tik a fenn�ll� gazdas�gi �s t�rsadalmi rendszert. Ugyanakkor a szociol�gus nem z�rk�zhat el att�l sem, hogy konkr�t javaslatot tegyen a szeg�nys�g enyh�t�s�re, �s adott esetben b�r�lja az �rv�nyben l�v� szoci�lpolitik�t. Ez�rt ilyen nagy a szociol�gus erk�lcsi felel�ss�ge!!!