A médiajog helye

A médiajog nem jogág, hanem több intézmény összefoglalása (alkotmányjogi, büntetőjogi, polgári jogi, igazgatási (közigazgatási) szabályok).

 

A médiajogi jogviszonyok egyik alanya 1) a sajtószervek, 2) a médiaszervek, másik alanya az egész társadalom.

Az igazgatási jellegű szabályok

A sajtótörvény: az 1986. évi II. tv. a nyomtatott sajtó szabályit tartalmazza.

A médiatörvény: az 1996. évi I. tv. az audiovizuális (rádió, televízió) média szabályit tartalmazza.

A sajtótörvény

Rövid, szűk szavú jogszabály. Tartalma:

 1) A sajtószervek meghatározása, alapítása;

 2) A sajtó tevékenysége, a szerkesztésre és a kiadásra vonatkozó szabályok;

 3) Az újságírókra vonatkozó szabályok,

 4) A sajtójogi felelősség

A sajtószervek, a sajtótermék

A sajtószervek:

 1) Az időszaki lap,

 2) A műsorszolgáltató,

 3) A hírügynökség.

 

A sajtótermékek:

 1) Az időszaki lap egyes lapszámai,

 2) A rádió- és televízió-műsor,

 3) A könyv (legalább 3 szerzői ív terjedelmű, időszaki lapnak nem minősülő irat),

 4) A röplap és az egyéb szöveges kiadvány,

 5) A fotót, grafikát, térképet tartalmazó kiadvány,

 6) A nyilvános közlésre szánt audiovizuális eszköz (kazetta, videó).

Az időszaki lap

Az időszaki lap 1) a napilap, 2) a hetilap, 3) a folyóirat és 4) ezek melléklete.

A sajtótermék akkor minősül időszaki lapnak:

 1) Ha évente legalább egyszer,

 2) Azonos címmel, tárgykörrel megjelenik,

 3) Évfolyamszámmal, sorszámmal és keltezéssel van ellátva,

 4) Tartalmát tekintve a) újságírói, írói és tudományos írásművet tartalmaz (akár eredeti, akár átvett, akár fordítás formájában), b) fénykép, grafika, karikatúra, c) rejtvény.

Az alapítás és a kiadás szabályai

Alapító lehet: 1) természetes személy, 2) jogi személy, 3) jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

Az alapító feladatai:

 1) Meghatározza a lap a) nevét, b) célját, c) jellegét, d) megjelenési időközét;

 2) Gondoskodik a működési feltételekről (meghatározza a szerkesztőség vezetőjét);

 3) Vagyoni felelősséggel tartozik a lap működéséért.

 

A kiadó 1) az alapító vagy 2) lap kiadására jogosult szervezet lehet.

A kiadó feladata, hogy biztosítsa a működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Gyakorolja a munkáltatói jogokat (a szerkesztődés vezetőjének kivételével, mert felette az alapító gyakorolja).

A nyilvántartásba vétel

Az időszaki lap előállítása, nyilvános közlése bejelentési kötelezettség alá esik.

A nyilvános közlés a) az árusítás, b) a szétküldés, c) a kézbesítés, d) az üzletszerű kölcsönzés, e) az ingyenes szétosztás, f) a nyilvánosság előtti bemutatás, g) a sugárzás és a vezetékes továbbítás.

 

A bejelentést a) az alapító vagy b) a kiadó terjeszti elő.

 

A bejelentés tartalma:

 1) A lap neve (címe),

 2) A lap célja,

 3) Az alapító (neve, címe),

 4) A szerkesztőség vezetőjének (neve, címe),

 5) A szerkesztőség (neve, címe),

 

Az engedélyező hatóság a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, amely a benyújtástól számított 15 napon belül határoz).

A nyilvántartásba vétel akkor tagadható meg:

 1) Ha a kiadás bűncselekményt valósít meg,

 2) Ha a lap bűncselekményre való felhívást tartalmaz,

 3) Ha a kiadás a közerkölcsbe ütközik,

 4) Ha a kiadás személyhez fűződő jogot sért,

 5) Ha a lap hivatalos lap látszatát kelti (a hivatalos lapokat a jogalkotásról szóló, 1987. évi XI. tv. határozza meg),

 6) Ha neve, címe, grafikája, külleme vagy egyéb jellemzője már nyilvántartásba vett laphoz hasonló és ezért összetévesztésre vezet.

 

Ha a fenti feltételek utólag állnak meg, az időszaki lapot törölni kell a nyilvántartásból.

 

Az elutasító vagy törlést elrendelő határozat ellen bírósághoz lehet fordulni (amely nemperes eljárásban határoz).

A sajtó feladatai, tevékenysége, a sajtószabadság

A sajtó fő feladatai:

 1) A hiteles, pontos, gyors tájékoztatás,

 2) Elő kell segítenie a társadalmi jelenségek, összefüggések megértését.

 

A tájékoztatás során csak a) hiteles és b) valós tényekre szabad hagyatkozni. Például:

 1) Nem lehet valós tényekből önkényesen vagy félreérthető módon részleteket kiragadni;

 2) Nem lehet fogyatékos tartalomból dolgozni (mert téves következtetésekre vezet).

 

A sajtó tevékenység a sajtószervek által végzett tevékenység: a sajtótermék a) előállítása, b) kiadása, c) nyilvános közlése.

 

A sajtószabadság értelmében a sajtónak joga van a szabad tájékoztatásra. A sajtószabadság nem korlátlan jog (büntetőjogi és polgári jogi korlátja van).

A sajtótörvényben foglalt korlátok:

 1) Nem valósíthat meg bűncselekményt, bűncselekmény elkövetésére való felhívást (lényegében a büntetőjogi korlát),

 2) Nem sértheti mások személyhez fűződő jogait (lényegében a büntetőjogi korlát),

 3) Nem sértheti a közerkölcsöt.

 

Az állami- társadalmi szervezeteket tájékoztatási kötelezettség terheli.

A sajtóigazgatási szabályok

A sajtóigazgatási szabályok a sajtótevékenység végzésének szabályai.

 

 A) Az impresszum

Az impresszum a szerkesztésre és a kiadásra vonatkozó legfontosabb adatok:

 1) A kiadó és a kiadásért felelős személy,

 2) A sokszorosító szerv, a sokszorosításért felelős személy,

 3) A sokszorosítás helye, ideje, a megrendelés sorszáma,

 4) A szerkesztésért felelős személy.

 

Rádió-, tv-műsor esetén csak a szerkesztésért felelős személy nevét kell feltüntetni.

Egyéb adat (pl. a termék ára) csak az impresszum után tüntethető fel.

 

 B) További szabályok

 1) A sajtótermék műpéldányát a szerző köteles aláírni (az időszaki lap kivételével);

 2) Időszaki lap esetén a szerkesztőség vezetője, egyéb lap esetén a kiadó vagy a megrendelő köteles gondoskodni arról, hogy a sajtótermék szerzője legalább a nyilvános közléstől számított 6 hónapig megállapítható legyen.

 

 C) A köteles-példányok, tisztelet-példányok

A kiadó köteles köteles-példányokat biztosítani a jogszabályban meghatározott szerveknek (akik tulajdont szereznek azon).

Tisztelet-példány adható:

 1) A szerzőnek,

 2) Annak, aki sajtótermék kialakításában közreműködtek,

 3) A felügyeletet ellátó szervnek, ill. annak ilyen feladatot ellátó dolgozóinak,

 4) Sajtócélokra, propagandacélokra.

(A jogosult a tiszteletpéldányokon tulajdont szerez.)

Az újságíró

Az újságíró egy munkakör, a sajtószervnél hivatásos tájékoztatást végző személy. Jellemzői:

 1) Nem kell, hogy ténylegesen munkaviszonyként álljon fenn,

 2) A munkáltató (foglalkoztató) a sajtószerv,

 3) Hivatásosan tevékenykedik, tájékoztatási tevékenységet végez.

 

Az újságíró jogai:

 1) Bármely szervtől vagy személytől jogosult felvilágosítást kérni;

 2) A felvilágosítást adó személy nevét jogosult titokban tartani, ha pedig a felvilágosítást adó ezt kéri, köteles is (büntetőeljárásban erre tekintettel megtagadhatja a tanúvallomást, kivéve, ha a jogosult felmentést ad);

 3) Névjog (a szerkesztő köteles szerzőként feltüntetni);

 4) Integritáshoz való jog (ha a szerkesztő lényeges változtatást hajtott végre, a szerző engedélye kell).

 

Az újságíró kötelezettségei:

 1) Titoktartási kötelezettség;

 2) A kapott felvilágosítást a) kellő körültekintéssel, a valóságnak megfelelően, a maga teljességében kell közlésre előkészíteni;

 3) Ha a felvilágosítást adó ezt kérte, köteles részére az elkészült cikket, a közlést megelőzően bemutatni;

 4) Nem működhet közre a törvény rendelkezéseivel ellentétes közlés tartalmi elemeinek kialakításában.

 

Az újságírót a közérdekű bejelentést, illetve javaslatot tevő védelmére vonatkozó jogszabályi védelem illeti meg.

A sajtójogi felelősség

A sajtójogi felelősség alanyai:

 1) A kiadó, a sokszorosító, a szerkesztő (az őt terhelő kötelezettségek körében);

 2) A szerkesztőség, szerkesztőség hiányában pedig a sajtószerv vezetője (a sajtó feladatainak vonatkozásában);

 3) Az újságíró, a szerző, a felvilágosítást adó (az általuk leírtakért).