A sajt�m�fajok

Az elm�let = fogalmi appar�tus az �js�g�r�sban, t�rv�nyszer�s�gek, m�fajok meghat�roz�sa, �ltal�noss�gok megfogalmaz�sa (szaktudom�nyok ter�lete).

M�faj = forma („csomagol�s”) nem v�lik el �lesen a tartalomt�l. Nincsenek r�gz�tett szab�lyok, a m�v�szetek egym�sba folynak, f�gg a szerz�t�l. Tartalom �s forma kieg�sz�tik egym�st.

A forma nemcsak k�ls�, bels� eleme is a m�nek, a m�faj nemcsak formai k�t�tts�get jelent, de nagyban meghat�rozza azt is, hogy milyen elvek alapj�n szerkeszti az anyagot, milyen st�lusban, milyen nyelvezetet, milyen stilisztikai �s hangulati elemeket haszn�l.

M�faj: Az �js�g�r�sban a m�faj azon k�ls� �s bels� (tartalmi) formai, hangulati �s st�lusbeli jegyek �sszess�ge, amely megk�l�nb�zeti egym�st�l az alkot�sok (m�diaterm�kek) egyes t�pusait.

A sajt� k�t alapvet� feladata a t�j�koztat�s �s a szabad v�lem�nynyilv�n�t�s lehet�s�g�nek megteremt�se. A m�fajokat att�l f�gg�en soroljuk e kett� valamelyik�be, hogy melyik funkci�t szolg�lj�k.

A k�t m�fajcsal�d:

w        T�nyk�zl� (t�j�koztat� vagy informat�v) m�fajcsal�d: h�r, h�tt�rmagyar�zat (=h�rmagyar�zat) tud�s�t�s, interj�, riport, feature

w        V�lem�nyk�zl� (publicisztikai) m�fajcsal�d: komment�r, vez�rcikk, jegyzet, publicisztika, t�rca, kritika (= recensio), essz�, glossza, karcolat, kroki, humoreszk, pamflet

A t�nyk�zl� m�fajcsal�d

A h�r

Az inform�ci�

F� k�rd�s: kinek �runk, besz�l�nk, k�sz�t�nk m�sorokat, m�dia term�keket. �tlagember nem l�tezik (csak statisztikailag). A sajt� legfontosabb szolg�ltat�sa a h�rszolg�ltat�s.

Mi �js�g�r�k a nyitott, �rdekl�d� �s akt�v k�z�ns�g sz�m�ra igyeksz�nk szolg�ltat�sokat ny�jtani. A t�j�koztat�st mindig az adott t�rt�nelmi, t�rsadalmi �s politikai szitu�ci� hat�rozza meg, nem lehet �ltal�nos�tani. Mindig a k�z�ns�g oldal�r�l kell megk�zel�teni.

Hegel: A modern ember im�ja a reggeli �js�g elolvas�sa. A modern ember ki van �hezve az inform�ci�ra, a h�rekre.

H�rek tartalom szerint:

w        belpolitika

w        k�lpolitika

w        gazdas�g

w        mez�gazdas�g

w        kereskedelmi, szolg�ltat�, infrastrukt�ra

w        tudom�nyos h�rek

w        kultur�lis h�rek

w        ismeretterjeszt� h�rek

w        sz�rakoztat� vagy sz�nes h�rek

w        sporth�rek

w        meteorol�gia = term�szeti jelens�gekhez kapcsol�d� h�rek

Inform�ci� �s h�r viszonya: Minden h�r inform�ci�, de nem minden inform�ci� h�r.

A re�lis l�tez� val�s�gban megsz�ml�lhatatlan sok h�r l�tezik, de nem mindegyik fontos sz�munkra. A fontos inform�ci�kb�l lesznek h�rek.

Mi a fontos?

w        A meglep� er�, bev�lt, megszokott�l val� elt�r�s.

w        Mennyire praktikus? (Mennyire seg�t mindet napi �gyeink megval�s�t�s�ban). Reggel a legfontosabb az id�j�r�s ® mit vegy�nk fel, vigy�nk-e erny�t.

Pl. a k�vetkez� a h�r: „Braz�li�ban fagyok voltak �s kifagytak a k�v�cserj�k” ® cs�kken a k�v�term�s ® kevesebb jut a vil�gpiacra ® a k�v� �ra felmegy. Vagy termelem a k�v�t, vagy fogyasztom. Ha termelem, nem adom el, csak k�s�bb: dr�g�bban. Ha keresked� vagyok: gyorsan felv�s�rolom (olcs�bban).

Az inform�ci� akkor v�lik h�rr�, ha �rtelmezem: feldolgozom, leford�tom. A h�rnek valamilyen ig�nyt kell kiel�g�teni.

Vannak l�tsz�lag nem praktikus h�rek. Pl. a tudom�ny�gb�l sz�rmaz� h�rek. A tudom�nyos h�rek vil�gl�t�sunkat sz�nes�tik.

A h�rek a praktikust�l a sz�nesig terjednek. Egy inform�ci� h�rr� v�l�s�hoz az is kell, hogy jelent�s, min�l nagyobb sz�m� embert foglalkoztasson az inform�ci�.

A k�z�ns�g h�r�hs�ge v�ltoz�.

A h�rek, inform�ci�k befogad�s�hoz felk�sz�lts�gre �s ismeretanyagra is sz�ks�g van. Fontos a t�rsadalmi, politikai k�zeg, amiben az inform�ci�t �rtelmezik.

Demokratikus t�rsadalomban az inform�ci�termel�sben a piaci viszonyok a meghat�roz�k.

A magyar sajt� helyzete a diktat�r�ban:

Diktat�rikus viszonyok k�z�tt a t�j�koztat�snak t�bb szintje van. Diktat�r�ban az inform�ci�val val� gazd�lkod�s hatalmi monop�lium.

A Szocializmusban (Magyarorsz�gon puha diktat�ra) a h�rgazd�lkod�sra a redisztrib�ci� volt a jellemz�. Az inform�ci�kat k�zpontilag gy�jt�tt�k majd elosztott�k att�l f�gg�en, hol foglalt helyet a t�rsadalmi �s politikai strukt�r�ban.

K�d�r rendszer: Volt 1. nyilv�noss�g: K�zszolg�lati TV, r�di�, MTI �s p�rt befoly�sa alatt �ll� nyomtatott sajt�. K�zvetlen cenz�ra nem m�k�d�tt, a politikailag megh�zhat� szerkeszt�k �s f�szerkeszt�k �rv�nyes�tett�k a hatalom szempontjait. Bels� cenz�ra volt = �ncenz�ra: Az �js�g�r�k tiszt�ban voltak a hatalom �ltal kijel�lt tabut�m�kkal. Nem volt jogi h�ttere.

A 2. nyilv�noss�g: szamizdat (enged�ly n�lk�li sajt�) pl. Besz�l�, civil szervezetek, pl. SZETA (Solt Ottilia, Demszky G�bor). Magyar viszonylatban ki voltak t�ve rend�ri zaklat�snak, de nem volt olyan kem�ny elnyom�s, mint a Szovjetuni�ban. Szabadegyetemek, nyugati emigr�ns irodalom: P�rizsi f�zetek.

Az ir�ny�t�s inform�lis eszk�z�kkel t�rt�nt. Aki nem �llt be a sorba, egzisztenci�lisan megfenyegett�k, elt�vol�tott�k a p�ly�r�l.

Diktat�r�ban a sajt� strukt�r�ja vertik�lis. Hierarchikus rendszer. Legalul az �js�g�r�, legfel�l a hatalom.

Tabut�m�k a K�d�ri Magyarorsz�gon:

w        1956-os forradalom

w        K�d�r szerepe a szovjet csapatok beh�v�s�ban

w        A szovjet csapatok magyarorsz�gi �llom�soz�sa

w        KGST tags�g

w        Magyarorsz�g tags�ga a Vars�i Szerz�d�sben

w        A Szovjetuni� vezet� szerep�nek megk�rd�jelez�se

w        Egyp�rt-rendszer, az MSZMP vezet� szerepe

w        Tulajdonviszonyok k�rd�se (dogma: az �llami tulajdon magasabb rend�, mint a mag�ntulajdon)

A magyar sajt� helyzete a demokr�ci�ban:

Piaci viszonyok, a strukt�ra horizont�lis: egyenrang� viszonyok

Tilos az el�zetes cenz�ra. A sajt� jogszab�lyi keretek k�z�tt m�k�dik. A sajt�szabads�g a demokr�ci�ban sem korl�tlan, a jogszab�lyok jel�lik ki. Ut�lagos cenz�ra van.

1.    Magyar Sajt�t�rv�ny 1986: Nem t�rt ki a sajt� �s a p�rt kapcsolat�ra.

Inform�ci�termel�s a modern t�rsadalmakban

Gazdas�gi �s kultur�lis jelleg�.

Fisher Gy�rgy magyar m�diaszociol�gus szerint az inform�ci�-termel�snek 3 elm�letileg j�l elk�l�n�l� mozzanata van:

1.    �zleti-gazdas�gi mozzanat:

Az inform�ci�termel�s j�vedelmez� gazdas�gi tev�kenys�g, a legnagyobb profittermel� �gazat. A vil�g �tl�pett az inform�ci�s t�rsadalom korszak�ba. Az inform�ci�s t�rsadalomban a hatalom alapja az inform�ci�s nyersanyag.

1957 hat�r�v: Az USA-ban az inform�ci�termel�sben t�bben dolgoztak, mint a klasszikus ipar�gazatokban. A vil�g leggazdagabb embere Bill Gates.

A Szovjetuni� kil�tte a Szputnyikot ® l�trej�tt az interkontinent�lis kommunik�ci�.

A nagybefektet�k figyelme a m�dia fel� fordult. A m�dia, mint szakma egyre nagyobb preszt�zsre tett szert. A modern t�rsadalom legjobban fizetett r�tege az �js�g�r�k, szerkeszt�k, sz�rakoztat�ipar specialist�i.

2.    Politikai – befoly�sol�si mozzanat:

Inform�ci�termel�s – mint a demokratikus berendezked�s� t�megt�rsadalmak hatalmi rendszer�nek r�sze – n�lk�l�zhetetlen eleme a parlamenti demokr�ci�knak, hiszen ezen kereszt�l jelenthetnek meg �s kaphatnak nyilv�noss�got az egym�st�l elt�r� n�zetek.

A hatalom, a korm�nyzat, �llamigazgat�s a m�di�n kereszt�l juttatja el inform�ci�it a t�rsadalomhoz. Ez a lehet�s�g rendelkez�sre �ll az ellenz�knek is.

A t�rsadalom is a m�dia seg�ts�g�vel juttatja el az inform�ci�t a hatalomhoz.

3.    A civil mozzanat:

Az inform�ci�termel�s, mint t�rsadalmi alrendszer biztos�tja az �llampolg�rok jog�t az inform�l�d�shoz, politikai t�ren csak�gy, mint pl. a fogyaszt�s ter�n (rekl�m), egy�ttal kiel�g�ti a sz�rakoz�si �s szabadid� elt�lt�si tev�kenys�gek ir�nti ig�ny�t is.

4.    Civiliz�ci�s vagy szocializ�ci�s mozzanat:

Bern�th L�szl� szerint az �js�gok �s az elektronikus m�dia az iskola ut�ni szocializ�ci� legfontosabb eszk�zei. A m�dia seg�ts�g�vel jut a befogad�, a sajt� fogyaszt�ja azokhoz az �j t�nyekhez, v�lem�nyekhez, amelyek alapj�n meghat�rozza �nmaga helyzet�t �s kit�zheti v�llalhat� cselekv�s�nek k�r�t �s ir�ny�t a mag�n�let szf�r�iban.

A k�z�ss�g, a csal�d, az iskola, a templom, valamint „az �letszer� gyakorlat” (mindennapok) mellett ma a m�dia is seg�t az �j gener�ci�nak abban, hogy elsaj�t�tsa azokat az ismereteket, amelyek az emberi tev�kenys�gek reprodukci�j�hoz �s a vil�gban val� eligazod�shoz sz�ks�gesek.

Szocializ�ci�: A gyerekek elsaj�t�tj�k azokat az ismereteket, amelyek kellenek ahhoz, hogy a feln�tt �letben boldoguljanak.

Kor�bban �ltal�nos volt az a felfog�s, hogy a sajt� csup�n az „�ppen most t�rt�nt esem�nyekre” vonatkoz� ismereteket tov�bb�tja.

Angelusz R�bert szociol�gus k�l�nv�lasztja a szocializ�lhat� �s az �jdons�gokra vonatkoz� ismereteket. A k�l�nv�l�s viszonylagos, mindenekel�tt a t�rsadalmak dinamikuss�g�nak �s integr�ci�s szintj�nek f�ggv�nye.

w        Z�rt vagy izol�lt t�rsadalmak – jellemz� a megszokotts�g, szab�lyozotts�g, viszonylagos v�ltozatlans�g. A szocializ�ci� sor�n szinte minden l�nyeges folyamat �tadhat�. Az �jdons�goknak csak ritk�n van jelent�s�ge. Ebben a t�rsadalmi szervez�d�sben a sajt� szerepe szinte minim�lis, a szocializ�ci�ban nem osztanak a m�di�ra szerepet, az �j inform�ci�k, k�ls� t�rt�n�sek tov�bb�t�sa szigor�an szab�lyozott form�ban zajlik.

w        Nyitott t�rsadalmak – ilyen a demokr�cia – (Angelusz szerint) a k�rnyezet�kkel akt�v k�lcs�nhat�sban lev� dinamikus t�rsadalmakban olyan gyorsak a v�ltoz�sok, hogy azokra a megszokott s�m�kra reag�lni lehetetlen ® fel�rt�kel�dik a sajt� szerepe. (Min�l bonyolultabb �s szerte�gaz�bb a k�rnyez� vil�ggal val� kapcsolatok rendszere, ann�l ink�bb megn� az �j ismeretek jelent�s�ge.) A nyitott t�rsadalmakban fel�rt�kel�dik a sajt� szerepe.

Inform�ci� – h�r - �zenet

Walther Lippmann – K�zv�lem�ny c. munk�j�ban foglalkozik a m�di�val, annak int�zm�nyeivel. Szerinte h�r az, ami el�t�rbe tolakszik. Lippmann a m�di�val kapcsolatosan meg�llap�tja, hogy annak tev�kenys�ge nem �nk�nyes, egyform�n igazodik az int�zm�nyekb�l �rkez� inform�ci�khoz, m�sr�szt a k�z�ns�g ig�nyeihez. Mindez nem jelent korl�tlan hatalmat.

A m�dia int�zm�nyeinek kiemelt szerepe van. Az �js�g�r� m�r eleve szelekt�lt h�rekkel dolgozik. Az �js�g�r� r� van utalva az int�zm�nyekre. T�bb a h�r, mint az �js�gh�r.

1957. MacLean – Az inform�ci� primer forr�sa nem az �js�g�r�, hanem az a hivat�sos kommunik�tor, aki az inform�ci�val ell�tja az �js�g�r�t. A korm�nyzatn�l, rend�rs�gn�l, �llamigazgat�sn�l dolgozik a kommunik�tor. A hivat�sos kommunik�torok �rdekeket k�zvet�tenek. Ez befogad�i oldalon is �rv�nyes�l (A h�rek szelekt�l�sa).

White 1950-ben bevezette a kapu�r fogalm�t. Kapu�r az, aki tov�bb�tja az inform�ci�kat, h�reket – messzemen�en figyelembe v�ve a befogad�, a k�z�ns�g ig�nyeit. A m�dia nem m�s, mint szerkeszt�s�gek �s szem�lyzet�k, a kapu�r�k l�ncolata. A kapu�r�k funkci�ja az inform�ci� gy�jt�se, �rt�kel�se �s szelekt�l�sa, majd feldolgoz�suk h�rr�. White kapu�re a modern kor legnagyobb hatalm� embere.

K�tf�le fogyaszt�s van:

w        Rugalmas fogyaszt�s: aut�, h�z, stb.

w        Rugalmatlan: �tel, ital (l�tsz�ks�gletek)

Az inform�ci� fogyaszt�s rugalmas.

Felm�r�s: A magyar k�zszolg�lati r�di� k�t h�t alatt sug�rzott h�rm�soraiban milyen h�rm�sorokat sug�rzott. 1620 h�r k�t h�t alatt:

w        Politika: k�l-, bel- �s p�rtpolitika: 607 h�r

w        Makrogazdas�g: 429 h�r

w        NATO csatlakoz�s, n�pszavaz�s: 299 h�r

w        B�n�z�s, b�n�gyek: 174 h�r

w        Mikrogazdas�g: 164 h�r

w        Eg�szs�g�gy: 154 h�r

w        Oktat�s: 109 h�r

w        98-as parlamenti v�laszt�sok: 94 h�r

w        M�v�szet, kult�ra, m�vel�d�s: 88 h�r

w        Mez�gazdas�g: 88 h�r

w        T�rv�nyhoz�s: 85 h�r

w        M�dia: 74 h�r

w        K�rnyezetv�delem: 44 h�r

w        Cig�nyk�rd�s: 23 h�r

w        Vall�s, egyh�z: 20 h�r

w        Nyugd�j: 14 h�r

Az inform�ci�kb�l milyen technol�gia seg�ts�g�vel lesz h�r?

Zsolt P�ter Þ Az 50-es �vekben els�sorban a biol�gia �s a pszichol�gia seg�ts�g�vel siker�lt kidolgozni egy egys�ges paradigm�t.

A modell: Shannon & Weaver modellje, 1949.

A klasszikus inform�ci�s modell alapja az individu�lis besz�lget�s, munkahipot�zisk�nt tekintett�k.

Az �zenet k�zvet�t�se jelek seg�ts�g�vel t�rt�nik.

K�dol�s �s dek�dol�s

Ez a modell kieg�sz�lt a m�diaszem�lyzettel /kapu�r�k l�ncolata/.

K�zl�i oldalon a professzion�lis h�rgerjeszt�k, kommunik�torok ® �sszevont kommunik�ci�s modell.

Inform�ci� ® Harley Molotch & Marilyn Lester

A val�s�gban keletkez� v�gtelen sz�m� dologb�l csak keveset vesz�nk �szre. Az �ltalunk felfogott inform�ci�kat (esem�nyeket) t�rt�n�snek nevezz�k. Ezek leggyakrabban v�ltoz�sok. A h�r alapanyaga a t�rt�n�s.

A t�rt�n�sekr�l �rdekvez�relt besz�mol�k k�sz�lnek Molotch-�k szerint, �s ez lesz az esem�ny. Az esem�nyt konstru�l� h�rgerjeszt�k a kommunik�torok.

Tudatunk hozza l�tre a vil�got, esetenk�nt id�beli folyamatokk� kapcsol �ssze olyan dolgokat, melyek a val�s�gban nincsenek meg.

A szoci�lpszichol�gusok, mint pl. Aronson a kommunik�tort (r�besz�l�t) tartj�k kulcsszerepl�nek. A kommunik�tor a m�diaszem�lyzet tagja, aki helyzet�n�l fogva k�pes meggy�zni a befogad� oldalt, vev�t, k�z�ns�get �s ebben seg�ts�g�re van a m�di�t �vez� szimp�tia, a magas preszt�zs, tekint�ly.

Az inform�ci� forr�s�t�l a vev�ig sz�mos sz�r�n megy �t, �s ezek a sz�r�k mind deform�lj�k.

w        L�teznek az inform�ci� feldolgoz�s�ra szakosodott int�zm�nyek: h�r�gyn�ks�gek, sajt��gyn�ks�gek �s a k�l�nb�z� m�sodlagos felhaszn�l� m�diumok: TV, r�di� stb.

w        L�teznek az inform�ci� feldolgoz�s�ra k�telezett int�zm�nyek: pl. �llamigazgat�si szervek, rend�rs�g, meteorol�giai szolg�lat, t�zolt�k, p�rtok, �rdekk�pviseletek, civil szervezetek. Ezek sajt�oszt�lyai, sz�viv�i az int�zm�nyi kommunik�torok.

Az �rdekvez�relt besz�mol� torzulhat. Ez f�gg az int�zm�ny profilj�t�l, felk�sz�lt-s�g�t�l, politikai elk�telezetts�g�r�l.

Az int�zm�nyi kommunik�torok jelentik az els� komoly sz�r�t a val�s�g �s a k�z�ns�g k�z�tt.

A m�dia az a kapu, melyen vagy �tjut vagy nem jut �t az inform�ci� a k�z�ns�ghez. Demokratikus viszonyok k�z�tt a kapu �tereszt�k�pess�ge az egyes befogad�/�tlagosan nyitott �s �rdekl�d� polg�r �tlagos inform�ci�ig�ny�t el�g�ti ki.

Az �tlagpolg�r inform�ci�-ig�nye meglehet�sen rugalmatlan. Csak a nagy t�rsadalmi-politikai �talakul�sok idej�n n� meg �s a diktat�r�k idej�n lehet visszaszor�tani ezt az ig�nyt.

Demokr�ci�ban a h�r�rt�k az a normat�v t�nyez�, amelynek alapj�n a m�diaszem�lyzet (kapu�r) a hozz� �rkez� inform�ci�t feldolgozza �s h�rr� alak�tja �t. Feldolgoz�s: k�dol�si elj�r�s, melynek sor�n az �js�g�r�, h�rszerkeszt� feldolgozza a be�rkezett nyers inform�ci�kat �s h�rk�nt juttatja el azokat a befogad�hoz/k�z�ns�ghez.

A korszer� m�dia alapk�rd�se: a l�tez� �s re�lis val�s�gban a sz�mtalan keletkez� inform�ci� k�z�l melyikb�l (mi�rt, hogyan) lesz h�r?

M�g a demokr�ci�ban a h�r�rt�k, a diktat�r�ban a hatalmi politikai megfontol�sok alapj�n zajlik az inform�ci� szelekt�l�sa, feldolgoz�sa.

A h�r jell� alak�t�sa csatorn�kon �t jut el a befogad�hoz. A h�rt Lippmann szerint a befogad� dek�dolja – �zenett� alak�tja vissza. Ezek az �zenetek befoly�solj�k tudat�t, d�nt�s�t, ezen kereszt�l cselekedeteit.

A h�r�rt�k seg�t az inform�ci� szelekt�l�s�ban.

Kundera szerint korunk embere kiszolg�ltatva t�ri, hogy a m�dia r�z�d�tsa azt a hatalmas mennyis�g� inform�ci�t, amihez sem kedve, sem felk�sz�lts�ge nincs.

McLuhan szerint a vil�g olyannyira kit�gult az inform�ci�s robban�s nyom�n, olyannyira elt�ntek a l�tez� �s virtu�lis hat�rok, hogy a kisebb-nagyobb k�z�ss�gek, �s persze az egyes ember elvesztette val�di kapcsolat�t az �l�vil�ggal, k�rnyezete hamis, �ls�gos, a m�dia �ltal kre�lt. (Ez a Lippmanni pszeudo – vil�g).

Gerbner osztja Lippmann felfog�s�t, szerinte az emberek fej�ben kialakult k�p valahol a re�lis val�s�g �s a m�dia kultiv�ci�ja k�zt van. Gerbner szerint nincs val�di sajt�szabads�g, a szabads�g tulajdonk�ppen a kommunik�ci�s eszk�z�k ir�ny�t�inak joga arra, hogy mit mondjanak el a k�z�ns�gnek.

Veszely Anna m�diaszociol�gus kritiz�lta Gerbnert. Szerinte a m�dia �ltal sug�rzott �zenet (a h�rnek az a tartalma, ami minket praktikus szempontb�l �rdekel) elt�r� kultur�lis k�rnyezetben teljesen elt�r� jelent�st hordozhat. Pl. Amerik�ban a Dallas a sikerr�l sz�l, az arab orsz�gokban pedig azt sugallja, hogy a p�nz nem boldog�t.

McLuhan szerint manaps�g az egyetlen tapasztalat nem a szem�lyes szf�r�n, hanem a vizu�lis m�di�n kereszt�l szerezhet� meg.

A m�diaszem�lyzet tagjai mi alapj�n v�gzik munk�jukat?

w        A t�rsadalom megpr�b�l megfelelni a k�z ig�nyeinek.

w        A m�diaszem�lyzet alkalmazotti st�tuszban van, ez�rt a tulajdonosi �rdekek is fontosak sz�mukra.

w        Az ellen�rz�s ir�nti ig�ny, �lh�reket ad le, vagy szenz�ci�v� tup�rozza a h�reket.

w        A tulajdonossal szemben v�delmet ny�jt a M�diaetika. Van �rott-jog r�sze (Sajt�t�rv�ny, Polg�ri- �s B�ntet� T�rv�nyk�nyv) �s �ratlan szakmai szab�lyai.

Demokratikus viszonyok k�z�tt az egyes nemzeti m�diumokban kialakultak bizonyos norm�k, melyekhez minden szerkeszt�s�gnek, �js�g�r�nak alkalmazkodni kell, ha nem akarnak kiszorulni a szakm�b�l.

A m�diaszem�lyzet szempontj�b�l a nemzeti saj�toss�gok meghat�roz�ak.

Objekt�v k�r�lm�nyek: a politikai, t�rsadalmi, gazdas�gi, kultur�lis k�zeg.

Szubjekt�v k�r�lm�nyek: gener�ci�s hovatartoz�s, nemi jelleg, csal�di h�tt�r, szem�lyes �rdekl�d�s �s amb�ci�, hobbi, szexu�lis attit�d, �rz�kenys�g bizonyos t�rsadalmi probl�m�k ir�nt.

Zsolt P�ter: H�rnek az olyan aktu�lis �jdons�got tartalmaz� inform�ci�t nevezz�k, ami sokakat �rdekelhet �s/vagy sokak �let�ben v�ltoz�st okozhat.

Minden h�r inform�ci�, de nem minden inform�ci� h�r. A h�r mindig aktu�lis – el�sz�r k�zl�m.

A h�rnek tartalmaznia kell bizonyos kell�keket:

w        Mi t�rt�nt?

w        Hogyan t�rt�nt?

w        Milyen szerepl�kkel?

w        (-Mi�rt?)

Egy esem�ny mit�l v�lik h�rr� �s mit�l elhanyagolhat�?

Domonkos Lajos: A h�r els� sajt��rtes�l�s egy legut�bb t�rt�nt, t�rsadalmilag sz�mottev� esem�nyr�l, amely v�laszol a 5W+1H, illetve 4W k�pletben kifejezett k�rd�sekre.

Abban az esetben, ha a h�r csak a ki? mi?/mit? mikor? �s hol? k�rd�sekre v�laszol (4W) t�nyh�rr�l, ha minden k�rd�sre, teljes h�rr�l besz�l�nk.

A t�nyh�rt minden t�megkommunik�ci�s t�rsadalom egys�gnyi r�sz�nek tekintj�k.

Az 5W sorrendben:

w        Who? = A h�r f�szerepl�je (ki) – lehet term�szetes vagy jogi szem�ly

w        What? = Mi a cselekm�ny

w        When? = Mikor t�rt�nt? Min�l aktu�lisabb, a h�r�rt�k ann�l magasabb.

w        Where? = Hol t�rt�nt?

w        Why? = Mi�rt – Ind�t�kr�l �s h�tt�rr�l