N�metorsz�g

Ter�lete: 356 945 km²

N�ps�r�s�ge: 224 f�/km²

N�metorsz�g t�rt�nelme

w     A Frank Birodalom keleti r�sz�t I. Henrik egyes�tette Germ�nia n�ven.

w     962-1806: N�met-R�mai Birodalom

w     1871-ben j�tt l�tre az egys�ges N�metorsz�g, I. Vilmos 37 szuver�n �llamb�l hozta l�tre, a porosz-francia h�bor� megnyer�se ut�n.

w     Az els� vil�gh�bor�t az�rt robbantotta ki, mert a vil�g �jrafeloszt�s�t akarta besz�k�lt piacai, nyersanyaghi�nya, �s t�ltermel�se miatt.

w     A h�bor� elveszt�se ut�n ter�letei tov�bb cs�kkentek, a v�ls�gon nem tudott �rr� lenni a Weimari K�zt�rsas�g, ez�rt a Hitler vezette nemzeti szocialista p�rt ker�lt hatalomra.

w     A m�sodik vil�gh�bor�t ism�t ter�leti ig�nyei miatt robbantotta ki. Teljes veres�get szenvedett, ter�let�t a gy�ztes hatalmak felosztott�k maguk k�z�tt.

w     1949-ben l�trej�tt a nyugat �ltal fel�gyelt r�szen a N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�g (NSZK), f�v�rosa Bonn, a szovjet fennhat�s�g al� tartoz� keleti r�szen l�trej�tt a N�met Demokratikus K�zt�rsas�g (NDK), f�v�rosa Berlin.

w     1961-ben meg�p�tett�k a 165 km hossz� Berlini falat.

w     1990. okt�ber 3. – a vil�gpolitikai enyh�l�s hat�s�ra �jraegyes�lt a k�t n�met r�sz, l�trej�tt az egys�ges N�metorsz�g.

N�metorsz�g �ghajlata �s f�ldrajzi fekv�se

w        Meghat�roz� szerepe van az �ce�ni-�ghajlatnak, ami sok csapad�kot, enyhe telet �s h�v�s nyarat okoz az orsz�gban.

w        Felsz�ni magass�ga az Alpok fel� haladva n�.

w        13 tartom�nyra �s 3 tartom�nyjog� v�rosra tagol�dik.

N�metorsz�g n�pess�ge

w        1900 el�tt: 56 milli�

w        1938: 68,5 milli�

w        1945: 60 milli�

w        1991: 80 milli�

w        1997: 82 milli�

N�pess�ge jelent�sen n�vekedett, ebben a term�szetes szaporulaton k�v�l a tetemes bev�ndorl�s �s a vend�gmunk�sok is szerepet j�tszottak (5,8 milli� k�lf�ldi �l ott – 30 % t�r�k, 135 jugoszl�v, 10 % olasz, 6 % g�r�g, 5 % lengyel).

A n�pess�g eloszl�sa a ter�letek gazdas�gi fejletts�g�hez igazodik, ez alapj�n a legn�pesebb k�rzetek:

1.    �szak-Rajna-Vesztf�lia

2.    Ruhr-vid�k

3.    Saar-vid�k

4.    Tartom�nyi jog� v�rosok: Berlin, Hamburg, Br�ma

5.    Sz�szorsz�g

6.    Baden-W�rttemberg

7.    Hessen

A II. vil�gh�bor� ut�n a term�szetes szaporod�s 10 ezrel�ket �rt el, �s nagy volt a vissza�raml�s is (7 milli� n�met telep�lt haza).

N�pess�g foglalkoz�s szerinti megoszl�sa:

w        Szolg�ltat�sok: 50 %

w        Ipar: 44 %

w        Mez�gazdas�g: 6 %

Legn�pesebb v�rosai:

w        3 milli�s:

w        Berlin

w        Hamburg

w        M�nchen

w        500-1 milli�ig:

w        Stuttgart

w        Frankfurt

w        K�ln

w        D�sseldorf

w        Duisburg

w        Hessen

w        Dortmund

w        Br�ma

w        Hannover

w        Lipcse

Fejl�d�se az Eur�pai Uni��t k�vette, szakaszai megegyeznek azzal, majd a Jap�n �s amerikai szerkezetv�lt�st k�vette.

Az NSZK

1949. okt�ber 20.-�n alakult.

Az NSZK gazdas�gi csod�j�nak okai

w        Az egykori N�metorsz�g term�szeti kincsekben gazdagabb, fejlettebb r�sz�n alakult, ami kedvez� alapot ny�jtott a fejl�d�snek.

w        K�lf�ldi seg�lyek �s k�lcs�n�k

w        Kedvez� munkaer�helyzet, a munkaer� felesleg alacsonyan tartotta a b�reket, �gy a term�kek versenyk�pesek tudtak lenni.

w        A lakoss�g fokozott ig�nye, ami a fejl�d�st �szt�n�zte.

w        A beruh�z�sok �s technikai v�vm�nyok hat�s�ra bek�vetkezett ipari szerkezet �talakul�s

w        Keveset k�lthetett fegyverkez�sre, ez�rt beruh�z�sra ford�totta

w        Versenyk�pes term�kek el��ll�t�sa

w        Gazdas�ga er�sen koncentr�lt, mind a t�ke, mind a ter�let, mind az �zemek ter�let�n.

Az NDK

1949. okt�ber 7.-�n alakult.

Az egykori N�metorsz�g fejletlenebb ter�leteit �r�k�lte, bizonyos ipari �gak nem alakultak ki, erre hatott m�g a tervutas�t�sos gazd�lkod�s is. Mindennek ellen�re azonban az NDK ipari teljes�tm�nye �s sz�nvonala meghaladta a t�bbi kelet-k�z�p-eur�pai orsz�g�t, de lemaradt az NSZK-t�l.

Az NDK gazdas�ga

Gazdas�gi �ri�s, ennek okai:

w        Sz�nben val� gazdags�ga

w        Jelent�s k�li �s k�s� telepei

w        Olcs� sz�ll�t�si �tvonalak

w        Kiterjedt bels� piac (EU is)

w        T�kegazdas�g

w        Termel�si technika fejletts�ge

w        K�pzett munkaer�

Nyersanyagk�szlete igen nagy, fejlett technol�gi�val �s szak�rt� munkaer�vel dolgozik, jelent�s az exportja, csak a munkan�lk�liek �s az elmaradott keleti tartom�nyok probl�m�it nem tudta megoldani.

N�metorsz�g ipara

Legiparosodottabb r�gi�i:

1.    �szak-Rajna-Vesztf�lia

2.    Baden-W�rttemberg

3.    Bajororsz�g

4.    Ruhr-vid�k

5.    Saar-vid�k

6.    Nyugat-Harz

A Ruhr-vid�k r�szei:

w     D�li s�v: sz�nre �p�lt �veggy�rak, �s ac�lipar

w     Hellweg-z�na: zs�rsz�nre �p�l� koh�szat, kokszol�s, sz�nvegy�szet

w     Emscher z�na: g�zsz�n

w     Lippe foly� ment�n: g�zd�s, a legnagyobb sz�ntermel� r�sze

w     Saar-vid�k: feketek�sz�n

Barnasz�n lel�helyek:

w     Als�-Lausitz

w     Eifel-hegys�g

w     Lipcsei-�bl�zet

K�olaj lel�helyei:

w     Weser-Aller

w     Emslandi mez�

w     Schleswig-Holstein

F�ldg�z lel�helyei:

w     Ems-vid�k

w     Weser ment�n

w     Neckar v�lgy

w     Salzwedel-Pechensen

Termel�s�nek kimagasl� �gazatai:

1.    Nyersvas �s ac�l

2.    Vaskoh�szat

3.    R�zfinom�t�s

4.    �lom- �s cinkkoh�szat

5.    Alum�niumkoh�szat

6.    G�pgy�rt�s

7.    Vegyipar

N�metorsz�g mez�gazdas�ga

Jelent�s�ge gazdas�gi szempontb�l csek�ly, dr�g�n termel. Nyugaton farmgazdas�gok, keleten ink�bb nagy�zemek tal�lhat�k.

F� �gazata az �llatteny�szt�s:

1.    Szarvasmarha

2.    Sert�s

3.    Juh

4.    Baromfi

5.    Hal

N�v�nyek: