Integr�ci� Eur�p�ban

Integr�ci� = nemzeti egyes�l�s

A teljes integr�ci�t nem lehet megval�s�tani, mert a nemzeti integr�ci�n�l az orsz�g saj�t d�nt�si jogait fel kell adnia. K�z�s gazdas�gpolitik�t kell kialak�tani. A gazdas�gi egy�ttm�k�d�s adja az igazi integr�ci�t. Ez�rt az EU-ban a gazdas�gi integr�ci� j�tszotta a meghat�roz� szerepet. (1992. maastrichti egyezm�ny)

A d�nt�sekn�l �tk�zhet a nemzeti �rdek a k�z�ss�gi �rdekekkel, ilyenkor az adott tagorsz�g v�t�t emelhet. A d�nt�shez min�s�tett t�bbs�g sz�ks�ges.

1950. m�jus 9-�n Schuman francia k�l�gyminiszter tett javaslatot az Eur�pai Sz�n- �s Ac�lk�z�ss�g megalak�t�s�ra (ez a nap az Eur�pa-nap), j�jj�n l�tre N�metorsz�g �s Franciaorsz�g k�z�tt egy integr�ci�s egy�ttm�k�d�s. Ehhez csatlakozott Olaszorsz�g �s a Benelux �llamok.

Az EU-hoz val� csatlakoz�st n�pszavaz�ssal er�s�tik meg. Kiz�r�si lehet�s�get az EU nem tartalmaz, de az alkotm�nyban biztos�tani kell a kil�p�si lehet�s�get. Az orsz�g saj�t alkotm�ny�ban ki kell, hogy mondja: tagja az uni�nak, �s ez�ltal saj�t szuverenit�s�t korl�tozza.

Az EU tagorsz�gok minden �vben orsz�gjelent�st k�sz�tenek (120-130 oldalas �sszefoglal�s) a bels� piact�l kezdve a b�n�ld�z�sig. Az EU ezen m�ri, hol tart az adott orsz�g.

Az integr�ci�t �szt�nz� t�nyez�k:

w        USA gazdas�gi hegem�ni�j�nak ellens�lyoz�sa

w        Szovjet katonai fenyeget�s

w        Fel�rt�kel�d�tt bels� gazdas�gi �s politikai kapcsolatok

w        Tudom�nyos-technikai forradalom

w        A megn�vekedett kutat�sra �s fejleszt�sre ford�tott forr�sok, �s mamut v�llalatok megl�te, nemzetk�zi t�kemozg�sok

w        Szolg�ltat�si szf�ra integr�ci�ja

Az integr�ci� folyamata – t�rt�neti �ttekint�s:

w        1946. Churchill felveti a francia-n�met kib�k�l�sen alapul� „Eur�pai Egyes�lt �llamok” gondolat�t.

w        1947. Marshall-terv Eur�pa �jj��p�t�s�re; a Szovjetuni� elutas�tja maga �s csatl�sai sz�m�ra.

w        1948. �letbe l�p a v�muni�r�l k�t�tt egyezm�ny Belgium, Hollandia �s Luxemburg k�z�tt (m�r 1944-ben al��rt�k). Ez az els� sikeres gazdas�gi t�rsul�s.

w        1948. A br�sszeli egyezm�ny al��r�sa, amely korm�nyk�zi „gazdas�gi, szoci�lis �s kultur�lis egy�ttm�k�d�st” int�zm�nyes�t, �s kiterjed a katonai v�delemre is. Franciaorsz�g, Nagy-Britannia �s a Benelux �llamok.

w        1949: NATO (�szak-atlanti Szerz�d�s Szervezete):- USA, Kanada, Anglia, Franciaorsz�g, Benelux �llamok, D�nia, Norv�gia, Izland, Olaszorsz�g, Portug�lia- az amerikai hader� eur�pai jelenl�t�vel biztos�tja Nyugat-Eur�pa v�delm�t az esetleges szovjet terjeszked�ssel szemben.

w        1949. Eur�pa Tan�cs megalakul 10 nyugat-eur�pai orsz�g r�szv�tel�vel: Franciaorsz�g, Nagy-Britannia, �rorsz�g, D�nia, Norv�gia, Sv�dorsz�g, Olaszorsz�g �s a Benelux �llamok. A jog�llamis�g garanci�inak er�s�t�s�ben hasznosnak bizonyult, de nem v�ltotta be a hozz�f�z�tt rem�nyeket az integr�ci� tekintet�ben.

w        1951. Mont�nuni� (Eur�pai Sz�n- �s Ac�lk�z�ss�g - ESZAK): 6 orsz�g – Benelux �llamok, NSZK, Franciaorsz�g, Olaszorsz�g – ez nemzetek f�l�tti int�zm�nyekre ruh�zza a sz�n- �s ac�lipari termel�s, a gazdas�gban akkor meghat�roz� szerepet bet�lt� neh�zipar �llami ir�ny�t�si jogk�r�t.

w        1957. R�mai szerz�d�sek al��r�sa – az ESZAK 6 tagorsz�ga al��rja a EGK-t (Eur�pai Gazdas�gi K�z�ss�g – v�muni�ra �p�l� „k�z�s piac”) �s az Euratom-ot (Eur�pa Atomenergiai K�z�ss�g).

w        1960. Eur�pai Szabadkereskedelmi T�rsul�s (EFTA): Nagy-Britannia, Ausztria, D�nia, Izland, Norv�gia, Portug�lia, Sv�jc �s Sv�dorsz�g alak�tja meg; a tagok az ipari v�mokat egym�s k�z�tt le�p�tik, de nincs k�z�s v�mhat�ruk a k�v�l�ll�kkal szemben.

w        1961. Csatlakoz�si k�relmet ny�jt be Nagy-Britannia, �rorsz�g �s D�nia.

w        1962. Csatlakoz�si k�relmet ny�jt be Norv�gia.

w        1965. Eur�pai K�z�ss�g (EK) – a 3 k�z�ss�g – EKG, ESZAK, Euratom – ir�ny�t� test�leteit egyes�tik; egyetlen Miniszteri Tan�cs �s egyetlen k�z�s Bizotts�g m�k�dik, az EK c�lja: l�trehozni az egys�ges eur�pai piacot. Olyan jogszab�lyokat dolgoztak ki, amelyek mind a 6 orsz�gra �rv�nyesek voltak, mivel ezt az egys�ges eur�pai piac megk�veteli. Ebb�l fejl�d�tt ki azut�n az eur�pai k�z�ss�gi jog.

w        1967. Sv�dorsz�g csatlakoz�si k�relmet ny�jt be.

w        1968. Teljess� v�lik a K�z�s Piac – befejez�dik a bels� v�mhat�rok teljes lebont�sa �s �letbe l�p a k�z�s k�ls� v�mhat�r. Szabad a munkaer�-�raml�s a tagorsz�gok k�z�tt.

w        1972. Al��rj�k a csatlakoz�si szerz�d�seket: Nagy-Britannia, �rorsz�g, D�nia (9 tag� az EGK) – ez a K�z�s Piac.

w        1975. Az Eur�pai Tan�cs els� �l�se.

w        1979. Az Eur�pa Parlament els� k�zvetlen �s �ltal�nos v�laszt�sa. Els� �l�se Strassbourgban volt.

w        1981. d�li kib�v�l�s: G�r�gorsz�g (10. tag�llam).

w        1984. Az Eur�pa Parlament m�sodik k�zvetlen v�laszt�sa.

w        1985. Az els� Schengeni Egyezm�ny – Feh�r K�nyv a piacegys�ges�t�sr�l. A hat�rellen�rz�sek egym�s k�z�tti fokozatos megsz�ntet�se – N�metorsz�g, Franciaorsz�g �s a Benelux �llamok.

w        1986. d�li kib�v�l�s: Spanyolorsz�g, Portug�lia (a tagorsz�gok sz�ma: 12) – els�sorban a politikai �rdekek domin�lnak

w        1986. Eur�pai Egys�ges Okm�ny al��r�sa H�g�ban �s Luxemburgban. (Az EK alapszerz�d�s�t els� �zben m�dos�t� meg�llapod�ssal �j ter�leteket vonnak be az integr�ci� k�r�be: a m�szaki fejleszt�st-, kutat�st �s a k�rnyezetv�delmet.

w        1986. m�jus 29. Az Eur�pai Bizotts�g sz�kh�za el�tt els� �zben vonj�k fel az EK k�k-s�rga csillagos lobog�j�t, �s hangzik fel az EK himnuszak�nt Beethoven IX. szimf�ni�j�b�l az �r�m�da.

w        1987. �letbe l�p az Eur�pai Egys�ges Okm�ny.

w        1989. Az Eur�pa Parlament harmadik v�laszt�sa.

w        1989. Delors-terv elfogad�sa az Eur�pa Tan�cs r�sz�r�l – Az Eur�pai P�nz�gyi Uni� h�rom szakaszban t�rt�n� kialak�t�sa

w        1990. A m�sodik Schengeni Egyezm�ny al��r�sa.

w        1991. Az Eur�pa Tan�cs elfogadta az Eur�pai Uni� Szerz�d�s�t, az EK elnevez�se Eur�pai Uni�ra v�ltozik. Fordul�pont az eur�pai integr�ci� t�rt�net�ben.

w        1992. Al��rj�k Maastrichtban (Hollandia) a maastrichti szerz�d�st a tagorsz�gok.

Az Eur�pai Uni� h�rom pill�ren nyugv� jogi �p�tm�ny:

1.    pill�r: Eur�pai K�z�ss�g – az eddigi politik�k mell� p�nz�gyi uni�val is b�v�l, ahol ezent�l mindenben t�bbs�gi d�nt�shozatal �rv�nyes�l – nemzetek f�l�tti hat�sk�r.

2.    pill�r: K�z�s k�l- �s biztons�gpolitika (CFSP), amelynek m�dszere tov�bbra is a korm�nyk�zi egyeztet�s marad.

3.    pill�r: Bel- �s igazs�g�gyi egy�ttm�k�d�s (BJE), ahol szint�n a korm�nyk�zi egyeztet�s m�dszere �rv�nyes�l.

A 3 pill�rt az Eur�pai Tan�cs, az �llam- �s korm�nyf�k rendszeres �l�sei fogj�k �ssze, hat�sk�re mindh�rom pill�rre kiterjed.

Terv: 1999-re egys�ges valuta �s k�z�s jegybank (EC)

w        1994. Az Eur�pa Parlament negyedik v�laszt�sa.

w        1994. Magyarorsz�g csatlakoz�si k�relmet ny�jt be (ut�na m�g 8 k�z�p- �s kelet-eur�pai orsz�g).

w        1995. Az EU tagja lett: Ausztria, Finnorsz�g �s Sv�dorsz�g (15 tag�llam)

w        1995. Megkezdi m�k�d�s�t az Eur�pai Bizotts�g.

w        1995. Az EB elfogadja a Feh�r K�nyvet, amely a jogharmoniz�ci�s programot tartalmazza.

w        1995. �letbe l�p a Schengeni Egyezm�ny N�metorsz�g, Franciaorsz�g, Benelux �llamok, Spanyolorsz�g, Portug�lia, majd Ausztria �s Olaszorsz�g k�z�tt is.

w        1998. Eurocorps (1993-ban fel�ll�tott eur�pai k�z�s hader�) – az els� b�kefenntart� szerep Boszni�ban.

w        1998. Hivatalosan is megkezdi m�k�d�s�t az Europol (a tagorsz�gok rend�rs�geinek munk�j�t �sszehangol� szervezet – sz�khelye: H�ga)

w        1999. Az Eur�pai Parlament �t�dik v�laszt�sa.

w        1999. �letbe l�p az Amszterdami Szerz�d�s: az Eur�pa Parlament sz�mos �j ter�leten k�z�s d�nt�si jogk�rt kap a miniszteri tan�ccsal, �gy sz�ks�ges a j�v�hagy�sa az Eur�pai Bizotts�g eln�k�nek kinevez�s�hez. A maastrichti szerz�d�s fel�lvizsg�lata keret�ben �j szerz�d�sbe foglalj�k a 2. �s 3. pill�rt. A 3. pill�rt csak a rend�ri ill. a b�n�gyi ter�letek alkotj�k, a t�bbi a k�z�ss�gibe ker�l.

Az uni� int�zm�nyrendszere

Eur�pai Uni� Bizotts�ga

w        Ez az EU „korm�nya”; v�grehajt� szerv

w        Br�sszeli bizotts�g

w        Politikai d�nt�shoz� szerv

w        Tagjai az �llam- �s korm�nyf�k

w        �vente 2-szer, 3-szor �rtekeznek

w        Itt sz�letnek a legfontosabb strat�giai d�nt�sek

w        Nagyk�vetekkel k�pviselteti mag�t a tagorsz�gokn�l

w        Minden �llam egy-egy korm�nybiztost nevez ki.

w     Ebb�l k�vetkezik a k�z�ss�gi jog l�trej�tte – az uni� alkotm�nya

w     Els�dleges joganyag – a k�z�ss�gi jog (pl. R�mai szerz�d�s, Amszterdami szerz�d�s)

w     M�sodlagos joganyag: rendeletek, ir�nyelvek

w     saj�ts�gos joganyag, amely lefedi a tag�llamok viszony�t, azt, amely a piacgazdas�ghoz kapcsol�dik. Felt�tlen �rv�nyes�l�st k�v�n. A tagorsz�gok nemzeti jogszab�lya csak m�sodlagos, amennyiben a k�z�ss�gi jog tartalmaz arra jogi szab�lyt.

Eur�pai Tan�cs

w        Miniszteri Tan�cs

w        A legf�bb szerv

w        Tagjai a k�l�gyminiszterek, szakminiszterek

Eur�pai Parlament

w        5 �vre v�lasztj�k tagjait

w        626 tag� a parlamenti test�let

w        Szerkezete az Amszterdami Szerz�d�s hat�s�ra m�dosult

Eur�pai B�r�s�g

w        sz�khelye Luxemburg

w        jogalkot�s, jogalkalmaz�s a feladata

Eur�pai Sz�mvev�sz�k

Eur�pai Beruh�z�si Bank

Gazdas�gi �s Szoci�lis Bizotts�g

Az Eur�pai Uni� tag�llamai

	F�v�ros	Ter�let	N�pess�g (milli� f�)	Szavazatok ar�nya a Miniszteri Tan�csban	GDP/f�	Csatlakoz�s
Ausztria	B�cs	83859	7,9	4	23616	1995
Belgium	Br�sszel	30528	10	5	21991	1958
D�nia