A vil�g n�pess�ge

Hol �lnek a legt�bben? (1990-es adatok)

A vil�g n�pess�ge �sszesen: 5,9 milli� f�.

100 milli� f�n�l t�bb ember �l: K�n�ban, Indi�ban, USA-ban, Indon�zi�ban, Braz�li�ban, Oroszorsz�gban, Pakiszt�nban, Jap�nban, Bangladesben, Nig�ri�ban.

A n�pess�g egy�t�d�t K�na adja. (1.261.830.000 f�) Mivel az orsz�gban nagy a n�pess�gszaporulat, p�r �ve szab�lyozz�k a sz�let�seket. A szigor� n�pess�gpolitika c�lja, hogy lass�ts�k a n�veked�st. Ennek k�sz�nhet�en a n�kre jut� sz�l�sek sz�ma 5,4-r�l lecs�kkent 2-re. Ez azt jelenti, hogy �vente csak m�sf�l Magyarorsz�gnyival szaporodnak. A jelsz� az egygyerekes csal�d. Azokt�l, ahol t�bb gyerek van, megvonj�k a seg�lyeket, nem kapnak �llami lak�st, jutal�kot. Az egy gyerek sz�l�s�vel azonban szemben �ll egy szok�s, miszerint a legnagyobb fi�gyerek tartja el� a csal�dot. Ha az els� gyerek nem fi�, sokszor megfojtj�k, vagy a m�sodik, harmadik gyereket titokban sz�lik meg. �gy K�n�ban el fognak szaporodni a fi�k. Ma 1000 f�rfire 948 n� jut. (Magyarorsz�gon pont a n�k vannak t�bben)

Az indiaiak is gyorsan szaporodnak. 10 �v alatt 200 milli�val lettek t�bben.

A vil�g n�pess�ge egy �vtized alatt 1 milli�rd f�vel gyarapodott. Ez a gyarapod�s nagyon koncentr�lt. �zsi�ban a legnagyobb a n�pess�gszaporulat. A n�pess�g t�rben egy helyre koncentr�l�dik.

Az USA-ban 275 milli�an �lnek.

Az emberr� v�l�s l�pcs�fokai

K�t nagy csal�d, a pongoid (majmok csal�dja), �s a hominidae (ember, ember szab�s� majmok csal�dja) 10 milli� �vvel ezel�tt elv�ltak a fejl�d�s �tj�n. Ett�l kezdve besz�lhet�nk az ember fejl�d�s�r�l. Ebb�l az id�szakb�l kev�s lelet l�tezik. Magyarorsz�gon van az egyik legfontosabb lelet, a Rudapithecus Hungaricus.

Az embernek h�rom „testv�re” van:

�         Csimp�nz /Afrika/

�         Gorilla /Afrika/

�         Or�ngut�n /Indon�zia/

A majomemberek az elv�l�s egyik �g�n voltak. Bel�l�k fejl�dtek ki a k�zvetlen el�deink. Ezek a majmok azonban mind kihaltak.

Az Australopithecus Africanus a mi k�zvetlen el�d�nk.

Sok vit�s k�rd�s van az evol�ci�val kapcsolatban. Ma m�r elfogadj�k azt, hogy az ember egy helyen (Afrika) fejl�d�tt ki, �s innen lakta be az eg�sz F�ldet. M�s felfog�sok szerint k�t helyen (Afrika, �zsia) alakult ki, egy helyen alakult ki, de k�t ir�nyba fejl�d�tt, k�t helyen alakult ki �s k�t ir�nyba fejl�d�tt. Az�rt l�tezik ennyi elm�let az ember fejl�d�s�re, mert a feh�r �s fekete ember testfel�p�t�se teljesen k�l�nb�z�, �s sok tud�s szerint nem ugyan azon az �gon fejl�dtek ki.

Sok�ig akad�lyozta az emberi fejl�d�s kutat�s�t az, hogy az emberek m�ltatlannak tartott�k, hogy el�deik a csimp�nz rokons�g�ba tartoztak, hogy el�deik ragadoz�k voltak.

Homo Habilis – �gyes ember, n�gy l�bon j�rt, ragadoz� volt (d�gev�), de szersz�mokat k�sz�tett

Homo Erectus – felegyenesedett ember, m�r k�t l�bon j�rt, �gy a keze felszabadult munkav�gz�sre, az megn�velte az emberi agy kapacit�s�t

Homo Neanderthaliensis (kb. 80.000 �ve) �s a Homo Sapiens egy�tt �ltek, a Homo Sapiens Kis-�zsi�ban el�bb j�tt l�tre, mint a neanderv�lgyi el�ember

Nem tudni, hogy a neanderv�lgyi mi�rt halt ki. Lehet, hogy a homo sapiens kiirtotta, vagy kiszor�totta olyan �ghajlatra, ahol nem tudott meg�lni.

A Homo Sapiens ut�n az emberis�g fejl�d�se kult�r�kra szakadt. Ez az �sk�korszak, a paleolitikum id�szak�ra tehet�. Homo Sapiens kb. 200.000 �ve van.

Ut�na k�vetkezett a neolitikum. Ekkor ment v�gbe az emberis�g fejl�d�s�nek els� forradalma. Feltal�lt�k a mez�gazdas�gi termel�st �s az �llatteny�szt�st. Az vitatott, hogy hol ment v�gbe el�sz�r ez a folyamat.

A termel�ssel kib�v�tette az ember a term�szet adta lehet�s�geket. Megteremtette a gyors szaporod�s lehet�s�g�t. Amit eddig evol�ci�s folyamatnak h�vtunk, az ett�l kezdve az emberis�g t�rt�nelme, az emberi t�rsadalom l�trej�tte.

A n�pess�g alatt egy adott ter�leten egy id�ben �l� emberek sokas�g�t, csoportj�t �rtj�k.

N�pnek nevezz�k az emberek azon csoportj�t, amelyet k�z�s ter�let, sz�rmaz�s, nyelv, anyagi �s szellemi kult�ra f�z �ssze.

T�rsadalomnak nevezz�k az emberek azon �sszess�g�t, amelyben az emberek a termel�s �s a fogyaszt�s t�rt�nelmileg kialakult rendszer�ben elfoglalt hely�k alapj�n, mint csoportokba tagoz�d�, az �rdekek �ltal megosztott �s �sszef�z�tt szervezet �llnak el�tt�nk.

(A termel�s t�rsadalmi, az ember fejl�d�s�vel fejl�d�tt, az�rt termel az ember, hogy sz�ks�gleteit kiel�g�tse, a termel�sben �s a fogyaszt�sban ki-ki m�s helyen van, k�l�nb�z� az eloszt�sban val� r�szv�tel, az egy helyen l�v�ket �sszekapcsolj�k �s elk�l�n�tik az azonos �rdekek.)

A termel�s az emberi t�rsadalom kialakul�s�val p�rhuzamosan kialakul�, el�re halad� folyamat. C�l: az ember kiel�g�tse sz�ks�gleteit. L�nyeges, hogy a termel�st szolg�l� eszk�z�kkel milyen viszonyban van az ember. A munk�s �s az �zemtulajdonos k�t helyen �ll. Az eloszt�sban val� r�szv�tel is k�l�nb�z�. Aki eloszt, nagyobb r�szt tehet el mag�nak. Az egy helyen �ll�kat �sszekapcsolja az azonos �rdek. A t�rsadalom �gy oszt�dik, darabol�dik.

A n�pess�gnek van egy kvalitat�v (mennyis�gi), (ter�leti eloszl�s) �s egy kvantitat�v (min�s�gi) oldala. (a n�pesed�s maga) A kvalitat�v azt vizsg�lja, hogy mennyien �lnek, a kvantitat�v pedig azt, hogy milyen a n�pess�g v�ltoz�sa., milyen a n�pesed�s (a n�pess�gnek a sz�let�sek �s hal�loz�sok �ltal t�rt�n� meg�jul�sa).

A n�pesed�s a n�pess�gnek a sz�let�sek �s a hal�loz�sok �ltal t�rt�n� meg�jul�sa.

A n�pess�g sz�mba v�tele n�psz�ml�l�ssal t�rt�nik. Ez a legfontosabb forr�sa a n�pess�gr�l sz�l� ismereteknek. Magyarorsz�gon 10 �vente december 31-�n van n�psz�ml�l�s. A r�nk vonatkoz� legpontosabb le�r�st el�sz�r Augusztus cs�sz�r v�gezte. Az els� hivatalos n�psz�ml�l�s Angli�ban volt 1801-ben. Magyarorsz�gon hivatalosan 1869 �ta v�geznek n�psz�ml�l�st. (El�tte m�r v�gzett II. J�zsef 1780 k�r�l n�psz�ml�l�st, de akkor a papokat, f�ldbirtokosokat stb. nem vett�k sz�mba.) Mindig a december 31. 0 �ra 00 perces �llapotot kell figyelembe venni. (Aki k�vetkez� �s janu�r 1. 0 �ra 15 perckor sz�letik, azt nem kell bedikt�lni a n�psz�ml�l�sba.)

A n�psz�ml�l�s adatait k�tetekben jelentett�k meg. A k�teteknek van egy logik�ja.

�         Demogr�fiai �vk�nyv – �vente jelenik meg

�         Statisztikai Zsebk�nyv – �vente jelenik meg (magyar �s nemzetk�zi is)

�         Ter�leti statisztika – �vente

�         Megyei statisztikai �vk�nyv – �vente

N�pesed�si ciklus: a n�pess�g sz�m�nak megdupl�z�d�sa. 10 n�pesed�si ciklust k�l�nb�ztet�nk meg:

1.       3000 �v (i.e. 10.000-i.e. 7000)

2.       2500 �v (i.e. 7000-i.e. 4500)

3.       2000 �v (i.e. 4500-i.e. 2500)

4.       1500 �v (i.e. 2500-i.e. 1000)

5.       1000 �v (i.e. 1000-i.sz. kezdete)

6.       900 �v (i.sz. kezdete-900)

7.       800 �v (900-1700)

8.       150 �v (1700-1850)

9.       100 �v (1850-1950)

10.   35 �v (1950-1985)

A ciklusok id�tartama egyre r�vid�l. Mi �ppen a 11.-ben vagyunk. A F�ld�n eddig 85 milli�rd ember �lt �sszesen.

K�t nagy ugr�s volt az emberis�g fejl�d�s�ben:

�         Els� demogr�fiai forradalom 1700-1850 – oka az ipari forradalom. Megn�tt az �tlagos �lettartam. Eur�p�ban zajlott, nem okozott „bajt”, az orsz�gok el tudt�k l�tni lakosaikat �lelemmel, sokan kiv�ndoroltak Amerik�ba.

�         M�sodik demogr�fiai forradalom 1950-1985 – hatalmas m�ret�n�l fogva n�pess�grobban�snak is nevezik. A fejl�d� orsz�gokban k�vetkezett be, �tvett�k a fejlett orsz�gok technik�j�t, �gy tudt�k megn�velni az �tlagos �letkort. Cs�kkent a haland�s�g. Azonban nem alakultak ki a nagy t�megeket ell�tni k�pes gazdas�g alapjai. A gazdas�gi fejl�d�s ezekben az orsz�gokban igen lass�. A n�pess�g  gyorsabban n�, mint ahogy a gazdas�g fejl�dik.

A k�vetkez� dupl�z�d�shoz 59,2 �vre van sz�ks�g. A ciklus lassulni l�tszik, �s ebben nagy szerepe van a k�nai n�pess�gpolitik�nak.

Egy n�pess�gkutat�, Malthus a 18-19. sz�zad fordul�j�n azt �ll�totta, hogy a szaporod�s �teme m�rtani haladv�nynak felel meg, ezzel szemben az �lelmiszertermel�s csak sz�mtani haladv�nynak. Azonban, ami lezajlott 1850-1950 k�z�tt, az pontosan az ellenkez�je, mint Malthus elm�lete. (A n�pess�gn�veked�s lelassult, a mez�gazdas�gi termel�s pedig a n�gyszeres�re n�tt.)

1997-ben 5 milli�rd 845 milli� volt a F�ld n�pess�ge. Az emberis�g 160 f�vel szaporodik �r�nk�nt. �vente 5 milli� gyermek hal �hen, a vil�g n�pess�g�nek 1/5-�de l�tezik.

Eur�pa egyre ink�bb elmaradt a t�bbi kontinenst�l, �vente csak 3 milli� f�vel gyarapodik. Eur�pa orsz�gai gyorsan n�pesed� �s fejl�d� orsz�gok lettek.

Term�szetes szaporod�s: a sz�let�sek �s hal�loz�sok k�l�nbs�ge. Ezrel�kben szokt�k megadni. �vente sz�m�tj�k, �s nyilv�noss�gra hozz�k.

Demogr�fiai �tmenet modellje:

3 szakasza van:

�         �tmenet el�tti szakasz – magas, egym�st�l elv�l� sz�let�si �s hal�loz�si r�t�k jellemzik, a hal�loz�sok bizonyos id�szakban meghaladj�k a sz�let�sek sz�m�t.

�         �tmeneti szakasz - ezen bel�l:

�         Korai �tmeneti szakasz – a sz�let�sek sz�ma magas, a hal�loz�sok sz�ma lassank�nt cs�kkenni kezd.

�         K�z�ps� �tmeneti szakasz – a hal�loz�si r�ta tov�bb esik, �s cs�kkenni kezd a sz�let�si r�ta is.

�         K�s�i �tmeneti szakasz – a hal�loz�sok sz�ma alig cs�kken, viszont a sz�let�sek sz�ma jelent�sen visszaesik, a k�t �rt�k k�zel ker�l egym�shoz.

�         �tmenet ut�ni szakasz – mint a k�t r�ta stabil, �s alacsony, a term�szetes szaporod�s csek�ly, a n�pess�gn�veked�s a nulla k�r�l ingadozik.

Ez a demogr�fiai �tmenet minden orsz�gra jellemz�, de mindenhol m�s szakaszban van. Olyan orsz�g m�r alig van, amely az �tmenet el�tti szakaszba tartozna. N�h�ny afrikai orsz�g tartozik a korai �tmenet id�szak�ba. A fejl�d� orsz�gok a k�z�ps� �s k�s�i �tmeneti szakaszon mennek kereszt�l. A fejlett orsz�gok (Magyarorsz�g is) az �tmenet ut�ni szakaszban van.

A szab�lyozott �s szab�lyozatlan n�pess�gszaporulat struktur�lis hat�sai

A n�pess�gmozg�s oka, hogy a fiatalok szeg�nyek, oda mennek, ahol munk�t tal�lnak, �s van rem�ny a meggazdagod�sra. Azonban nem biztos, hogy a fejlett orsz�gok befogadj�k a fejletlen orsz�gokb�l �rkez�ket. Ha nem engedik be �ket az orsz�g ter�let�re, a hat�r k�zel�ben letelepednek. �gy j�nnek l�tre a nagy nyomornegyedek.

A n�pess�g n�veked�st nagym�rt�kben befoly�solja a rendelkez�sre �ll� t�pl�l�k mennyis�ge. A vil�gon kb. 800 milli� ember �hezik, ebb�l 200 milli� a gyerek. 15 milli� 5 �ven aluli hal �hen �vente.

�lelmiszerhi�nyos orsz�gok:

�         Afrika 44 orsz�ga

�         �zsia 23 orsz�ga

�         Latin-Amerika 9 orsz�ga

�         Eur�pa 12 orsz�ga

512 milli� alult�pl�lt ember �l a F�ld�n. Nem biztos, hogy az�rt alult�pl�lt valaki, mert nem jut elegend� �lelemhez, hanem mert nagyon egyoldal�an t�pl�lkozik, �s nem kapja meg az �sszes sz�ks�ges t�panyagot, amire a szervezetnek sz�ks�ge van. Egy m�rs�kelt �ghajlaton �l� ember napi sz�ks�glete 2500 kal�ria. Melegebb �ghajlaton ez kevesebb, hidegebben, t�bb.

A F�ld�n el��ll�tott term�kmennyis�g elegend� az �sszn�pess�g ell�t�s�ra, de a term�kfelesleg nem ott van, ahol �heznek. Az �lelmez�s �s a mez�gazdas�g koordin�l�s�ra l�trej�tt egy szervezet, a FAO, ami az ENSZ-en bel�l m�k�dik.

A FAO c�ljai:

�         �j, nagy hozam� gabonafajt�k elterjeszt�se

�         feh�rjehi�ny cs�kkent�se

�         az �lelmiszer-termel�s sor�n keletkez� vesztes�gek kiiktat�sa

�         az emberi er�forr�sok hat�konyabb m�k�dtet�se

�         a nemzetk�zi �lelmiszer-kereskedelem koordin�ci�ja

�         a k�rnyezetv�delem a jobb �letfelt�telek biztos�t�sa �rdek�ben

A l�tfontoss�g� forr�sokkal val� gazd�lkod�s, a n�pess�g, �s a gazdas�g exponenci�lisan n�vekedtek, azonban a forr�sok nem. A gazdas�g a m�sodik vil�gh�bor� ut�n �tsz�r�s�re n�tt, a kereskedelem a tizenegyszeres�re, a rendelkez�sre �ll� er�forr�sok mennyis�ge v�ltozatlan, s�t viszonylagosan cs�kkennek. A fenntart� k�pess�g ut�np�tl�sa nem t�rt�nik meg. 

A l�tfontoss�g� forr�sok:

�         a sz�nt�f�ld

�         a legel�

�         a hal

�         az �desv�z

�         az erd�

�         a technol�gia

Az ut�bbi 50 �vben a n�pess�g �s a gazdas�g exponenci�lisan emelkedett, de az ezek alapj�t szolg�l� er�forr�sok nem. A gazdas�g n�veked�se 5-sz�r�s�re, a kereskedelem 11-szeres�re n�tt. Az er�forr�sok mennyis�ge v�ltozatlan, s�t viszonylagosan cs�kken.

Fenntart� k�pess�g: b�rmelyik faj legnagyobb egyedsz�ma, amelyet egy �lett�r v�gtelen id�kig el tud tartani.

Nett� primer termel�kenys�g: a bolyg� fenntart� k�pess�g�nek fels� hat�r�t a n�v�nyi fotoszint�zissel biok�miaiv� alak�tott napenergia teljes mennyis�ge, �s a n�v�nyek �ltal a saj�t �letfolyamataikhoz felhaszn�lt energia k�zti k�l�nbs�g adja. (csak a n�v�nyek k�pesek a napenergi�t biok�miai energi�v� alak�tani, az a r�sz, amit ebb�l az energi�b�l nem a saj�t �let�hez haszn�l fel, az a nett� primer termel�kenys�g)

150 milli�rd tonna szerves anyag van a F�ld�n. Ebb�l az ember m�r elpuszt�tott 12%-ot, 27%-�t saj�t haszn�lat�ra elvonta, de ezzel is felel�tlen�l b�nik, mert nem gondol az ut�np�tl�sra. A sz�nt�f�ld n�vel�s �rdek�ben �rtja az erd�t, de ezzel cs�kkenti a nett� primer termel�st. (A nett� primer termel�s legfontosabb eszk�ze az erd�)

N�ps�r�s�g, n�pess�geloszl�s

N�ps�r�s�g: egy bizonyos ter�let egys�gre jut� n�pess�gsz�m, m�rt�kegys�ge f� / km².

�sszter�letre jut� n�pess�g egy nyers n�pess�gmutat�, mert azok a ter�letek is benne vannak, ahol egy�bk�nt nem �lnek emberek (foly�k, tavak, tengerek, hegyek, stb..)

Tiszt�tott n�ps�r�s�g: egy bizonyos nagys�g�, m�velt ter�letre h�ny ember jut. Speci�lis v�ltozata a telep�l�s n�pess�g, amit nem km²-ben , hanem hekt�rban m�rnek. (a n�ps�r�s�g a perem fel� haladva cs�kken)

A n�pess�g t�rbeli eloszl�s�t sz�mos t�rsadalmi �s term�szeti t�nyez� befoly�solja:

T�rsadalmi t�nyez�k:

�         az els� t�rsadalmi koncentr�ci�k a nagy foly�partokon j�ttek l�tre. (�nt�z�ses f�ldm�vel�s)

�         az ipari forradalom ut�n a legt�bb ember a nagy nyersanyag lel�helyek k�zel�be ment, mert ezeken a helyeken k�nnyen tal�lt munk�t

Term�szeti t�nyez�k:

�         �ghajlat – bizonyos �ghajlati k�r�lm�nyek kiz�rj�k az emberi �letet

�         Sivatagi kl�ma: a nagy h�s�g, �s a sz�raz forr�s�g nem teszi lehet�v� a t�pl�l�k el��ll�t�s�t

�         Tundrakl�ma: nagy a hideg, nem alakultak ki az �letfelt�telek

�         �serd�kl�ma: �lland�an magas a p�ratartalom �s a h�m�rs�klet, azonban ez nem olyan kiz�r� �ghajlat, mint a sivatagi vagy a tundrakl�ma, mert vannak olyan bennsz�l�tt csoportok, akik �lnek a F�ld ezen r�sz�n

K�ppen m�r�sei szerint alacsony n�ps�r�s�g� kl�mat�jakon,  ami F�ld ter�let�nek 1/3-a, a n�pess�g 10%-a, k�zepes n�ps�r�s�g� kl�mat�jon, ami a F�ld ter�let�nek 45,4%-a, a n�pess�g 38,9%-a, magas n�ps�r�s�g� kl�mat�jon, ami a F�ld ter�let�nek 16,9%-a, a n�pess�g 54,7%-a �l.

�         Domborzat – probl�m�t a bizonyos szint feletti oxig�nhi�ny jelent

�         0-200 m�ter k�z�tt, ami a F�ld ter�let�nek 28%-a, a n�pess�g 56%-a �l

�         200-500 m�ter k�z�tt , ami a F�ld ter�let�nek 29%-a a n�pess�g 24%-a �l

A n�pess�g t�rbeli eloszl�sa: az emberek 1/4-e tengerparton, 1/4-e a tenger ment�n 50 km-es s�vban, �s 1/4-e a tengert�l maximum 200 km-re �l. (A nagy vil�gv�rosok is, Los Angeles, New York, Toki�, Buenos Aires, stb. tengerparton vannak.)

A keleti f�lteke �szaki f�lg�mbj�n �l a vil�g n�