A glob�lis vil�g

A glob�lis vil�ggazdas�g l�trej�tt�nek fontos mozzanatai:

�         A f�ldrajzi felfedez�sek el�tt a vil�g region�lis ter�letekre, region�lis piacokra (F�ldk�zi tenger ment�n, K�na, India) oszlott. A kontinensek �n�ll� �letet �ltek, kapcsolat alig volt k�zt�k (akkor a term�szeti akad�lyokat. - pl. Eur�zsiai l�nchegys�g - nehezen vagy egy�ltal�n nem tudt�k lek�zdeni). Egy �t vezetett keletre, ez a Selyem �t volt. Azonban kelet elz�rk�zott, az Eur�p�b�l �rkez�ket nem engedt�k be.

�         1492. Okt�ber 12.: Colombus el�rte Amerika partjait. Ezzel �j korszak kezd�d�tt. Elkezd�d�tt a vil�g megismer�s�n alapul� egys�gesed�s. A f�ldrajzi felfedez�sek egyre kisz�lesedtek, �s a vil�g kiterjeszkedett. Megindultak a gyarmatos�t�sok. Az els� felfedez�k (portug�lok, spanyolok) nem gyarmatos�tottak, csak h�d�tottak. Az els� h�d�t�k a hollandok, majd az angolok voltak. Az eredeti t�kefelhalmoz�st el�id�z� t�ke Flandri�ba �ramlott (jelent�s kereskedelmi t�ke, ami az ipari t�ke alapja lett). Az angolok teremtett�k meg a legnagyobb gyarmatbirodalmat, �gy, hogy a portug�lokt�l �s a spanyolokt�l elvett�k a megh�d�tott ter�leteiket. A gyarmatos�t�s t�k�s �talakul�st hozott (angol – francia forradalom).

�         16.-17. sz�zad: Eur�p�ban a h�d�t�s diadala. �les harcok folynak az eur�pai �llamok k�z�tt. L�trej�n az egyk�zpont� vil�g. A k�zpont Eur�pa – Nagy-Britannia. Eur�p�ban �l ekkor a vil�g n�pess�g�nek negyede, a vil�g gazdas�g�nak harmad�t pedig Anglia szolg�ltatja.

�         17.-18. sz�zad: USA l�trej�tte – 1776. j�nius 4.: A f�ggetlens�g napja (f�ggetlens�gi nyilatkozat), 13 atlanti parti angol gyarmat kijelenti Angli�t�l val� elszakad�s�t. (ekkor 4-5 milli� ember �lt ott).

�         19. sz�zad: koloni�lis peri�dus. Az ipari forradalom legnagyobb lend�leti id�szaka. Az eredeti t�kefelhalmoz�s idej�ben manufakt�r�k m�k�dtek (sok munk�s kooper�ci�ja, �zemen bel�li munkamegoszt�s, munkaeszk�z�k az egyszer� szersz�mok voltak). A manufakt�ra volt az alapja a nemzeti m�ret� munkamegoszt�s kisz�lesed�s�nek. Legfontosabb energiaforr�s az ember volt. Ez az ipari forradalomban kicser�l�dik a g�zre. Ez az energiacsere ind�tja be a g�pi ipart. Elterjed a g�zhaj� �s a g�zg�p, �s a k�zleked�sben is forradalmi v�ltoz�sok mennek v�gbe. (Belgium – els� s�nek, �s mozdonyok). A vil�g kit�rul, gyorsabban el�rhet� lesz b�rmelyik pontja. A k�l�nb�z� f�ldr�szek gazdas�ga �sszekapcsol�dik. Eur�pa �s Amerika k�z�tt �l�nk kereskedelem indul meg. A vil�ggazdas�g f� mozgat� rug�ja az angol �s az amerikai ipar ig�nyei, produktumai. A sz�zad m�sodik fel�ben a kev�sb� fejlett orsz�gok is bekapcsol�dnak ebbe a folyamatba. A 19. sz�zad v�g�re Anglia mell� felz�rk�zik Amerika �s N�metorsz�g.

A vil�ggazdas�g jellemz�i:

�         vil�ggazdas�gi kapcsolatok b�v�l�se

�         vil�gpolitikai kapcsolatok b�v�l�se

�         �ru-, �s t�kekivitel

�         nemzetk�zi n�pess�gv�ndorl�s az els� demogr�fiai robban�s eredm�nyek�nt (Amerik�ba, Kanad�ba, Argent�n�ba, Ausztr�li�ba) – ez j�rult hozz� az USA n�pess�g�nek tetemes gyarapod�s�hoz �s az ottani speci�lis gazdas�gi k�r�lm�nyek kialakul�s�hoz.

�         l�trej�nnek a nemzetk�zi gazdas�gi kapcsolatok int�zm�nyei

�         megalakulnak a politikai szervezetek

�         a t�rs�gek �rdekei m�sok lesznek, �gy az azonos �rdek� orsz�gok k�tnek sz�vets�get

�         �rdekellent�tek j�nnek l�tre (pl.: Franciaorsz�g – N�metorsz�g)

�         befejez�dnek a gyarmatos�t�sok

�         kialakulnak az �rdek�vezetek (ebb�l kimaradt N�metorsz�g, mivel r�szt k�vetelt mag�nak, kit�rt az els� vil�gh�bor�)

Els� vil�gh�bor�:

�         a Versailles-i szerz�d�sek z�rj�k le

�         c�lja a glob�lis �s region�lis probl�m�k rendez�se, azonban nem oldotta meg �ket, hanem �jabbakat hoznak l�tre

�         az antant �s a k�zponti hatalmak (a vh. vesztesei) szemben�ll�sa

�         a vesztes orsz�gokat s�relem �rte, mert sz�mukra kedvez�tlen volt a b�kek�t�s (Magyarorsz�g elvesztette ter�let�nek 2/3-�t.)

�         Megsz�nt az Osztr�k-Magyar Monarchia

�         USA elz�rk�zott, izol�ci�s politik�t folytatott

A k�t vil�gh�bor� k�z�tti id�:

�         az els� vil�gh�bor�ig az egyes�l�s fel� haladt a vil�g, de ez most sz�tbomlott �s nemzet�llami szintre esett vissza

�         ezt az id�szakot a nemzeti elz�rk�z�s, a protekcionista politika jellemzi

�         a F�ld eg�sz�t meghat�roz� orsz�gok t�bb er�vonal mellett csoportosulnak

�         n�gy nagy t�m�r�l�s j�tt l�tre: Kis-Antant, Diktat�r�k, USA (elz�rk�zik, izol�ci�s politik�t folytat), Szovjetuni�

A vil�got egy nagy gazdas�gi v�ls�g r�zta meg 1929-30-ban. 10 �v kellett ahhoz, hogy a vil�g kil�baljon bel�le. Az orsz�gok egymagukban, elz�rk�zva fejl�dnek, ez gazdas�gi n�veked�st produk�lt. A term�keket �rt�kes�teni kellett, ez�rt �jra kibontakozik a vil�gkereskedelem. Ezen viszonyok k�z�tt azonban sz�ks�g volt olyan szervezetekre, amik ellen�riznek, �sszehangolnak. A vil�ggazdas�gi v�ls�gb�l val� kil�bal�s f� mozgat�ja a fegyverkez�s volt. Leggyorsabban N�metorsz�gban ment v�gbe, ahol a nemzeti szocializmus jutott hatalomra. C�ljuk az volt, hogy az els� vil�gh�bor�ban szenvedett veres�g�rt revansot vesznek.

M�sodik vil�gh�bor�:

�         �ri�si anyagi �s emberi �ldozatokat k�vetel

�         vesztesei ugyan azok, mint az els� vil�gh�bor�nak

�         a m�sodik vil�gh�bor� ut�n teljesen �j gazdas�gi �s politikai rendszer j�n l�tre.

Kondratieff- f�le hosszhull�m� gazdas�gfejl�d�si ciklusok (k�nyv 154. oldal)

�         amikor a vil�g valamilyen v�ls�got �l �t, akkor, el�ker�lnek a cikluselm�letek

�         ha v�gigk�s�rtj�k a gazdas�g fejl�d�s�t, akkor abban j�l kirajzol�d� kb. 50 �ves ciklusok k�l�n�thet�k el:

�         1. ciklus: 1790-1847/48

�         2. ciklus: 1848-1893/94

�         3. ciklus: 1894-1940/45

�         4. ciklus: 1945-1990

�         a ciklusok elej�t egy jelent�s n�veked�s jellemzi, ut�na a magas szinten val� stagn�l�s, a visszaes�s, v�g�l a m�lyponton val� stagn�l�s 

A k�t vil�gh�bor� k�z�tt kezdett kibontakozni egy tudom�nyos-technikai forradalom. Ez a t�rsadalmi fejl�d�s teljes anyagi, m�szaki alapj�nak gy�keres v�ltoz�s�t hozta.

A v�ltoz�s kiterjed:

�         a munkat�rgyakra (m�anyag, szintetikus anyagok)

�         a munkaeszk�z�kre (teljes g�pes�t�s, automatiz�l�s)

�         az energiatermel�sre (atomenergia)

�         a technol�giai elj�r�sokra (a tudom�ny k�zvetlen termel�er�v� v�lik)

�         a term�kekre (�j anyagok, �j min�s�g)

�         a termel�s szervezeti form�ira (fordizmus)

A fordizmus

�         szabv�nyos�tott ipari termel�s

�         fut�szalagrendszer bevezet�se, amelyben er�sen specializ�lt a tev�kenys�g �s a munkaer�

�         a munkaid� napi 8 �ra, a b�r minim�lis

�         az �llam er�teljes beavatkoz�sa, az�rt, hogy a t�nyleges kereslet a term�shez igazodjon

�         a t�ke z�me n�h�ny nagy ipari �gazatba ir�nyul (pl.: petrolk�mia)

�         a termel�s szabv�nyos�t�sa

�         a v�llalati szervezetben a vertik�lis integr�ci�: nagy kombin�tok j�nnek l�tre, amelyekben a kereskedelmi tev�kenys�g is helyet kap

�         a t�megtermel�s a t�megfogyaszt�s ig�nyeit el�g�ti ki (a t�rsadalom anyagi j�l�te lehet�v� tette, hogy a t�rsadalom jelent�s r�sze aut�t vegyen)

�         nagy t�meget gy�rtott (mindenki ugyan olyan aut�val j�rt)

�         ter�leti koncentr�ci�: oda telep�ltek a termel� helyek, ahol a nyersanyagok rendelkez�sre �lltak

�         megteremtette a nagyt�meg� gy�ri munk�ss�got, a gy�ri prolet�ri�tust (v�rosokba koncentr�l�dtak)

�         �trendezte a gazdas�g strukt�r�j�t, bels� �sszet�tel�t

A preindusztrializmusban Magyarorsz�gon a mez�gazdas�g volt a vezet� �gazat. (Az itt dolgoz�k ar�nya 50 %.)

Indusztrializmus:

�         az ipar ker�l el�t�rbe, ami a mez�gazdas�gb�l veszi fel az embereket.

�         Az ipari forradalom idej�n kezd�dik

�         Az emberek jelent�s r�sze foglalkoz�st v�ltoztat, de ez a lak�hely megv�ltoztat�s�t is mag�val hozza.

�         T�rsadalmi �s ter�leti �tstruktur�l�d�s megy v�gbe.

�         Er�s urbaniz�l�d�s kezd�dik meg.

�         A fordizmus teremti meg az indusztrializmus cs�cs�t.

�         Ekkor dolgoznak legt�bben az iparban. Feler�s�dik a szolg�ltat�ipar is. (ipar: szekunder �g, szolg�ltat�s: tercier �g)

A m�sodik vil�gh�bor� ut�n a tercier ipar� lesz a f�szerep. Az ipari foglalkoztatottak sz�ma cs�kken, de a jelent�s�ge nem v�ltozik.

Posztindusztrializmus:

�         A posztfordizmus jellemzi.

�         Kitermel egy �j t�rsadalmi csoportot.

�         A sz�ks�gletekben differenci�ci� megy v�gbe: egyediv� v�lnak. Ezt a fordizmus nem tudta kiel�g�teni, mert a gy�rak rugalmatlanok.

�         Az egyedi ir�nyt csak a kis-, �s k�z�p�zemek k�pesek ell�tni, �gy ezek elterjednek.

�         Nem koncentr�l �ri�si munkaer�t, �s nem specializ�lja azt (a dolgoz�knak k�pesnek kell lenni�k m�s, �j feladatok elv�gz�s�re is).

�         Mai ismeretekre van sz�ks�g.

�         Az �j termel�s oda telepszik, ahol a munkaer� jelen van.

A tudom�nyos-technikai forradalom �j korszaka:

Kialakul az inform�ci�s t�rsadalom

�         Megjelenik a mikroelektronika:

�         elterjednek a PC-k,

�         a termel�s komputeriz�lt lesz (a gy�rt�s maga, a szervez�s, az ir�ny�t�s �s az innov�ci� elk�l�n�l t�rben is) – ez meghat�rozza a technol�giai folyamatokat

�         a termel�si folyamatokban megn� a szellemi tev�kenys�g szerepe

�         a szellemi munka fel�rt�kel�dik, az innov�ci�s k�zpontokban marad, m�g a gy�rt�s sz�tsz�r�dik, oda, ahol a munkaer� van.

�         a gy�rt�s oda telep�l, ahol a munkaer� mellett az infrastrukt�ra ell�totts�ga j�, van kapcsolat a k�zponttal

�         Biol�giai forradalom: �j anyagok el��ll�t�sa (biokert�szet, kl�noz�s, g�nseb�szet)

�         �rtechnika: �ripar kifejl�d�se

�         Nem termel� szf�ra: �gyvitel, telekommunik�ci� kisz�lesed�se

�         Informatikai forradalom: az inform�ci� t�k�v� v�lik (a p�nzzel majdnem egyenrang� t�k�v� – Internet)

Minden v�ltoz�s a mindennapi �let r�sze lesz.

�j t�rsadalmi csoport j�tt l�tre, egy negyedik �gazat (quarterner): bele tartoznak a szellemi foglalkoz�s�ak (a m�di�ban dolgoz�k is). A legnagyobb h�nyadot �k alkotj�k (Magyarorsz�gon 42%).

Megv�ltozik a makrogazdas�g horizont�lis �s vertik�lis tagolts�ga, �s megv�ltozik az oktat�s szerepe is.

A m�sodik vil�gh�bor� ut�ni �llapot saj�toss�gai

N�gy potenci�lis hatalom volt:

�         Antant hatalmak

�         K�zponti hatalmak

�         USA

�         Szovjetuni�

A vil�gh�bor� gy�ztesei: USA, Szovjetuni�, Nagy Britannia, Franciaorsz�g.

1945 febru�rj�ban Jalt�n, egy konferencia keret�n bel�l a nyertes hatalmak vezet�i (Churchill – GB, Roosevelt – USA, Szt�lin – SZU) �vezetekre osztott�k fel a vil�got. �gy Eur�pa keleti fele a szovjetek befoly�sa al� ker�lt. A szovjet ir�ny�t�s alatt �ll� orsz�goknak (Balti �llamok, Lengyelorsz�g, Csehorsz�g, Szlov�kia, Magyarorsz�g, Rom�nia, Jugoszl�via, Alb�nia) ugyanazt a politik�t kellett folytatniuk, mint a szovjeteknek, azaz kommunista diktat�ra volt ezen a ter�leten. A kommunist�k Magyarorsz�gon a munk�soszt�ly er�s t�mogat�s�val jutottak hatalomra.

1946 m�rcius 5.: Churchill fultoni besz�d�ben a k�t nagyhatalom egym�st�l val� elidegened�s�r�l besz�lt. Ezt a helyzetet hidegh�bor�nak nevezte.

Az elszigetel�d�s egyre csak fokoz�dott, m�gnem a vil�g k�t p�lusra szakadt. A Szovjetuni� �s befoly�si �vezete (K-Eur�pa, K�na, �-Vietnam, �-Korea) �ll szemben a fejlett t�k�s orsz�gokkal (Ny-Eur�pa, USA). A k�t p�lus m�s-m�s ir�nyba fejl�d�tt. Mindk�t oldalon k�l�nb�z� gazdas�gi, politikai szervezetek alakultak.

1947. Marshall-terv: az USA �ltal felaj�nlott seg�ts�g. Ezt a seg�lyt minden h�bor�s vesztesnek felaj�nlott�k, azonban a Szovjetuni� al� tartoz� orsz�goknak el kellett utas�taniuk. A seg�ly �lelmiszerb�l, k�l�nb�z� term�nyekb�l, �s a legmodernebb termel�si eszk�z�kb�l �llt.

1947. szeptember: KOMINFORM (Kommunista �s Munk�sp�rtok T�j�koztat� Irod�ja) – a kommunista p�rtok egym�s k�lcs�n�s t�j�koztat�s�ra, szervezeti kapcsolataik �s tev�kenys�g�k �sszehangol�s�ra l�trehozott nemzetk�zi k�zpontja.

1948. �prilis: OEEC (Eur�pai Gazdas�gi Egy�ttm�k�d�s Szervezete). Tagjai Finnorsz�g kiv�tel�vel a Ny-Eur�pai orsz�gok.

1949. janu�r: KGST – a szocialista orsz�gokat �sszefog� gazdas�gi t�m�r�l�s. Kezdetleges integr�ci�.

1949. �prilis 4.: NATO – USA, Kanada, Franciaorsz�g, Benelux �llamok, D�nia, Norv�gia, Izland, Olaszorsz�g, �s Portug�lia k�z�tt l�trej�tt katonai sz�vets�g. Ma m�r Magyarorsz�g is tagja.

1949. m�jus 5.: Eur�pa Tan�cs – minden eur�pai orsz�g a tagja lehetett, de a szocialista orsz�gokat kiz�rt�k. K�zpontja Strassburgban van. Ma m�r Magyarorsz�g is tagja.

1949. szeptember 20.: megalakul az NSZK (N�metorsz�g nyugati r�sze, ami francia, angol �s amerikai ellen�rz�s alatt �lt). F�v�rosa Bonn. K�zigazgat�silag Ny-Berlin is ide tartozik.

1949 okt�ber 7.: l�trej�n az NDK (a szovjet k�zen l�v� n�met ter�let) F�v�rosa K-Berlin. 1960-ban a megosztott Berlinben felh�znak egy falat, �s a keleti oldalon �l�knek megtiltj�k az �tj�r�st a nyugati r�szre. A falra az�rt volt sz�ks�g, mert a kett�szakadt N�metorsz�g keleti fel�t sokan elhagyt�k. Nyugat-N�metorsz�g �s Ny-Berlin k�z�tt csak l�gi folyos� volt, m�s �ton nem lehetett megk�zel�teni, �s �gy is csak enged�llyel lehetett Ny-Berlin ter�let�n tart�zkodni.

1951. �prilis: Mont�nuni� (m�s n�ven Eur�pai Sz�n- �s Ac�lk�z�ss�g) – Robert Schumann �s Jean Monet kezdem�nyez�s�re j�tt l�tre az a gazdas�gi t�m�r�l�s, Franciaorsz�g �s Ny-N�metorsz�g k�z�tt. A Saar vid�k (sz�n), a Ruhr vid�k (sz�n), �s Lotharingia (vas�rc) b�ny�szat�t szab�lyozta. C�lja, hogy k�z�s munka al� legyen vonva a gazdas�g k�t legfontosabb �ga. Ez lett az alapja annak a folyamatnak, mely v�geredm�nyek�nt megalakult az Eur�pai-Uni�. Tagok: Franciaorsz�g, N�metorsz�g, Olaszorsz�g, Benelux �llamok.

1955. m�jus 14.: Vars�i Szerz�d�s

1957. m�rcius 25. R�ma: megalakult az Eur�pai Gazdas�gi K�z�ss�g �s az Euratom. Ezek a szervezetek a Mont�nuni� mint�j�ra j�ttek l�tre.

1967: Eur�pai K�z�ss�g – a Mont�nuni�, az Eur�pai Gazdas�gi K�z�ss�g, �s az Euratom �n�ll� szervezet�t egyes�tette.

A Mont�nuni�val megindult szervez�d�si folyamat a gazdas�gi fejl�d�s egyik ir�nya. A m�sik vonalat a KSGT form�j�ra �p�l�, marxista ideol�gia ir�ny�totta szervezetek k�pezik.

A kialakult integr�ci�k csak gazdas�gi t�ren tudtak megmaradni. Az 1952-ben alakult Eur�pai V�delmi K�z�ss�g, �s az 1954. okt�ber 20-23.-�n l�trej�tt Nyugat-Eur�pai Uni� (v�delmi szervezet – az USA-val szemben l�ptek fel) ma m�r nem l�teznek.

K-Eur�p�ban a k�zponti ir�ny�t�s� tervgazd�lkod�si rendszer volt jellemz� a gazdas�gra. Megsz�ntett�k a mag�ntulajdont, a termel�si appar�tus �llami tulajdonba ker�lt. A megtermelt �rt�keket beszedt�k, �s �jra elosztott�k. A nemzeti j�vedelem lakoss�gi �s termel�si fogyaszt�s�nak 8:2 optim�lis ar�nya nem jellemezte a gazdas�got. Ez az ar�ny csak a fejl�d�s id�szak�ban mozdulhat el a termel�s jav�ra, azonban a szocialista orsz�gokban mindig is nagyobb r�sz jutott a termel�si fogyaszt�sra.

A szocialista tervgazd�lkod�s alapelvei:

�         Leggyorsabban a termel�si eszk�z�k termel�s�t szolg�l� ipar�gakat kell fejleszteni. (neh�zipar)

�         A KGST orsz�gainak maguknak kell gondoskodni saj�t fejl�d�s�kr�l.

�         A gazdas�g fejl�d�s�nek alapj�t az ipar k�pzi. Gyors iparos�t�sra van sz�ks�g. (Magyarorsz�gon gyors iparos�t�sra volt sz�ks�g, m�g ekkor a preindusztri�lis fejl�d�si szakaszban volt: a mez�gazdas�gban dolgoz�k ar�nya meghaladta az 50 %-ot. Minden �gazatban fejl�d�s indult meg, de mindenekel�tt az ipar fejlesz