Megvan az �tj�r�s a k�t normarendszer k�z�tt. Egy erk�lcsi norma kin�heti mag�t jogi norm�v�. A jogi norma kil�phet, �s erk�lcsi normak�nt �lhet tov�bb.

A jogot jog�gakra oszthatjuk. A jog�gak speci�lis szab�lyoz�si ter�letek. Jog�g a polg�ri jog, a b�ntet�jog, az alkotm�nyjog, a munkajog, a p�nz�gyi jog, stb…. A jog�gak k�z�tt is van �tfed�s. 

A polg�ri jog szab�lyoz�si k�re: f�k�nt vagyoni viszonyokat, kieg�sz�t� jelleggel szem�lyi viszonyokat szab�lyoz, amelyek sor�n a jogalanyok mell�rendeltek, egym�st�l f�ggetlenek, egyenjog�ak.

A polg�ri jog alapk�dexe: PTK 1959. �vi IV. t�rv�ny

Ehhez m�g sz�mtalan jogszab�ly kapcsol�dik.

A polg�ri jog rendszere: t�rv�nyk�nyvi rendszer

                                          oktat�si rendszer

�         T�rv�nyk�nyvi rendszer – a PTK rendszere

1. Bevezet� rendelkez�sek

(polg�ri jogi alapelvek, joggal val� vissza�l�s, utal� magatart�s)

2.      Szem�lyek

(jogk�pess�g, cselekv�k�pess�g, jogi szem�lyek, szem�lyis�gi jogok)

3.      Tulajdonjog

(tulajdonost megillet� jogok �s k�telezetts�gek, tulajdonszerz�si jogok, k�z�s tulajdon, birtokv�delem, tulajdonv�delem, korl�tolt dologi jogok)

4.      K�telem (a szerz�d�sek joga)

�         k�telmi �ltal�nos r�sz (az �sszes szerz�d�sre vonatkoz� alapvet� szab�lyok)

�         felel�ss�gtan (hogyan lehet valakit k�rt�r�t�sre, felel�ss�gre vonni)

�         k�telmi k�l�n�s r�sz (egyes szerz�d�seket taglalja: ad�s-v�teli, csere, let�t)

5.      �r�kl�si jog

(v�grendelkez�s, t�rv�nyes �r�kl�s szab�lyai)

6.      Z�r� rendelkez�sek

(fogalmi szint� meghat�roz�sok)

�         Oktat�si rendszer

1.      �ltal�nos r�sz

(t�gabb, mint a PTK bevezet�je, mert a t�rv�nyk�nyvi szab�lyok meg�rt�s�hez t�bb ismeretanyagra van sz�ks�g, mint amennyit a PTK bevezet�je tartalmaz)

2.      Szem�lyek

3.      Tulajdon

4.      K�telem

5.      �r�kl�s

6.      Szerz�i jog

�ltal�nos r�sz

Jogszab�lytan

A jog megjelen�si form�i. (A jog ebben jelenik meg a jogalkot�k sz�m�ra.)

A jogszab�lyok szerkezeti elemei:

�         T�ny�ll�s/hipot�zis

meghat�rozza, hogy mely ter�letekre akar szab�lyt, rendelkez�st adni (nem lehet sem �ltal�nos, sem egyedi)

�         Rendelkez�s/diszpoz�ci�

megadja, amit a jogszab�ly az adott t�ny�ll�sra utas�t

�         Jogk�vetkezm�ny

�         joghat�s – ha a rendelkez� r�sznek megfelel�en viselkedett a jogalany

�         szankci� – ha a rendelkez� r�sznek nem megfelel�en viselkedik a jogalany

Jogforr�si hierarchia:

A jogszab�lyok egym�shoz viszony�tott al�-, �s f�l�rendelts�g�t fejezi ki.

�         Alkotm�ny (ez �ll a legfel�l)

�         T�rv�ny (alapk�dex jelleg�: PTK, BTK, egy�b t�rv�nyek)

�         Korm�nyrendelet

�         Miniszteri rendelet

�         �nkorm�nyzati rendelet

Az alacsonyabb rend� jogszab�ly nem �tk�zhet egy magasabb rend� jogszab�llyal, ha csak azt magasabb szinten meg nem engedik.

A jogszab�ly hat�lya:

�         Ter�leti (melyik az a f�ldrajzi egys�g, amelyre vonatkoz�an alkalmazni kell a jogszab�lyt)

�         Szem�lyi (azt a szem�lyi k�rt adja meg, amelyre alkalmazni kell a jogszab�lyt)

�         Id�beli (mett�l meddig alkalmazhat� a jogszab�ly)

�         Az id�beli hat�ly kezdete

�         hogyan tudjuk meg:

�         a jogszab�ly rendelkezik err�l

�         egy m�sik jogszab�ly hat�lyba l�pteti

�         mikort�l:

�         kihirdet�st�l (Magyar K�zl�nyben val� megjelen�s)

�         a kihirdet�st k�vet� meghat�rozott id�tartam letelte ut�n (pl. 180 nap)

�         konkr�t id�pontot ad a jogszab�ly (pl. 2000. okt�ber 1.-t�l)

�         Az id�beli hat�ly v�ge

�         meghat�rozott id�re j�tt l�tre

�         �jabb jogszab�ly j�n l�tre ugyan arra a ter�letre, ami a r�git hat�lyon k�v�l helyezi

�         hat�lyon k�v�l helyez� jogszab�ly, de nincs �j rendelet (nem kell szab�lyozni m�r a ter�letet)

Visszahat�s: a jogszab�ly hat�lyba l�p�se el�tt l�trej�tt jogviszonyokra is alkalmazni kell, ha kedvez�bb elb�r�l�st tartalmaz

Tov�bbhat�s: a hat�ly megsz�n�se ut�n is alkalmazz�k bizonyos esetekben

A jogszab�ly �rv�nyess�ge:

Ha az arra feljogos�tott szervek a jogszab�ly alkot�s�ra el��rt norm�k betart�s�val alkotj�k meg azt, �s a megfelel� m�don hirdetik ki.

Csak �rv�nyesen l�trej�tt jogszab�ly lehet hat�lyos.

A jogszab�ly fajt�i:

Polg�ri jogi hat�rid�k

H�rom t�pusa van:

�         el�v�l�si hat�rid�

�         jogveszt� hat�rid�

�         jogalkot� hat�rid�

El�v�l�si hat�rid�:

Egy id� eltelte ut�n az �llami kik�nyszer�thet�s�g megsz�nik, de a jog megmarad. �ltal�nos el�v�l�si id�: 5 �v, enn�l t�bben a felek nem �llapodhatnak meg, kevesebben viszont igen. 3 t�pusa van:

�         meghosszabb�t�sa: a feleket megilleti a jog, ha 1 �vn�l r�videbb a hat�rid� �s azt 1 �vre hosszabb�tj�k �r�sban

�         meghosszabbod�sa/nyugv�sa: ha a jogosult valamilyen menthet� okb�l nem tudja az ig�ny�t �rv�nyes�teni, akkor az ok megsz�n�s�t�l sz�m�tott 1 �vig az ig�ny�t m�g akkor is �rv�nyes�theti, ha az el�v�l�si id� letelt vagy 1 �vn�l kevesebb van h�tra bel�le (amennyiben a h�trav�l� id� 1 �vn�l kevesebb, akkor a meghosszabbod�s id�tartama 3 h�nap)

�         megszakad�sa: valamilyen k�r�lm�ny l�p fel, ami miatt �jra kezd�dik az el�v�l�si id� sz�mol�sa;

�         megszak�t� t�nyez�k:

�         a jogosult �r�sban  felsz�l�tja a k�telezettet a teljes�t�sre

�         a jogosult a teljes�t�s �rdek�ben b�r�s�ghoz fordul

�         k�z�s megegyez�sen m�dos�tj�k a k�zt�k l�v� kapcsolatot

�         a k�telezett tartoz�selismer� nyilatkozatot tesz �r�sban

�         a k�telezettnek az engedm�nyez�sr�l val� �rtes�t�se

Jogveszt� hat�rid�:

Nemcsak az �llami kik�nyszer�thet�s�g sz�nik meg, hanem maga a jog is.

Jogalak�t� hat�rid�:

Jogot sz�ntet meg, �s jogot keletkeztet egyszerre. Pl.: elbirtokl�si hat�rid� (10 �v).

Polg�ri jogi alapelvek

Megk�l�nb�ztet�nk elm�leti �s gyakorlati r�szt.

Elm�leti szempont:

K�zvet�t� szerepet t�ltenek be a t�rsadalom, a gazdas�g, a polg�ri v�ltoz�sok �s a jog k�z�tt.

Gyakorlati szempont:

�         �rtelmez� szerep:

�         ha hom�lyos a jogszab�ly megfogalmaz�sa, az alapelvek seg�ts�g�vel pr�b�lnak r�j�nni, hogy mire gondolt a jogalkot�.

�         Van, mikor kifejezetten �gy alkotj�k meg, hogy a jogalkalmaz�knak �rtelmez� szerepet sz�nnak (pl. ”halad�ktalan”meghat�roz�s, „szok�sos m�rt�k�” aj�nd�k stb.).

�         H�zagp�tl� szerep/anal�gia:

�         Anal�gia legis: nincs az esetre szab�lyoz�s, de van hasonl� eset, amit lehet r� alkalmazni.

�         Anal�gia juris: csak az alapelvek seg�ts�g�vel lehet megoldani a probl�m�t.

Alapelvek csoportos�t�sa:

�         Rendszertani alapelvek: az eg�sz rendszert �thatj�k, mint pl. az igazs�goss�g elve.

�         Jog�gi alapelvek: csak adott jog�gon bel�l �rv�nyes�lnek. (pl. a polg�rjogon bel�l)

�         Jogint�zm�nyi alapelvek: egy jog�gon bel�l egy meghat�rozott ter�letre vonatkoznak. (pl. a k�telmi jogon bel�l a szerz�d�ses szabads�g elve)

N�h�ny alapelv:

�         k�lcs�n�s egy�ttm�k�d�s elve

�         �ltal�ban elv�rhat�s�g elve

�         tulajdon v�delme

�         szem�lyek, �s vagyoni �rdekek v�delme

�         j�hiszem�s�g elve (valaki nem tudott, �s nem is kellett tudnia adott k�r�lm�nyek k�z�tt kell� k�r�ltekint�s mellett sem a l�tszattal ellent�tes val�s�gr�l)

�         joggal val� vissza�l�s                  vitatott mindkett�

�         utal� magatart�s                             alapelvi jellege

Joggal val� vissza�l�s:

A jogot a t�rsadalmi rendeltet�s�vel azonos c�lra kell haszn�lni, ha nem �gy cseleksz�nk, joggal val� vissza�l�st k�vet�nk el.