Japán

Területe: 372 000 km² és 3000 km hosszan nyúlik el; a hideg éghajlati övtől a szubtrópusi övig (a 30. szélességi fokig kb.)

Lakosainak száma: 126 054 000 fő (1997)

Népsűrűsége: 336 fő/km²

GDP: 31 450 dollár/fő

Japán földrajzi tulajdonságai

Határai:

w        Északon: Kuril-szigetek

w        Délen: Tajvan

w        Nyugaton: Japán- tenger; Kelet- kínai- tenger

w        Keleten: Csendes-óceán

Japán részei: 4 nagy és 3900 kis szigetből áll.

A 4 nagy sziget:

w        Honshu – a legnagyobb, 230 841 km², éghajlata: mediterrán, Hokkaidótól a Tsugaru- szoros választja el és a Seikan- alagút (53 km) köti össze; Fossa Magna peremén emelkedik a Fuji-San (3776 m); legnagyobb síksága Japánnak a Kanto Alföld; a legnagyobb folyó a Tone; a Japán Alpok részei: Hida-, Kiso-, Akashi-hegység; a legnagyobb tó Biwa- tó

w        Hokkaido – 178 515 km², közepén 1500- 2000 m Kitami- és Hidaka-hegységek, vízeséses, szurdokos, hőforrásokban gazdag terület

w        Kyushu – 42 051 km², a Kammon- szoros választja el Honshutól; területét a Medián-vonal ketté vágja; aktív vulkánjai vannak

w        Shikoku – a legkisebb, 17 807 km²

A kis szigetek közül a legnagyobb Okinava (délen), akkora, mint Luxemburg – 2245 km², a legérdekesebb sziget pedig Yaku, mert az éves csapadék mennyisége 8100 mm (Magyarországon ez 500 mm); az egy nap alatt lehullott legnagyobb csapadék mennyiség 1114 mm volt.

Szerkezete:

három lemez ütközik itt:

w        Északkeleten: Pacifikus

w        Délkeleten: Filippinó v. Fülöp

w        Eurázsiai

A Csendes-óceánban fekszik egy Pacifikus-lemez, a Filippino-lemez és az Eurázsiai-lemez. Ezek egymás felé úsznak, és ha elérik egymást, akkor az egyik alábukik a másik alá ® földrengések, vulkánok. Ez a három lemez alakítja Japán életét. Kb. 60 működő vulkán van.

Pacifikus- és Fülöp-lemez alábukik az Eurázsiainak ® földrengések, vulkáni tevékenység.

Három lemez találkozásánál alakult ki a Fossa Magna (nagy árok), rá merőleges a Medián- árok ® naponta sok rengést észlelnek; 4-5 évenként nagy rengés; 80- 100 évente katasztrofális.

Tsunami (cunami): tengeri területre eső, nagy intenzitású földrengések, amik időnként szökőárakat keltenek.

Japán népessége

w        1/3 lakható az országnak, a lakosság 8 helyre koncentrálódik

w        A születéskor várható élettartam: férfiaknál 76,6 év, nőknél 83 év – a leghosszabb élettartam a Földön.

w        Tokió, Nagoya, Osaka: a népesség 44 %-át tömöríti, - 3000-6000 fő/km” népsűrűsége, országos átlagnál 25-70 % magasabb a jövedelmük.

w        Nagy mobilitású a japán nép – falvakból a városokba áramlanak, ezzel együtt mezőgazdaságból az iparba áramlik a munkaerő.

w        A népesség jelentős hányada a városokba költözött.

w        1878-ban: 99 város; a városi népesség 3,4 %

w        1920-ban: 232 város

w        1985-ben: 2500 város; a városi népesség 76 %

Japán településtípusok (település kategóriák):

w        Shi: a legnagyobb települések; legalább 50 000 fő; ezekhez a központi településekhez csatolják a machi-t.(190-ről 1975-re nőtt a számuk).

w        Machi (cho): kisvárosok; 25-30 ezer lakos (1365-ről 1999-re nőtt a számuk).

w        Mura (son): faluk (10 756-ról 745-re csökkent a számuk).

A városok jelentős hányadát, 50 %-át a daimók adják, 25 % az utak mentén, 14 % a kikötőkből, 5 % templom és kegyhely, 6 % iparosodás.

Az ipar óriási koncentrációja figyelhető meg, ami egyben a népesség koncentrációja is.

Metropolitán térség (Tokió és a közelében levő ipari területek – központok):

1.       Kehin (Tokió – 12.000, Kawasaki – 1200, Yokohama – 3300, kb. összesen: 30 millió lakossal)

2.       Chukyo (Nagoya – 2170, – 8,4 millió ember él itt)

3.       Hanshin (Osaka – 2600, Kobe – 1520, Kyoto – 1500; összesen: 6,2 millió lakos)

4.       Kitakjusú

5.       Beltengeri iparvidék

6.       Tokaidó- megalopolis: Tokió, Nagoya, Osaka, Kobe

Mindegyik Japán homlokán van.

Tokióval szemben fekvő terület: Hokuryku

Did: település-együttes; a népsűrűség után jelölik ki.

Japán éghajlata

Hideg mérsékelttől a trópusi övig terjed, de hideg övként viselkedik az Oya-shio áramlat miatt; ázsiai kontinens is hideget áraszt.

A téli és a nyári monszun egyaránt esőt hoz. (A szárazföld és a tenger fajhője különböző, ezért a tenger lassabban hűl és melegszik, mint a szárazföld. A magasabb nyomású levegő az alacsonyabb felé száll.

Nyáron: a tenger hidegebb, mint a szárazföld (jobban tartja a hűvöset). Télen lehűl a levegő a Japán tengeren át.

Tehát Japán rendkívül csapadékos, északon évi 800 mm, délen évi 1800-3000 mm átlagosan a csapadék mennyisége.

Monszun éghajlati területbe tart az egész sziget. Monszun: egész évben ez a szél határozza meg a magas csapadék mennyiségét.

Tájfun: trópusi ciklonok

Japán éghajlati adottságai:

w        Jó hőmérsékleti, csapadék viszonyok

w        80 % hegyvidék, síkságait folyók és tenger töltötte föl

w        Folyói rövidek, zuhatagosak

w        Kevés mezőgazdasági terület

w        2/3-át erdő borítja

w        Holland mezőgazdasághoz hasonlít a mezőgazdaságuk intenzitása

w        Ásványi nyersanyagokkal nem rendelkezik

Japán gazdasága

A Japán csoda:

w        A II. világháború után rájönnek, hogy lemaradtak

w        Elmentek az USA-ba tanulni

w        A tanultakat otthon megvalósították – Japán- tenger; Kelet- kínai- tenger

w        Továbbfejlesztették

w        Újat találtak ki

Egyre gyorsabban és korszerűbben termel. A létfontosságú forrásokat visszapótolja (fontos, mert akkor lehet csak fejlődni). Mindezt Japán megteszi.

A modern Japán megteremtése:

Meidzsi- dinasztia

w        Legfejlettebb oktatási rendszer bevezetése, kötelező tanulás

w        Modern pénzügyi bank rendszer, fejlődés finanszírozása

w        Új közigazgatási területek: 46 prefektúra, parasztok kezében a föld, szabad áru- és személyáramlás

w        Nyugati technológia befogadása és fejlesztése;

A két világháború között gyors növekedés- Kína jelentős részeit elfoglalták, nehézipari telepeket hoztak ott létre

A világháború után: elvesztették a területeiket, nem volt iparuk

Ma a világ termelésének 1/6-át állítják elő; a mezőgazdaságból él 2,5 %, iparból 36 % , szolgáltatásból 62 %

A beruházás szakaszai:

1.       Nyersanyag- és energiaszállítást célozza meg

2.       Importkorlátok / vámfalak megkerülésére irányul

3.       Olcsó munkaerőre épül

4.       Délkelet-ázsiai országokban bank, kereskedelmi, szolgáltatási hálózatok építése

Japán iparának szakaszai:

w        Villamos áram növekvő termelése alapozta meg

w        Alapanyaggyártás

w        Fogyasztási cikkek kibontakozása

Legfontosabb elemük a gépgyártás. Az ipar a Csendes-óceáni területre koncentrálódik. Tengertől távolabb a feldolgozóipar jelentős.

A nehézipar vezetője: Tokió- Yokohama- Kawasaki

Kehin: ipari termelés 27 %-a, szolgáltatási funkciók koncentrációja; Tokió a térség pénzügyi központja

Chukyo iparvidék: termelés 16 %; Nagoya köré épül, kohászatáról és gépkocsi-iparáról ismert Toyota; Yokkaichi és Gifu textil- és kerámiaipar.

Hanshin: termelés 18 %; vegyipari központ.

Osaka, Nara és Kyoto: brokát, selyem, kerámia központ.

Japán ipari központja Délkelet- Ázsia felé mozdult el; új stratégia: fel kell oldani a nagy ipari koncentrációt ® technopolis program: tudományok városait építik fel kísérlet céljából, majd a fejlődésből kimaradt térségekbe telepítik.

Japán mezőgazdasága

Mivel területének 2/3-át hegység, erdő borítja, a 3 lemez miatt, valamint azért, mert csak a kisebb-nagyobb medencék (kb. a terület 10 %-a) alkalmasak csak a földművelésre és itt pedig városok, ipari övezetek tömörülnek (mert síkság), egyre kevesebb a mezőgazdaságra alkalmas terület.

Fokozatosan csökken a jelentősége, társadalmi termék 2 %-át adja, 5 % foglalkoztat; viszonylag túlnépesedett, felszínének 13 %-át művelik: a többség saját birtokát, kevés bérmunkás és bérlő; törpebirtokra épül a mezőgazdaság.

Magas tőke és élőmunka ráfordítás jellemzi, elöregedett, elnőiesedett szakma.

Az élelmiszer-önellátást célozták meg.

Hollandia mellett Japán mezőgazdasága a legintenzívebb, de 5,5 millió hektáron művelnek. Ebből 80 % szántó (amiből 39 %-on rizst termelnek), 10 % a rét és 10 % a gyümölcsös.

A mezőgazdasági üzem típusai:

w        Sengió – a gazda földművelésből él, csak azzal foglalkozik.

w        Kengio – a gazdának más jövedelme is van

A) A gazda nagyobb jövedelmét a mezőgazdaságból nyeri, a másik kiegészíti azt

B) A másik tevékenység adja a nagyobb jövedelmet, a mezőgazdaság a kiegészítő kereset

sengio farm; kengió farm

A mezőgazdaság fő termékei:

w        Rizs (felesleget is termel)

w        Mandarin

w        Narancs

w        Gesztenye

w        Cseresznye

Állattenyésztés:

w        Szarvasmarha

w        Sertés

w        Baromfi

w        Selyemhernyó-tenyésztés

Jelentős a fakitermelés

Halászat:

w        Makréla

w        Szardínia

w        Tonhal

w        Tőkehal

w        Bálnaállomány megtizedelésében nagy szerepe volt

Közlekedés Japánban

w        Hajózás

w        Szárazföldi közlekedés

w        Hosszú közúthálózat

w        Vasúthálózat – express Shinkansen-vonalak

*****

Kína

Területileg a harmadik legnagyobb ország. (1. Oroszország, 2. Kanada, 3. Kína)

Területe: 9.6 millió km²

Népesség: 1.228.700.000 fő

Népsűrűség: 130 fő/km²;

Kínai- alföld- 1000 fő/km², Tibet- 2 fő/km²

GDP: 738 dollár/fő

Kína Határai: 14 országgal határos, 22800 km szárazföldi, 18000 km tengeri határ.

5000 szigete van.

Kínai Nagy Fal: 6700 km hosszú, 25 000 tornya van, 11 m magas, 7,5 méter vastag.

Selyemút: Dzsungárián át vezetett – karaván-út.

Sokféle nép, nemzetiség, mindenhol más nyelven, más tájszólással beszélnek. Hivatalosnak a császárság hivatalos nyelvét fogadják el. Írásuk jelírás (az átlagember 5000 jelet ismer és használ, a művelt 8000-et).

A legnagyobb társadalmi problémájuk a berendezkedés. Társadalmi haladás volt a szocializmus (elvileg) + Mao Ce Tung elindította a kulturális forradalmat, amiből rombolás lett.

1949-ben Kínai Népköztársaság lett, ezáltal az éhínség megszűnt, ezután rohamosan fejlődött az építészet, majd jött a nagy ugrás (=shi), és ez visszavetette a termelést, a gazdasági növekedést, megint éhínség, 30 millióan éhen haltak.

Ma a leggyorsabban fejlődő ország. Tíz év alatt megduplázódott a gazdasága. Ha így halad, átveszi Japántól a vezető szerepet.

Belső- és Kelet Ázsia

w        É: Mongol-altáj

w        É-Ék: Nagy-Hszingán hegység