I. félév

1. Tömegkommunikációs modellek

Shannon-Weawer

Általános kommunikációelméleti modell. Matematikai információs alapokon áll. Alapja az individuális beszélgetés. Alapeleme az információ, amit az üzenet tartalmaz.

Zaj: csatornazaj, szemantikai zaj. Nyelvi hibák: a nyelv redundáns; többször vannak kódolva az információk.

Laswell

Egy kommunikációs helyzet elemzése során fel kell tenni a következő kérdéseket:

·         Ki mondja

·         Mit mond

·         Kinek mondja

·         Milyen csatornán

·         Milyen hatással

A legfontosabbnak a hatást tartja, ez mérhető. Lineális modell. Figyelmen kívül hagyja a visszacsatolás lehetőségét. Ha az egyik tényezőt megváltoztatjuk megváltozik a hatás is. Modellje azonban tágabb az interperszonális értelmezésnél, a propaganda jelenségek értelmezése is foglalkoztatta.

Lippmann

Sztereotípiáról beszél. Szerinte az kerül be a tömegkommunikációba, ami általánosítható. Modelljében a hír kerül előtérbe, felismeri, hogy az újságíró szelektált információkkal dolgozik. Az újságíró rá van utalva az információt kibocsátó intézményre, mert több a hír, mint az újságíró. A média csak közvetít. 

White

A modellbe beépíti a kapuőrt, aki gyűjti, feldolgozza és szűri az információkat. A közönség igényei szerint végzi munkáját.  Mielőtt eljut a közönséghez az információ többszörös szűrésen, megy keresztül- ezt a kapuőri láncolat, végzi. Ám a kapuőri láncolat tagjai közt csak a szerkesztőségek szerepeltek, a modellből hiányzik a médiának, mint szervezetnek a többi intézménnyel és a társadalommal való összekapcsolása.

Westley-MacLean

Az újságíró és a szelekció közti kapcsolatot vizsgálja.

Kommunikátorok, akit a nyilvánosság elé állnak, olyan személyek, akik az újságírók felé érdekeket közvetítenek. A kommunikátorok alatt a különböző intézmények képviselőit értjük.  Mindig asszimilációra törekednek: hatalmuk alá akarják vonni a kapuőröket olyan módon, hogy el akarják érni, hogy amit mondanak, az úgy hangozzon majd el. A kapuőrök ellenállását a nyilvánosságnak való megfelelni akarás váltja ki.

Molotch-Lester

Azt kutatták, hogyan lesz a magától értetődő világból érdekes esemény. A valóságban végtelen számú dologból csak keveset veszünk észre. Ezeket nevezik történésnek. A történésekből érdekvezérelt beszámolók készülnek, ez lesz az esemény.

Eseményszükséglete van a hírgerjesztőnek, aki saját érdekeit valósítja meg az eseményen keresztül; és a hírkészítőnek, mert ő ebből él.

A médiumnak információszolgáltatási és szórakoztatási funkciója van.  A világ azért olyan, mert mi valamilyen szempontok szerint szeretnénk látni azt.

Összevont modell-Zsolt Péter

A közönség képes hatni a médiára. És a hírforrásokra is. A médiára azzal hat, hogy megveszi az újságot, olvasói levelet ír, a hírforrásra a választásokkor hat. 

2. A meggyőző kommunikáció stratégiái: a manipuláció szociálpszichológiája

·         Arisztotelész szerint a képes hatni ránk, aki szimpatikus nekünk.

·         Annak jobban hiszünk, aki önmaga ellen beszél.

·         Aronson két stratégiát állított fel. Az egyik a főutas, amikor az észre próbálunk hatni, a másik a mellékutas, amikor az érzelmekre próbálunk hatni.

·         A meggyőzés függ a személyiség fejlettségétől is. Minél fejlettebb egy személy, annál inkább lehet rá hatni radikális eszközökkel.

·         A személyes információ mindig jobban hat, mint bármely statisztika vagy média.

·         A kommunikáció sorrendje is befolyásolja a meggyőzést. A hatása lehet rövid vagy hosszú távú. Ha rögtön kell dönteni, akkor a legutóbb hallottak szerint döntünk, ha van időnk gondolkodni, akkor a legelső érvet, amit hallottunk vesszük figyelembe.  Jól lehet ezzel a módszerrel manipulálni.

·         Minél képzettebb közönséghez beszélünk annál több véleményt, érvet, ellenérvet kell elmondani.

Egy szélhámos felismerhető:

·         Viselkedése: iskolázott kulturált, intelligens

·         Magabiztos, nyugodt, kedves

·         Szociális erényei: gazdagság, konszolidált élet jelei, foglalkozásra való utalás.

·         Beszédstílusa: lágy-halk, meggyőző-határozott,

·         Jól öltözött, ápolt, szemüveget visel

·         Előremenő stratégiát használ: csak nem gondolja, hogy szélhámos vagyok?

·         Gyakran simogat, ezzel a részvételi kedvet éri el.

·         Hamis dokumentumokat mutat, blöfföl.

·         Lehűtés: miután átver minket, nem tűnik el azonnal, jelentkezik még párszor, és biztosít minket, hogy nem vert minket át.

·         Balekfogó: sokszor tűnteti fel magát naivnak, ezzel azt a hitet kelti, hogy átjárhatnak az eszén.

A meggyőzés módjai:

·         Beetetés

·         Analóg mód (az elfogadtatás érdekében)

·         Faktoid (ha vmi úgy kezdődik, megbízható forrásból…)

·         Vak csoport (besorolnak minket olyan csoportokba, ahova nem is tartozunk, mi nők, stb.)

·         Főút (értelemre ható érvelés)

·         Mellékút (érzelemre hatunk)

3. Vizuális manipuláció

A vizuális befolyásolás folyamatát jelenti. Az imázsokra adott válaszreakcióra irányul. Az imázs: -sajátos világlátás, a hangsúly az imázsban ábrázolt eseményeken és szituációkon van, a médiát jelenti (művészfilmek fotográfiai eredetű világképe, kereskedelmi tévéadások, reklámok)

A szín és a fény kétdimenziós elrendezése, a hangsúly az imázs felszíni struktúráján van.

A vizuális manipuláció eszközei:

1.       A néző relatív helyzetének manipulatív felhasználása „a néző tárgy alá helyezése” a megfelelő kameraszög felhasználásával. Fontos szerepe van a kameraszögnek a politikai imázsteremtésben. Alsó kameraállás: felnézünk valakire.

2.       Proxemitás: az imázs tárgyát közel viszi a nézőhöz. Kísérőeleme a „horizontális szög”, azaz a tárgyorientáció közvetlenségének foka a nézőhöz képest. Közelkép a nézőben empátiát és beleérzést vált ki.    

3.       Pozícionálás: a kamera állását jelenti. Alkalmas arra, hogy a néző akár negatív szereplővel azonosuljon. A kameraállásnak két formája van: objektív, ami kívülről, szubjektív, ami belülről mutatja be az eseményeket. Ha váltogatjuk a kameraállást, nagyobb hatást érhetünk el vele.

4.       A kamerába való nézés (kitekintés). A reklámokban szuggeráció.

5.       Asszociációs mellérendelések olyan képeket társítanak egymás mellé, amivel növelhető a hatás.

A néző válaszreakcióinak két fajtáját különböztetjük meg:

-identifikáció

-imázsozs interakció

Sokkal hatásosabb a reklám esetében a közvetlen megszólítás.

A vizuális manipuláció három jól elkülöníthető stratégiája:

·         Általánosítás a részletek fokozása vagy erősítése révén: a szavak látszólagos „hányát” pótolja.

·         A közelség használata a kauzalitás kifejezésére. A nyomtatott reklám alapvető stratégiája.

·         A mellérendelés alkalmazása a mentális asszociációk kiváltására. A politikai imázsteremtésben játszik szerepet.

4. A közszolgálati modell kialakulása és gyakorlata, a BBC, valamint a Magyar Rádió keletkezése.

A közszolgálati modell Angliában honosodott meg, ahol az állami monopóliumként kezelt műsorszórás vált irányadónak, a sugárzást az előfizetői díjakból tartják fenn. Angliában a reklámok teljesen kiszorultak a közszolgálatból, míg Nyugat-Európa többi részén, ahol szintén meghonosodott a közszolg. megjelennek a reklámok, de csak kis mértékben. A szocialista országokban az állami költségvetés tartotta el a közszolgálati intézményeket.

A közszolgálatiság jellemzői:

·         Magas minőség

·         Változatos műsorok

·         Kulturális és a vallási igények kielégítése

·         Politikai életben való részvétel segítése

·         Nemzettudat ápolása

·         Oktatás segítése

·         Nemzeti nyelvű műsorok sugárzása

·         Közérdekű információk közlése

Ezen jellemzők kialakítására egy konferenciát szerveztek, ahol több ország résztvevői véleményét vetették össze.

A BBC: 1923-ban alakult meg magánkezdeményezés eredményeként.

6 rádiógyártó cég fogott össze. A nevük Company volt. Az állam kitiltotta az amerikaiakat. Nem adott politikai, gazdasági, vallási híreket, mert ezek közlését törvény tiltotta. Lassan monopólium lett, más cégek működését nem tűrte meg. Az egész piacot ő uralta. 1926-ban a nagy angliai sztrájk megváltoztatta a struktúrát. A kormány a munkaadói oldalt támogatta. A rádiót 26-tól értelmiségiek irányították. A kormány a rádiót félállami szervvé alakította, a neve Corporation lett. A vezető John Reith a kormánnyal való tárgyalások során elérte, hogy híreket is adhasson a rádió. 26 végére megszilárdultak azok az értékek, amik ma is jellemzők a BBC-re. Legfőbb célja a tájékoztatás. Közszolgálati szerep alatt azt érti, hogy lojálisnak kell lenni a hatalommal szemben. Kulturális jelleg alakul ki, John Reith arra törekszik, hogy olyan műsorokat sugározzanak, ami az embereket jobbá teszi. A standart angol nyelvet használja. A 60-as évektől nagyfokú objektivitásra törekszik. A BBC műsorából teljesen kizárta a reklámot, az előfizetői díjakból él.

A Magyar Rádió keletkezése

Az első Vh. alatt a katonaság érdeklődött a rádió iránt. Az első rendszeres adás 1925-ben indult meg a csepeli adón. Ám már korábban 1893- ban működött a rádióhoz hasonló információs forrás: Puskás Tivadar találmánya a telefonhírmondó. Telefonon keresztül lehetett szórakoztató műsorokat, élő adásokat hallgatni.  1920-ban Horthy Kozma Miklóst nevezte ki a Magyar Rádió és az MTI elnökének.  Ekkor az MTI félhivatalos szerv lett. Kozma a rádiót az MTI leányvállalataként igazgatta. A rádió szervezete a Postáéhoz hasonlított. Kereskedelmi társaság volt, amit az állam felügyelt. Kozma állítása szerint igazgatta a rádiót: a Magyar Rádió üzleti vállalkozás, nem pedig politikai szócső.

Kozma alapjaiban határozta meg a rádió sorsát, Horthyhoz hű, konzervatív politikai elképzeléseit vitte át a félállami szervezethez. Kezdetben a technikusok olvasták be a híreket. Kozma Miklós kinevezésével megszületett a rádió jogi szabályozása is. A hallgatóság növekedése következtében, néhány év után az előfizetői díjak fele a rádiót illette meg. Elismert konzervatív voltának köszönhető, hogy a kormány nem próbálta bekebelezni. Kozma megkövetelte az objektivitásra és az igényességre való törekvést az alkalmazottaitól.  Ezt a törekvést Kozma halála (1941) után sem adta fel. Kozma idejében a Magyar Rádió a magyar kultúra reprezentánsává és szerves részévé válik.

5. Az amerikai rádiózás kezdetei, a hálózatok kialakulása

Guglielmo Marconi vonta össze azokat a tudományos technikai eredményeket, amellyel a rádió megszülethetett. A 10-es, 20-as években számos kis adó működött az USA-ban. A rádióipar és a helyi civil szervezetek támogatását élvezték. A reklám nagy szerepet kapott, mert hamar kiderült, hogy hatásosabb, mint a nyomtatott reklám. A rádióműsorok nagy népszerűségnek örvendtek. A rádióban rejlő politikai lehetőségeket először Roosewelt ismerte fel. Hetente rádióbeszédeket tartott. Az első nagyobb hálózat a NBC volt. Azzal szerzett profitot, hogy a hozzá kapcsolódó adóknak díjat számított fel. A másik nagyobb hálózat a CBS úgy próbált az élre törni, hogy a hozzá kapcsolódó adóknak ingyen adta a műsorokat, csak azt kötötte ki, hogy az ő reklámjait kell adnia. A hálózat az esernyőmodell szerint épül fel. Az adók kereskedelmi jelleggel működtek, céljuk a szórakoztatás és a reklámok megszerzése volt. Azokat az információkat adták közre, amikért fizettek. A CBS azonban felismerte a közszolgálatiságban rejlő piaci lehetőségeket. Megindult a rádiós hírműsorok szórása. A hírszerkesztőket a nyomtatott sajtóból „szerezték”. Ed Klaubert a The New York Times-tól ment át a rádióhoz. Klaubertet a 30-as évek elején azzal bízta meg a CBS, hogy alakítsa ki a rádió hír- és közügyek osztályát. Klaubert alapozta meg a rádiós újságírás normáit.

6. A televíziózás kezdetei

A Lumiére fivérek vetítettek először filmet. 40 év telt el utána, míg beindult a televíziózás. A televízió feltalálása sok apró felfedezést igényelt. Pl. katódsugárcső, ikonoszkóp, a tévékamerák őse. 1925-ben sikerült először arcképet továbbítani, a televizor 1928-ban került piacra. Németországban 1935-től hetente háromszor sugároztak műsort, amit egy nagy teremben lehetett megnézni. Angliában, 1936-ban indult el a műsorszórás, ám a háború miatt leállt. Amerikában 1939-ban kezdőtik meg a televíziózás, és 1949-re kifejlesztették a színes televíziót. Magyarországon 1957-ben indul el a tévézés. A televíziózás a már meglévő rádiós társaságokra épült. A rádiózás szerepe csökkent, a pénzek a tévétársaságokhoz kerültek. A műsoron szórakoztató műsorok voltak, a híreknek nem tulajdonítottak jelentőséget, úgy ahogy a rádió sem az induláskor. Amerikában a televíziózás is kereskedelmi alapokra épült, míg Angliában a közszolgálati rendszerre. Nyugat-Európában a közszolgálatiságban minimális számban helyet kaptak a reklámok. A szocialista országokban az állam támogatta a televíziót. A kereskedelmi adók ezekben az országokban a politika miatt csak lassan tudott kialakulni.

Ma az európai országokban duális rendszer működik. Első lépésben egy monopóliumot felosztottak, második lépésben engedélyezték a kereskedelmi adók létrehozását, Az első lépés Mo.-on kimaradt.

7. Az elhallgatási spirál- elmélet

Az elméletet Noelle Neumann dolgozta ki. Az elmélet lényege, hogy az emberek annál inkább csendben maradnak, minél nagyobb a domináns véleményhez tartozók száma. Angelusz Róbert négy aspektusát emeli ki.

I.                    Az emberek kialakítanak valamilyen képet a többségi álláspontról.

II.                 Ez a kép befolyásolja a véleménynyilvánítás aktusát. A többség tábora egyre bátrabb lesz.

III.               A visszahúzódó tábor még kisebbnek, a nagyobb tábor még nagyobbnak tűnik.

IV.              Az egész jelenség oka, az egyén félelme az izolálódástól.

Az elmélet lényege maga a jelenség, a közvélemény spirális átalakulása.

Útitárs-effektus: az emberek a nagyobb csoporthoz hozzákapcsolódnak. A modell legkényesebb pontja az izolálódástól való félelem. Ezt mutatta ki Ash is kísérleteiben. (pálcák). A média tömbszerű viselkedése is adódhat az elszigeteléstől való félelem.

Az útitárs-effektus a visszájára fordulhat. Csak azért is a halkabbat választom. Ez a Bumeráng-módszer.

8. A nyomtatott média fejlődéstörténete, a sajtó születése, 13. A sajtótörténet kezdetei

A sajtó szó alatt kifejezetten az időszaki nyomdaterméket értjük. A sajtót a könyvektől három dolog együttes jelenléte különbözteti meg:

·         Időszerűség (aktualitás)

·         Időszakosság (periodicitás)

·         Nyilvánosság (publicitás).

A technikai fejlődésnek a sajtó egyúttal motivációs forrása, így története összekötődik a modernizációval. Az első lépés a nyomtatás feltalálása, majd a rotációs gépek megjelenése, végül a számítógép megjelenése. Ezzel lehetővé válik a nagy példányszám elérése, és a napi megjelenés. Eleinte gátat szabott az olvasni tudók alacsony száma, hisz a befogadók tanultsága, és az olvasni tudás elengedhetetlen feltétele volt az újság elterjedésének. A sajtó körül számos intézmény, foglalkozási csoport és érdek szerveződött. (Újságírók, lapkiadók, nyomdaipar, papíripar, hírügynökségek.) Az első hírügynökségek a XIX. század közepén alakultak.