A világ népessége

Hol élnek a legtöbben? (1990-es adatok)

A világ népessége összesen: 5,9 millió fő.

100 millió főnél több ember él: Kínában, Indiában, USA-ban, Indonéziában, Brazíliában, Oroszországban, Pakisztánban, Japánban, Bangladesben, Nigériában.

A népesség egyötödét Kína adja. (1.261.830.000 fő) Mivel az országban nagy a népességszaporulat, pár éve szabályozzák a születéseket. A szigorú népességpolitika célja, hogy lassítsák a növekedést. Ennek köszönhetően a nőkre jutó szülések száma 5,4-ről lecsökkent 2-re. Ez azt jelenti, hogy évente csak másfél Magyarországnyival szaporodnak. A jelszó az egygyerekes család. Azoktól, ahol több gyerek van, megvonják a segélyeket, nem kapnak állami lakást, jutalékot. Az egy gyerek szülésével azonban szemben áll egy szokás, miszerint a legnagyobb fiúgyerek tartja elé a családot. Ha az első gyerek nem fiú, sokszor megfojtják, vagy a második, harmadik gyereket titokban szülik meg. Így Kínában el fognak szaporodni a fiúk. Ma 1000 férfire 948 nő jut. (Magyarországon pont a nők vannak többen)

Az indiaiak is gyorsan szaporodnak. 10 év alatt 200 millióval lettek többen.

A világ népessége egy évtized alatt 1 milliárd fővel gyarapodott. Ez a gyarapodás nagyon koncentrált. Ázsiában a legnagyobb a népességszaporulat. A népesség térben egy helyre koncentrálódik.

Az USA-ban 275 millióan élnek.

Az emberré válás lépcsőfokai

Két nagy család, a pongoid (majmok családja), és a hominidae (ember, ember szabású majmok családja) 10 millió évvel ezelőtt elváltak a fejlődés útján. Ettől kezdve beszélhetünk az ember fejlődéséről. Ebből az időszakból kevés lelet létezik. Magyarországon van az egyik legfontosabb lelet, a Rudapithecus Hungaricus.

Az embernek három „testvére” van:

§         Csimpánz /Afrika/

§         Gorilla /Afrika/

§         Orángután /Indonézia/

A majomemberek az elválás egyik ágán voltak. Belőlük fejlődtek ki a közvetlen elődeink. Ezek a majmok azonban mind kihaltak.

Az Australopithecus Africanus a mi közvetlen elődünk.

Sok vitás kérdés van az evolúcióval kapcsolatban. Ma már elfogadják azt, hogy az ember egy helyen (Afrika) fejlődött ki, és innen lakta be az egész Földet. Más felfogások szerint két helyen (Afrika, Ázsia) alakult ki, egy helyen alakult ki, de két irányba fejlődött, két helyen alakult ki és két irányba fejlődött. Azért létezik ennyi elmélet az ember fejlődésére, mert a fehér és fekete ember testfelépítése teljesen különböző, és sok tudós szerint nem ugyan azon az ágon fejlődtek ki.

Sokáig akadályozta az emberi fejlődés kutatását az, hogy az emberek méltatlannak tartották, hogy elődeik a csimpánz rokonságába tartoztak, hogy elődeik ragadozók voltak.

Homo Habilis – ügyes ember, négy lábon járt, ragadozó volt (dögevő), de szerszámokat készített

Homo Erectus – felegyenesedett ember, már két lábon járt, így a keze felszabadult munkavégzésre, az megnövelte az emberi agy kapacitását

Homo Neanderthaliensis (kb. 80.000 éve) és a Homo Sapiens együtt éltek, a Homo Sapiens Kis-Ázsiában előbb jött létre, mint a neandervölgyi előember

Nem tudni, hogy a neandervölgyi miért halt ki. Lehet, hogy a homo sapiens kiirtotta, vagy kiszorította olyan éghajlatra, ahol nem tudott megélni.

A Homo Sapiens után az emberiség fejlődése kultúrákra szakadt. Ez az őskőkorszak, a paleolitikum időszakára tehető. Homo Sapiens kb. 200.000 éve van.

Utána következett a neolitikum. Ekkor ment végbe az emberiség fejlődésének első forradalma. Feltalálták a mezőgazdasági termelést és az állattenyésztést. Az vitatott, hogy hol ment végbe először ez a folyamat.

A termeléssel kibővítette az ember a természet adta lehetőségeket. Megteremtette a gyors szaporodás lehetőségét. Amit eddig evolúciós folyamatnak hívtunk, az ettől kezdve az emberiség történelme, az emberi társadalom létrejötte.

A népesség alatt egy adott területen egy időben élő emberek sokaságát, csoportját értjük.

Népnek nevezzük az emberek azon csoportját, amelyet közös terület, származás, nyelv, anyagi és szellemi kultúra fűz össze.

Társadalomnak nevezzük az emberek azon összességét, amelyben az emberek a termelés és a fogyasztás történelmileg kialakult rendszerében elfoglalt helyük alapján, mint csoportokba tagozódó, az érdekek által megosztott és összefűzött szervezet állnak előttünk.

(A termelés társadalmi, az ember fejlődésével fejlődött, azért termel az ember, hogy szükségleteit kielégítse, a termelésben és a fogyasztásban ki-ki más helyen van, különböző az elosztásban való részvétel, az egy helyen lévőket összekapcsolják és elkülönítik az azonos érdekek.)

A termelés az emberi társadalom kialakulásával párhuzamosan kialakuló, előre haladó folyamat. Cél: az ember kielégítse szükségleteit. Lényeges, hogy a termelést szolgáló eszközökkel milyen viszonyban van az ember. A munkás és az üzemtulajdonos két helyen áll. Az elosztásban való részvétel is különböző. Aki eloszt, nagyobb részt tehet el magának. Az egy helyen állókat összekapcsolja az azonos érdek. A társadalom így osztódik, darabolódik.

A népességnek van egy kvalitatív (mennyiségi), (területi eloszlás) és egy kvantitatív (minőségi) oldala. (a népesedés maga) A kvalitatív azt vizsgálja, hogy mennyien élnek, a kvantitatív pedig azt, hogy milyen a népesség változása., milyen a népesedés (a népességnek a születések és halálozások által történő megújulása).

A népesedés a népességnek a születések és a halálozások által történő megújulása.

A népesség számba vétele népszámlálással történik. Ez a legfontosabb forrása a népességről szóló ismereteknek. Magyarországon 10 évente december 31-én van népszámlálás. A ránk vonatkozó legpontosabb leírást először Augusztus császár végezte. Az első hivatalos népszámlálás Angliában volt 1801-ben. Magyarországon hivatalosan 1869 óta végeznek népszámlálást. (Előtte már végzett II. József 1780 körül népszámlálást, de akkor a papokat, földbirtokosokat stb. nem vették számba.) Mindig a december 31. 0 óra 00 perces állapotot kell figyelembe venni. (Aki következő és január 1. 0 óra 15 perckor születik, azt nem kell bediktálni a népszámlálásba.)

A népszámlálás adatait kötetekben jelentették meg. A köteteknek van egy logikája.

§         Demográfiai évkönyv – évente jelenik meg

§         Statisztikai Zsebkönyv – évente jelenik meg (magyar és nemzetközi is)

§         Területi statisztika – évente

§         Megyei statisztikai évkönyv – évente

Népesedési ciklus: a népesség számának megduplázódása. 10 népesedési ciklust különböztetünk meg:

1.       3000 év (i.e. 10.000-i.e. 7000)

2.       2500 év (i.e. 7000-i.e. 4500)

3.       2000 év (i.e. 4500-i.e. 2500)

4.       1500 év (i.e. 2500-i.e. 1000)

5.       1000 év (i.e. 1000-i.sz. kezdete)

6.       900 év (i.sz. kezdete-900)

7.       800 év (900-1700)

8.       150 év (1700-1850)

9.       100 év (1850-1950)

10.   35 év (1950-1985)

A ciklusok időtartama egyre rövidül. Mi éppen a 11.-ben vagyunk. A Földön eddig 85 milliárd ember élt összesen.

Két nagy ugrás volt az emberiség fejlődésében:

§         Első demográfiai forradalom 1700-1850 – oka az ipari forradalom. Megnőtt az átlagos élettartam. Európában zajlott, nem okozott „bajt”, az országok el tudták látni lakosaikat élelemmel, sokan kivándoroltak Amerikába.

§         Második demográfiai forradalom 1950-1985 – hatalmas méreténél fogva népességrobbanásnak is nevezik. A fejlődő országokban következett be, átvették a fejlett országok technikáját, így tudták megnövelni az átlagos életkort. Csökkent a halandóság. Azonban nem alakultak ki a nagy tömegeket ellátni képes gazdaság alapjai. A gazdasági fejlődés ezekben az országokban igen lassú. A népesség  gyorsabban nő, mint ahogy a gazdaság fejlődik.

A következő duplázódáshoz 59,2 évre van szükség. A ciklus lassulni látszik, és ebben nagy szerepe van a kínai népességpolitikának.

Egy népességkutató, Malthus a 18-19. század fordulóján azt állította, hogy a szaporodás üteme mértani haladványnak felel meg, ezzel szemben az élelmiszertermelés csak számtani haladványnak. Azonban, ami lezajlott 1850-1950 között, az pontosan az ellenkezője, mint Malthus elmélete. (A népességnövekedés lelassult, a mezőgazdasági termelés pedig a négyszeresére nőtt.)

1997-ben 5 milliárd 845 millió volt a Föld népessége. Az emberiség 160 fővel szaporodik óránként. Évente 5 millió gyermek hal éhen, a világ népességének 1/5-öde létezik.

Európa egyre inkább elmaradt a többi kontinenstől, évente csak 3 millió fővel gyarapodik. Európa országai gyorsan népesedő és fejlődő országok lettek.

Természetes szaporodás: a születések és halálozások különbsége. Ezrelékben szokták megadni. Évente számítják, és nyilvánosságra hozzák.

Demográfiai átmenet modellje:

3 szakasza van:

§         Átmenet előtti szakasz – magas, egymástól elváló születési és halálozási ráták jellemzik, a halálozások bizonyos időszakban meghaladják a születések számát.

§         Átmeneti szakasz - ezen belül:

§         Korai átmeneti szakasz – a születések száma magas, a halálozások száma lassanként csökkenni kezd.

§         Középső átmeneti szakasz – a halálozási ráta tovább esik, és csökkenni kezd a születési ráta is.

§         Késői átmeneti szakasz – a halálozások száma alig csökken, viszont a születések száma jelentősen visszaesik, a két érték közel kerül egymáshoz.

§         Átmenet utáni szakasz – mint a két ráta stabil, és alacsony, a természetes szaporodás csekély, a népességnövekedés a nulla körül ingadozik.

Ez a demográfiai átmenet minden országra jellemző, de mindenhol más szakaszban van. Olyan ország már alig van, amely az átmenet előtti szakaszba tartozna. Néhány afrikai ország tartozik a korai átmenet időszakába. A fejlődő országok a középső és késői átmeneti szakaszon mennek keresztül. A fejlett országok (Magyarország is) az átmenet utáni szakaszban van.

A szabályozott és szabályozatlan népességszaporulat strukturális hatásai

A népességmozgás oka, hogy a fiatalok szegények, oda mennek, ahol munkát találnak, és van remény a meggazdagodásra. Azonban nem biztos, hogy a fejlett országok befogadják a fejletlen országokból érkezőket. Ha nem engedik be őket az ország területére, a határ közelében letelepednek. Így jönnek létre a nagy nyomornegyedek.

A népesség növekedést nagymértékben befolyásolja a rendelkezésre álló táplálék mennyisége. A világon kb. 800 millió ember éhezik, ebből 200 millió a gyerek. 15 millió 5 éven aluli hal éhen évente.

Élelmiszerhiányos országok:

§         Afrika 44 országa

§         Ázsia 23 országa

§         Latin-Amerika 9 országa

§         Európa 12 országa

512 millió alultáplált ember él a Földön. Nem biztos, hogy azért alultáplált valaki, mert nem jut elegendő élelemhez, hanem mert nagyon egyoldalúan táplálkozik, és nem kapja meg az összes szükséges tápanyagot, amire a szervezetnek szüksége van. Egy mérsékelt éghajlaton élő ember napi szükséglete 2500 kalória. Melegebb éghajlaton ez kevesebb, hidegebben, több.

A Földön előállított termékmennyiség elegendő az össznépesség ellátására, de a termékfelesleg nem ott van, ahol éheznek. Az élelmezés és a mezőgazdaság koordinálására létrejött egy szervezet, a FAO, ami az ENSZ-en belül működik.

A FAO céljai:

§         új, nagy hozamú gabonafajták elterjesztése

§         fehérjehiány csökkentése

§         az élelmiszer-termelés során keletkező veszteségek kiiktatása

§         az emberi erőforrások hatékonyabb működtetése

§         a nemzetközi élelmiszer-kereskedelem koordinációja

§         a környezetvédelem a jobb életfeltételek biztosítása érdekében

A létfontosságú forrásokkal való gazdálkodás, a népesség, és a gazdaság exponenciálisan növekedtek, azonban a források nem. A gazdaság a második világháború után ötszörösére nőtt, a kereskedelem a tizenegyszeresére, a rendelkezésre álló erőforrások mennyisége változatlan, sőt viszonylagosan csökkennek. A fenntartó képesség utánpótlása nem történik meg. 

A létfontosságú források:

§         a szántóföld

§         a legelő

§         a hal

§         az édesvíz

§         az erdő

§         a technológia

Az utóbbi 50 évben a népesség és a gazdaság exponenciálisan emelkedett, de az ezek alapját szolgáló erőforrások nem. A gazdaság növekedése 5-szörösére, a kereskedelem 11-szeresére nőtt. Az erőforrások mennyisége változatlan, sőt viszonylagosan csökken.

Fenntartó képesség: bármelyik faj legnagyobb egyedszáma, amelyet egy élettér végtelen időkig el tud tartani.

Nettó primer termelékenység: a bolygó fenntartó képességének felső határát a növényi fotoszintézissel biokémiaivá alakított napenergia teljes mennyisége, és a növények által a saját életfolyamataikhoz felhasznált energia közti különbség adja. (csak a növények képesek a napenergiát biokémiai energiává alakítani, az a rész, amit ebből az energiából nem a saját életéhez használ fel, az a nettó primer termelékenység)

150 milliárd tonna szerves anyag van a Földön. Ebből az ember már elpusztított 12%-ot, 27%-át saját használatára elvonta, de ezzel is felelőtlenül bánik, mert nem gondol az utánpótlásra. A szántóföld növelés érdekében írtja az erdőt, de ezzel csökkenti a nettó primer termelést. (A nettó primer termelés legfontosabb eszköze az erdő)

Népsűrűség, népességeloszlás

Népsűrűség: egy bizonyos terület egységre jutó népességszám, mértékegysége fő / km².

Összterületre jutó népesség egy nyers népességmutató, mert azok a területek is benne vannak, ahol egyébként nem élnek emberek (folyók, tavak, tengerek, hegyek, stb..)

Tisztított népsűrűség: egy bizonyos nagyságú, művelt területre hány ember jut. Speciális változata a település népesség, amit nem km²-ben , hanem hektárban mérnek. (a népsűrűség a perem felé haladva csökken)

A népesség térbeli eloszlását számos társadalmi és természeti tényező befolyásolja:

Társadalmi tényezők:

§         az első társadalmi koncentrációk a nagy folyópartokon jöttek létre. (öntözéses földművelés)

§         az ipari forradalom után a legtöbb ember a nagy nyersanyag lelőhelyek közelébe ment, mert ezeken a helyeken könnyen talált munkát

Természeti tényezők:

§         Éghajlat – bizonyos éghajlati körülmények kizárják az emberi életet

§         Sivatagi klíma: a nagy hőség, és a száraz forróság nem teszi lehetővé a táplálék előállítását

§         Tundraklíma: nagy a hideg, nem alakultak ki az életfeltételek

§         Őserdőklíma: állandóan magas a páratartalom és a hőmérséklet, azonban ez nem olyan kizáró éghajlat, mint a sivatagi vagy a tundraklíma, mert vannak olyan bennszülött csoportok, akik élnek a Föld ezen részén

Köppen mérései szerint alacsony népsűrűségű klímatájakon,  ami Föld területének 1/3-a, a népesség 10%-a, közepes népsűrűségű klímatájon, ami a Föld területének 45,4%-a, a népesség 38,9%-a, magas népsűrűségű klímatájon, ami a Föld területének 16,9%-a, a népesség 54,7%-a él.

§         Domborzat – problémát a bizonyos szint feletti oxigénhiány jelent

§         0-200 méter között, ami a Föld területének 28%-a, a népesség 56%-a él

§         200-500 méter között , ami a Föld területének 29%-a a népesség 24%-a él

A népesség térbeli eloszlása: az emberek 1/4-e tengerparton, 1/4-e a tenger mentén 50 km-es sávban, és 1/4-e a tengertől maximum 200 km-re él. (A nagy világvárosok is, Los Angeles, New York, Tokió, Buenos Aires, stb. tengerparton vannak.)

A keleti félteke északi félgömbjén él a világ né