A hírszerkesztés szabályai – itt visszatérünk a hírhez

A nyomtatott és elektronikus sajtó leggyakrabban hírügynökségből dolgozik, nem nyers információ, hanem feldolgozott hírek állnak rendelkezésére.

A hír- és sajtóügynökségek uniformizált híreket adnak ki. Nem törekednek arra, hogy figyelembe vegyék az egyéni érdekeket. Más szempontok alapján dolgoznak a közszolgálati, és a kereskedelmi médiumok. Más a célközönsége a különböző médiumoknak, ezt figyelembe kell venni.

A hírszerkesztői munka a híranyag megismerésével kezdődik, de munkaidőn kívül is figyelni kell a híreket: hírfolyam – az egyes híradók egymásutánisága.

Gyakran a műsor jellege befolyásolja a sorrendet, vagy a hírértéket. Szakműsorban és politikai műsorban eltérő a hírérték.

MTI – az egyetlen hírügynökség az országban, tömegtájékoztatást látja el. Saját tudósítói is vannak, és a világ regionális hírügynökségeitől is szerez információkat.

A 60-as években 10-12 hírügynökségtől napi 1000-1200, ma több mint 100 hírügynökségtől napi 7000-8000 hírt vesz át. A hírügynökségek más médiumoktól is vesznek át híreket: ezt nevezik másodközlésnek.

Mínuszos hír:

Az alapinformációkat tartalmazza: hol, mikor, kivel mi történt. Tényhírnek is nevezik. Az elnevezés a tipográfiára utal. Egymás alá tördelés, ma is él, gyorshíreknek nevezik. A legfrissebb hírek. A magas hírértékű hír csak akkor kerül a mínuszos hírek közé, ha már nincs idő a feldolgozására. Általában alacsony hírértékű, nincs címe, színes hír, nem tartoznak egy rovathoz.

A magas hírértékű hír címet kap, külön tördelik. Tematikailag külön blokkot (TV-ben), rovatot (újságban) alkot. Alkalmas a manipulációra. Ide rejtik a politikai vagy üzleti szempontból elrejteni akart híreket, amiknek magas a hírértéke.

Címes hír:

Általában magasabb hírértékű, nagyobb terjedelmű. A címnek két fő funkciója van: figyelemfelkeltő és a legfontosabb, legmagasabb hírértékű információt tartalmazza.

Lead:

Az egész sajtóban elterjedt, főleg rádióban és TV-ben. Vezérmondatnak nevezik.

Lényegében a hír első bevezető mondata. A hírszerkesztői munka legfontosabb feladata megtalálni a lead-et, a jó lead eldönti a hír sorsát. Megadja a hír lényegét, cél, hogy odafigyeljenek rá és befogadják.

A lead-nek 2 funkciója van:

w        Tartalmi funkció

w        Figyelemfelkeltő funkció

A legjobban a lead-del lehet manipulálni. Megfogalmazásánál alapvető, hogy nem terjeszkedhet túl a híren.

Nem igaz, hogy a jó lead mindig rövid, lehet többszörösen összetett mondat is, ha tartalmilag indokolt.

A 3 funkciója: egyszerre elválasztja és köti össze a híreket (rádió, TV).

A hírsorrend megállapításánál, az egyes hírek felvezetésénél, a lead-ek megfogalma-zásánál törekedni kell arra, hogy a hírszerkesztő utaljon az egyes híreket összekötő kapcsolatra, tematikára.

A hírszerkesztő nem törekedhet arra, hogy a lead-be az összes lényeges információt bezsúfolja.

Gyakran előfordul, hogy a lead-ből tudatosan kihagynak olyan információt, ami fontos, hogy felkeltse az érdeklődést.

A hír felépítése:

1.       lead

2.       body = hírtest, a lead folytatása

A hírnek kell legyen gerince, logikai sorrendje, ami meghatározza a hír felépítését.

Fontos a zárómondat, amely ha fontos, utalhat a lead-re is. A zárómondat utalhat akár hírre, tematikusan.

Hírblokk: A hírműsoroknál törekedni kell arra, hogy azonos hírblokkba kerüljenek az azonos hírek. Pl.: belpolitika, külpolitika, gazdaság, időjárás, stb. Ami tematikailag összetartozik, egymás mellé kerüljön. A blokkok sorrendjét és arányokat a hírérték szabja meg.

Átmenő hírek: Az egyes blokkokat kötik össze, úgy hogy kapcsolódnak az egyes blokkokhoz. Az egymást követő és megelőző blokkok egymást tematikusan követik.

Vezető hír: A legmagasabb hírértékű eseményről számol be. Ritka kivétel a protokollhír: a szereplő ismert és befolyásos, diplomáciai értéke van, de nincs nagy hírértéke, mégis előre kerül.

Headline: Tartalomjegyzék a hírműsorok, hírmagazinok élén, a legnagyobb hírértékű információkat tartalmazza abban a sorrendben, ahogy majd következnek.

Címsor: Nyomatott sajtóban a headline-t helyettesíti. Az első oldalon kiemeli a legfontosabb információt. Kopf = felvezetés (fej). A cikkek elejére kiszedett érdekesség.

Szalaghírek: Elsősorban kereskedelmi rádióban 2-3 perces, rövid, általában tényhír.

Kibővített lead-ként adnak ki egy egész hírt. A közszolgálatban feles hírnek nevezik.

Közszolgálati rádió, TV – a kormányzati hírek kerülnek előre. Pálffy alatt kezdődött.

A vezető hír kiválasztása meghatározza a hírek – hírműsor – sorrendjét.

A rossz hírszerkesztők attól szenvednek, hogy elborítják őket a hírek és tudósítások.

Közszolgálati TV – lineáris szerkesztési mód. A magas hírértékű hírektől megy egészen lefelé. A szerkesztés alapja, hogy megtaláljuk a vezető hírt.

Az a hír, ami rövid, nem illik a tematikába, nincs nagy hírértéke, de érdekli az embereket, bekerül a Headline-ba. Utó-headline: a legmagasabb hírértékű információkat még egyszer elmondják, ha valaki nem hallotta volna.

Hírszerkesztési alapelvek

1. Pártatlanság

A sajtó pártatlansága (általában politikai pártatlanság) több elemből tevődik össze. A tömegtájékoztatásnak a nemzet egészét kell szolgálnia. Be kell mutatni a vélemények sokrétűségét. Meg kell felelni a hallgatók igényeinek, az igényeket ki kell elégíteni.

Nyilvánosságot kell biztosítani minden jelentős társadalmi tevékenységnek és irányzatnak.

A hírek megfogalmazása nem sértheti a polgárokat. Kerülni kell a minősítő jelzőket, legfeljebb a tájékozódás megkönnyítésére használhatjuk. Kivételes esetben szabad utalni a hírben szereplők faji, vallási stb. hovatartozására.

Híradásokban tilos előnyt biztosítani bármely pártnak, szervezetnek.

1-1   ügyben minden érintett személynek és intézménynek meg kell adni a megszólalás, véleménynyilvánítás lehetőségét.

A hír szorítkozzon a tényekre és tartalmazza a szükséges háttér-információkat, de tilos a megfellebbezhetetlen, más nézeteket figyelmen kívül hagyó állásfoglalás.

2. Tárgyilagosság

Valamennyi elérhető, megbízható információs forrást igénybe kell venni. A hírműsor csak tényszerűen megalapozott, konkrét adatokat tartalmazhat.

A híresztelések, spekulációk általában kerülendők. A forrást kivételes esetektől eltekintve meg kell jelölni. Az a tárgyilagos hír, tudósítás, amelyből nem derül ki az újságíró személyes véleménye. Nem keltheti azt a benyomást, hogy már eleve értékítélete van az adott ügyről. El kell kerülni, hogy az újságírót egy meghatározott állásponttal azonosítsák. A hírműsorok sem nyíltan, sem burkoltan nem tartalmazhatnak személyes véleményt, lehetnek benne szubjektív megjegyzések, melyek segítenek az ügy horderejének megítélésében, de nem fejezhetnek ki személyes meggyőződést.

Sosem derülhet ki, hogy egy újságíró, szerkesztőség, médium mely eszmerendszerrel, párttal rokonszenvezik. A közszolgálati újságírók nem lehetnek vezető tisztségviselői pártoknak, nem dolgozhatnak pártlapoknál (Médiatörvény kimondja).

A pártatlanság időbeli értelmezése:

Ésszerű időhatáron belül és hasonló feltételek mellett minden egy adott ügyben érintett személynek, szervezetnek, nézetnek vagy érdeknek meg kell jelennie a hírműsorban.

Gyakorlatilag kivitelezhetetlen, hogy adott hírműsorban minden érintett megszólaljon – de erre kell törekedni. Ésszerű időhatár: napilap egymást követő számai, hetilap egymást követő 1-2 száma.

Ha személyek, csoportok vagy pártok megtámadva érzik magukat, biztosítani kell számukra a válaszadás jogát, abban a műsorban, ahol a bántalmazás történt.

Általában bonyolult ügyekkel foglalkoznak a politikai hírműsorok – nem az igazság keresése a lényeg, hanem az, hogy a közönség átfogó képet kapjon. (Sok az ellenkező vélemény, markáns vélemény, ezeket meg kell jelenteni).

A tárgyilagosság feltételez szakmai felkészültséget is.

Törekedni kell a független szakértők megszólaltatására, mert az objektív tájékoztatás tőlük várható, de valamely pártok képviselői is megszólalhatnak, az elfogultságot viszont kerülni kell.

Kerülni kell az értékítéletet és az olyan jelzőket, mint „mérsékelt”, „jobboldali”, „centrista”, csak akkor használjuk, ha a párt önmagát így azonosítja. Egy párt akkor jobboldali, ha annak nevezi magát.

A hírműsorokkal szemben támasztott szakmai és etikai követelmények

w        Nem közvetíthetnek elhamarkodott feltételezéseket, demagóg értékítéleteket (tényekre szorítkozzon).

w        A hírműsorok nem teremtik, hanem közvetítik az eseményeket.

w        Megengedhetetlen a valóságban össze nem tartozó hírek manipulatív egymás mellé szerkesztése.

w        Minden érintett fél jogát tiszteletben kell tartani a megszólalásra.

w        Minden fontos hírt a lehető legrövidebb időn belül közölni kell. A másodközlésért is felelősséggel tartozunk, kerülni kell a megbízhatatlan hírforrásokat.

w        Hírt visszatartani csak indokolt esetben szabad (embargó, hírzárlat, balesetek kapcsán szabályokra kell gondolni).

w        Háttérmagyarázat: Önálló műfaj, a háttér-információval szemben, amely a hír része. A hír hátterét bemutató, a tájékoztatást kiegészítő rövid információ. Segítjük a közönséget a hír megítélésében. Mindig anonim a szerzője. Legfontosabbak a tények, adatok, de időnként tisztázni kell a fogalmakat, neveket. Nem kommentár, objektív műfaj. Szubjektív megjegyzéseknek, jelzőknek nincs helye.

A hírműsorokban az egyes műfajok sorrendje

1.    Hír (benne háttér-információ)

2.    Háttérmagyarázat

3.    Tudósítás

4.    Kommentár

A sorrendet általában nem szabad felcserélni.

Az információkezelés szabályai

Újságíró és forrás kapcsolatát jelenti.

Forrás: az a személy, vagy intézmény, akitől/ahonnan az információ származik.

Alapszabály: A forrással mindig ismertessük azokat a szabályokat, melyek alapján a tőle kapott információkat felhasználjuk. A forrást soha nem adjuk ki!! (Kivéve bűn-cselekmény esetén). A bizalmas forráskezelés és az anonimitás nincs törvényekkel szabályozva, de ezen a területen is kialakult a szakmai közmegegyezés.

Hírforrások:

Primer vagy autentikus hírforrás: az a személy, akivel kapcsolatban az információ születik, saját élményeit adja át, résztvevője vagy tanúja az eseménynek. Ide tartozik: adatszolgáltatásra kötelezett, vagy szakosodott intézmények, sajtó- és hírügynökségek, hivatalos kiadványok, közérdekű adatok.

Az ellenőrzés nem kötelező, csak ha kétség merül fel. Ha nem vagyunk biztosak, három egymástól független forrásra van szükség.

Az egymásnak ellentmondó információkat is közöljük, de egy időben, egy helyen, forrás megjelölésével, mert éppen így tudjuk érzékeltetni a helyzet ellentmondásosságát.

Másodlagos vagy szekunder hírforrások: azok, amelyek nem információt, hanem kész, feldolgozott hírt adnak. Általában a sajtó- és hírügynökségek más médiumok híreit veszik át.

Az újságíró és a forrás kapcsolata :

Megegyezésen alapul. Az újságíró köteles közölni a kapott információval kapcsolatos elképzeléseit. A közlésben a forrás beleegyezése szükséges. Törekedni kell arra, hogy a forrás vállalja nevével, beosztásával az információt. Demokratikus sajtóviszonyok között ez alapszabály. Ettől kérésre, vagy indokolt esetben el lehet térni.

Közölhető:

w        Minden kijelentés, információ közvetlenül idézhető, a forrás megjelölhető, megadva a nyilatkozó nevét és beosztását. – ALAPSZABÁLY

w        Csak az intézmény publikus. Intézmény – nemcsak a hely, hanem lehet a személy szakmája is, amely személy bizonyos ügyről információt átad.

w        Minden kijelentés közvetlenül idézhető, de név és beosztás nélkül. Személy anonim, neve nem kiadható. (Ez a kiszivárogtatás legenyhébb és leggyakoribb esete).

w        Forrás megjelölése nélkül minden használható abból, amit megtudtunk, de nem közvetlenül idézve, és csak forrás megjelölése nélkül. (Kiszivárogtatás legkorrektebb esete. A kiszivárogtató gyakran tesztelni akarja a várható reakciókat, fejleményeket, mert ilyenkor következmények nélkül is megváltoztathatja döntését).

Nem közölhető:

Hozzájutottunk az információhoz, de semmilyen formában nem hozható nyilvánosságra, pláne nem a forrás megjelölésével.

A kiszivárogtatás legdurvább esete, még másra sem lehet hivatkozni. Általában alkuról van szó és nagy a tét. Állami, nemzetbiztonsági kérdésekről van szó. Az a funkció, hogy az újságíró birtokában legyen az információnak, jobban megértse az összefüggéseket, ő járjon utána az eseményeknek – A tényfeltáró újságírás így működik.

Kiszivárogtatás

E nélkül elképzelhetetlen az újságírás. Az információkat értékelni kell, a forrás és az újságíró közti üzletről van szó. Mikor a forrást kutatjuk, tudnunk kell, hogy állami és szolgálati titkot, bűnpártolást nem követtünk el, adott esetben feljelentési kötelezettségünk van. Bűncselekményt nem követhetünk el.

Az üzlet lényege, hogy az újságírótól gyakran ellenszolgáltatást várnak. Alkuról van szó, legfontosabb, hogy higgyünk abban, hogy jó ügyet szolgálunk. Ajánlatos az alkuról tájékoztatni a szerkesztőségi vezetőt.

Az információnak ma forintban (is) kimutatható értéke van. Az újságíró viszonzásra számíthat bizonyos szívességekért, de ez nem lehet etikátlan. Az információért gyakran pénzt kérnek, a szerkesztőségekben gyakran hivatalos és nem-hivatalos keret áll rendelkezésre.

Ma az információszerzés iparág, a tét az első közlés. Ennek egy része illegális. A szerkesztőségek egy része ún. fekete pénzt használ. A megvesztegetés határesete. Magyarországon az információszerzésnek még nincs kultúrája.

A hír és a tudósítás minőségi ismertetőjegyei

Joseph Pulitzer: „A sajtónak a pontosság olyan, mint a nőnek az erény.”

w        Pontosság = A hír a tények és adatok gyűjteménye. Hitelesség kérdése, hogy a legapróbb részletekben mennyire ragaszkodunk a valósághoz. Csak az ellenőrzött és valósnak bizonyult információt szabad kiadni. A hamis tény lejárathatja a médiumot.

w        Kiegyensúlyozottság = A tisztességes tájékoztatás kiegyensúlyozott. Az újságíró a lényeget emeli ki és a teljességre törekszik. A lényegtelen részletek felnagyítása manipuláció. Ha az egyik oldal álláspontját közöljük és a másikat elhallgatjuk, az is manipuláció, és ezt lehet a legnehezebben tetten érni. Egy hír akkor teljes, ha az újságíró sokoldalú összefoglalóját adja az esemény valamennyi lényeges elemének.

w        Tárgyilagosság = Valószerűség. A hírközlés legfontosabb alapelve. Aki képes elszakadni az előítéleteitől és vágyálmaitól, csak az tárgyilagos.

w        Az információkat nem szabad eltorzítani, személyes előítélet, külső befolyás nélkül kell eljutnia a közönséghez. A CBS hírfőnöke, Paul White szerint „az a körülmény, hogy a tárgyilagosság olyan eszmény, amit nehéz megvalósítani, nem menti fel az újságírót az alól, hogy állandóan és tudatosan az eszem megvalósítására törekedjen.

Az újságíró is ember, objektív és szubjektív körülmények között végzi a munkáját.

Az 1. lépés: legyünk tisztában önmagunkkal. Minden újságíró tisztázza az egyes ügyekről kialakított véleményét, vessen számot.

Ez a feltétel, hogy a közönség a legteljesebb képet kapja az ügyről. A háttér-információ vagy az előzményekre való utalás nem egyenlő a kommentárral. A tárgyilagossághoz hozzátartozik a közönség is.

Feltételezzük azt is, hogy a polgárok képesek összefüggésben látni az ügyeket.

A közönség csak akkor képes a saját véleménye kialakítására, ha rendelkezik a szükséges háttér-információkkal és segítünk az összefüggések megtalálásában.

Képtelenség minden ügyről minden álláspontot közölni, ezért a legmarkánsabb álláspontot kell közölni, ami szakértelmet igényel.

Társadalmi érzékenység

A társadalom nyilvánvaló módon nem egységes, de minden polgárát egyformán kell kiszolgálni. Akkor lehetséges, ha az újságíró pártatlan. A kisebbségek gyakran vannak kitéve diszkriminációnak. Magyarországon a kisebbség: nemzetiségek, romák, zsidóság, mozgáskorlátozottak, idősebbek, nők és gyermekek.

Hírműsorok – Általános alapelvek

w        Ne okozzunk sérelmeket, ne örüljünk a negatív híreknek.

w        Tartózkodnunk kell az igazságtalan, ellenséges, alaptalan hiedelmeket sugalló kifejezések használatától. Szükségtelenül senkinek sem jelölhetjük etnikai származását, bőrszínét, életkorát stb.

Médiaszemélyzet – Hiányoznak az egyes kisebbségekhez tartozó személyek. A többségből kikerülő újságírókból hiányzik az érzékenység, ami nélkül a kisebbségekkel kapcsolatos hírek nehezen feldolgozhatóak.

A cigányság szerepe a hírműsorokban

Két dologgal foglalkoznak:

w        Cigánybűnözés (megélhetési bűnözés)

w        Iskolázottság

Az újságírók kényelemből, vagy hozzá nem értésből a kriminológia és nem a társadalom keretein belül tárgyalják.

Kicsi az érdekérvényesítő képességük, ezért kell nekik segítség. Nehéz ebből kitörni, a magyar sajtó nem is foglalkozik eleget a problémával.

A Cigány Fórum szerint a cigány az, aki nem nézi le a cigányt Þ Negatív kritika a többség felé.

A zsidóság szerepe a hírműsorokban:

A cigány etnikum külső jegyek alapján felismerhető, a zsidókkal kapcsolatban egészen durva megkülönböztetések figyelhetőek meg.

Ez a magyar sajtóban megoldatlan probléma. Akkor lehet egy személy zsidó származására utalni,

w        ha önmaga is vállalja

w        ha hírértéke van

Hírzárlat, embargó, rendkívüli események

Hírzárlat

Illetékes szervek (államigazgatás, rendőrség, ügyészség, bíróság) rendelhetik el.

Diktatúrában a hírzárlat mindenkire kötelező, jogi háttere nem volt. Az az újságíró, aki a hírzárlatot nem tartotta be, egzisztenciáját kockáztatta.

Demokratikus sajtóviszonyok közt a sajtót különleges esetben, általában társadalmi érdekekre hivatkozva kérik, hogy rendeljen el hírzárlatot. Demokratikus sajtóviszonyok között a hírzárlat csak a hírzárlatot elrendelő intézményekre vonatkozik.

Mérlegelni kell:

w        Nem akadályozhatjuk a hatóságok munkáját

w        Tiszteletben kell tartani a sértettek személyiségi jogait

w        Figyelembe kell venni a gyanúsított személyiségi jogait is az ártatlanság védelme alapján

Ha nem teljesítjük a hírzárlatot – mérlegelhető szempontok:

w        Tájékoztatási kötelezettség

w        Konkurenciaharc, példányszám, profit

w        Lojalitás a bűnüldöző szervek irányába

Demokratikus sajtóviszonyok között a sajtó a fenti szempontok alapján mérlegel.

Embargó

A hírzárlat az információ hírforrásánál van, embargó esetén átadja a sajtónak, de megjelentetését feltételekhez köti.

Pl. protokoll eredmények. Göncz Árpád újévi beszédét előre kiadják, de nem lehet még nyilvánosságra hozni.

A feltétel 2 fajta – az embargót feloldhatja:

w        Időpont

w        Esemény bekövetkezte

Azért adják ki előre, hogy a sajtó felkészülhessen. Az embargózott információkat a nyilvánosságra hozatal előtt ellenőrizni kell. Azt jelent-e meg, amit előre odaadtak.

Embargó megtörése

Ha valaki nem tartotta be, onnantól nekünk sem kötelező betartani. Ha országos napilap vagyunk és vidéki lap nem tartotta be, figyelembe kell venni a hallgatottságot/nézettséget/olvasottságot – minél nagyobb, annál nagyobb a felelősség.

Újságírói magatartás erőszakos cselekmények esetén

Sztrájk, demonstráció, utcai megmozdulás, „polgári engedetlenség” (pl. taxisblokád), nagy balesetek, természeti katasztrófák.

Alapszabály: tényszerű beszámolóra van szükség, kerülni kell a spekulációt.

A legnagyobb hiba a rémhírterjesztés. A sajtó nem szíthatja a feszültséget, ellenségeskedést. Minden forrást igénybe kell venni, nem csak a hivatalosat. A forrásokat jelölni kell. Éreztetni kell a konfliktus nagyságát.

Mindenkor érzékeltetni kell, hogy a sajtó nem áll egyik oldalon sem: „kívülálló”.

Tömegdemonstrációk helyszínén el kell különülni a résztvevőktől. Ha a sajtó puszta jelenléte növeli a feszültséget, távozni kell.

A valódi konfliktus: a helyzet megoldására hivatott nyomozószervek nem adnak ki információt.

Minősített esetek a terrorcselekmények. Nem szabad veszélyeztetni a túszok letét, nem lehet akadályozni a hatóságok munkáját, de tisztában kell lenni a tájékoztatási kötelezettséggel.

Balesetek, katasztrófák: Az áldozatok nevét addig nem hozzuk nyilvánosságra, amíg nem értesítették a hozzátartozókat. Kivétel: híres emberek.

Szexuális bűncselekmények áldozatai: Kötelező az áldozatok anonimitása. Nem kerülhet nyilvánosságra az áldozat neve, lakcíme, az áldozat és az ügyben szereplő bármely személy közti kapcsolat, az áldozat ás a támadás színhelye közti kapcsolat. Amikor a hatóság kéri, közre kell működni a támadó felkutatásában, bátorítani kell a szemtanúkat jelentkezésre, fel kell hívni a közvéleményt a lehetséges veszélyekre. Mérlegelni kell a nyilvánosságra hozatalt.

Anonimitás a hírműsorokban

Demokratikus sajtóviszonyokban elvárható, hogy a nyilatkozó (hírforrás) személy névvel, beosztással, adott esetben politikai hovatartozásának vállalásával vállalja önmagát – ez az alapeset.

Névtelenséget néhány kivételes esetben engedélyezünk:

w        A téma fontossága