1. t�li olimpia -1924-Chamonix (Franciaorsz�g) 

2. t�li olimpia -1928-St. Moritz (Sv�jc) 

3. t�li olimpia-1932-Lake Placid (USA) 

4. t�li olimpia-1936-Garmisch-Partenkirchen (N�metorsz�g) 

5. t�li olimpia -1948-St. Moritz (Sv�jc) 

6. t�li olimpia -1952-Oslo (Norv�gia) 

7. t�li olimpia -1956-Cortina d'Amezzo (Olaszorsz�g) 

8. t�li olimpia -1960-Squaw Valley (USA) 

9. t�li olimpia -1964-Innsbruck (Ausztria) 

10. t�li olimpia -1968-Grenoble (Franciaorsz�g) 

11. t�li olimpia -1972-Szapporo (Jap�n) 

12. t�li olimpia -1976-Innsbruck (Ausztria) 

13. t�li olimpia -1980-Lake Placid (USA) 

14. t�li olimpia -1984-Szarajevo (Jugoszl�via) 

15. t�li olimpia -1988-Calgary (Kanada) 

16. t�li olimpia -1992-Albertville (Franciaorsz�g) 

17. t�li olimpia -1994-Lillehammer (Norv�gia) 

18. t�li olimpia -1998-Nagano (Jap�n) 

19. t�li olimpia -2002-Salt Lake City (USA) 

20. t�li olimpia -2006-Torino (Olaszorsz�g) 

LESZ!!!
21. t�li olimpia -2010-Vancouver (Kanada) 

T�li olimpi�k t�rt�nete

A t�li olimpi�k t�rt�nete nem ny�lik vissza olyan messzire, mint a ny�ri olimpi�k�. Az els� t�li olimpi�t 1924-ben rendezt�k a franciaorsz�gi Chamonix-ban. Ahogyan a ny�ri olimpi�k t�rt�nete sor�n, a t�li olimpi�k statisztik�j�ban is felfedezhet�, hogy az �vek m�l�s�val folyamatosan n�tt a versenysz�mok, a r�sztvev� orsz�gok, a versenyz�k �s a n�z�k sz�ma, valamint a versenyz�k nem szerinti megoszl�sa is j�val kiegyenl�tettebb napjainkban, mint a kezdeti olimpi�kon. Az els� olimpi�n 11 n�, �s 247 f�rfi vett r�szt, m�g a legut�bbi 2002-es rendezv�nyen 886 n� �s 1513 f�rfi versenyz�.

Kiszolg�ltatva az id�j�r�snak
Tov�bbi jellegzetess�ge a t�li olimpiai j�t�koknak, hogy a rendezv�nyek sikeres lebonyol�t�sa sokkal ink�bb f�gg az id�j�r�si �s f�ldrajzi t�nyez�kt�l, mint a ny�ri olimpi�k eset�ben. P�ld�ul 1964-ben Innsbruck-ban a h�hi�ny �s az enyhe id�, 1984-ben, Szarajev�ban pedig a hirtelen leesett hatalmas h�mennyis�g okozott gondot, a New York �llambeli, mind�ssze 568 m�teres tengerszint felett felkv� Lake Placid-ben pedig annak ellen�re rendeztek k�tszer t�li olimpi�t, hogy el�sz�r vas�ton sz�ll�tott�k a havat a rendezv�ny sz�nhely�re. A m�sodik olimpi�n pedig a kor akkori legkomolyabb h��gy�parkja biztos�totta a megfelel� h�r�teget a s�p�ly�kon.

Csak egyszer volt f�v�rosban
A rendez� v�rosok is elt�rnek a ny�ri olimpi�kon megszokottakt�l, m�g a ny�ri olimpi�kat p�r kiv�tellel mindig f�v�rosok rendezt�k (f�k�nt a fejlett infrastrukt�ra miatt), addig t�li olimpia mind�ssze egyszer ker�lt megrendez�sre valamely orsz�g f�v�ros�ban (Norv�gia - Oslo), a t�bbi alkalommal ak�r kis l�leksz�m� hegyvid�ki �d�l�falvak is elnyert�k a rendez�s jog�t.

�rdekes helysz�nek
A j�v�beli kil�t�sok is sok �rdekess�get ig�rnek a rendez� helyszinek tekintet�ben. El�sz�r kaphatnak rendez�si jogot eddig gazdas�gi helyzet�k vagy politikai rendszer�k miatt h�tt�rbe szorult orsz�gok. Az eddig rendez�i jogot kapott helys�gek f�ldrajzi helyzet�t tekintve tov�bbra is domin�lnak az Alpok �s a Szikl�s-hegys�g h�biztos ter�letei, de a p�ly�z�k k�z�tt m�r sz�mos �rdekess�g akad, ilyen p�ld�ul a 2010-es rendez�si jogt�l csak a d�nt�ben elesett d�l-koreai PyeongChang, amely m�r sz�mos vil�gkupa futamnak adott otthont. A t�li olimpi�k helysz�neinek kiterjeszt�s�t jelentheti a szint�n 2010-es rendez�si jog d�nt�j�ben kiesett Andorra la Vella (Pireneusok), az egyre er�s�d� gazdas�g� k�n�ban tal�lhat� Hrabin v�rosa, valamint a sikeres rendez�s, majd egy sz�rny� h�bor� ut�n ism�t p�ly�z� Szarajev�. A 2006-os rendez�si jog elnyer�s��rt folytatott k�zdelemben a d�nt�ig es�lyes volt imm�r m�sodszor a Magas-T�tra szlov�kiai f�v�rosa Popr�d �s a T�tra lengyel f�v�rosa Zakopane. A j�v�ben nagy val�sz�n�s�ggel rendez majd t�li olimpi�t a m�r sokszor p�ly�z� Sv�dorsz�g �s Finnorsz�g valamint szint�n p�ly�zott m�r a rendez�si jogra a bolg�r f�v�ros Sz�fia. Tov�bbi �rdekes v�ltoz�s lehet, ha a ny�ri olimpia ut�n a t�li olimpia is megrendez�sre ker�lhet a d�li-f�ltek�n, ahol sz�mtalan kit�n� s�terep adhat be sikeres p�ly�zatot (Argentina, Chile, Ausztr�lia, �s �j-Z�land).

Ahogyan a ny�ri olimpiai j�t�kokn�l, �gy a t�liekn�l is egyre nagyobb �zleti lehet�s�get rejt mag�ban a rendez�si jog megszerz�se, a rendez� orsz�g jelent�s t�mogat�sokhoz juttathatja a helysz�n�l szolg�l� v�rost, amely azon fel�l, hogy a sikeres szervez�s eset�n vil�gh�rre �s presztizsre tesz szert a t�lisport k�zpontok k�z�tt, ugr�sszer� fejl�d�sen megy �t a rendez�shez sz�ks�ges berendez�sek (felvon�k, �j s�p�ly�k, stadionok �s az ezekhez vezet� utak, vasutak, l�gi �tvonalak) �s az olimpiai falu valamint a hatalmas sz�m� n�z�k�z�ns�g elsz�ll�sol�s�hoz sz�ks�ges sz�llod�k fel�p�t�s�nek k�vetkezm�nyek�ppen l�trej�v� nagym�rt�k� sz�ll�s-kapacit�s n�veked�snek k�sz�nhet�en.