A t�rsadalom �let�nek legfontosabb ter�lete a gazd�lkod�s, vagyis a t�rs. tagjai sz�ks�gleteinek kiel�g�t�s�t szolg�l� javak �s szolg�ltat�sok el��ll�t�sa.

Nem tiszt�zott a k�zgazdas�gtan �s a szociol�gia viszonya.

Alapfogalmak:

1. K�zgazdas�gtan �s szociol�gia viszonya:

szociol�gia: mag�t az �sszes t�rsadalmi jelens�gek tudom�nyak�nt defini�lta, k�zgazd�szok egy r�sze szerint a szociol�gia legyen a marad�kok (leftovers) tudom�nya.

Adam Smith: kimutatta:

- szabad verseny a t�rsadalom eg�sze �s minden tagja sz�m�ra optim�lis v�geredm�nyhez vezet

- milyen int�zm�nyek sz�ks�gesek ilyen piaci eredm�nyekhez

Marx: gazdas�g �s t�rsadalom fejl�d�s�t, a t�rsadalmi int�zm�nyek k�z�tti ellentmond�sok �s k�lcs�nhat�sok eredm�nyek�nt �rtelmezte, termel�si viszonyok a forradalmak �tj�n v�ltoznak.

Max Weber: (Gazdas�g �s t�rsadalom c. gy�jtem�nye) termel�si viszonyok mellett nagy hangs�lyt helyez a tudati viszonyokra, termel�si viszonyok ter�let�n a b�rokr�cia, a tudati viszonyok ter�let�n a racionaliz�l�d�s �ll a kutat�sai k�zpontj�ban.

J.Schumpeter: konjukt�raciklus �s gazdas�gi fejl�d�s elm�lete, kapitalizmus j�v��r�l �rott munk�ja a v�llalkoz�k oszt�ly�ra helyezi a hangs�lyt. A gazdas�gi fejl�d�s mozgat�ereje ez a r�teg, mert �sszehozza a termel�si t�nyez�k �j kombin�ci�it �s a fejl�d�shez �j�t�sok sz�ks�gesek. Az�rt j�solta meg a kapitalizmus �tmenet�t a szocializmusba, mert a v�llalkoz�i oszt�ly az egyre ellens�gesebb� v�l� t�rsadalmi k�rnyezet miatt h�tt�rbe szorul, v�llalkoz� kedve cs�kken.

Pol�nyi K�roly: a gazdas�g a t�rsadalomba be�gyaz�dottan m�k�dik. A piaci rendszer �s a kapitalizmus szerinte vesz�lyeztetve van, mert megsemmis�tik a t�rsadalom emberi �s term�szetes szubsztanci�j�t.

Parsons �s Smelser: gazdas�gszociol�gi�j�ban a gazdas�g, mint a n�gy t�rsadalmi alrendszer (gazdas�g, politika, kult�ra, szem�lyis�g) egyike a m�sik h�rommal k�lcs�nhat�sban m�k�dik

Neoinstitucionalista vagy �j int�zm�nyes k�zgtan: t�vol �ll az emberek val�s�gos viselked�s�t�l az a felt�telez�s, hogy egyetlen mot�vumuk a profitmaximaliz�l�s. Ennek oka, hogy a gazd�lkod� szem�lyek inform�ci� hi�nyosak, teh�t nem tudj�k felm�rni d�nt�seik gazdas�gi k�vetkezm�nyeit �s a term�kek, szolg�ltat�sok k�lts�gei a felhaszn�lt termel�si t�nyez�k�n k�v�l a gazdas�gi �gyletek l�trehoz�s�nak �s �rv�nyes�t�s�nek k�lts�geit is tartalmazza. Ezek a tranzakci�s k�lts�gek. Az inform�ci�hi�ny okozta bizonytalans�g �s a tranzakci�s k�lts�gek cs�kkent�se �rdek�ben a t�rsadalmak �s a szervezetek, int�zm�nyeket hoznak l�tre. Az int�zm�nyek azok a j�t�kszab�lyok, amelyek szerint a gazdas�gi �gyleteket lebonyol�tj�k.

Ezek alapj�n meg�llap�thatjuk, hogy a gazdas�got �s a t�rsadalmat nem helyes elszak�tva vizsg�lni.

2. Inform�lis, m�sodik, sz�rke, fekete gazdas�g:

inform�lis gazdas�g: t�bbnyire kism�rt�kben folytatott gazdas�gi tev�kenys�g, amelyek nem jelennek meg a nemzetj�vedelem-sz�m�t�sban, de n�velik a t�rsadalom j�l�t�t. Pl.: h�zt�ji kertekben el��ll�tott mez�gazdas�gi term�kek

m�sodik gazdas�g: a magyarorsz�gi szocialista t�rsadalmi rendszerben azok a t�bbnyire kism�ret� tev�kenys�gek, amelyeket t�bbnyire a f�munkahelyen t�lt�tt id� ut�n v�gezetek, vagy amelyeket h�ztart�sbeliek, nyugd�jasok, m�s inakt�v szem�lyek v�gezetek j�vedelm�k kieg�sz�t�se c�lj�b�l, �s amelyek a t�rsadalom j�l�t�t n�velt�k

sz�rke gazdas�g: gazdas�gi tev�kenys�gek, amelyek nem kifejezetten tiltottak, de a szem�lyi j�vedelemad� al�l val� kib�j�s miatt nem teljesen leg�lis, a t�rs. tagjainak j�l�t�t n�veli

fekete gazdas�g: j�l�tet nem n�vel�, kifejezetten illeg�lis, b�n�z�s jelleg� haszonszerz� tev�kenys�g

3. Szervezet, int�zm�ny, b�rokr�cia

szervezet: a t�rsadalom tagjainak t�bb�-kev�sb� szem�lytelen kapcsolatokra �p�l� nagyobb csoportja, amelyet a konkr�t c�l megval�s�t�s�ra hoztak l�tre, �s amelynek tev�kenys�g�t pontosan szab�lyozz�k. Pl.: JATE

int�zm�ny: emberi tev�kenys�gek bizonyos ter�let�re vonatkoz� norm�k �s �rt�kek egy�ttese, amelyek el��rj�k, milyen viselked�st v�rnak el a t�rs. tagjait�l. Pl: egyetem

b�rokr�cia: olyan szervezet, amelyben az �gyint�z�s pontosan meghat�rozott szab�lyok szerint t�rt�nik

M�dszerek:

Nincs kialakult m�dszertan, minden m�s t�rsadalmi jelens�gn�l haszn�lhat� vizsg�lati m�dszereket haszn�lj�k, survey-m�dszer, esettanulm�nyok, dedukt�v m�dszerek, j�t�kelm�leti modellek.

Elm�letek:

1. A gazdas�gi �let szerepl�inek motiv�ci�i

a) Ezen a ter�leten nyilv�nul meg leghat�rozottabban a homo oeconomicus �s a homo sociologicus:

homo oeconomicus: teljes m�rt�kben individualista, csak a saj�t haszn�t keresi

homo sociologicus: k�z�ss�gi ember, egyetlen c�lja, hogy megfeleljen a t�rsadalom norm�inak

b) Adam Smith: homo oeconomicus modell, eleinte az erk�lcsre helyezte a hangs�lyt (Az erk�lcsi �rtelmek elm�lete c. k�nyve), 17 �vvel k�s�bb A nemzetek gazdas�ga c. munk�j�ban ez m�r nem jellemz�

c) Max Weber: cselekv�s mindk�t mot�vum�t figyelembe vette:

- c�lracion�lis viselked�s = homo oeconomicus

- �rt�kracion�lis viselked�s = �rt�kek megval�s�tani k�v�n�, norm�kat k�vet� viselked�s le�r�sa

- tradicion�lis viselked�s = hagyom�nyos norm�kat k�vez� viselked�s

d) �zl�sek �s preferenci�k alakul�s�nak vizsg�lata: k�zgazdas�gtanban eleve adottnak v�ltek (de gustibus non est disputandum)

Sen: h�romf�le ind�t�k az emberek viselked�s�ben:

- �nz�s

- szimp�tia

- elk�telezetts�g

S. Lindenberg: homo socio- oeconomicus emberk�p = nem k�v�nja haszn�t olyan cselekv�ssel n�velni, amelyek ellent�tben �llanak a norm�kkal, �rt�kekkel

2. Gazdas�gi mechanizmusok:

Pol�nyi K�roly: gazdas�gi mechanizmusok:

- reciprocit�s (k�lcs�n�s adom�nyok, aj�nd�kok)

- redisztrib�ci� (term�kek kp-i begy�jt�se �s eloszt�sa)

- piac

3. Vita a szocialista gazdas�gr�l: (vita a szovjet forradalom ut�n kezd�d�tt)

Mises: k�zponti tervez�s eset�n lehetetlen a racion�lis gazd�lkod�s

Lange: elk�pzelhet� olyan kp-i terv, amely a sz�k�s er�forr�sokat racion�lisan osztja el

Schumpeter: kapitalizmus nagyon sikeres rendszer gazdas�gi szempontb�l, de �nmaga t�rs-i b�zis�t al��ssa, ez�rt meg fog sz�nni; szocialista m�k�d�k�pes, de al��ssa a demokr�ci�t �s ez lass�tja a fejl�d�st

von Hayek: k�zpontos�tott tervgazd�lkod�s gazdas�gilag m�k�d�sk�ptelen �s elvezet a diktat�r�hoz, szolgas�ghoz

Kornai J�nos: szoc-ista tervgazd�lkod�sban hi�ny van a lakoss�g �ltal megv�s�rolhat� �ruk piac�n, a munkaer�ben, beruh�z�sokra felhaszn�lhat� t�k�ben; nem lehet �tt�rni racion�lisabb gazd�lkod�s� piacra, mert a termel�eszk�z�k �llami tul-ban vannak �s ezt nem lehet megsz�ntetni, am�g egyp�rtrendszer� diktat�ra van.

4. Menedzserek forradalma: nagyv�llalatok, r�szv�nyt�rsas�gok t�nyleges vezet�je a menedzserek, �k hozz�k a d�nt�seket, c�ljuk a profitmaximaliz�l�s helyett a v�llalat n�vel�se, ez�ltal megv�ltozott a kapitalizmus mechanizmusa.

5. B�rokratikus szervezetek

Weber fogalmazta meg saj�toss�gait:

1.    munka szakismereten alapul� munkamegoszt�s szerint szervez�dik

2.    egy�rtelm� uralmi hierarchia

3.    pontos szab�lyok szerint t�rt�nik az el�rel�p�s

4.    �gyeket pontosan megfogalmazott szab�lyok szerint int�zik

5.    �gyint�z�sr�l �r�sos dokumentumok k�sz�lnek

6.    b�rokrat�k teljes munkaid�s �ll�sban �s kereset fej�ben dolgoznak

7.    �gyint�z�sben a kapcsolatok szem�lytelenek

H�tr�nyai:

1.    n�veked�sre t�rekszik (min�l t�bb beosztott van, ann�l nagyobb a vezet� tekint�lye)

2.    el�l�ptet�si szab�lyok ahhoz vezetnek, hogy mindenki addig emelkedik a hierarchi�ban, am�g nem tud megfelelni a feladatnak

3.    eredeti c�lok helyett saj�t b�rokratikus c�ljait k�veti

4.    oligarchiz�l�d�si tendencia

5.    ez�rt merevek ezek a szervezetek

munk�s�nkorm�nyzatok: ezek ellens�lyoz�s�ra hozt�k l�tre

6. Gazdas�gi fejl�d�s t�rsadalmi korl�tai

Hirsch: t�rs-i t�nyez�i pl:

1. t�rs. kiemelkedik szeg�nyes �llapot�b�l, egyre t�bb j�sz�g v�lik poz�cion�lis j�sz�gg� (olyan j�sz�g, amelynek haszna nem vagy nemcsak �nmag�ban van, hanem att�l is f�gg, hogy m�sok bitokolj�k-e)

2. gazdas�gi fejl�d�ssel egy�tt j�r a kommercializ�l�d�s (mindent meg lehet v�s�rolni, egyre ink�bb v�s�rl�s �tj�n k�v�n mindenhez hozz�jutni) ez lerontja az �let sok elem�nek �rt�k�t

3. profitmaximaliz�l�s h�tt�rbe szor�t minden m�s norm�t, pedig a fejlett t�rs. nem k�pes ezek n�lk�l m�k�dni

Nemzetk�zi tendenci�k

1. Tudom�nyos munkaszervez�s �s az emberi kapcsolatok ir�nyzata:

Taylor: tudom�nyos munkaszervez�s m�dszere: ember �s a g�p egy�ttes�t �gy kell kialak�tani, hogy min�l kevesebb felesleges munkaelem, �s mozdulat legyen, kevesebb legyen a munkatev�kenys�gek k�z�tti �res id�. G�peket �gy kell kialak�tani, hogy min�l k�nnyebb legyen kezelni: szalagszer� termel�s

Mayo: emberi kapcsolatokra (human relations) �p�t: a termel�kenys�g nem a t�rgyi munkak�r�lm�nyekt�l �s a munkaszervez�st�l f�gg, hanem att�l, hogyan �rzik magukat a munk�sok a munkahelyen (sokat sz�mit, ha �gy �rzik odafigyelnek r�juk), fontosak a munkacsoportokon bel�li emberi kapcsolatok, mert ezekben alakulnak ki a munkav�gz�sre vonatkoz� norm�k. Tan�csad�k: munk�sok hozz� fordulhatnak a probl�m�ikkal

2. G�pes�t�s �s automatiz�l�s:

Friedmann: munka nemcsak j�vedelmet biztos�t (instrument�lis szerep), hanem �rtelmet ad az ember �let�nek, �r�met szerez. A fokoz�d� g�pes�t�s ezt a funkci�t veszi el. A felmorzsolt munka (travail en miettes) semmilyen �r�m�t nem szerez, mert nem l�tja a munk�s a munk�ja eredm�ny�t. Az ipari munk�s elidegened�se fokoz�dik, de megakad�lyozhatn� a folyamatot az �n�ll� munkacsoportok l�trehoz�sa (humaniz�l�s). Automatiz�l�s felveti a t�meges munkan�lk�lis�get, mikroelektronika is ezt jelenti csak a szellemi munka ter�let�n

3. Auton�m munkacsoportok �s a munk�s-�nigazgat�s:

Az ipari munk�sok el�gedetlens�ge cs�kken bizonyos munkaszervez�si form�k bevezet�s�vel, ilyen pl. az auton�m munkacsoport - feladatot nem az egyes munk�sok kapj�k, hanem egy teljes munkacsoport, annak tagjai saj�t maguk osztj�k sz�t �s tervezik meg a munk�t, ez bev�lt; munk�s�nkorm�nyzatok m�k�d�se ellentmond�

4. Munkaer�piacok:

A munkaer�piacok m�k�d�se szegment�lt: k�l�n van a f�rfiak� �s n�k�; rendszeresen teljes munkaid�s�k �s r�szmunkaid�s�k; hazai �s vend�gmunk�sok. Ezek k�vetkezm�nye, hogy a munk�soszt�ly egyik r�sze magas b�reket �r el �s nem fenyegeti a munkan�lk�lis�g, m�sik r�sze foglalkoztatotts�ga bizonytalan �s csak alacsonyabb b�reket k�pes el�rni. A m�sodik munkaer�piac megk�nny�ti a v�llalatoknak a rugalmas foglalkoztat�s politika megval�s�t�s�t

5. Munkan�lk�lis�g:

a) nagy vil�ggazdas�gi v�ls�g: munkan�lk�liek csal�djai is neh�z helyzetbe ker�letek; munkan�lk�liv� v�lt emberek elvesztik azt a tev�kenys�get, ami �let�k c�lja �s ezzel az �nbecs�l�s�ket, ez k�l�nf�le devi�ns viselked�shez vezet, vagy sz�ls�s�ges ir�nyzatok t�mogat�s�hoz

b) m�sodik vh alatt �s ut�n: a keynesi gazdas�gpolitika �s a beveridge-i szoci�lpolitika l�tsz�lag megoldotta a t�meges munkan�lk�lis�g probl�m�j�t

c) 1980-as �vekben: �jra megn�tt a munkan�lk�lis�g, t�mogat�suk s�lyos probl�m�t jelent

6. Inform�lis gazdas�g:

De Soto: inform�lis gazdas�g sokkal hat�konyabb, kreat�vabb, itt sokkal intenz�vebben dolgoznak, mint a hivatalos gazdas�gban

Gershuny: fejlett orsz�gokban egyre dr�g�bb� v�lnak bizonyosfajta szolg�ltat�sok (pl lak�sok karbantart�sa) ez�rt, tev�kenys�gek elt�nnek a piacr�l �s visszaker�lnek a h�ztart�sok tev�kenys�gi k�r�be. A szocialista t�rsadalom helyett �nmag�nak szolg�ltat� (self service) v. �nmag�t kiszolg�l� t�rsadalom lesz

Magyarorsz�gi helyzet:

1. �zem- �s munkaszociol�giai vizsg�latok:

- hivatalos ideol�gi�k eltitkolt�k a magyar gazd. jellemz�it

- t�nylegesen lelkes�t� propaganda �s k�nyszer nem volt k�pes a munka termel�kenys�g�t a kell� szintre emelni

H�thy Lajos �s Mak� Csaba: kimutatt�k, hogy a v�llalati vezet�knek, m�rn�k�knek �s k�zgazd�szoknak az a kor�bbi elk�pzel�se, hogy az �zemek munka teljes�tm�nye, egyr�szt a munka megszervez�s�t�l, a munkanorm�k feszes volt�t�l, m�sr�szt a munk�sok anyagi �szt�nz�s�t�l f�gg, nem felel meg a val�s�gnak. Norm�kat �vr�l �vre emelt�k, f�ggetlen�l att�l , mennyire voltak laz�k, munk�sok nagy r�sze taktik�zni kezdett, vagyis teljes�tm�ny�t id�nk�nt visszatartotta; vezet�k �s a munk�sok k�z�tti harcban nagy szerepe volt a munk�sok inform�lis csoportj�nak:

- kulcsmunk�sok: legszakk�pzettebbek, �k ismerik a legjobban az �zemet, magasabb b�reket �s egy�b el�ny�ket tudnak kiharcolni: �rdemes tart�san a v�llalatn�l maradniuk

- szakk�pzetlen �s r�vid ideje dolgozik a gy�rban, gyeng�bb poz�ci�ban van a vezet�ssel szemben; strat�gi�juk- kihaszn�lni a munkaer�hi�nyt �s munkahely v�ltoztat�sokkal t�bb b�rhez jutni

Meg�llap�tott�k, hogy az als� vezet�k kiv�laszt�sa nem a teljes�tm�ny�k alapj�n t�rt�nik, hanem politikai megb�zhat�s�g alapj�n

- amerikai �s magyar �zemek: munka intenzit�sa mind kett�ben hasonl�; k�l�nbs�g magyar munk�sok munkahelye ugyan biztons�gban volt, de b�r�k bizonytalan

2. V�llalatok �s a korm�ny k�z�tti alku:

puha k�lts�gvet�s fogalma: Kornai J�nos vezette be ezt a fogalmat; v�llalatok p�nzbev�tele nem szab kem�ny korl�tokat a kiad�soknak a szocialista rsz-ben, mert a v�llalt mindig tud p�nzt k�rni az �llamt�l, ez�rt v�llalat c�lja nem a profitmaximaliz�l�st, hanem a korm�nyzattal szembeni el�ny�s alkupoz�ci�

Szalai Erzs�bet: 1960-as �vekben l�trej�ttek olyan nagyv�llalatok, amelyek hatalmi poz�ci�juk k�vetkezt�ben k�pesek voltak a gazdas�g t�bb ter�let�r�l a maguk sz�m�ra j�vedelmeket elsz�vni �s a piaci viszonyok kialakul�s�t akad�lyozni

3. V�lalati gazdas�gi munkak�z�ss�gek (vgmk):

- m�sodik gazd-hoz hasonl� jelens�g

- korm�nyzat hozta l�tre, hogy seg�ts�k a v�llalatok alkalmazkod�s�t a piaci viszonyokhoz

- ezek kisebb- nagyobb csoporttok, akik szerz�d�st k�t�ttek a v�llalatokkal bizonyos munkafeladatok elv�gz�s�re

- Stark: szerint a korm�nyzat c�lja a magas szakk�pzetts�g� munk�soknak lehet�s�get adni, hogy bekapcsol�dhassanak a m�sodik gazdas�gba

- fokozta a munk�sok k�z�tti differencializ�l�d�st

- egyben auton�m munkacsoportok is voltak

- eredeti c�lj�t alig �rte el, mert nagy r�sze kis l�tsz�mmal m�k�d�tt

4. Privatiz�ci�:

- rendszerv�lt�s ut�n kapitalista rsz-t akartak teremteni, ez�rt �llami v�llalatokat privatiz�lni kezdt�k

- megsz�ntett�k a kisv�llalkoz�sok m�k�d�s�nek korl�tait

-Stark: nem tiszt�n mag�ntulajdonban l�v� v�llalatok j�nnek l�tre, hanem olyan kever�k vagy rekombin�ns tulajdoni form�k, amelyekben az �llam �s a mag�ntulajdon egyar�nt szerepet j�tszik

5. �j gazdas�gi elit �s a mag�nv�llalkoz�k:

- �j vezet�k nehezen t�rtek be

- Szel�nyi Iv�n: m�sodik gazdas�gban azok a szem�lyek a legsikeresebbek, akiknek csal�dja a mez�gazdas�g kollektiviz�l�sa el�tt legal�bb k�zepes nagys�g� gazdas�ggal rendelkezett; csal�di hagyom�nyok, az �n�ll� gazd�lkod�s csal�di kult�r�ja l�nyeges t�nyez� abban, hogy a mag�ntulajdonon alapul� piacgazdas�g kiterjed�se ut�n kikb�l j�n l�tre polg�rs�g:  nem bizony�tott

6. Munkan�lk�lis�g:

- nemzetk�zi def: elm�lt h�napban egy�ltal�n nem v�gzett keres� munk�t, de akt�van keres �ll�st, k�szen �ll, hogy azonnal munk�ba l�pjen

- magyar: el�z� h�napban 15 vagy ann�l kevesebb napon kereszt�l v�gzett keres� munk�t, �s aki munk�t keres

- ar�ny magasabb a fiatalok, alacsony iskolai v�gzetts�g�ek, k�zs�gi lakosok, roma etnikumhoz tartoz�k k�z�tt