Nemzettel kapcsolatos szociol�giai k�rd�sek elhanyagol�s�nak okai:

1. marxista szociol�gia t�tele, hogy a nemzet el fog t�nni, mert a prolet�rok internacionalist�k

2. az a felfog�s, hogy a nemzet �s a nemzeti �rz�s elavult fogalmak, mivel egy-egy modern t�rsadalom egys�ges�ti a k�l�nb�z� h�tter� tagjait

T. R. Gurr: jelenleg 230 olyan etnikai kisebbs�get sz�molt �ssze, amelyek az �llam �ltal fenyegetett helyzetben vannak, �s ez�rt potenci�lis konfliktusforr�sok, mivel �k az emberi jogok ellen elk�vetett s�relmek leggyakoribb �ldozatai.

S. P. Huntigton: szerint az ideol�giai alap� vil�gm�ret� konfliktusok v�get �rtek, de helyett�k a nemzethez hasonl�, de ann�l nagyobb m�ret� kult�r�k k�z�tti konfliktusok kora j�tt el (pl.: nyugati kereszt�ny – mohamed�n)

A konfliktusok forr�sa:

1. t�rsadalom t�bbs�ge kirekeszti a kisebbs�get

2. a kisebbs�get b�rsz�n, anyanyelv, kult�ra vagy vall�s alapj�n defini�lja

3. a kisebbs�g a kirekesztetts�g miatt megpr�b�l v�dekezni azzal, hogy meg akarja tartani saj�t – a t�bbs�gt�l elt�r� – identit�s�t.

Alapfogalmak:

Faj: az emberek olyan csoportja, amelyet biol�giailag �r�k�lt testi jellemz�k (f�leg b�rsz�n) alapj�n k�l�n�tenek el.

1. species: biol�giai �rtelemben vett faj

2. race: faj, mint rassz

Nagy emberi rasszok: melyeket t�bb testi jellemz� alapj�n k�l�n�tenek el, de nincs nagy biol�giai k�l�nbs�g, �s t�bb alrassz tartozik bel�j�k. A t�rt�nelem sor�n er�sen keveredtek, ez�rt a rasszok megk�l�nb�ztet�s�ben b�r szerepet j�tszanak a l�that� testi elt�r�sek, val�j�ban t�rsadalmi konstrukci�k, �s az adott t�rsadalom defini�lja, hogy ki melyik rasszba tartozik:

1. Kauk�zoid

2. Mongoloid

3. Negroid

Nemzet: azokb�l �ll, akik egy nemzet tagj�nak tartj�k magukat, s akiknek k�z�s a nemzeti identit�suk, vagyis k�z�s a nyelv�k, a kult�r�juk, szok�saik, a t�rt�nelemre vonatkoz� eml�keik �s a lak�ter�let�k, illetve l�tezik a nemzetnek egy �llama. Nem sz�ks�ges minden felt�telnek meglennie.

Nemzeti kisebbs�g: egy adott t�rsadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a t�bbs�gi nemzettel identifik�l�dnak, hanem vagy egy olyan nemzettel, amelynek van �llama, vagy egy olyannal, amely saj�t �llam l�trehoz�s�ra t�rekszik.

Etnikai csoport: egy adott t�rsadalmon bel�l azok csoportja, akik olyan kultur�lis identit�s tudat�val rendelkeznek, amely elk�l�n�ti �ket a t�bbs�gt�l �s a t�bbi etnikai csoportt�l (a defin�ci� �rtelmez�s�n�l fontos, hogy az kit tekint a t�bbs�g tagj�nak). Neh�z meghat�rozni konkr�t defin�ci�t, mert nem z�rhat� ki, hogy az embereknek t�bb identit�sa legyen, �s k�l�n�sen �rv�nyes a kisebbs�gi csoportokra.

Rasszizmus: az a felfog�s, amely szerint az a faj, amelyhez az adott ember tartoz�nak vallja mag�t magasabb rend�, mint a t�bbi faj.

Etnocentrizmus: az a felfog�s, amely szerint a saj�t etnikai csoport vagy nemzet magasabb rend�, ment a t�bbiek.

Nacionalizmus:

1. b�k�s nemzettudat, mely alapja a j�l�ti �llamoknak �s a politikai demokr�ci�knak, hasonl� m�s k�z�ss�ghez tartoz�s �rz�s�vel.

2. agressz�v nacionalizmus: a nemzeti �sszetartoz�s �rz�s�b�l m�s nemzetekkel, kisebbs�gekkel, etnikai csoportokkal szembeni ellens�gess�g �rz�se v�lik. A csoporton k�v�liekkel szembeni legrettenetesebb diszkrimin�ci� forr�sa.

El��t�let: valamely csoport tagjaival szembeni negat�v �rzelmi viszonyl�s, amely azon alapul, hogy ezek az emberek adott csoport tagjai. Lehet pozit�v is.

Sztereot�pia: torz�t�son, t�lz�son �s leegyszer�s�t�sen alapul� negat�v elk�pzel�sek, el��t�letek egy�ttese valamely csoporttal szemben.

Diszkrimin�ci�: egyes emberek h�tr�nyos kezel�se azon az alapon, hogy azok valamely meghat�rozott csoport tagjai.

M�dszerek:

1. nemzeti �rz�s vizsg�lat�ra: nincsenek standardiz�lt m�dszerek, szubjekt�v jelleg� k�rd�sekkel lehet, de az eredm�nyekb�l csak �vatosan lehet k�vetkeztet�seket levonni.

2. el��t�letet: attit�dk�rd�sekkel

3. sztereot�pi�kat: egyes csoport tagjainak pozit�v �s negat�v tulajdons�gaira vonatkoz� n�zetek alapj�n

4. diszkrimin�ci�t: r�tegz�d�s kutat�s m�dszereivel, de a h�tr�nyok megl�te nem bizony�tja a diszkrimin�ci� megl�t�t, ezt csak attit�dk�rd�sekkel lehet kutatni, de neh�z kimutatni.

Elm�letek:

1. Nemzettudat kialakul�sa:

- Karoling Birodalom hanyatl�sakor a t�rsadalom fels�bb r�tegeiben

- Mo.: a t�r�k fenyegetetts�g �s h�dolts�g idej�n

- a polg�rjogok kiterjeszt�s�vel a t�rsadalom minden r�teg�ben k�l�nb�z� m�rt�kben megjelent

- marxizmus: szerint a kapitalizmus term�ke, mert a burzso�zia ezzel teremti meg az egys�ges nemzeti piacot a term�keinek, de a szocializmusban el fog t�nni, mert a prolet�rok internacionalist�k

2. Agressz�v nacionalizmus kialakul�s�nak okai:

a) idegen �llam �ltali elnyom�s, vagy fenyeget�s, a v�dekez�st v�ltja ki, ami k�nnyen �tcsap ebbe.

b) nagy nemzeti kudarc, amikor az ellens�ges nemzet vagy a bels� kisebbs�g b�nbakk� nyilv�n�t�s�val lehet levezetni a frusztr�ci�t.

c) t�rsadalmon bel�li kisebbs�g privilegiz�lt helyzetben van

3. Egy�ni szinten kialakult diszkriminat�v viselked�s �s el��t�letes gondolkod�s okai:

a) olyan egy�nekn�l er�s�dik meg, akik s�lyos frusztr�ci�kat szenvedtek, �s a sikertelens�g ok�t m�sokra akarj�k h�r�tani.

b) autorit�rius szem�lyis�g� emberekn�l

c) megl�t�k hatalmi �s gazdas�gi �rdekeket is szolg�lhat, azok hirdetik �ket, akik a kisebbs�g elnyom�s�val akarnak hatalomhoz �s gazdas�gi el�ny�kh�z jutni.

d) m�lyen be vannak �gyazva ez a gondolkod�sm�d a t�rsadalom kult�r�j�ba, �s az egy�n szocializ�ci� �tj�n saj�t�tja el, teh�t nem velesz�letettek, a t�rsadalom kult�r�j�t�l f�gg, hogy kikkel szemben alkalmazza �ket.

Nemzetk�zi tendenci�k:

1. Feket�k helyzete az USA-ban:

a) eln�k�k programja �s a polg�rjogi mozgalmak hat�s�ra kezdetben sikerek a feket�k helyzet�nek jav�t�s�ban: kialakul egy fekete k�z�poszt�ly, jobb poz�ci�kba ker�lnek, magasabb iskolai v�gzetts�get is szereznek.

b) att�l, hogy a k�z�pr�teg elk�lt�zik, elk�l�n�l a szeg�ny feket�k helyzet tov�bb romlott, mert a mellett hogy romlottak az iskol�k, t�vozott a kereskedelmi h�l�zat, elt�ntek a felemelked�st mutat� p�ld�k, �s nincsenek vezet�ik.

2. Multikult�r�lis t�rsadalom: azt jelenti, hogy egy modern t�rsadalomban k�l�nb�z� kult�r�j� csoportok �lnek egy�tt, �s egy�tt kell, hogy m�k�djenek. Smelser n�gy felt�telt szab ennek:

- nemzet�llam politikai hatalm�nak decentraliz�ci�ja, a helyi k�z�ss�gek politikai hatalm�nak er�s�t�se

- nemzeti identit�s meg�rz�s�nek nemzetk�zi jogi garant�l�sa

- emberek t�bbes identifik�ci�j�nak elterjed�se

- nemzetk�zi civilt�rsadalom kialakul�sa

3. Autorit�rius szem�lyis�g kutat�sa: frankfurti iskola tagjai az antiszemitizmus t�rsadalmi �s l�lektani gy�kereit vizsg�lt�k. L�trehoztak egy F-sk�l�t, amely azt m�rte, hlgy adott szem�ly mennyire potenci�lisan fasiszta. (Volt m�g antiszemitizmus, etnocentrizmus, politikai �s gazdas�gi konzervativizmus sk�la is) Ez alapj�n a potenci�lisan fasiszta ember (ezt nevezt�k autorit�rius szem�lyis�gnek) jellemz�i:

- elfogadja a konvencion�lis �rt�keket

- kritik�tlanul al�rendeli mag�t a vezet�knek

- agressz�v azokkal szemben, akik nem hajland�k magukat kritik�tlanul al�rendelni a vezet�knek

- idegenkedik a gazdag �rzelmi �lett�l

- hajlamos a merev gondolkod�sra

- nagyra �rt�keli a f�rfiass�got, az er�t, a hajthatatlans�got

- embergy�l�l�, az embert alapvet�en rossznak tartja

- hajlamos azt hinni, hogy a t�rsadalomban vesz�lyes er�k, �sszeesk�v�sek uralkodnak

- nagy figyelmet ford�t a szexualit�sra, m�s emberek szexu�lis kileng�seire

Az autorit�rius szem�lyis�g kifejl�d�s�nek oka a gyermekkori nevel�s:

- kev�s �rzelmi melegs�g

- apa rideg, k�vetel�, b�ntet� szem�lyis�g

- apa merev elveket fogalmaz meg, �s azok marad�ktalan k�vet�s�t v�rja a gyerekt�l

B�r�latai:

- mi az �sszef�gg�s a konzervativizmus �s a potenci�lis fasizmus k�z�tt

- nem foglalkozik azzal, hogy melyen szem�lyis�g t�mogatja kritik�tlanul a kommunista totalitarizmust

Magyarorsz�gi helyzet:

1. Nemzettudat Mo-n:

a) sz�les k�rben elterjedt az agressz�v nacionalizmus

b) teljesen kiveszett a nemzeti identit�s �rz�se

c) 1991-es felm�r�s szerint k�z�pen �llunk, csak a szomsz�dos orsz�gok ter�leteinek jogos ig�nye k�rd�s�ben vagyunk az els�k, de ez Trianon igazs�gtalan hat�rm�dos�t�sainak a k�vetkezm�nye.

2. A roma kisebbs�g helyzete:

K�t jelent�s cig�nyvizsg�lat volt, 1971-ben �s 1993-94-ben, azt tekintett�k cig�nynak, akit a k�rnyezete annak mondott. Eredm�nyeik szerint a cig�nys�g az �tlagosn�l j�val rosszabb helyzetben van, ennek okai:

- nagy a munkan�lk�lis�g ar�nya, kev�s keres� jut egy h�ztart�sra

- �tlagosn�l magasabb gyereksz�m

Postma kutat�sa bebizony�totta, hogy a rosszabb anyagi helyzet nem n�veli az el��t�leteket �s a sztereot�pi�kat: 16 j� �s 16 rossz tulajdons�g mennyire jellemzi a cig�nyokat sz�zal�kban.

3. A zsid� kisebbs�g helyzete:

Vall�si kisebbs�gnek tekintj�k, mert az izraelita vall�s�ak t�bbs�ge a magyar nemzet tagjak�nt defini�lt�k magukat.

a) l�tsz�muk:

- k�t vh. k�z�tt magas

- II. vh ut�n nagyon lecs�kken a deport�l�sok �s a koncentr�ci�s t�borok miatt

- viszonylag sokan t�l�lt�k a holocaustot, ez�rt k�z�p-kelet-eur�pai orsz�gok k�z�l Mo-n vannak a legt�bben.

b) t�rsadalmi helyzet�k: az �tlagosn�l jobb

c) antiszemitizmus Mo-n: Postma felm�r�se r�juk is vonatkozott, ez alapj�n nem nagyon van.

T�rsadalompolitika:

A nemzettudatot, a el��t�leteket nem lehet korm�nyzati eszk�z�kkel befoly�solni, felsz�t�suk pedig vesz�lyes, ez�rt folyamatosan figyelemmel kell k�s�rni �ket.